Hadtudomány 13. (2003)

2003 / 2. szám - RENDVÉDELEM - Sallai János: A magyar-ukrán határ az euroatlanti csatlakozás tükrében

SALLAI JÁNOS: A magyar-ukrán határ az euroatlanti csatlakozás tükrében Az ukrán társadalmi viszonyokban bekövetkezett változásokat szemlélteti, hogy az elmúlt időszakban már bizonyos körülmények között a magyar-ukrán ha­tárról is hozzáférhetővé váltak statisztikai adatok. Új elem a magyar-ukrán viszonylatban a határsértőkre vonatkozó adatközlés is, amelyben szintén van differencia magyar adatokhoz képest. További feladatként fog jelentkezni annak tisztázása, hogy az ukrán kollégák kit értenek migráns és kit határ­sértő alatt. A jövő szempontjából fontos, hogy egy adott országban milyen az illegális mig­ráció iránya, hisz a Magyar Köztársaság EU-tagságával célterületté változik jelentős számú illegális migráns számára. Ezek a tényezők motiváltak akkor, amikor az el­múlt három év ki- és befelé irányuló illegális határátlépési statisztikai adatait is megvizsgál­tam, amely a következő: Tiltott határátlépések ki- és befelé 2000-2002 között Egyértelműen látható, hogy leendő belső határokon az illegális migránsok el kíván­ják hagyni hazánk területét és ezekre az eseményekre reagálás esetszámai teszik ki a Határőrség tevékenységének zömét. A keleti, délkeleti határszakaszainkon (a magyar-ukrán határon is) a befelé irá­nyuló illegális kísérletek domináltak. A kialakult helyzetet hosszú ideig eszkalálhatja, hogy Ukrajna keleti határai ma még esetenként csak jelképesek és az Ukrán Határőr­ség nem képes megakadályozni Oroszországból a kelet-nyugati irányú illegális mig­rációt. A fentieket támasztja alá, hogy az Ukrán Határőrség végrehajtó állománya az elmúlt időszakban 1992-2002 között 192 ezer határsértőt fogott el, továbbá 18 087 darab fegyvert, valamint 2 795 561 darab 12 lőszert kobzott el. A térség politikai térképének néhány jellemzője EU-csatlakozásunk után A 2003. április 16-án aláírt csatlakozási szerződés szellemében Magyarország Szlové­niával és Szlovákiával 2004. május 1-jével nyeri el az EU-tagságot. Ez esetben a ma­gyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határ belső határrá válik, és a határforgalom-ellenőrzést várhatóan 2007 körül felszámolják. Évi viszonylat osztrák szlovén horvát jugoszláv román ukrán szlovák 2000 ki 3449 2629 405 42 415 248 be 46 39 16 545 739 874 32 2001­­ 2482 1551 276 12 243 1291 be 31 277 399 1086 1216 46 2002­­ 2997 1619 19 263 613 be 61 129 2525 605 744 13 12 Sisolin A. P.: Ukrajna Határőrsége: Kialakulása, szervezeti felépítése, feladatai, fejlődésének irányai; Bp. 2003.

Next