Néplap, 1945. március (2. évfolyam, 47-71. szám)
1945-03-17 / 60. szám
A. Marosán György országos párt-i titkár a Szociáldemokrata Párt nevében beszélt: — A szabadságot mások szerezték meg számunkra, annak megtartása azonban a mi dolgunk. Élni fogunk vele mindenkivel szemben, aki a szabadság ellen kezet merne emelni. Erdei Ferenc belügyminiszter a Nemzeti Parasztpárt nevében hitet tett a szabadság gondolata mellett. — Ezen a márciuson már felemelhetjük fejünket, mert az orosz hadsereg elsöpörte a nemzetvesztő és népellenes uralmat. Megnyílt az út arra, hogy a nép és nemzet felszabadulhasson, most rajtunk a sor, nekünk kell kiharcolni szabadságunkat, nekünk kell megvédeni minden merénylet ellen. A jobbágyfelszabadulás meg fogja csinálni a földreformot és a parasztság kezébe juttatjuk a magyar földet. Elpusztítjuk a feudális és fasiszta reakciót, hogy soha többé ne támadhasson fel és ne ülhessen a magyar nép nyakára. Most újra rá fogunk lépni a nemzeti függetlenség útjára, s így megtaláljuk helyünket a szabad európai népek társaságában. Az új magyar hadsereg fizetni fog a háború szenvedéseiért A belügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Kósa Pál szakaszvezető az új, demokratikus magyar hadsereg nevében adózott a márciusi gondolatnak. — Hadseregünk — mondotta — a szabadságszerető népek ellen fogott fegyvert s ezáltal kivívta a népek gyűlöletét hazánk ellen. Az esztelen harccal segített rombadönteni hazánkat, de túljutott a mélyponton. A dicső Vörös Hadsereg kezünkbe adta a lehetőséget, hogy megbirkózzunk az ellenséggel. Fel fogjuk építeni a független, erős, demokratikus Magyarországot, biztosítani fogjuk a magyar munkásság, parasztság és dolgozó értelmiség zavartalan építőműnökáját. Az új magyar honvédség szelleme még nem egységes, soraink között még vannak olyanok, akik nem akarják, vagy nem értik meg ennek a harcnak a szükségességét. A Szabadság, a márciusi gondolat még nem érett meg mindenkiben, még vannak közöttünk szennyes alávalók, akik nem mernek a tettek mezejére lépni. — Nekünk kell gátat vetni, hogy szabadságharcunkban meg ne akadályozzanak. És most, amikor a dicső Vörös Hadsereg oldalán elindulnak az új magyar hadosztályok, esküszöm a negyvennyolcas szabadságharcosok emlékére, hogy a hadosztályok megállják helyüket, fizetni fognak az évszázados elnyomásért, fizetni fognak a mostani háború rengeteg szenvedéséért. Elindulunk a harcra, de fegyvereink éle először a meghátrálókra, az árulókra, a gyávákra és belső ellenségeinkre sújt le. A beszéd elhangzása után a tömeg lelkesen éltette az új magyar hadsereget. Szabó József ifjúmunkás az «Egy gondolat bánt engemet“ című Petőfi-verset szavalta el, majd a szabadságünnep közönsége az énekkarral együtt áténekelte a ságot adn»45 március 17, szombat Március 15-ike Szegeden Negyvenezer főnyi tömeg hallgatta Rákosi Mátyást, a Magyar Kommunista Párt vezérét A szegedi Nemzeti Bizottság március 15-iki ünnepélyére nemcsak a város lakossága, de a környező községek népe is felvonult. A Klauzál-teret, ahol a Kossuthszobor áll, színültig megtöltötte a negyvenezer főnyi hallgatóság s a szomszéd utcákban is hangszórókon követték az egyes szónokok fejtegetéseit. Az ünnepélyre lobogók alatt, zárt sorokban vonultak fel a szegedi üzemek munkásai. Képviselve volt az orosz parancsnokság, a magyar hadsereg egy di** százada. A megnyitó beszédet dr. Balogh