Haditechnika 38. (2004)

2004 / 2. szám - Tóth András: A JAS-39 Gripen EBS HU vadászbombázó repülőgép I. rész

A JAS-39 Gripen EBS HU vadászbombázó repülőgép I. rész Tóth András mérnök ezredes, HM TH Repülőgép Modernizációs Programiroda irodavezető Bevezetés 2003. február 3-án a svéd Védelmi Beszerzési Hivatal és a magyar Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biz­tonsági Beruházási Hivatal ünnepélyes keretek között aláírták a 2001-ben kötött Gripen bérleti megállapodást módosító dokumentumot. A módosítás célja az volt, hogy Magyarország a 2001 decemberében elfogadott ország­­gyűlési határozatban és a NATO vonatkozó dokumentu­maiban megfogalmazott célokat teljesítse, és teljesen NATO-kompatibilis, a magyar igényeket is kielégítő több­feladatú vadászrepülőgépet állítson hadrendbe. Magyar­­ország összességében tizenkét együléses és két kétülé­ses negyedik generációs Gripen vadászgépet bérel Svédországtól. A cikk átfogó ismertetés a bérelt JAS-39 Gripen EBS HU repülőgépről a teljesség igénye nélkül, tekintettel ar­ra, hogy a rendelkezésre álló terjedelem kevés vala­mennyi harcászati és technikai képesség, alkalmazott műszaki megoldás, továbbá fedélzeti és földi támogató rendszer bemutatására. A repülőgépek funkcionális szempontból az exportvál­tozatú JAS-390 és D repülőgépekkel azonosak lesz­nek, a megfogalmazott magyar igények alapján végre­hajtandó számos speciális módosítással. Az említett NATO-követelmények teljesítése és a magyar igények kielégítése céljából a megnevezés JAS-39 Gripenről JAS-39 Gripen EBS HU-ra változott (J: Jakt/vadász, A: Attack/támadó, S: Spaning/felderítő repülőgép, EBS: Export Baseline System/exportváltozat, HU: Hungary.) A repülőgép képességei között szerepel légi utántöltés, NATO-interoperábilis fegyverzet (beleértve a lézerirá­nyítású bombákat), továbbfejlesztett elektronikai hadvi­selési rendszer, a fedélzeti oxigénfejlesztő rendszer, MkXII típusú IFF barát-idegen azonosító rendszer (amely magában foglalja az M4 üzemmódot is), Link 16 adatvonal, új repülőgép-vezetői fülke angol nyelvű, szí­nes fedélzeti kijelzőkkel és angolszász mértékegységek használatával, éjjellátó szemüveggel való kompatibili­tás, NATO-interoperábilis kommunikációs rendszer Have Quick képességgel rendelkező rádiókészülékek­kel, ICAO 1-es kategóriájú műszeres leszállító rend­szer, teljes körű digitális hajtóművezérlés, megnövelt felszállósúly és harci terhelés, valmint megnövelt kifára­dási élettartam. A JAS-39 Gripen EBS HU repülőgép élettartama több mint 6000 óra. Ennek alapján ésszerű rendszerben tart­hatósági­ naptári ideje mintegy 30-35 év. Beleértve a tíz­éves bérleti, majd az azt követő további használat idejét, hosszú távon megnyugtatóan megoldottnak látszik a ma­gyar légierő helyzete. Bár a Gripen félreérthetetlenül és egyértelműen svéd repülőgép, a géptípus fejlesztésével járó kockázatok és ráfordítások csökkentése érdekében a fejlesztési folya­matba számos külföldi gyártó céget bevontak. A hajtómű mellett a külföldi cégek készítik többek között a futómű­vet, a környezetszabályozó rendszert, a szélvédőt és a fülketetőt, valamint a 27 mm-es gépágyút. A repülőgép A Gripen egy hajtóműves, deltaszárnyú, teljesen kitérít­hető előszárnnyal, két részből álló oldalkormánnyal és nyilazott függőleges vezérsíkkal rendelkező vadászrepü­lőgép. Szárnya nagymértékben mechanizált. A szárny belépőélén orrsegédszárnyak, a kilépőél teljes hosszá­ban vezérlőfelületek (elevonok) biztosítják a repülőgép széles repülési tartományban való légi üzemeltetését, re­pülését és a nagyfokú manőverezőképességet. A repülő­gép-törzs hátsó részén jobb és bal oldalon elhelyezett két nagyméretű törzsféklap hatásos fékezőerőt biztosít repü­lés közben. A hajtómű levegőellátását biztosító „D” for- 1/b. ábra: A Saab JAS-39 Gripen háromnézeti rajza

Next