Néplap, 1946. július (3. évfolyam, 143-168. szám)

1946-07-02 / 143. szám

2 Újabb belpolitikai taná€skozásokat jelentett be Nagy Ferenc Debrecenben Nagy Ferenc miniszterelnök Deb­recenben járt vasárnap : a Függet­len Kisgazda Párt országos arató­ünnepén vett részt. Meghallgatá­sára sokan gyűltek össze, különvo­natok hozták a vidék népét. De a gyűlés zömét még sem a parasztok tették, hanem a polgári eletnek, a parasztoknak is a polgárosabbja. A gyűlés szép keresztmetszetét mu­tatta a Kisgazda Párt megmozdít­ható , tömegeinek. A hallgatóság teljesen megtöltötte a­­Kossuth­­szobor előtti parkírozott részt, vol­tak, akik már az aszfaltozott térre szorultak. A Kossuth-szobor előtti nagygyű­lésen a Himnusz eléneklése után Susi Bálint pa­rasztifjú Nagy Fe­renc miniszterelnöknek új kenyeret és jelképesen két magtárkulcsot adott át. Őry István főispán nyitotta meg a nagygyűlést. Nagy Ferenc miniszterelnököt ■nagy éljenzés és tanul fogadta. Be­vezető szavai után­­ rátért külföldi utazásának beszámolójára. Az Egyesült Államokban úgy fogadták őket, mint egy nagyon szerencsét­len, de feltétlenül értékes és az európai népek együttesébe beillő nemzetnek küldöttségét. Tárgyaltak Truman elnökkel, Byrnes külügy­miniszterrel, helyettesével, Acheson­­nal, Angliában Attlee m­iniszterel­­nökkel, Bevin­ külügyminiszterrel helyettesével Noel Bakerrel és pá­rizsi tartózkodásuk alatt Molotov szovjet külügyminiszterrel, majd pedig az azóta miniszterelnökké lett Bidanittal. Felvetették a ma­gyar problémákat és békecélokat. Elmondották: Magyarország tuda­tában van an­nak, hogy bűnös­zetei belevitték a háborúba és a háborúvesztés következményeit vi­selnünk kell. — Meg kell mondanom — hang­súlyozta Nagy Ferenc miniszterel­nök .—, hogy az a párizsi döntés, ahol a külügyminiszterek ú­gy hatá­roztak, hogy Magyarország és Ro­mánia határa, a trianoni határ le­gyen. Kérdéseink­ iránt komoly megértést tapasztaltunk, de meg kell mondanom őszintén, hogy vé­gül is a Nemzetek Szövetsége fog végső döntést hozni és meg kellett értenünk azt is nagyon világosan, hogy nagyon nehéz nekünk lemosni magunk­ról azokat a bűnöket, amiket az elmúlt rendszerek vezetői varrtak nyakunkba Beszéltünk arról is, hogy amikor az­­ általános megbékélés szellemé­ről beszél az egész emberiség, ak­kor Csehszlovákiában 650.000 ma­gyarnak állandó rettegés és félelem között kell élnie. Megmondottuk, hogy szégyene lenne Európának, a világpolitikának, ha tartósan meg­maradhatna az az állapot, hogy en­nek a 650.000 magyarnak a legele­­nátőb emberi joga sincs meg, nincs iskolája, a magyar nyelven már a templomokból is ki akarják irtani, minden jogát elveszik, sőt vagyo­nát­ is el akarják konfiskálni, ezer­esztendős lakóhelyéről akarják t­­­á­­­volítani. Megmondottuk, hogy ezen állapot mellett Csehszlovákia gyak­ran nyilatkozik még ma is úgy, hogy a Lakosságcsere után fennma­radó magyarságot — amennyiben nem akar önként szlovákizálódvi — ki fogja utasítani Csehszlovákia területéről. — Miközben mi a világ hatal­maival tárgyaltunk, tegnapelőtt Csehszlovákia külügyminisztere be­nyújtott egy beadványt a külügy­miniszterek értekezletéhez, amely­ben azt kérte, járuljanak hozzá a nagyhatalmak, hogy a magyar szlovák lakosságcsere lebonyolítása után 200.000 magyart kiutasíthas­son Csehszlovákiából. A nemzet minden rétegének nevében a legha­tározottabban tiltakozom ez ellen a szándék ellen és bejelentem azt, hogyha ennek az akciónak megaka­dályozására tett intézkedésünk nem talál megértésre a nagyhatalmak­nál. Magyarországon a békétlenség állapota állandósulni fog ! — Azt mondják a csehszlovák kormány részéről hogy Magyaror­szágról elegendő­­svábot telepítenek ki ahhoz, hogy a hazaküldendő magyar lakosságot a svábok he­lyére, elhelyezzük. Meg kell monda­nom, hogy a földreform végrehaj­tása után még mindég száz- és százezer magyar földművelő ember marad föld nélkül, a kitelepített svábok birtokaira ezeket kell tele­píteni és még akkor sem jut min­denkinek föld. Ellenben Csehszlo­vákia­ is kitelepíti a maga