HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 50. ÉVFOLYAM (2004)

2004 / 1-2. sz. - SZEMLE - SÁRKÖZY PÉTER: Italianisztika a komparatisztikában - komparasztika az italianisztikában

SZEMLE „fortunájáról" (Dante Magyarországon, 1911). Fél évszázad kutatási eredményeit összegezte Várady Imre 1933-34-ben Rómában kiadott félezer oldalas szintézisé­ben (La letteratura italiana e la sua influenza in Ungheria), melyhez külön szintén ötszáz oldalnyi bibliográfiai kötetet is mellékelt (I. Storia, II. Bibliográfia, Roma, Istituto per l'Europa Orientale, 1933-1934). A XX. század jelentős magyar italianistái közül szinte mindegyik foglalkozott összehasonlító jellegű kutatásokkal, így a Metastasio és a magyar iskoladráma kap­csolatát feldolgozó Zambra Alajos mellett Koltay Kastner Jenő a Kossuth-emigráció adatainak feltérképezésén túl is (Mazzini e Kossuth, Firenze 1929, A Kossuth emig­ráció Olaszországban, Budapest, 1960) több tanulmányában foglalkozott a XVIII. szá­zadi magyar költészet „olaszos irányával" (Ephir, 1923, It, 1923), 1941-ben pedig kisebb könyvet is megjelentetett Olasz-magyar művelődési kapcsolatok címmel. A pozitivista indíttatású kutatások szellemtörténeti túlzásaival szemben emelt komoly szakmai kifogásokat a 11. világháború utáni italianisztika egyik legjelen­tő­sebb képviselője, Szauder József még 1943-ban írt A magyar-olasz tanulmányok mérlege című tanulmányában, melynek szellemében állította össze az 1963-ban kiadott Olasz irodalom-magyar irodalom című kötetét. Szauder József „mérleg"-tanulmányában nem fogadja el azt a módszert, melynek képviselői (így Várady Imre is) „az irodalmi anyagkölcsönzést egyúttal irodalmi hatásnak fogják fel" , melynek következtében „az olasz-magyar kapcsolatok va­lósága a gondolkozó emberek előtt, s olaszok előtt is, hit dolgává lett." Hatáson („influenza") csak „a már létrehozott kapcsolatoknak a magyar történeti kultúrá­ban való felnövekedését, izmosodó részvételét... állandó aktualizálódását" érti, és csak azt hajlandó elfogadni.­ Ilyen értelemben írta meg ő maga is a kötet „kap­csolattörténeti" tanulmányait Döbrentei első Dante fordításáról, Faludi Ferenc és Itália kapcsolatáról, illetve „összehasonlító" elemzését Csokonai és Metastasio köl­tészetéről.­ Tekintettel arra, hogy 1949-ben a Római Magyar Akadémia igazgatói posztjá­ról hazarendelt Kardos Tibor „átvette" a Zambra Alajos halála óta Szauder József által vezetett pesti Olasz Tanszéket, az italianista Szauderből a XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti kutatás egyik legkiválóbb képviselője lett. Ugyanakkor Szauder József, mint ahogy azt olasz irodalom nagyjairól, Petrarcáról, Boccaccioról, Lorenzo de'Mediciről és Angelo Polizianóról, Ariostóról, Machiavelliről, Goldo­niról, Pellicoról és Ippolito Nievoról írt tanulmányait összegyűjtő 1963. évi kötete is bizonyítja, megmaradt az egyik legkiválóbb magyar italianistának. A hatvanas évektől kezdve rendszeresen vett részt a Nemzetközi Italianisztikai Társaság kon­ferenciáin és jelentek meg tanulmányai olasz nyelvű tanulmánykötetekben, míg 1970 és 1975 között a Római Tudományegyetem magyar vendégprofesszoraként . SZAUDER J., Olasz irodalom-magyar irodalom, Budapest, Szépirodalmi, 1963, 335-46, 3 U0., Dante első magyar fordítása, Faludi Ferenc és Itália, Csokonai és Metastasio, uo., 347-62, 368-87, 388-434.

Next