HELIKON - IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI SZEMLE 66. ÉVFOLYAM (2020)

2020 / 1. szám - SZEMLE - Szénási Zoltán: Digitális átalakítás. A tudományos szövegkiadás lehetőségei a weben

108 SZEMLE Az MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport ELEKTRONIKUS KRITIKAI KIADÁSAI Az MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport eredeti feladata a Csokonai kritikai kiadás elkészítése volt, intézmények közötti együtt­működés keretében ebből nőtt ki egy olyan textológiai program, mely a nyomta­tott kiadványok elkészítése mellett jelenleg tizenkét szövegkorpusz digitális filo­lógiai feldolgozását teszi közzé.35 A kutatócsoport digitális filológiai projektjei eredetileg azokra a problémákra kívántak megoldást találni, melyek a Csokonai- és a Kazinczy-életmű hagyományos textológiai feldolgozása és genetikus kritikai kiadása során felmerültek. Ezen kívül a kutatócsoport olyan fejlesztéseket is vég­rehajtott, melyek révén a rendelkezésre álló anyag feldolgozását, digitális filoló­giai reprezentációját és kutathatóságát nagy mértékben segíteni tudják. „Az elekt­ronikus kiadás az a közeg, amelyben a genetikus szemlélet igazán otthonos lehet, s itt kell sor kerüljön a könyv formájú kritikai kiadás lezárulta óta felvetődött, imént jelzett filológiai problémák megoldására is, beleértve a költői életmű új kro­nológiájának megteremtését" - írja Csokonai életművének kronológiai rendjét tárgyalva a kutatócsoport-vezető, Debreczeni Attila.36 Az elektronikus kiadás lehetőséget ad arra, hogy a hagyományos textológia ultima manus (vagy ultima editio) elve alapján kritikailag megállapított „ideális" (azaz a szerző végső szándékát tükröző) mű helyett a szövegforrások kerüljenek előtérbe. Az autográfok mellett azonban a Csokonai-életmű filológusa nem mond­hat le a nem saját kezű másolatok vizsgálatáról sem, így az életmű digitális filoló­giai feldolgozása alkalmat ad a befogadás folyamatát bemutató variogenetikus szövegtér szemléltetésére is.37 A Csokonai elektronikus kritikai kiadás 38 is meg­tartja az ún. „olvasószöveget", mely az emendiált és „olvasóbarát" állapotban kö­zölt szöveget jelenti, emellett azonban a digitális sajtó alá rendezők közzé teszik a „kritikai szöveget" is, tehát a szövegforrás betűhű átiratát és szövegkritikai fel­dolgozását. Felugró ablakokban teszik láthatóvá a szerzői javításokat, valamint a sajtó alá rendező emendációit. A „genetikus szöveg" különböző variánsokat tesz egymás mellett láthatóvá és ezáltal összevethetővé (lásd a 4. ábrát). A Debreczeni Attila által kidolgozott terminológia szerint ez adja az ún. szö­vegidentitás megtestesülését,39 azt az egységet, „amely a különböző szövegválto­zatokban szövegszerűen megnyilatkozik, az eltérések ellenére is. Lényege valójá­ban a szöveg alakulási folyamata, amely a változatok összességében testesül meg. 35 Bodrogi Ferenc Máté, „Elektronikus kritikai kiadások a klasszikus magyar irodalomban", Magyar Tudomány 177,11. sz. (2016), 1292-1296. 36 Debreczeni Attila, Csokonai költői életművének kronológiai rendje (Budapest: Akadémiai Kiadó- Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012), 17. 37 Uo.,23. 38 Debreczeni Attila és Tóth Barna, szerk.: Csokonai Vitéz Mihály összes művei: Elektronikus kritikai kiadás (MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport, 2016), https://doi.org/10.5484/ csokonai_vitez_mihaly_osszes_muvei. 39 Vö. Bodrogi, „Elektronikus kritikai kiadások a klasszikus magyar irodalomban", 1294.

Next