Néplap, 1945. március (2. évfolyam, 47-71. szám)

1945-03-17 / 60. szám

A. Marosán György országos párt-­i titkár a Szociáldemokrata Párt­­ nevében beszélt: — A szabadságot mások sze­rezték meg számunkra, annak megtartása azonban a mi dol­gunk. Élni fogunk vele minden­kivel szemben, aki a szabadság ellen kezet merne emelni. Erdei Ferenc belügyminiszter a Nemzeti Parasztpárt nevében hitet tett a szabadság gondolata mellett. — Ezen a márciuson már fel­­emelhetjük fejünket, mert az orosz hadsereg elsöpörte a nem­zetvesztő és népellenes uralmat. Megnyílt az út arra, hogy a nép és nemzet felszabadulhasson, most rajtunk a sor, nekünk kell kiharcolni sza­badságunkat, nekünk kell megvédeni minden merénylet ellen. A jobbágyfelszabadulás meg fogja csinálni a földreformot és a parasztság kezébe juttatjuk a magyar földet. Elpusztítjuk a feu­dális és fasiszta reakciót, hogy soha többé ne támadhasson fel és ne ülhessen a magyar nép nya­kár­a. Most újra rá fogunk lépni a nemzeti függetlenség útjára, s így megtaláljuk helyünket a szabad európai népek társaságában. Az új magyar hadsereg fizetni fog a háború szenvedéseiért A belügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Kósa Pál szakaszvezető az új, demokrati­kus magyar hadsereg nevében adózott a márciusi gondolatnak. — Hadseregünk — mondotta —­ a szabadságszerető népek el­len fogott fegyvert s ezáltal ki­vívta a népek gyűlöletét hazánk ellen. Az esztelen harccal segített rombadönteni hazánkat, de túlju­tott a mélyponton. A dicső Vörös Hadsereg kezünkbe adta a lehe­tőséget, hogy megbirkózzunk az ellenséggel. Fel fogjuk építeni a függet­len, erős, demokratikus Ma­gyarországot, biztosítani fog­juk a magyar munkásság, parasztság és dolgozó értel­miség zavartalan építőmű­nö­káját. Az új magyar honvédség szel­­leme még nem egységes, so­raink között még vannak olyanok, akik nem akarják, vagy nem értik meg ennek a harcnak a szükségességét. A Szabadság, a márciusi gondolat még nem érett meg mindenkiben, még vannak közöttünk szennyes alávalók, akik nem mernek a tet­tek mezejére lépni. — Nekünk kell gátat vetni, hogy szabadság­­harcunkban meg ne akadályoz­zanak. És most, amikor a dicső Vörös Hadsereg oldalán elindul­nak az új magyar hadosztályok, esküszöm a negyvennyolcas sza­badságharcosok emlékére, hogy a hadosztályok megállják he­lyüket, fizetni fognak az év­százados elnyomásért, fizetni fognak a mostani háború rengeteg szenvedéséért. Elindulunk a harcra, de fegyve­reink éle először a meghátrá­­lókra, az árulókra, a gyávákra és belső ellenségeinkre sújt le. A beszéd elhangzása után a tö­meg lelkesen éltette az új magyar hadsereget. Szabó József ifjú­munkás az «Egy gondolat bánt engemet“ című Petőfi-verset sza­valta el, majd a szabadságünnep közönsége az énekkarral együtt áténekelte a sá­g­o­t a­d­n»45 március 17, szombat Március 15-ike Szegeden Negyvenezer főnyi tömeg hallgatta Rákosi Mátyást, a Magyar Kommunista Párt vezérét A szegedi Nemzeti Bizottság március 15-iki ünnepélyére nem­csak a város lakossága, de a kör­nyező községek népe is felvonult. A Klauzál-teret, ahol a Kossuth­­szobor áll, színültig megtöltötte a negyvenezer főnyi hallgatóság s a szomszéd utcákban is hangszó­rókon követték az egyes szóno­kok fejtegetéseit. Az ünnepélyre lobogók alatt, zárt sorokban vonultak fel a sze­gedi üzemek munkásai. Képvi­selve volt az orosz parancsnok­ság, a magyar hadsereg egy di­** százada. A megnyitó beszédet