HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 57. ÉVFOLYAM (2011)
2011 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - FÖLDES GYÖRGYI: Szövegek, testek, szövegtestek : a testírás-elmélet irányai
4 TANULMÁNYOK modern társadalomban a test például fogyasztói tárgyként viselkedik).2 Ezekhez az aspektusokhoz adódik hozzá, illetve egészíti ki - gazdagítja - keresztezi (olykor éppen azoknak vagy éppen egymásnak ellentmondva) az orvosi, szexuális, pszichoanalitikus, illetve filozófiai megközelítés, legfőképpen pedig az önmagában is komplex, interdiszciplináris modern kultúratudomány, ezen belül többek között a gender studies, a média szerepének vizsgálata stb. A test tehát többféle módon létezik: biológiai entitásként, pszicho-szexuális konstrukcióként, kulturális termékként - gyakran egyszerre. Objektív, autonóm megítélés még csak olyan látszólagosan egyértelmű esetekben sem lehetséges, mint hogy például számot kell-e vetni a létezésével, vagy hogy pontosan mi is a neme. Baudrillard említett írásában például arra mutat rá, hogy míg évszázadokon keresztül azt próbálták az emberek fejébe sulykolni, hogy valójában nincs testük (mely igyekezet persze részben sikertelen maradt), ma a reklámokban, a női és divatlapokban, a tömegkultúrában folytonosan és ellentmondást nem tűrően saját testük létezésére figyelmeztetik őket. Sőt, még a férfi-nő oppozíció is kultúrafüggő: noha a tisztán vett biológiai nemek megléte és szembeállíthatósága evidenciának tűnhet, korántsem az. Mint Thomas Laqueur a testet öltött nem című könyvében rámutat, az antik és a középkori orvostudomány által kialakított (alapvetően Galénosz nézeteit továbbvivő) hagyomány nyomán a nőt igen sokáig egyfajta tökéletlen, alacsonyabb rendű hímnemű egyednek tekintették, mivel úgy gondolták, hogy ugyanolyan nemi szervekkel rendelkezik, mint a férfi, csak nála ezek - a megfelelő mértékű testi hő hiányában - belül rekedtek a testében. Ez az izomorfikus anatómiai modell eredményezte egyfelől a biológiai értelemben vett egyetlen nem koncepcióját, ami viszont másfelől a nő társadalmi alávetésének is indokául szolgált. Arra jelen írásban nincs lehetőség, hogy bemutassuk, mennyire eltérő és milyen változatos testképpel rendelkeztek az emberek a civilizáció különféle korszakaiban, ezt amúgy is megtette már Borgos Anna kiváló tanulmányában, amelyben összeszedett történeti összefoglalást adott erről a témáról a görög testfelfogástól egészen a mai elméletekig. Ez utóbbiak tárgyalásával érdemes kezdenünk tehát, és még itt sincs könnyű dolgunk: a posztmodern testfelfogások - még ha vannak is jellegzetes vonásaik - igen változatos képet mutatnak. A posztmodern gondolkodásban ugyanis eleve mintha kétféle felfogás létezne a tekintetben, hogy megkérdőjelezik vagy állítják test és szellem egységét. A különböző elképzelésekben egyfelől mintha még mindig a dualizmus lenne tetten érthető, amely eredeztethető Platón és Arisztotelész filozófiájából is, de legfőképp a kartéziánus filozófia 2 JEAN BAUDRILLARD: The finest Consumer Object: The Body. In: UÓ: The Consumer Society: Myths and Structures. London, State Sage, 1998. Eredeti: Uő: La société de consommation. Paris, Denoël, 1970. 3 THOMAS LAQUEUR: A testet öltött nem. Test és nemiség a görögöktől Freudig. Bp., Új Mandátum, 2002. 4 BORGOS ANNA: „Testkép-képek". Áttekintés a fogalom filozófiai és pszichológiai értelmezéséről. In: CSABAI ERŐS (szerk.): Test-beszédek. 46-60.