Haditechnika 50. (2016)
2016 / 5. szám
Dr. Földi Ferenc R . J. Gatling mérnök világhírre jutott Battery Gun-ját - saját bevallása szerint - korábbi vetőgépe inspirálta, amit a fegyverszerkezet tökéletesen igazol is. Fegyverének megszületése korábban elképzelhetetlen tűzgyorsaság megvalósítását jelentette, amely várakozások szerint feleslegessé tehette volna a hatalmas hadseregeket.2 (Ma már tudjuk: ez a jóslat nem vált valóra.) A Gatling géppuska3 rendszertanilag a huzagolt csövű hátultöltős puskákon belül a többcsövű, forgó rendszerű, csövenként mereven reteszelt, gravitációs adogatású, tölténydobozos (később szekrény-, majd hengertáras stb.), ismétlő lőfegyverek kategóriájának szenzorja. Gyakorlatilag hat (később tíz) önálló tolózárdugattyús, ütőtestes (majd ütőszeges) elsütésű lőfegyver (nemcsak a csövek) összekapcsolásával, és a töltés-ürítés folyamatának meggyorsítása céljából emberi erővel, egy közös tengely körüli megforgatásával létrehozott nagy tűzgyorsaságú tűzfegyver. Az 1861-ben készített első változata - amelyet később 1862- ben szabadalmaztatott5 - egyhüvelykes (25,4 mm) űrméretű töltényt tüzelt. Ugyanakkor az egyes, töltőűrrel is rendelkező fegyvercsövek és saját zárszerkezetük közé a feltaláló egy speciális adogatóhengert épített be (a 4. ábrán X-szel jelölve), amely palástjában a csőszámmal azonos számú, a töltény (kezdetben tölténykamra) szempontjából laza illesztésű tölténybefogadó süllyesztéket (vályút) alakított ki. Az adogatóhengert a csővel és a zárral mereven összeékelve biztosította a töltényeknek akadálymentes eljutását a csőfarhoz (a későbbi változatoknál a töltőűrbe) és a kilőtt tölténykamrák (később hüvelyek) onnan való eltávolítását. Ebben az elrendezésben az volt a valóban nagy műszaki kihívás, hogy a cső, az adogatóhenger és a zártest (a zárfejjel) minden helyzetben szigorúan egy elméleti tengelyre (az adott cső furatának a tengelyére) legyen felillesztve, a lehető legkisebb szöghibával. A 2. ábrán követhető, hogy a hengerpaláston összefogott 6. puskaköteg az 1. merev keretbe ágyazott 7. főtengely által hajtva az 5. és a rajzon nem látható hátsó (a 3. külső tokba épített) csapágyban fordult el. Az 1. keret és a vele szilárdan egybeépített 3. külső álló tok volt, mintegy hagyományos lövegként a 2. ágyúcsappal rögzítve a lövegtalphoz. A 6. fegyverköteget a 8. forgató mechanizmuson keresztül kézzel kellett megforgatni. A 3. külső tokra szerelték fel mereven egyrészt a tölténytartót, másrészt azt a zárógyűrűt, amely megakadályozta, hogy az adogatóhengerből az éles, vagy a kilőtt tölténykamra a tölténytartóból kihullhasson. Ez az utóbbi műszaki megoldás azután visszaköszönt a fémhüvelyes töltényeket tüzelő Gatling puskában. ÖSSZEFOGLALÁS: A tervező, Gatling korábbi vetőgépe inspirálta ezt a fegyvert, amely a töltés-ürítés folyamatának meggyorsításával, emberi erővel ugyan, de a nagyfokú tűzgyorsaság megvalósítását tette lehetővé. Első példányai megjelentek az amerikai polgárháborúban. A Gatling puska legnagyobb harcászati hátránya a lövegszerű kivitel volt. A Gatling puskát a Magyar Királyi Honvédségben szórólöveg néven rendszeresítették. Magát a puskát Gatling kezdetben klasszikus nagykerekű lövegtalpon helyezte el a mintegy 290 kg-os tömegek miatt (lásd 1. és 3. ábra), így a fegyver össztömege megközelítette a 1170 kg-ot. Ebből a lövegtalp súlya 889 kg volt. A lövegtalp és a puska összeépítése, a tüzérségi lövegekhez hasonlóan, először csak magassági szögállítást (lőtávolság beállítást) tett lehetővé, később értelemszerűen a puska képességeinek jobb kihasználása érdekében - bizonyos mértékű oldalirányú lövegmozgatást is lehetővé tett a pásztázó tűz biztosításához (4. ábra). A Gatling puska tömegének drasztikus csökkentésével (félhüvelykes, vagy annál kisebb űrméretben már a tízcsöves puska tömege sem volt több 91 kg-nál) lehetővé vált a puska háromlábú I. rész Gatling fegyverei 1. ábra: A Gatling-féle Battery Gun szabadalmi leírásának fedőlapja 1865-ből [4] KULCSSZAVAK: amerikai polgárháború, Gatling fegyver, szórólöveg ABSTRACT: His previous seed sowing machine inspired the designer Gatling to create this weapon which, with intensifying the loading-unloading process though by human force, made it possible to increase rate of fire considerably. Its first pieces appears in the American Civil War. The main tactical disadvantage of the Gatling gun was its cannon-like construction. The Gatling gun was entered into service in the Royal Hungarian Army under the name of scattergun. KEY WORDS: American Civil War, Gatling gun, scattergun 2106/5 HADITECHNIKA b 41