dr. Balogh István államtitkár, a Nemzeti Bi­zottság elnöke tartotta, utána Lehotay Árpád, a szegedi színház igazgatója, a Nemzeti Színház tagja szavalta Petőfinek a „Sza­badsághoz“ című versét, majd Bernáth András, a Szociáldemo­krata Párt képviselője mondott rövid beszédet. Ezután a közönség tomboló lelkesedése mellett Rákosi Mátyás lépett a szószékre. Párhuzamot voí­t az 1848-as forradalom és a jelen problémái között. Rámuta­tott arra, hogy mint mostan, ak­kor is a német volt a fő ellenség , a földkérdés, valamint a reakció elleni harc állt az események központjában. Petőfi és Kossuth idézésével bi­zonyította, hogy 1848 vezető fér­­fiai milyen nagyra becsülték a népi kezdeményezést s követelte, hogy a széles népi rétegek az ed­diginél sokkal aktívabban ve­gyék ki részüket a reakció és a nyilas­­­­aradványok el­leni harcból. Szembeszáll­ azokkal, akik a néptől félnek, akik anarchiát látnak minden népi megmoz­dulásban. A földreform sorsát is az szabja meg, hogy mennyire vesz részt végrehajtásában maga a nép, hogy a Földigénylők Bizottsága mennyire veszi maga is kezébe ezt a kérdést. A hadseregről szólva rámutatott arra, hogy 1848 óta először van olyan hadseregünk, mely valóban a magyar nemzeti érdekekért küzd. Külön szólott a tisztikarhoz. Fel­hívta őket a negyvenfivnk­as sza­badságharc tapasztalataira és azokra a károkra, melyeket az akkori honvédtisztikar konzerva­tív részének magatartása okozott és annak a reményének adott ki­fejezést, hogy az új hadsereg tisz­tikart tanul a történelmi példá­ból és teljes erejével a demokra­tikus Magyarország mellé áll. Hangsúlyozta az összes nemzeti erők fokozottabb egybefogásá­­nak szükségességét. Hangsúlyozta, hogy az egyes jogos kritikai han­gok dacára, minden párt szi­lárdan áll a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kormá­nya mögött. Befejezésül rámutatott arra, hogy a történelemben először adódik az a helyzet, hogy a magyar de­mokrácia belső és külső célkitű­zései egybeesnek a haladó nagy­hatalmak, a Szovjetúnió, Anglia és Amerika céljaival s hogy ez a körülmény a magyar népi ,erők győzelmének legbiztosabb záloga. Rákosi Mátyás zúgó helyeslés­sel fogadott beszéde után dr.a Balogh István államtitkár is alá­húzta a nemzeti erők egységének döntő jelentőségét. Utána Lehotay Árpád nagy hatással elszavalta Petőfi Nemzeti Dalát. A nagy­gyűlést a Szózat éneklésével lel­kes hangulatban fejezték be. A nagygyűlés résztvevői ezután a városháza elé vonultak, ahol Szeged közgyűlése Rákosi Má­tyásnak átnyújtotta a díszpolgári oklevelet. Kaloont atták annak,aki a belvárosban kétszobás lakáshoz juttat. BSPSifot Széchenyiért. 7. Rákosi Mátyást Szeged díszpolgárává választották Abból az alkalomból, hogy Rákosi Mátyás a szegedi kerület nemzetgyűlési képviselője s részt­­vett a március 15-iki ünnepsége­ken, a törvényhatóság rendkívüli közgyűlést tartott, hogy átadja neki a város díszpolgársági ok­levelét. Az ünnepélyes közgyűlésen Karácsonyi főispán elnökölt. A közgyűlésre küldöttségileg meghívott Rákosi Mátyást az el­nöklő főispán üdvözölte. Beszé­dében kihangsúlyozta, hogy a díszpolgárrá választást a Függet­len Kisgazda Párt szegedi vezető­sége javasolta és az összes többi pártok egyhangú helyesléssel hoz­­zájárultak. A szegedi­­Nemzeti Bizottság elnöke, Ronászy melegen üdvözölte Rákosi Mátyást, mint a demokrácia bajnokát, aki minden szenve­désen és üldöztetésen át hajt­hatatlanul folytatta harcát a