Hadtörténelmi Közlemények, 117. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2004)
3. szám - Tanulmányok - Dombrády Lóránd: Akiről nem beszélünk: Werth Henrik. II. rész. - 2004. 989. p.
1044 Dombrády Lóránd génd szerint fogják a németek az egyes államokat megjutalmazni. „Werth ugyanis bízott a német győzelemben, én pedig a háború első percétől kezdve holt bizonyosra vettem, hogy a németek a háborút feltétlenül el fogják veszíteni." „Ma is bízom benne" - vetette közbe Werth.395 A beszélgetés itt félbeszakadt, mert megérkezett Tombor vendége, Posztoczky Pál nyárezredes, akinek azonnal beszámolt az elhangzottakról. Posztoczkyt nem lepték meg a hallottak, mert Werth lényegében neki is ugyanezt elmondta a Rudas gőzfürdőjében. Tombor népbírósági vallomását követően az ismeretlen helyen tartózkodó Werth Henrikkel szembeni ítélet kimondását nem siették el. Arra csak 1948. május 22-én került sor. A Népbíróság a Nbr. 11. § 1. pont 1. bekezdésben meghatározott háborús bűntettben elmarasztalva, főbüntetésként halálra, mellékbüntetésként vagyonelkobzására és politikai jogai felfüggesztésére ítélte. A vádlottat felmentették a Nemzeti Szövetségben való részvétele, illetve a munkaszolgálatosokkal szembeni ukrajnai kegyetlenkedések és gyilkosságok előidézésének vádja alól.396 Az ítélet indoklásában a valóságos történések a feltételezésekkel és leegyszerűsítésekkel keveredtek. A vádlott a hadsereg erejének és ütőképességének hamis beállításával félrevezette a kományt. Állandóan a német katonai szövetség megkötését követelte. Teleki miniszterelnök tiltakozott a kormányzónál tevékenysége ellen, mivel egyáltalában nem tartotta biztosnak, hogy Németország fogja megnyerni a háborút. 1941 tavszán a Jugoszlávia elleni fellépés követelésével Werth hozzájárult Teleki öngyilkosságához, aki Horthynak küldött levélben rámutatott, hogy a barátsági szerződés kötelezettségének megszegésével „hullarablók" lettünk. Mint ezt perének során Bárdossy is megerősítette, Werth május-júniusban háromszor tett lépéseket a kormánynál a háborúba lépés ügyében. Sürgette a politikai és katonai szövetséget Németországgal, amit a kormány elutasított. Bárdossy miniszterelnök „viszszataszítónak" találta működését, és lépéseket tett a kormányzónál Werth leváltása ügyében. Erre azonban Horthy nem volt hajlandó, mert katonai tudását nélülözhetetlennek tartotta. Szerinte voltak olyan katonai kérdések, melyekben a német vezérkar is hozzá fordult. Werth megegyezett a német vezérkarral, hogy szovjet-német konfliktus esetén Magyarország rendelkezésre bocsátja a Kárpátalján át vezető vasútvonalakat. A szovjet-német konfliktus kitörése után a köztudomású kassai bombázás bekövetkeztétkövető minisztertanácson a vádlott, mint a vezérkar főnöke részt vett, és ez a minisztertanács elhatározta a fegyveres beavatkozást. Bárdossy vallomásából kitűnőleg Bárdossy megtett mindent, és sikerült keresztülvinnie, hogy ne a Werth-féle elgondolás szerint az egész magyar hadsereg vonuljon fel."397 Werth mindjárt 1 milliós hadsereggel kívánt belépni. Későbbi távozásának oka az volt, hogy a kormány tudta nélkül nyolc hadosztályt ajánlott fel. Horthy neve fel sem merült az indoklásban. Az indoklás pontatlanságára és felületességére nem kívánunk kitérni, azt az olvasó az előzményekből maga is megállapíthatja. Figyelemre méltó, hogy a kassai bombázás megszervezésében nem marasztalták el Werthet, holott erre az előzetes vádemelés során még volt utalás. Az ügyész megelégedett azzal, hogy a kassai „állítólagos szovjet provokációt" Werth a kormány befolyásolásra használta. Annak németekkel közös állító- 3,5 HL Filmtár 770. Werth Henrik népbírósági anyaga. Az ítélet: 396 Uo. 3,7 HL Filmtár 770. Werth Henrik népbírósági anyaga. Az ítélet indoklása.