Néplap, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-01 / 50. szám

W&» Sir a 20.000 peng* lSelllI Íli£f?fflp| pfll Mill. Állásvesztésre ítéltek U­üttl professzort — Megálló film , §Épj| f||gf ||||| fifjjl fPfjl pították a villany, gáz és víz árát — A Szakma* N m m fAJI lf|É­v­közi Bizottság erélyes állásfoglalása a reakciós • HKiil# ftfil mm lifll fKN­SfsP közalkalmazottak ügyében . Hogy áll a telepítés ügye ? A Tiszán!*­.'! úgy emlegetik évek óta, mint a magyar népi erők nagy rezervoárját. Az Orményságból és Sárközből elindult egyke évtizedek óta pusztítja a dunántúli és egyre jobban a dima-tiszaközi magyarsá­got is, de a Tiszántúlra még csak szórványosan jutott el. Ennek az évtizedes folyamatnak a hatása most mutatkozik meg a földreform körül: itt a Tiszántúl ezrek és ez­rek nem jutottak földhöz, Dunántúl meg kiosztasian ezer holdak várják új birtokosukat. Most legújabban a svábok kitele­pítése meg csak fokozza ezt az el­lenfélét. Itt a lassan-lassan haza­kerülő horvályok még csak szapo­rítják a földteleneket, ott egész fal­vak ürülnek ki. Előbb-utóbb meg kellett indulnia az emberek áram­lásának nyugat felé. A kormány gondolt ezzel, a tele­pítés ügyét idejekorán rábízta az Országos Földbirtokrendező Tanács­csal együttműködő Országos Nép­­grnniszó Hivatalra. Felhívta a főtt­ nélkül maradiakat a jelentkezésre, a Fültsigénylő­ Bizottság minden faluban, városban összeírta a Du­nántúlra települendőket, listájukat elküldte­ a Megyei Földbirtokren­­illa tanácshoz, az tévehaitotta az­után Budapestre. Hajdúban első felhívásra 1044 család jelentkezett, ebből 345 debreceni. De azóta is egyre nőtt a számuk, Debrecen most 438-nál tart, az egész Hajdú­ság körülbelül 1400-nál. Számba­­véve, hogy elsősorban sokgyerme­kes családokat akarnak telepíteni, ez tekintélyes számot ad. Télen aludt a telepítés ügye, ment a maga lassú, hivatalos útján. De most tápot ad­ neki, hogy viszik a svábokat kifelé és még inkább,­­hogy jön a tavasz. Nem tudják a népek, mit csináljanak. Ha elsze­gődnek konvenciósnak, lekötik ma­gukat e­lé.­.. esztendőre és félnek, hogyha­­mégis lesz tavasszal telepí­tés, nem tudnak gazdáiktól szaba­dulni. Ha meg nem szegődnek el, itt ragadhatnak még hónapokig és nem tudnak gondoskodni maguk­ról, hattgannak éhen. Az a legnagyobb hiba, hogy senki sem tud nekik biztosat mondani. A svábok kitelepítése már megin­dult, de lassan halad a kevés va­gon miatt és azt legalább is itt Debrecenben sejteni sem lehet, mi­kor üzennek el arról a vidékről, ahova a hajdúságiakat viszik. A ta­vaszi munkát muszáj nekik végezni és végzik is, efelől nyugodtak lehet­nek a települők. Terv szerint tüs­tént kimenetelük után be akarják költöztetni a telepeseket, úgyhogy a föld művelésében nem lesz fenn­akadás. A sámsoniak közül már el is ment egy 14 családból álló csoport Baranyába. Ezek felől csupa jó hí­rek jöttek : házat, bútorokat, jószá­got, mezőgazdasági felszerelést kap­tak és van, aki 15 hold földön gaz­dálkodik. Az ezutániak is hasonló körülményekre számíthatnak, csak az a kérdés, hogy mikor? Határozottan meg kell állapíta­nunk, hogy nem mehet gyorsabban a telepítés, mint ahogy a svábok visszatérnek igazi hazájukba. A mai világban a sokezer holdas nagybir­tokok csupasz földjére nem lehet elvinni senkit, csak a kiürített fal­vakba. Akinek tehát szívén fekszik a felépítés ügye, különösképpen pe­dig a hajdúsági emberek telepítése, az két dolgot csinálhat. Először is mindent megmozgathat a svábok kiköltöztetésének gyorsítása érdeké­ben. Másodszor pedig gondoskodhat arról, hogy véglegesen állapítsák meg, milyen községekbe szándékoz­nak az ittenieket telepíteni és elin­tézheti, hogy a kitelepítés sorrend­jében ezek a falvak kerüljenek