Hadtörténelmi Közlemények, 117. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2004)
1. szám - Tanulmányok - Dombrády Lóránd: Akiről nem beszélünk: Werth Henrik. I. rész. - 2004. 61. p.
Akiről nem beszélünk: Werth Henrik 73 Döbrentei az ügyet kivizsgáló Sárkány tábornok vezette bizottság előtt is kifakadt. Elmarasztalta mindazokat, akik a vörösök alatt szolgáltak s nemkülönben azokat, akik most arra vannak hivatva, hogy takarítsanak, „ha nem tudják vagy nem akarják erős kézzel kimetszeni a rohadt részt, akkor ez a maffia alá fogja ásni az új, oly szépen induló nemzeti hadsereget is, és bekövetkezik az ország pusztulása, mert még gyűlölni sem tudunk, annyira enerváltak vagyunk".14 Miután a vádak nem nyertek beigazolást, a Sárkány-féle igazolóbizottság Werth alezredest igazolta. Döbrentei vádaskodását hazafiúi felhevültségből eredő túlzásnak minősítette. A bizottság végül lebeszélte a sértettet, hogy polgári bíróság elé vigye az ügyet. Werth és a többi tapasztalt vezérkari tiszt munkájára nagy szüksége volt a szerveződő Nemzeti Hadseregnek. A magyar kormány a trianoni diktátum aláírását követően bízott abban, hogy a bolsevizálódástól veszélyeztetett román és csehszlovák rendszer és hadserege ellen antant támogatással fegyveresen léphet fel, s ezzel a szerződés megváltoztatására bírhatja a nagyhatalmakat. A vezérkar „Ébredés" és „Virradat" fedőnév alatt elkészítette az északi, valamint a keleti irányú hadműveletek tervét. A munkálatoknak bizonyosan Werth is tevékeny részese volt. A tervek gyors alkalmazhatóságának az igénye a vezérkar javaslatára is - szükségessé tette a kormányzói jogkör módosítását, így az országot ért megtámadtatás esetében a kormányzó a minisztertanács és az országgyűlés hozzájárulásának utólagos kikérése mellett elrendelhette a hadseregnek az országhatáron kívüli azonnali alkalmazását. Ferjentsik Ottó vk. ezredes nagy tapasztalatokkal bíró, kiváló katona volt, a világháborút hadosztály és hadtest vezérkari főnöki beosztásban harcolta végig. Még Siófokon kapta a feladatot a magyar vezérkari tisztképzés intézményének, a Magyar Királyi Hadiakadémiának gyors megszervezésére. Munkája eredménnyel járt, 1919. november 25-én már meg is bízták a működését a Ludovika Akadémia épületében megkezdő tiszti továbbképző tanfolyam parancsnoki teendőivel. A hadászat és hadtörténet előadójául az 1920. szeptember 1-jén vk. ezredessé előlépő Werthet vitte az akadémiára. Ismerte oktatói múltját, valamint a hadászat és hadtörténet iránt tanulmányokban is kifejtett érdeklődését. Werth ekkor már folytatta a háború miatt megszakított tudományos tevékenységét. Szükségesnek tartotta a világháború tapasztalatainak feldolgozását, a következtetések mielőbbi levonását. A háború megváltozott jellegéről és ennek a vezetésre gyakorolt hatásáról készített terjedelmes tanulmányának első részét már 1920 őszén közzétette. A hadiakadémia tanára még jóformán bele sem melegedhetett a munkába, amikor 1921 tavaszán, az első királypuccsot követően, egy számára méltatlan beosztásba vezényelték. A 7. miskolci vegyesdandár 7. kerékpáros zászlóaljának parancsnoki helyét ugyanis nem vezérkari ezredeseknek találták ki. 1922. február 6-ig (más forrás szerint május 1-jéig) volt Salgótarjánban, ahol a zászlóalj állomásozott. A vezénylés okait keresve csak feltételezésekre vagyunk utalva. Az 1921-es év a királypuccsok éve. Nem tudunk arról, hogy Werth, mint hajdani közös hadseregbeli vezérkari tiszt, legitimista szimpatizáns lett volna, akinek közreműködésére a királypártiak számíthattak. Ez nem zárja ki, hogy lehettek ilyen kapcsolatai. Talán éppen a badeni hadseregparancsnokságon került kapcsolatba a király környezetében lévőkkel. Közreműködhettek a királypuccsok hatására különösen kiéleződő közös hadseregbeli és honvédtiszti ellentétek is, nem lehetetlen, hogy egyes rosszindulatú honvédtisztek szükségesnek találták felhívni a figyelmet a ve- 14 HL HM. Ein. c. 1920/67813.