VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 4. ÉVFOLYAM (1958)

1958 / 1. sz. - JAN ŚLASKI: Jókai lengyelül

múltjának, az elkorcsosult állat, az ember, legjellegzetesebb tanyájának szimbólumát."31 Ha csak a formális esztétika igényével vizsgáljuk, szemlé­lete akkor is a századközép Párizsának természettagadó emberére jellemző : W. T. Randy amerikai romanista kimutatja, hogy leggyakoribb színe a fekete és fehér. A valóságos és az esztétikai szemlélet párhuzamának, ill. kölcsön­hatásának lényegét azonban Thibaudet látta legpontosabban : „A természet áthelyezése a városba, a növényzeté az épületekbe, az utcáé az emberekbe, a környezet olyan megváltoztatása, mely nyilvánvalóan az érzések megváltoz­tatásával jár. A változtatás azonban nem olyan, hogy ne ismernénk föl benne a költői érzékenység maradandó realitásait."32 A költő maga ösztönöz a kora és belső világa közötti megfelelések keresésére : ,,A modern élet heroizmusa körülvesz és szorongat bennünket. . ." (Salon de 1845). Marcel Raymond Baudelaire dandyzmusát az érzékenység álarcának vélte még, ma már azonban gondolkodása oly szerves részének érezzük, hogy joggal hiányoljuk esztétikáját taglaló tanulmányokból. Éppúgy, mint szimbo­lizmusa, a különállás, az önvizsgálat élményéből táplálkozik dandyzmusa is, melyet Pu­met egyenesen ,,sztoicizmus"-nak nevez.33 És folytatnia kell a Bau­delaire-kutatásnak Paul Valéry, ill. Jacques Rivière nemes kezdeményezé­seit is : egyikük a költő prozódiájának elemzéséhez,34 a másik stílusának közvetlen tanulmányozásához tör utat.35 A Baudelaire-irodalom sűrűsödő csomópontjai az arckép tisztázódását jelzik, hiszen kortársainkban mély visszhangot kelt. Ahogy Jean Follain mondja : „Versei századunk szorongá­sainak és félelmeinek mértékére vannak szabva. Épp ezért vesszük észre fájdalmas testvériességének minden vonását."36 JAN SLASKI Jókai lengyelül Jókai művei idegen nyelvű fordításainak teljes bibliográfiája olyan külön tanulmány alapja lehetne, mely gyarapítaná az íróra vonatkozó ismereteinket. Az a kérdés : mit, hol és mikor fordítottak le Jókai műveiből, újabb kérdést von maga után : hogyan és miért keletkeztek ezek a fordítások ? Továbbá milyen írói műhelytitkainak köszönhette Jókai, hogy meg tudta nyerni külön­böző nemzetek — sőt különböző korok — olvasóközönségét? Szeretném, ha jelen munkám — különösen befejező része, mely a bibliográfiai anyagot tartalmazza — adalékul szolgálna e témák tanulmányozásához. * Sokan tagadják, hogy Jókai Mór — a háború utáni évektől eltekintve — a Lengyelországban legismertebb magyar író volt és ma is az. Általában Petőfit említik mint „a magyar irodalom jelképét", mint aki „a magyar irodalom 31 Marcel Raymond, Génies de France. Neucliâtel, Éd. de la Baconnière, 1942, 211. 32 Intérieurs. Paris 1928, 3—63. 33 Notre Baudelaire. Paris, Pion, 1926. 190. 34 Variété II., Paris, Gallimard, 1930, 135—169. 35 Études. Paris, Gallimard, 1936, 13—31. 36 Nouvelles Litt. i. sz., 4.

Next