Néplap, 1946. május (3. évfolyam, 96-119. szám)

1946-05-01 / 96. szám

mSág proletárjai egyesüljetek ! Ara 1 millió pengő Éljen snafus ! SHH wmjm B| J^^B dolgozók harci egységének ünnepe! EL ÉVFOLYAM, 96. SZÁM._______________________ JL 1946 MÁJUS 1, SZERDA A nyugati hatalmak figyelembe veszik a Szovjetúnió kelet- és délkelet-európai érdekeit A „Newyork Times“ a külpoliti­kkai helyzetről szóló szemléjében bi­­sakodé hangon ír a külü­gyminiszt­ek párisi értekezletének várható eredményéről. A lap szerint az a­m­­erikai közvéleményre kedvező benyomást tett az első párisi tár­­gy­alás biztató légköre. Az Egyesült Államokban általában belátható időn belül teljes megegyezést vár­nak. Az olasz, magyar, bolgár, ro­mán és finn békeszerződések ügyé­ben a tárgyalófeleknek még újabb kölcsönös engedményeket kell ten­niük, amelyek során a nyugati ha­talmak kétségtelenül figyelembe fogják venni a Szovjetunió külö­nös érdekeit Kelet- és Délkelet- Európában. Ausztria és Németor­szág ügyében valószínűleg csak elvi megegyezés jön létre és a részlet­­kérdés eldöntését későbbi értekez­letre bízzák. ÉLJEN A SZOVJET-MAGYAR BARÁTSÁG.! Hat állam emlékirata a külügyminiszteri értekezlet A londoni s rádió összefoglaló je­lentésében közli, hogy a párisi k­ül­­ügymimiszteri értekezlethez eddig a követ­kező államok juttattak el­­■ e­lé­klratot: 1. Olszország kéri, hogy az olasz Meccszerződés előkészítésénél ve­gyék figyelembe az országnak a szövetségesek oldalán kifejtett ká­­rítós tevékenységét és a szövetsé­geseknek nyújtott anyagi és pénz­ügyi támogatásét. .. Ausztria visszaköveteli Dél-Ti­ Ml tartományt. 3. Görögország. Görög pénzügyi szakértők most állítják össze­ Gö­rögország jóvátétel! követeléseit Olasz­szággal és Bulgáriával szem be®. 4. Bulgária visszaköveteli Nyu­gat-Tráciát. 6. Csehszlovákia beterjesztette követeléseit Magyarországgal szem­ben és 6. az Arab Liga a líbiai népsza­vazás ügyéb­en interveniál. . .... N­IWII MIMI Iltim­­i 'A világ dolgozói eddig soha nem látott­­fénnyel ünnepüik meg a mun­kásosztály hagyományos nemzet­közi ünnepét, május 1-ét. A tavalyi szsztep még nem­ volt teljes! Csonka Sitep volt a tavalyi május 1. min­deneké kitt azért, mert a náci fene­­vad ekkor még nem volt teljesen legyőzve. Csonka volt azért is, mert a­­fasiszta elnyomatás alól felszabadult ország dolgozói, leráz­ván magukról a hazai reakció bi­­ltonseit, csak akkor indultak el a demokrácia útján, nemzetük demo­kratikus egységét még­­nem mélyí­tették el és nem szilárdították meg. És végül csonka volt a tavalyi an- Tisp azért is, mert az ország dolgo­zói ma egy éve még nem tudták felszámolni a háború okozta nagy elszigete­lés­üket, nem találták meg meg nemzetközi méretekben az egy­máshoz vezető utat. 1946 május 1-én döntően más a helyzet. Nálunk is, másutt is. Az európai fasizmus katonai erejét kö­­vel egy esztendővel ezelőtt a Szov­jetunió és a Szövetségesek hadsere­gei széttiporták és a múlt év nya­rán az ázsiai fasiszta fészekben is átölt a harci zaj. Az elmúlt egy esztendő alatt a dolgozó osztályok szerte ,a világon előretörtek mind a port­ rice­i, mind a gazdasági életben, il­afif­i­­ec Vn­e-iefesautut a nei­ssen­ ded­skrácia alapja, a munkás-j egység és a munkás-paraszt szövet-­­ség. A munkásosztály nemzeti előre­törésének természetes következmé­nye, hogy egyes országok dolgozói­nak addigi