Hadtörténelmi Közlemények, 117. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2004)

3. szám - Tanulmányok - Dombrády Lóránd: Akiről nem beszélünk: Werth Henrik. II. rész. - 2004. 989. p.

TANULMÁNYOK DOMBRÁDY LÓRÁND AKIRŐL NEM BESZÉLÜNK: WERTH HENRIK II. rész Újabb ellentétre adott okot Teleki és Werth között a magyar-jugoszláv viszony meg­ítélése. A balkáni stabilitás érdekében Jugoszlávia felé nyitó és a barátsági szerződés előkészítésén fáradozó Teleki éles ellenzőre talált a magyar vezérkar főnökében, aki nem hitt a jugoszláv-magyar közeledés őszinteségében. Ezen az sem változtatott, ha ez Hitler jóváhagyásával történik. A szerbek iránti ellenszenvét, melyet szerb impérium alá került szülőföldje visszaszerzésének vágya is motiválhatott, még arra az esetre sem volt hajlan­dó felülvizsgálni, ha Jugoszlávia csatlakozik a tengelyhez. Valószínűnek tartotta, hogy az brit befolyásra ellenáll a német politikai nyomásnak és nem csatlakozik, ami felveti a balkáni helyzet gyors és radikális tisztázását. Ebben az esetben a honvédség bekapcso­lódása elkerülhetetlen. Sajátos magyar szerep a közreműködés a térség nyugalmának és stabilitásának biztosításában. Erősítették meggyőződésében Homloknak a j­ugoszláv-né­met viszony alakulásának bizonytalanságára utaló jelentései: amennyiben Jugoszlávia a maga izolált helyzetében nem csatlakoznék, és a Balkán átrendezése során a reá nehezedő nyomásnak nem enged, sőt katonai ellenállást fejt ki, rá is sor kerül. Ebben az esetben pe­dig a honvédség bekapcsolódása is lehetővé válik, ami „nem kompromisszumot, hanem teljes megoldást jelent". Ez -javasolta Homlok - „bármikor, de azonnal menetkész egyes honvédségi alakulatok készenlétben tartását tenné szükségessé, miután azok nélkül a lekésés valószínűsége áll fenn, ismervén a tengelyhatalmak, különösen pedig a Német Birodalom gyorsított eljárását".207 Fenntartásainak a szerződés létrejötte után is hangot adott. Nem értett egyet az örök barátság kitétellel, valamint a területi engedmények iránti igény feladásával, ami a szer­bekkel szembeni revízióról való lemondással egyenlő. Ez utóbbi a többi kisantant állam esetében nem jöhetett szóba. A miniszterelnök sikerről beszél, és a szerződéstől a balká­ni feszültség csökkentését, a szomszédban fenyegető háborús veszély megszűntét várja. Közben a német-jugoszláv viszony alakulása bizonytalan, ami könnyen olyan helyzethez vezethet, amikor katonai fellépésünk elkerülhetetlenné válik. Ez a szerződéstől akadá­lyoztatva bonyodalmakhoz fog vezetni. Teleki az Országgyűlés Külügyi Bizottsága ja­nuári ülésén szembeszállt a revíziót a szerződéstől féltőkkel. A jugoszlávokkal szemben nem mondtunk le revíziós igényeinkről, azonban azok érvényesítése új módon, „valóban békés és baráti úton kell, hogy történjék". A szerződés megkötése Európa békéje és a tengely Európa rendezésére irányuló törekvései szempontjából egyaránt fontos volt, hogy 207 DIMK V. k. 672. o. HK 117.(2004)3.989-1052.

Next