István államtitkár, a Nemzeti Bizottság elnöke tartotta, utána Lehotay Árpád, a szegedi színház igazgatója, a Nemzeti Színház tagja szavalta Petőfinek a „Szabadsághoz“ című versét, majd Bernáth András, a Szociáldemokrata Párt képviselője mondott rövid beszédet. Ezután a közönség tomboló lelkesedése mellett Rákosi Mátyás lépett a szószékre. Párhuzamot voít az 1848-as forradalom és a jelen problémái között. Rámutatott arra, hogy mint mostan, akkor is a német volt a fő ellenség , a földkérdés, valamint a reakció elleni harc állt az események központjában. Petőfi és Kossuth idézésével bizonyította, hogy 1848 vezető férfiai milyen nagyra becsülték a népi kezdeményezést s követelte, hogy a széles népi rétegek az eddiginél sokkal aktívabban vegyék ki részüket a reakció és a nyilasaradványok elleni harcból. Szembeszáll azokkal, akik a néptől félnek, akik anarchiát látnak minden népi megmozdulásban. A földreform sorsát is az szabja meg, hogy mennyire vesz részt végrehajtásában maga a nép, hogy a Földigénylők Bizottsága mennyire veszi maga is kezébe ezt a kérdést. A hadseregről szólva rámutatott arra, hogy 1848 óta először van olyan hadseregünk, mely valóban a magyar nemzeti érdekekért küzd. Külön szólott a tisztikarhoz. Felhívta őket a negyvenfivnkas szabadságharc tapasztalataira és azokra a károkra, melyeket az akkori honvédtisztikar konzervatív részének magatartása okozott és annak a reményének adott kifejezést, hogy az új hadsereg tisztikart tanul a történelmi példából és teljes erejével a demokratikus Magyarország mellé áll. Hangsúlyozta az összes nemzeti erők fokozottabb egybefogásának szükségességét. Hangsúlyozta, hogy az egyes jogos kritikai hangok dacára, minden párt szilárdan áll a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kormánya mögött. Befejezésül rámutatott arra, hogy a történelemben először adódik az a helyzet, hogy a magyar demokrácia belső és külső célkitűzései egybeesnek a haladó nagyhatalmak, a Szovjetúnió, Anglia és Amerika céljaival s hogy ez a körülmény a magyar népi ,erők győzelmének legbiztosabb záloga. Rákosi Mátyás zúgó helyesléssel fogadott beszéde után dr.a Balogh István államtitkár is aláhúzta a nemzeti erők egységének döntő jelentőségét. Utána Lehotay Árpád nagy hatással elszavalta Petőfi Nemzeti Dalát. A nagygyűlést a Szózat éneklésével lelkes hangulatban fejezték be. A nagygyűlés résztvevői ezután a városháza elé vonultak, ahol Szeged közgyűlése Rákosi Mátyásnak átnyújtotta a díszpolgári oklevelet. Kaloont atták annak,aki a belvárosban kétszobás lakáshoz juttat. BSPSifot Széchenyiért. 7. Rákosi Mátyást Szeged díszpolgárává választották Abból az alkalomból, hogy Rákosi Mátyás a szegedi kerület nemzetgyűlési képviselője s résztvett a március 15-iki ünnepségeken, a törvényhatóság rendkívüli közgyűlést tartott, hogy átadja neki a város díszpolgársági oklevelét. Az ünnepélyes közgyűlésen Karácsonyi főispán elnökölt. A közgyűlésre küldöttségileg meghívott Rákosi Mátyást az elnöklő főispán üdvözölte. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a díszpolgárrá választást a Független Kisgazda Párt szegedi vezetősége javasolta és az összes többi pártok egyhangú helyesléssel hozzájárultak. A szegediNemzeti Bizottság elnöke, Ronászy melegen üdvözölte Rákosi Mátyást, mint a demokrácia bajnokát, aki minden szenvedésen és üldöztetésen át hajthatatlanul folytatta harcát a demokráciáért. Rákosi Mátyás meghatottan köszönte meg az ünneplést s válaszában kiemelte, hogy Szegeden az anyagi kárnál is súlyosabb a szellemi kár, amit a „szegedi gondolatot“ terjesztő reakció okozott és hogy ennek a szellemnek a gyökeres kiirtása a legsürgősebb feladat. Utána Kistelek küldöttsége, a Demokratikus Nők Szövetsége, a szegedi nagyüzemek képviselői üdvözölték a város új díszpolgárát és lelkes tarsok között nyújtották át ajándékaikat. A Szózat hangjaival végződő díszközgyűlés után a városházi előtt összegyűlt tömeg lelkesen tüntetett Rákosi Mátyás mellett ...... ..... "i inwrjwg—i ■■ Hartfű megyében a bombázás következtében a lakások 1- 2 százaléka tett lakhatatlan Hajdú megye tervidén a bombázás, Debrecen kivételével, általában nem okozott nagyobb károkat. A lakóházaknak mindössze 1—2 százaléka vált lakhatatlanná. Súlyosabb rongálódások történtek Tiszacsegén, ahol a lakások 10 százaléka ment tönkre, Kabin, ahol 411 százalék volt a veszteség , de ennek nagy részét már kijavították Püspökladányban 6 százalék, H Hajdúhadházon 15 százalék. Hajdúböszörményben 30 ház ment teljesen tönkre, 70 pedig súlyosan megrongálódott. A megyében az ablakhiányokat részben Üveggel, részben pedig különféle pótanyagokkal pótolták. Sok helyen nagy nehézséget okozott az anyaghiány, csak Hajdúböszörményben volt elegendő tégla és cserép a házak kijavítására. A kibombázosak elhelyezéséről a községek gondoskodtak. Legtöbb községből elegen elmenekültek ahhoz, hogy a hajléktalanná váltakat az eltávozottak lakásaikban el tudták helyezni. Több helyen — nagyobb tömegben csak Rábán — két család összeköltöztetésével oldották meg a problémát. Két csoportra osztják a város! ügyosztályokat Szabó Kálmán polgármestert naponta sokszáz ember keresi fel ügyes-bajos dolgaival. A polgármester minden kérést meg akar hallgatni és minden ügy-ben el akar járni. Éppen ezért tervbe vette, hogy a 13 városi ügyosztályt két nagy csoportra osztja fel. Az egyik csoport élén Végh Dezső, a másik élén Szendrey Sándor helyettes polgár. Megalakul az Országos Gazdasági Tanács A ,,Néplap“ beszámolt már róla, hogy a kormány a magyar gazdasági élet égető kérdéseinek megoldása érdekében Országos Gazdasági Tanácsot állít fel. Most elkészült a javaslat, amely a Tanács felállításának kérdését a megvalósulás útjára segíti. E szerint a tanácsnak, amely a termelés és a hitelélet újjászervezésében véleményező, kezdeményező és tanácsadó szerepet tölt majd be a kormány mellett, 18 tagja lesz. Kilenc tag a Függetlenségi Front politikai pártjai, kilenc tag pedig a különböző intézményeket a Nemzeti Bankot, a Postatakarékpénztárt képviseli. Valószínűleg a tanács először a pénzügyi és szanálási tervet tárgyalja és felállítása után rögtön foglalkozni fog a gyáripar érdekképviseleti testületének újjászervezésével is Rövidesen a pártok és intézmények kijelölik azokat a szakembereket, akik a kormányt tanácsaikkal segíteni fogják gazdasági kérdésekben. Március 18-án ünnepli Budapest a szabadság napját A Budapesti Nemzeti Bizottság március 18-án rendezi meg a szabadság ünnepét, amelyen a Magyar Kommunista Párt nevében Révai József, a Szociáldemokrata Párt nevében Szakasits Árpád, a Független Kisgazda Párt nevében Tildy Zoltán, „ Nemzeti Parasztpárt képviseletében pedig Kovács Imre mond beszédet A gyűlés közönsége együttesen vonul ezután a pelui-szoborhoz, hogy naegkonsorin*.