nemzetközi elszigetelt­sége megszűnt. Az elmúlt egy esz­tendő alatt többé-kevésbbé minden egyes ország dolgozóinak sikerült kilépnie a nemzeti élet szűk kere­teiből. Az elmúlt egy esztendő szak­­szervezeti, nőszövetségi és ifjúsági világkongresszusain különböző nem­zetek célkitűzései találkoztak egy­mással és nyújtottak egymásnak a közös cél kiharcolására értékes se­gítséget. A munkásosztály előretö­rése kiemelte a népeket az elszige­telődés, a magára hagyatottság nyomasztó helyzetéből és az egyes nemzetek között megteremtette a diplomáciai viszonyt s ezen túl az egyre mélyülő barátságot és együtt­működést. így és ezért mondhatjuk az idei májust a­­ munkásosztály igazán első szabad májusának, a dolgozók valóban nemzetközi ünnepének. A magyar munkásosztály ezen a na­­uuu­­umcsuk am­­i­r...! hanem | Európa !* a világ de!orsóivá­ szer-­­ves összefüggésben, azok demokra-3 tikus küzdelmeivel egybeforrva ün­nepli meg május 1-ét. Ez a körül­mény külön súlyt és jelentőséget ad az eddig minden külföldi haladó mozgalomtól elzárt és elnyomott magyar munkásosztály ünnepének. Május 1-én a munkásosztály min­dig a dolgozók, ezen keresztül a nemzet legégetőbb követeléseiért szállt síkra. A magyar munkásság ma is ezt teszi ! A dolgozók harci frontja ma az ország gazdasági helyzetének megjavításáért, a gaz­dasági és pénzügyi sz­análás kor­mány­prog­ramm­ján­ak vé­gre­h­a­j­t­á­sáért száll síkra. Öröm és meg­nyugvás számunkra, hogy ebben a harcban az ipari munkásság két pártja nem áll egyedül. A magyar paraszt, amikor több mint 4 millió katasztráls hold termést biztosít a magyar demokrácia számára, lénye­gében az ország gazdasági és pénz­ügyi szanálásáért száll síkra az őszi és tavaszi mezőgazdasági mun­kálataik során. De most nemcsak erről a támogatásról van szó. A rsr.íjiar w';''', pk*'•..unkái ja * hanem 'zo-j r-BS politikai sr&v se-i.L'en ar i. i munkássággal küzd a demokrácia megszilárdításáért. Az idei május 1. nemcsak a munkásegység, hanem a munkás-parasztszövetség ünnepe is: a Nemzeti Parasztpárt hivata­losan velünk együtt ünnepli meg ezt a napot, sőt nagyon sok helyen a Független Kisgazda Párt demo­kratikus szervei is csatlakoznak a dolgozók nagy májusi tüntetéséhez. Május 1. nagy reményekre jogo­sítja a magyar dolgozóikat és az egész magyar demokráciát! A mun­kásosztály ereje töretlen. Nem tudta ezt az erőt megtörni sem a kegyet­len tél, sem a sok nélkülözés, sem a reakció. A tavasz soráin a magyar dolgozók újult erővel indultak küz­delemre a demokrácia védelmére, most készen állnak, hogy a feb­ruári, márciusi követeléseket valóra váltsák. A további huzavonának vé­get kell vetni. Ezt diktálja az or­szág érdeke belpolitikailag és kül­politikailag egyaránt. Ha megvalósítják gazdasági pro­gram­munkát, aratás után a háború Wü :í’■ V’lm rcCP’k '- r­­­a­land és baj nagy részét sírba tesz­­l ízük. De meg keell víítosítanu­nk eztt a ga­zdasági programoiét azért is, mert minden további politikai elő­rehaladás lehetetlen, ha a gazda­sági életben nem tudunk rendet teremteni. A gazdasági programm megvalósítása nélkül külpolitikai sikereinket sem tudjuk elmélyíteni. A magyar demokrácia a békekötés előtt áll és mi nem akarjuk, hogy rólunk nélkülünk döntsenek. