HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 50. ÉVFOLYAM (2004)
2004 / 1-2. sz. - SZEMLE - SÁRKÖZY PÉTER: Italianisztika a komparatisztikában - komparasztika az italianisztikában
SZEMLE „fortunájáról" (Dante Magyarországon, 1911). Fél évszázad kutatási eredményeit összegezte Várady Imre 1933-34-ben Rómában kiadott félezer oldalas szintézisében (La letteratura italiana e la sua influenza in Ungheria), melyhez külön szintén ötszáz oldalnyi bibliográfiai kötetet is mellékelt (I. Storia, II. Bibliográfia, Roma, Istituto per l'Europa Orientale, 1933-1934). A XX. század jelentős magyar italianistái közül szinte mindegyik foglalkozott összehasonlító jellegű kutatásokkal, így a Metastasio és a magyar iskoladráma kapcsolatát feldolgozó Zambra Alajos mellett Koltay Kastner Jenő a Kossuth-emigráció adatainak feltérképezésén túl is (Mazzini e Kossuth, Firenze 1929, A Kossuth emigráció Olaszországban, Budapest, 1960) több tanulmányában foglalkozott a XVIII. századi magyar költészet „olaszos irányával" (Ephir, 1923, It, 1923), 1941-ben pedig kisebb könyvet is megjelentetett Olasz-magyar művelődési kapcsolatok címmel. A pozitivista indíttatású kutatások szellemtörténeti túlzásaival szemben emelt komoly szakmai kifogásokat a 11. világháború utáni italianisztika egyik legjelentősebb képviselője, Szauder József még 1943-ban írt A magyar-olasz tanulmányok mérlege című tanulmányában, melynek szellemében állította össze az 1963-ban kiadott Olasz irodalom-magyar irodalom című kötetét. Szauder József „mérleg"-tanulmányában nem fogadja el azt a módszert, melynek képviselői (így Várady Imre is) „az irodalmi anyagkölcsönzést egyúttal irodalmi hatásnak fogják fel" , melynek következtében „az olasz-magyar kapcsolatok valósága a gondolkozó emberek előtt, s olaszok előtt is, hit dolgává lett." Hatáson („influenza") csak „a már létrehozott kapcsolatoknak a magyar történeti kultúrában való felnövekedését, izmosodó részvételét... állandó aktualizálódását" érti, és csak azt hajlandó elfogadni. Ilyen értelemben írta meg ő maga is a kötet „kapcsolattörténeti" tanulmányait Döbrentei első Dante fordításáról, Faludi Ferenc és Itália kapcsolatáról, illetve „összehasonlító" elemzését Csokonai és Metastasio költészetéről. Tekintettel arra, hogy 1949-ben a Római Magyar Akadémia igazgatói posztjáról hazarendelt Kardos Tibor „átvette" a Zambra Alajos halála óta Szauder József által vezetett pesti Olasz Tanszéket, az italianista Szauderből a XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti kutatás egyik legkiválóbb képviselője lett. Ugyanakkor Szauder József, mint ahogy azt olasz irodalom nagyjairól, Petrarcáról, Boccaccioról, Lorenzo de'Mediciről és Angelo Polizianóról, Ariostóról, Machiavelliről, Goldoniról, Pellicoról és Ippolito Nievoról írt tanulmányait összegyűjtő 1963. évi kötete is bizonyítja, megmaradt az egyik legkiválóbb magyar italianistának. A hatvanas évektől kezdve rendszeresen vett részt a Nemzetközi Italianisztikai Társaság konferenciáin és jelentek meg tanulmányai olasz nyelvű tanulmánykötetekben, míg 1970 és 1975 között a Római Tudományegyetem magyar vendégprofesszoraként . SZAUDER J., Olasz irodalom-magyar irodalom, Budapest, Szépirodalmi, 1963, 335-46, 3 U0., Dante első magyar fordítása, Faludi Ferenc és Itália, Csokonai és Metastasio, uo., 347-62, 368-87, 388-434.