mir­­él hamarabb és lehetőleg egy meg­határozott időpontban sorra. Ezt pedig nem lehet semmiféle magán­akció útján elintézni, a demokrati­kus pártok aktív támogatásával kell közbenjárni a telepítéssel megbízott helyi szerveknek a kitelepítési kor­­m­ánybiztosságnál, illetve az Orszá­gos Népfontlaló Hivatalnál. Nem lehet késnek élnni sok tanács­talan szegényember sorsáról, az egész nemzet ügyéről van szó. Nincstelenekről, akik ilyen világ­ban is el mernek indulni a messzi ismeretlenbe csak azért, hogy saját­­földjükön dolgozhassanak. Ne hagy­ják hosszú hónapokig húzódni az ügyet a demokratikus pártok, ha­nem gondoskodjanak együ­ttes erő­vel róla, hogy kijelöljék a Dunán­túlon a hajdúsági telepesek helyét és vigyék ki onnan a svábokat a legközelebbi kitelepítővonatokkal.­­ Ha pedig a most következő hetek­ben nem lehetne mégsem lebonyo­lítani a telepítést, erről is tudjanak biztosat az érdekeltek, nehogy a felszított reményekből minden ed­diginél keservesebb csalódás legyen. VARGHA DOMOKOS. Internálják a közmunkakerü­lőket Néhány nap óta országszerte fo­lyik a közmunkakötelezettek össze­írása. Egyes helyekről azonban olyan jelentések érkeznek, hogy közismert munkakerülők, feketézők és azok,­ akik nem szívesen vallják be jövedelmük nagyságát, vagy munkaadójuk személyét, vonakod­nak kitölteni az összeíró­ lapot. Mi­után a közm­unkakötelezettség je­lenlegi­­összeírása szolgáltatja alap­ját az országos munkaerőnyilvá­n­tartás megszervezésének, az össze­írás kötelezettségének eleget nem tevő személyt úgy tekintik, mintha a közérdekű munkateljesítés alól ki akarná pracát vonni és ehhez képest vele szervben internálást al­kalmaznak. Aki pedig teljes jöve­delmét eltitkolva hamis összeget ír az összeír­ó­ lapra, vagy a valóságot elhallgatja, adócsalás vétségét­­kö­veti el és egy évig terjedhető fog­házzal, valamint a kivetett köz-­ munkaváltóág 800-ezerosáig terjedő­­ pénzibüntetéssel büntetendő. 3WUN­­­ Kivégezték lm Bélát Ill. fOYKOZRAM, 50. SZÁM:­­ 1046 MÁRCIUS 1. PÉNTEK Csütörtök reggel a­ törvényszék Markó­ utcai fogházának udvarán Imrédy Béla volt miniszterelnökön golyó által végrehajtották a halálos ítéletet. Az udvaron rendőrkordon állt fel és 9 órakor a fogház ajtaja megnyílt ás 12 fogházőr elévezette a halálraítélt Imrédy Bélát, akit a bíróság tagjai elé állítottak. Kés­márki Ernő tanácsvezető ismertette, hogy a Népbíróság háborús és nép­ellenes bűntettekért Imrédy Bélát halálraítélték, ezt az ítéletet a NOT jogerőre emelte és a köztársaság elnöke a kegyelmi kérvényt elutasí­totta. Az elítéltet az ítélet végre­hajtása céljából átadta az ügyész­ségnek. Kéri Lajos népü­gyész uta­sítást adott a hivatalos osztag pa­rancsnokának, hogy az ítéletet hajtsa végre. Imrédy Bélát a fogházőrök a fal mellett levő homokzsákok felé ve­­­zették, majd­­ az egyik fogházőr zsebkendővel bekötötte szemét. Ve­zényszó hangzott el, majd négy lö­vés dördült és Imrédy Béla össze­esett. Az orvosszakértők megállapí­tották, hogy Imrédy­­Béla meghalt. A kivégzo® osztag parancsnoka a Népbíróságnak jelentette, hogy az ítélet végrehajtatott. Belliskor a kivégzett háborús töbű­nös holttestét­­ elvitték az udvarról. Moszkva: Anglia tettek helyett puszta szavakat hangoztat A moszkvai rádióban Vikto­rov, az indiai és egyiptomi tüntető eseményekkel foglal­kozva a következőket szögezte le: — India népe semmilyen kö­rülmények között sem akar a régi rendhez visszatérni, bár­mennyire is igyekeznek azt rá­kényszeríteni. Egyiptomban is hasonló jelek mutatkoznak. A nép először csendben tiltako­zott és tüntetett, de a brit csa­patok­­ fegyveres közbelépése miatt a helyzet kiéleződött és óriási méretű, országos tünte­téssé, zendüléssé vált. Egyip­tom népének