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha további sikereket érünk el a múlt felszámolása és a demokrácia sta­bilizációja terén. A következő hetek­ben kiharcolt demokratikus eredmé­nyeket a béketárgyalásokon feltétle­nül javunkra írják. Május 1-én minden magyar dol­gozó és minden magyar hazafi érezze át, hogy ez az ünnep a ma­gyar nép felemelkedésének fontos napja. Legyen ez az ünnep a reakció elleni küzdelem harcos ünnepe ! Legyen ez a nap a munkásegység és a munkás-paraszt szövetség meg­szilárdításának napja ! Legyen ez a nap a Magyarország nemzetközi elszigeteltségének felszá­molása útján messze kimagasló ha­tárkő. Ha ezt elértük a május 1-i felvo­nulással­ és tömegitüntetéssel. nyu­­n-j­i­­­l.,fMfcff|9tjfV: «f-r$ i'wajgs­­­ét történilmi teVm'esémi napná tettük. Május 1-én írta: Kállai Gyula államtitkár Somogyi és Bacsó meggyilkolásáért felel a Népbíróság előtt Kovarcz Emil A Nép­bíróság hétfőn kezdte tár­gyalni Kovarcz Emilnek többrend­beli háborús bűnügyét. Kovarcz kijelentette, hogy a vád minden pontjában ártatlannak érzi magát. Elmondotta, hogy 1919-ben az Ostenburg-kü­lönítm­ény főhadna­gyaként szolgált az­ akkori nemzeti hadseregben s t­öbb társával együtt Horthy parancsára gyilkolták meg Somogyi Bélát a „Népszava“ szer­kesztőjét és Bacsó Bélát, a­­„Nép­szava“ munkatársát. 1939-ben a Dohány­ utcai zsinagóga ellen elkö­vetett bombamerényletnek egyik szervezője volt és ő állította fel a Hungíntotel légiót 3000 pengő a kalória - 150 százalékos béremelés A Gazdaság,­ Főtanács a kalória megváltási ellenértékét április 29-től Nagy-Bud­apesten és mindazokban a helységekben, amelyekben az üzemek a budapesti készpénzbérek 100 m Vit­át kötelesek fizetni 3000 pengő, azokban a vidéki helységekben, amelyekben a budapesti kész­pénzbérek 95°/#-át 2700 pengőben, ahol 90 Vo-át fizetik 2400 pengőben, ahol 80°/a-át fizetik 2100 pengéiben állapította meg. A Gazdasági Főtanács az április 28-a után teljesített munkáért a tanoncok részére 290°/#, a segédmunkások részére 175#/o és a többi munkavállalók részére ISO­ 1/1-kel magasabb bért állapított meg. NAGY FERENC: A Kossuth-hd első munkása Gerő Ernő­­ Kedden délelőtt a Nemzetgyűlés előtti téren rövid és bensőséges ün­nepség keretében adta át Nagy Fe­renc miniszterelnök a Kossuth-híd építőinek a Kossuth-h­íd bronz em­lékérmeket. Az ünnepségen Gerő Ernő közlekedésügyi miniszteren kívül megjelen­tek a Szovje­t T­ws részéről T minin ellentengernagy, magyar részről pedig Kővágó ,10- ezíes polgármester, a két alpolgár­mester, továbbá Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára. A miniszterelnök rövid beszédet intézett az összegyűlt, munkások­hoz. Ezután Nagy Ferenc min­isz­terel­nök­­— lelkes éljenzés köze­pette — az első emlékérmet Gerő Ernőnek nyújtotta át, aki — mint a m­iniszzterielnö­k mondotta — nem, csak a híd tervezője, hanem első munkása is volt. Gerő Ernő közleked­ésügyi mi­niszter az emlékérem átvétele után köszönetet mondott azért a mél­tánylásért, amelyben a kormány a hídépítés nehéz munkáját részesí­tette. A második emlékérmet Masnik orosz ezredesnek nyújtotta át a miniszterelnök, majd Trulym­ el­lentengernagy vette át a hídépítés­nél közreműködőt orosz tisztek és­­katonák érmeit. Az érmeket átnyújtva a minisz­terelnök hangsúlyozta a magyar nép és a magyar kormány háláját a Vörös Hadsereg segítőkészsége iránt. Ezután a híd mérnökeinek, építészeinek és munkásainak adta át a minisztere­lnök és a közleke­désügyi miniszter az emlékérmeket..

Next