svábjait, nagyobb tömegben, mint mi s ott már munkáshiány van és velem kezdett tárgyalni az egyik csehszlo­vák politikus arról, hogy adjunk munkásokat Csehszlovákiának. Mi­csoda perfid felfogás az, hogy egy­részről az ott élő magyarjainkat, ki akarják dobni ősi otthonaikból és ugyanakkor magyar munkást akar­nak bérelni országuk felépítésére . Arra­r intjük a határokon kívü­­ élő magyarjainkat — de nem is kell inteni őket —, hogy tegyék meg kötelességüket az állammal szem­ben és ha­l ott maradnak, meg is teszik kötelességüket, ha hagyják őket háborítatlanul élni. Ahhoz sohasem járulunk hozzá, hogy amíg magyar testvéreinkkel így bánnak, akkor tőlünk munkást im­portáljanak ! ". A­­magyar kisebbségek kérdé­sében azt tapasztaltuk, hogy minden békeszerződésbe bele fogják venni az emberiség fej­lődéséhez és boldogulásához szükséges azokat a roosevelti alapelveket, hogy minden nép rettegés és félelem nélkül él-­z siessen. Azt a biztatást kaptuk, hogy a Nemzetek Szövetsége együtt fog őrködni afelett, hogy minden ország kisebbsége egyenlő polgári jogok között élhessen és retorziót alkal­maz azokkal az országokkal zem­­ben, amelyek kisebbségeiket el­nyomják. Ezután beszámolt a nyugaton el­ért és ismert gazdasági eredmé­nyekről. A külföldi utazás mindenképpen eredményes volt, mert a legelha­­gyatottabb délkelet-urópai ország­nak, Magyarországnak sikerült elő­ször, hogy felvegye a kapcsolatot a világ sorsát intéző összes nagyha­talmakkal. A miniszterelnök a továbbiakban a belpolitikai kérdésekre tért át. Visszaérkezve nem találta meg az ország politikai ételében azt­ az egyetértést, amire a magyarságnak ma szüksége lenne. Szomorúan lá­tom, hogy amikor nagy sebeink be­­gyógyítására, minden erőnk össze­fogására változatlanul szükségünk van, még mindig belső egyenetlen­ségek bukkanak fel, amelyek időn­ként feszültséget okoznak a ma­gyar politikai életben. A közeljövő­ben azt fogjuk kezdeményezni, ül­jenek össze a magyar politikai pár­tok vezetői, fektessük le együtt a magyar fejlődésnek sima és bizton­ságos alapjait. Nagy Ferenc miniszterelnök be­széde elhangzása után őszinte lel­kesedéssel ünnepelte a nagygyűlés közönsége. Divatcipőt Vá­gó Zoltán cipőiüzletéből Piae­ u. 38. Széchenyi-utca sarok Tollat, hörcsögbőrt, vadbőröket, gyapjút legmagasabb napi árban vészek Szalavetz Bajcsy-Zsilinszky­ utca 35-37. sz. (volt Sómér királyi herceg-u­tca) H­a­vas­ra házhoz megyek & É­ÉP­L­A­P Kevesebb bankot Oltványi Imre, a Nemzeti Bank elnöke mondott ezután beszédet. Tájékoztatta a nagygyűlés közön­ségét arról, hogy a magyar kor­­mányzat­­hogyan gondolja megva­lósítani az új gazdasági rendszert, amelyben megteremthetjük a jó pénzt. Hangoztatta, hogy a gazda­sági élet majdnem minden vona­lán lerakta már a kormány az ala­pokat amelyeken tovább lehet építeni. A jó pénz bevezetésének előfeltételeit megteremtették. Ezek között első az aranyfedezet,­­ame­ly­et visszakapunk. Ez a 28.500 kg. arany a kb. 150 millió 1038-as pengő­­értéknek felel meg. Az új pénznél eleinte nem lesz nagy forgalom, adig hiszi, hogy ennek az évnek a végén 70—80 millió forintnál na­gyobb forgalommal számolhassunk, s végeredményben a tervek sze­rint az egész évi bankjegyforgaloma kb. 350—500 millió forintnak fog megfelelni. Ez a mai forgalomhoz képest igen egészséges alap, amelyen belül le­hetségessé válik, hogy a magyar állam eleget tehessen kötelezettsé­geinek és jóvátételi feladatainak is és emellett a magángazdaságnak is rendelkezésre bocsáthassa a fel­tétlenül szükséges tőkét. .A pénz­ stabilitás,­ azonban a termeléstől is függ. Mindég reményünk m­ég van arra, hogy nagy árutartalékok lesz­nek. Be kell vezetni a kötöttgaz­­dá­lkod­ást. Az új pénz bevezetése után azonban az áldozatos életet még hosszú ideig folytatni kell abban a tudatban, hogy minden­napi é­s órai nélkülözésünk ahhoz járul hozzá, hogy a következő hó­napban többet kapjunk, nyugod­­t­abban élhessünk. A kormány kénytelen lesz megszorítani a hitel­lehetőségeket. A mezőgazdaság hi­teligényét a legmesszebbmenő mér­tékben kielégítik. Az