egyetlen óhaja, hogy függetlenségi követelé­seit teljesítsék. — Ezekkel a követelésekkel szemben — folytatta Viktorov — Nagy-Britannia még mindig a régi rossz gyarmati politikát akarja folytatni. Ami Indiá­ban és Egyiptomban lezajlik, az nemcsak elszigetelt­­.keleti s tünet. Ugyanezeket a jeleket tapasztalhatjuk Görögország­ban, Indonéz­iában, Celebeszen és Jamaiicában is. Anglia nem tartotta be a háború alatt tett ígéreteit, csak puszta szavakat• hangoztat és tettek helyett mindenkor a régi népelnyomó uralmat akarja a •szabadság után­ áhítozó népekre rákény­szeríteni. —­ Egyszer és mindenkorra tudomásul kell vennünk — mondotta végül Viktorov hogy a háborúból másként lép­tünk ki, mint ahogy beléptünk és az igazi demokrácia útjába nem szabad és nem lehet aka­dályokat gördíteni! Pélmonostoron a dárdai járás központjában meg­kezdték a földosztást. A földigénylő bizottságoktól a földnélkü­li lakosság követeli az egyházi birtokok felosz­tását. A helyi földigénylőkön kívül Jugoszlávia különböző részeiről mintegy 1800 földmíves családnak juttatnak szántóföldet. A földosztó bizottság elhatározta, hogy az egy­házak vagyonát is szétosztja és csak 10 haldat hagy meg minden egy­háznak. Elutazott a csehszlovák delegáció A csehszlovák lakosságcserére vonatkozó egyezmény aláírására Ciementis Vladimirr külügyi állam­titkár vezetésével Budapestre érke­zett csehszlovák bizottság kü­lönvo­­naton csütörtök, délelőtt elutazott a magyar fővárosból. A búcsúztatá­son a pályaudvaron­ megjelent Se­bestyén Pál,* rendkívüli követ és m­eghatalmazott miniszter, valamint Fodos László miniszteri tanácsos, a külügyminiszter* kabinetjének fő­nöke. ..mi— 'W'jmm mi ■ mn I- m­i!—: 5.000.000 mázsa a januári széntermelés!­ Az iparügyi minisztériumhoz érkezett jele­ntések szerint a magyar szénbányák január hónapban ki­emelték termelésüket. Több mint 540.000 mázsával több szenet termeltek januárban, mint decemberben. Decemberben a termelés 4,410.000 mázsa volt, januárban pedig 4,951.000 mázsa. Ezt az eredményt alig növekedett munkáslétszám mellett érték el bányáink, amennyiben a decemberi 43.228 munkáslétszámmal szemben januárban 46.738 bányász dolgozott. A két munkáspárt marxista alapon egyesül Németországban Berlin szovjet övezetében gyűlés keretében egyhangúlag jóvá­hagyták a német Szocialista Egységpárt célkitűzéseit és tervezetét. A tervezet célkitűzései: a vá­lsztások demokratikus végrehajtása, a közérdekű vállalatok államosítása, a nép demokratikus jogainak biztosítása. Németországnak fasisztae­lenes demokratikus köztársa­sággá alakítása és központi kormány létesítése a fasisztaellenes és' denvolfral­kui pártok résztvételével. A német S­.Od­aista iejjúségpárt marxista alapon áll. A papok nem politizál­hatnak Olaszországban . Az angol rádió jelentése szerint az olasz kormány rendeletileg meg­tiltotta, hogy a papok, politikai té­­­­ékeny­séget fejtsenek ki. A rende­let ellen vétőket súlyos bűn­tetéssel sújtják. Középkori állapotok Spanyolországban A „New­ York" Times”­ közli spa­­nyoországi külön tudósítójának beszámolóját a spanyol viszonyok­ról. A­ tudósító megállapítja, hogy nmcsak a szövetséges nagyhatal­mak, hanem a nép többsége is szeretne már megszabadulni attól a boldogtalan középkori uralom­tól, amely felette elterpeszkedik. Franco ellenkező értelmű kije en- s tései ellenére is tovább folynak a telartózta­ások. Mindennél rosszabb az­­ ország gazdasági helyzete, amely előbb lényeget összeomlás­,­sal, mint a politikai helyzet a­­ nép 70 százaléka a polgárháború­ban vesztes oldalhoz tartozik és elszántan készülődik­­a helyzet megváltoztatására. Tízezrével sing­­ifidnek a politikai gyanúsítottak a különböző börtönökben és ■mun­­katábovokb»«.

Next