HELIKON - IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI SZEMLE 66. ÉVFOLYAM (2020)
2020 / 1. szám - Számítógépes irodalomtudomány
Számítógépes irodalomtudomány Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, ám mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A Helikon jelen számában a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A kötet tanulmányainak homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak. Ha kisebb mértékben is, de a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is megjelennek, mint a távoli olvasás, a szilometria vagy az adatbázis-építés. Julianne Nyhan Tito Orlandival készült interjújának fordítása a digitális bölcsészeti, s egyben a számítógépes filológiai kutatások kanonizált és mitizált ősforrását, Roberto Busa kutatásainak tényleges hozadékait vitatja. A beszélgetés a korai nevén számítógépes bölcsészet vagy bölcsészinformatika, ma közkeletű nevén digitális bölcsészet elmúlt közel hét évtizedébe nyújt személyesebb hangvételű betekintést. A számítógépes irodalomtudományról általában, illetve a diszciplínát ért új keletű támadásokról, s azok lehetséges elhárításáról Almási Zsolt ír. Különszámunk többi cikke a tudományos elektronikus szövegkiadások készítésének kérdéseivel foglalkozik. Maróthy Szilvia bevezető tanulmánya a hagyományos és a számítógépes filológia változásait a vizuálistól az adatszerű megközelítés felé tartó folyamatként mutatja be. Golden Dániel az utóbbi évtizedek eredményeit, beváltott és megvalósításra váró ígéreteit tekinti át, s amellett érvel, hogy a kulturális örökség digitalizációjában korunk humanistáinak, filológusainak különösen nagy szerepe és felelőssége van. Kalcsó Gyula a kéziratos források tudományos elektronikus kiadásának elméleti kérdéseivel foglalkozik, követendő kiadási elveket fogalmazva meg. Fellegi Zsófia és Palkó Gábor az Arany János Emlékév során készült digitális szövegkiadások elkészítésének és webes publikálásának komplex munkafolyamataiba nyújt betekintést, Szénási Zoltán szemléje pedig a hazai tudományos elektronikus szövegkiadások három nagy műhelyének (az ELTE ВТК volt Bölcsészinformatikai Önálló Programja, az MTA-DE Klasszikus Irodalmi Textológiai Kutatócsoport, illetve a DigiPhil) kiadványait mutatja be. A kötet cikkei mind elméleti megfontolásaikkal, mind gyakorlatiasabb javaslataikkal nagyban hozzájárulhatnak a textológiai kutatások újragondolásához, s egyúttal a számítógépes irodalomtudományról szóló diskurzust is megélénkíthetik. A szám elkészítésében közreműködtek: Tubay Tiziano és Maczelka Csaba. A kötetet Maróthy Szilvia szerkesztette. A Szerkesztőbizottság