Hadtörténelmi Közlemények, 121. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2008)

2. szám - Tanulmányok - Czigány István: Egy "universális ember" Tündérországban : Forgách Simon gróf főparancsnoki működése Erdélyben 326-354

CZIGÁNY ISTVÁN EGY „UNIVERSÁLIS EMBER" TÜNDÉRORSZÁGBAN* Forgách Simon gróf főparancsnoki működése Erdélyben Az új megbízatás Forgách Simon tábornagy, a Dunántúlon harcoló kuruc erők főparancsnoka, 1704 jú­liusának utolsó napján látogatást tett Széchényi Pál kalocsai érseknél. A találkozó több volt, mint udvariassági látogatás, hiszen a tábornagy és az érsek a kuruc és a királypárti politika irányítói közé tartoztak. Forgách a császári-királyi hadsereg vezérőrnagyaként március végén csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc herceg vezette felkeléshez, s az a hír járta, hogy József trónörökös jóvá­hagyásával pártolt át a kurucokhoz. Bercsényi Miklós gróf, a felkelők második számú vezetője tudomása szerint a tábornagy feladata az volt, „hogy az király,"­­ vagyis József trónörökös „részére csinálják meg az magyarokat," vagyis a megbékélés elősegítése.­­ Széchényi Pál kalocsai érseket viszont az év elején maga az uralkodó, I. Lipót bízta meg a kurucokkal folytatandó béketárgyalások előkészítésével. Az érsek fáradozásának eredményeként tavasszal, Gyöngyösön, létrejött egy találkozó a hadban álló felek között, ám az egyelőre csak az álláspontokat tisztázta. A színfalak mögött azonban tovább foly­tatódtak az alkudozások. A király részéről szálakat továbbra is a kalocsai érsek mozgatta, míg a fejedelem nevében Bercsényi tárgyalt. Dunántúlra érkezését követően Forgách, a hadműveletek irányítása mellett, a békeal­kudozásokba is bekapcsolódott. Nemcsak Széchényi érsekkel, hanem Franz Sigmund Lamberg gróf, császári békebiztossal is találkozott. A fejedelmet arról értesítette, hogy a kalocsai érsek jelenlétében csak „in privato" tárgyalt Lamberggel, ám a vele folytatott megbeszélésen „szeműben megmutattam," hogy „minden dolgok" hamisság, azaz az ud­var békeajánlatai nem őszinték. " Hogy „in privato" még mi hangzott el az érsekkel és Lamberggel folytatott beszélge­téseken, arról hallgatnak a fejedelemnek írott levelek. Annyi bizonyos, hogy Forgách már a dunántúli hadjárat kezdetétől a béketárgyalások megindítását szorgalmazta, s úgy vélte: „jó formában lehetne nekünk meg blkileni."­ Optimizmusát valószínűleg a hadi helyzet kedvező alakulására alapozta. A francia-bajor hadak újabb sikerei a Duna völ­gyében a szövetségesekkel való egyesülés lehetőségével kecsegtettek, a Dunántúl vissza­foglalása pedig a magyarországi hadszíntéren is szorult helyzetbe hozta a császári erőket. * A tanulmány az Országos Tudományos és Kutatási Alapprogram T 038212. számú pályázata és a Habs­burg-kori Kutatások Közalapítvány támogatásával készült.­­ I. Józsefet már 1687-ben magyar királlyá koronázták, s a magyarországi felkelés kitörése után a bécsi ud­varban felvetődött annak a lehetősége, hogy I. Lipót fiának adja át a királyság kormányzását. 2 AR I/ IV. 28. č. 3 Forgách Simon Rákóczinak, Pápa, 1704. június 28., Devecser július 2. MOL G 15 RSzlt Caps. Ľ. Fase. 24. 4 Forgách Simon Bercsényi Miklósnak, Győrszemere, 1704. május 11. MOL G 15 RSzlt. Caps. Ľ. Fase. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék