HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 57. ÉVFOLYAM (2011)
2011 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - JABLONCZAY TÍMEA: A test narratológiája
JABLONCZAY TÍMEA Л test narratológiája Az utóbbi évtized elbeszélés-elméleti és narratíva elemzésekkel foglalkozó tudományos munkái közül az egyik leginkább figyelemre méltó kezdeményezésnek a narratív testekre vonatkozó tanulmányok számítanak. A kritika számára feltűnik, hogy míg a testtudományok (body studies) virágkorukat az 1980-as évek közepén, a 90-es évek elején élték, és szinte nem tudunk olyan tudományterületről, amely a materiális test újraértelmezésével ne foglalkozott volna (amelyeknek természetesen irodalmi vonatkozásai is vannak), addig az elbeszélés-elméleteknek a testtel mint narratológiai kategóriával kapcsolatos érdeklődése csak jóval később kezdett körvonalazódni. Mit tud a narratológiának a testről szóló diskurzus adni, és mit tud a narratívaelmélet a testtudományok számára felkínálni? Hogy ezek az egymást keresztező kérdések továbbra is felmerülnek, annak az a magyarázata, hogy noha a test és narratíva összefonódása, és annak értelmezési kényszere vitathatatlan, mintha a test tolmácsolásával kapcsolatos tudományok, de az elbeszéléspoétikák is még mindig nem használták volna ki eléggé az ún. korporeális narratológia potenciáljait. Ez a narratológián belül megjelenő viszonylag új irányzat ugyan megpróbálja a testtudományok preferenciáit, értelmezési tartományait figyelembe venni, és beépíteni saját elméleti alapvetései közé, de az is látni való, hogy a narratológián belül sem örvend egyöntetű népszerűségnek, és nem egyértelmű a megítélése sem. A feminista és gender-kutatások, a materialista szubjektumelméletek a korporeális narratológiai bizonyos aspektusait, módszerét már régebb óta felveszik elemzési szempontjaik közé. A diszciplínán belül is sokféle hagyomány ötvöződik, de egyre inkább egy kidolgozottabb elméleti metódus válik láthatóvá. Az irodalmi elbeszélésekben előforduló testtel kapcsolatos elemzések ugyan már a nyolcvanas évektől jelen vannak, tehát nem arról van szó, hogy a narratológia egyáltalán nem foglalkozott volna a testtel, de a fókusz máshová került. Elsősorban a feminista narratológia tudott kitüntetett helyet biztosítani ennek a nézőpontnak. 1985-ben a Poetics Today női testtel foglalkozó számot jelentet meg, Susan Robin Suleiman fontos tanulmányával vagy a Literature and the Body (1988) tanulmánykötet Mieke Bal beszédaktus-elméletre építő tanulmányát teszi meg programadónak. Azonban az is igaz lehet, hogy a narratíva és test külön elméleti keretekben, egy 1 SUSAN RUBIN SULEIMAN: Writing the body: The Politics and Poetics of Female Eriticism. = Poetics Today, 6, 1-2 (1985), 43-65.; ELAINE SCARRY (Szerk.): Literature and the Body. Essays on populations and persons. Baltimore, John Hopkins UP, 1990.