demokráciáért. Rákosi Mátyás m­eghatottan kö­szönte meg az ünneplést s vála­szában kiemelte, hogy Szegeden az anyagi kárnál is súlyosabb a szellemi kár, amit a „szegedi gondolatot“ terjesztő reakció okozott és hogy ennek a szellem­nek a gyökeres kiirtása a legsür­gősebb feladat. Utána Kistelek küldöttsége, a Demokratikus Nők Szövetsége, a szegedi nagyüze­mek képviselői üdvözölték a vá­ros új díszpolgárát és lelkes tar­sok között nyújtották át ajándé­­kaikat. A Szózat hangjaival végződő díszközgyűlés után a városházi előtt összegyűlt tömeg lelkesen tüntetett Rákosi Mátyás mellett ...... ..... "i inwrjwg—i ■■ Hartfű megyében a bombázás következtében a lakások 1- 2 százaléka tett lakhatatlan Hajdú megye tervidén a bombázás, Debrecen kivételével, általában nem oko­zott nagyobb károkat. A lakóházaknak mindössze 1—2 százaléka vált lakhatat­lanná. Súlyosabb rongálódások történtek Tiszacsegén, ahol a lakások 10 százaléka ment tönkre, Kabin, ahol 411 százalék volt a veszteség , de ennek nagy részét már kijavították Püspökladányban 6 százalék, H Hajdúhadházon 15 százalék. Hajdúböszörményben 30 ház ment telje­sen tönkre, 70 pedig súlyosan megrongá­lódott. A megyében az ablak­hiányokat részben Üveggel, részben pedig különféle pót­­anyagokkal pótolták. Sok helyen nagy nehézséget okozott az anyaghiány, csak Hajdúböszörményben volt elegendő tégla és cserép a házak kijavítására. A kibombázosak elhelyezéséről a köz­ségek gondoskodtak. Legtöbb községből elegen elmenekültek ahhoz, hogy a haj­léktalanná váltakat az eltávozottak laká­saikban el tudták helyezni. Több helyen — nagyobb tömegben csak Rábán — két család összeköltöztetésével oldották meg a problémát. Két csoportra osztják a város! ügyosztályokat Szabó Kálmán polgármestert na­ponta sokszáz ember keresi fel ügyes-ba­jos dolgaival. A polgármester minden ké­rést meg akar hallgatni és minden ügy-­­ben el akar járni. Éppen ezért tervbe vette, hogy a 13 városi ügyosztályt két nagy csoportra osztja fel. Az egyik cso­port élén Végh Dezső, a másik élén Szendrey Sándor helyettes polgár. M­egalakul az Országos Gazdasági Tanács A ,,Néplap“ beszámolt már róla, hogy a kormány a magyar gazdasági élet égető kérdéseinek megoldása érdekében Országos Gazdasági Tanácsot állít fel. Most elkészült a javaslat, amely a Ta­nács felállításának kérdését a megvalósulás útjára segíti. E sze­rint a tanácsnak, amely a terme­lés és a hitelélet újjászervezésé­ben véleményező, kezdeményező és tanácsadó szerepet tölt majd be a kormány mellett, 18 tagja lesz. Kilenc tag a Függetlenségi Front politikai pártjai, kilenc tag pedig a különböző intézményeket a Nemzeti Bankot, a Postataka­rékpénztárt képviseli. Valószínű­­leg a tanács először a­ pénzügyi és szanálási tervet tárgyalja és felállítása után­ rögtön foglalkozni fog a gyáripar érdekképviseleti testületének újjászervezésével is Rövidesen a pártok és intézmé­nyek kijelölik azokat a szakembe­reket, akik a kormányt tanácsaik­kal segíteni fogják gazdasági kér­désekben. Március 18-án ünnepli Budapest a szabadság napját A Budapesti Nemzeti Bizottság már­cius 18-án rendezi meg a szabadság ün­nepét, amelyen a Magyar Kommunista Párt nevében Révai József, a Szociál­demokrata Párt nevében Szakasits Árpád, a Független Kisgazda Párt nevében Tildy Zoltán, „ Nemzeti Parasztpárt képvisele­tében pedig Kovács Imre mond beszédet A gyűlés közönsége együttesen vonul ez­után a pelui-szoborhoz, hogy naegkonso­­rin*.

Next