Haditechnika 40. (2006)

2006 / 4. szám - Dr. Csorba János: A Gripen radar földre irányuló működése

volságra van a határtól, s elfoglalása valóban Ogaden kb. 60%-ának birtoklását jelenti. 4 Gramna, Magyarország, 1978/21. 14. 5 Ezen belül a Harer és Dire Dawa térségében elhe­lyezkedő etióp-kubai csoportosítás 1978. január 22-én 35 zászlóaljból, 300 harckocsiból, 156 lövegből és 46 harcirepülőgépből állt, míg a Szomáliák kb. 27 zászlóaljjal, 135 harckocsival és 205 löveggel rendelkeztek. La Guerra de Etiópia (Ogadén) 1977-1978,­­ la Aviación Cubana. 6 U.o. 7 A Gramna szerint még március 3-án is indítottak el­lentámadást. Ez azonban valószínűleg csak egy kisebb ellenlökés lehetet, mivel Tom Cooper szerint ekkor bonta­kozott ki az etióp erők fő csapása. Cooper, Tom: Ogaden War, 1977-1978. 8 Gramna. Magyarország, 1978/21. 14. 9 A várost a 69. etióp dandár vette be. Gramna. Ma­gyarország, 1978/21. 14. 10­­.o. 11 Az adatok a The Almanac of World Military Power. (New York and London, 1974, R.R. Bowker Company 254. oldal) alapján. 12 Az adatok a The Almanac of World Military Power. (New York and London, 1974, R.R. Bowker Company 219. oldal) alapján. Bevezetés A JAS-39 Gripen repülőgép vadász-, csapásmérő és lé­gi felderítési feladatok ellátására egyaránt képes. A„JAS” betűösszetétel éppen erre a hármas feladatkörre utal, ahol „J” a Jakt (vadász), az „A” az Attack (támadó), az „S” pedig a Spaning (felderítő) svéd szavak kezdőbetűjét je­lenti. A fedélzeti radar, mint a repülőgép egyik alapberen­dezése, a repülőgép mindhárom említett feladatkörének ellátását támogatja. A radar alapvetően kétféle feladatot lát el: 1. céltárgyak felderítése és követése, 2. képalkotás a besugárzott te­repről, amit más néven térképezésnek (mapping) hívnak. Ha a céltárgyak a levegőben vannak, akkor a radar az úgynevezett levegő-levegő, ha a földön, akkor a levegő­föld üzemmódok valamelyikében működik, míg abban az esetben, ha a repülőgép légi felderítést végez, akkor a térképezési üzemmódok egyikét kapcsolják be. A cikk témája a terepről történő képalkotást (térképe­zést), valamint a földi és tengeri célpontok felderítését, mérését öleli fel, vagyis a radar levegő-levegő működé­sével nem foglalkozik. Kis felbontású térképezés A radar földre irányuló működését az 1. és a 2. ábra szemlélteti [5]. Az 1. ábra a földi (tengeri) célok felderíté­sét és a nem nagy felbontóképességű térképezés esetét mutatja. A radar antennája kissé lefelé irányulva sugároz, ezért besugározza a földnek (tengernek) azt a részét, amely az antenna iránykarakterisztikájának főnyalábjá­ba esik. Az egy adott adójellel (adóimpulzussal) besu­gárzott földrészt (a radarantenna középre mutató hely­zetében) az 1. ábrán látható hosszú vékony területcsík jelöli. A radarantenna azonban vízszintes irányban fo­lyamatos pásztázó mozgást végez, így ez a hosszú vé­kony csík jobbra-balra mozogva egy összefüggő szek­tort rajzol ki. Ezt a szektort az ábrán szaggatott vonal határolja. A szaggatott vonallal határolt terület többnyi­re nem egyenlő az 1. ábrán sötét tónussal kiemelt tér­képezett területtel, hanem mint látjuk, annál nagyobb. Az eltérés a távolságkoordinátákban mutatkozik meg, ami azt jelenti, hogy noha a besugárzott terep ennél nagyobb, de a radar a visszaverődött jeleket csak az R1 és R2 távolság közötti tartományban veszi, illetve dogozza fel. A terep besugárzása során fennálló geometriai vi­szonyok értelmezését a 2. ábra segíti. A radar által be­sugárzott terület az antenna iránykarakterisztika irány­­élességi szögtartományán belül helyezkedik el. Az 1. ábrát látva az a benyomás alakulhat ki, hogy az iránykarakterisztika legyezőnyaláb alakú, oldalszög­ben keskeny, helyszögben széles. Ez azonban egyál­talán nem így van, mert a radar ceruzanyalábbal mű­ködik, a két síkban mért irányélességi szög egyenlő A Gripen radar földre irányuló működése Dr. Csorba János nyár­mérnök alezredes 2006/4 HADITECHNIKA 13

Next