Haditechnika 35. (2001)
2001 / 1. szám - Bera József - dr. Pokorádi László: A helikopterzaj vizsgálata
A helikopterzaj vizsgálata Вега József,* dr. Pokorádi László** A légi járművek fejlesztői és üzemeltetői mind többször találkoznak a zajprobléma megoldatlan kérdéseivel, melyek megválaszolása egyben a jövő század közlekedésének, repülésének egyik nagy kihívását is jelenti. A zajvédelmi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásához azonban létfontosságú a működő rendszerek pontos megismerése és a zajjellemzők változásait előidéző tényezők együttes vizsgálata. Ennek keretében a zajszint és a frekvencia mérése mellett a hang zavaró hatását fokozó tényezőket is vizsgálnunk kell, így a zajforrás mozgásából adódó paraméterek, a hangtér és a zajosság összefüggéseit is fel kell tárnunk. A problémára választ keresve a helikopter - mint térben mozgó zajforrás - által kibocsátott zaj jellemzőinek mérését végeztük el földi észlelési pontokban, illetve a földön működő gép közelterében. Vizsgálataink alapján elsősorban a repülési magasság, a hajtómű-teljesítmény, valamint ezek változásának zajszintre gyakorolt hatását kívánjuk megfogalmazni. A zajvédelem napjaink repülésében Napjaink alapvető emberi igénye a mobilitás, ezért a XX. évszázad során egy várhatóan jelentős és a korábbihoz hasonlítható technikai fejlődés következményeként gyökeresen új és telített világ kialakulása várható [3]. A Föld látszólagos mérete lecsökken - melyben jelentős szerepet játszik a légi közlekedés és várhatóan az úgynevezett legújabb kori népvándorlás, valamint a globalizálódás lesz a következő évezred első századának jellemzője [6]. A 20 évvel ezelőtti kőolajválság már jelentős hatással volt a technikai fejlődésre, de a hetvenes években a Római Klub is megjósolta, hogy az energiaforrások kiapadása társadalmunk végét fogja okozni. Mindezek jelentősége tagadhatatlan, hiszen a környezetvédelem sarkalatos problémája a Föld anyag- és energiakészleteinek csökkenése. Azonban a rendelkezésre álló, valamint kiaknázatlan fosszilis energiahordozó-mennyiség még hosszú ideig biztosítja az emberi igények kielégítését. Napjaink fő problémája így a környezetszennyezés, az emberi élet minőségének romlása. Gyakorlatilag a környezetet károsító tevékenység tekinthető az emberi lét legfőbb veszélyeztetőjének és az ipari fejlődés legnagyobb gátjának. Ezért tekintjük a környezetszennyezés megakadályozását és lehetőség szerinti csökkentését korunk egyik legfontosabb kihívásának [1]. Az eddigi technikai fejlődést - érthető okokból - nem az emberi környezet minősége határozta meg, mozgatórugóként minden esetben más szempontok érvényesültek. A repülés megjelenésével együtt jelent meg a gazdaságos üzemeltetés igénye is, az ennek megfelelő tervezési követelmények már a harmincas években kialakultak. Ebben az időszakban a méret, a hatótáv és a sebesség voltak az alapvető tervezési paraméterek. A biztonság már korán tervezési követelménnyé vált, bár egzakt valószínűségi elemzések csak napjainkban kezdenek elterjedni [7]. Később az üzemeltetési hatékonyság mutatói lettek a következő elemei a követelménylistának. A korábbi tradicionális tervezési paraméterek mellett a „környezeti kompatibilitás“, úgymint a kibocsátott zaj, az immisszió, a gyártási és karbantartási folyamatok és végső soron az újrahasznosíthatóság kérdései fogják meghatározni a jövőbeni tervezési követelményeket és technológiai stratégiákat [8]. Napjainkban már nem mehetünk el amellett a riasztó jelenség mellett, hogy az emberi környezet zajossága sok esetben mind az egészségügyi szempontból elviselhető határt, mind a környezeti zajcsökkentés műszaki-gazdasági lehetőségeit túllépi. Ezért a gazdasági élet más területeihez hasonlóan a repülés számára is új kihívást jelentenek a zajvédelem kérdései. A légi járművek fejlesztői és üzemeltetői mind többször találkoznak a hagyományosnak tekintett műszaki, gazdaságossági és repülésbiztonsági kérdések mellett a környezetvédelem, ezen belül is a zajvédelem problémáival. Mivel várhatóan a környezeti zaj újabb minősítési kritériummá válik az új repülőgépek vásárlása és üzemeltetése során, a jövőben fokozottabban kell keresni a zajprobléma megoldási alternatíváit. Ehhez megfelelő alapot csak egy korszerű zajmérési tevékeny * A szerző tudományos kutatási tevékenységét a Környezetvédelmi Minisztérium támogatja. ** A szerző felsőoktatási és tudományos kutatási tevékenységét az Oktatási Minisztérium Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal támogatja.