ország a bankok mai nagy számát nem bírja el. Ha fájdalmas operációnak érezzük a B-listát, ugyanúgy szükség van arra is, hogy a hitelt tervszerűbbé tegyü­k, racionalizáljuk. Kevesell­b, de jobban működő, ellenőrzöttebb bankra van szükség. Stabilizálni csak akkor lehet, ha tökéletes jogrendi és vagyonbiztonság van. Oltványi Imre ezután a kormány stabilizációs programot­járól szólt, ■majd hangoztatta, hogy a spekulá­cióra vassikfillel fognak lecsapni. Egy kis türelmet ikar a magyar pénzügyi kormányzat pár hetet, mert lehet, hogy még augusztus 1 előtt állít be valamilyen újsággal, de a végső terminus augusztus 1. A­ nagygyűlés a Szózat hangjai­val ért véget. Szökött internált akart befurakodni a budapesti rendőrséghez Lipcsei Gyula budapesti lakost a debreceni rendőrség még az elmúlt ősz folyamán internálta. Lipcsei megszökött az internálótáborból, ahova azért került, mert áldetek­­tívnek adta ki magát, de egy ízben rajtavesztett, mert egy igazi detek­tívet igazoltatott. Miután a debre­ceni internálótáborból­ megszökött, Budapestre utazott, ahol hamis néven jelentkezett a Mária Terézia­laktanyában. Egy idő után ott is gyanússá, vált, azonban mielőtt le­tartóztathatták volna, onnan is meglépett. Röviddél utána felvétel­re jelentkezett a karhatalmi szolgá­­­latnál, ahol hat hétig­­teljesített is szolgálatot. Hat hét után rájöttek­­személyazonosságára és letartóztat­ták, majd visszahozták Debrecenbe és itt az internálótáborban előbbi büntetését­­tölti le. Napközi otthonokat szervez a MNDSz a hadigondozottak gyermekei részére A hadiözvegyek és a még­­távol­lévő hadifoglyok feleségei a legna­gyobb­­nehézségek árán­­tudnak csak a maguk és gyermekeik létfenntar­tásáról gondoskodni. Feltétlenül szükséges számukra, hogy részt ve­­hessenek a mezőgazdasági­­munká­latokban ezáltal némi élelmi­szer­hez és pénzhez juthassanak. Nagy akadályt jelent, azonban, hogy amíg ők dolgoznak, nincs aki gyerme­keiknek gondját viseli. Ez­ az akadályt igyekszik elhárí­tani a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége napközi gyermekottho­nok megszervezésével. Hat hétre helyezhetik el gyermekeiket az erre rászorultak s ezalatt részt tudnak venni az aratásban és cséplésben. Az első napközi otthon már holnap megnyílik a Rákosi-telepen. Súlyos anyagi nehézségekkel kell megküzdeniük a demokratikus nők­nek, hogy­ ezeket az intézményeket megszervezhessék. Kérik tehát Deb­recen társadalmát, hogy jöjjenek segítségükre áldozatos munkájuk­ban. Élelmiszerrel, ruhával, bármi anyaggal támogassák a napközi otthonokat, — érdeke ez -nemcsak a­ súlyos körülmények­­között ten­gődő hadigondozottaknak, hanem az egész országnak is, hiszen be­kapcsolódásuk a mezőgazdasági munkálatokba, igen­­nagy mérték­ben enyhíti a munkaerőhiányt. A segítő­készségnek igen szép példáját adta­­a MaDISz, mely vál­lalkozott arra, hogy ingyen felvágja a csapakerti napközi otthon fáját. Ne dobja el ócska kalapját! Olcsón újjá alakítja KALAPIPAR KIZÁRÓLAG SZÉCHENYI­ UTCA 7. SZÁM „SZONON“ bármilyen izzadás ellen biztos hatású szer. Kapható T-0­TTV illatszer­tárban. £1 £ 0 1 1 „Hangya“ átjáró A debreceni rendőrség internálta Kovács Lívia vámospércsi vetőségi lakost, munkakerülés miatt. A «b­­receni rendőrségnek ez a tisztogató akciója összhangban van azzal a miniszteri rendelettel, amely­­i közmunka alól kibújók ellen irá­nyul. Mindenesetre helyeseljük azt a rendeletet, amely a munkakerülők részére internálást ír elő, azonban megállapíthatjuk, hogy ebben az esetben is — sajnos — csupán fél­munkát végez a rendőrség közigaz­gatási osztálya. Kovács Livia való­ban krónikus munkakerülő, azon­ban szegény proletárlány, aki a társadalmi rendszer fonáksága miatt vált munkakerülővé. Ha igazi és komoly munkakerülők után kutatunk, nem kell a szomszédba mennünk. Számosan élnek Debre­cenben munka nélkül, here-módra és a magunk részéről azt javasol­­­juk, hogy elsősorban a jólöltözöt­t és jóltáplált munkakerülőket vigyél internálótáborba ! tV!­e­ti Színház A mi kis városunk Thornton Wilder darabja új uta­kat­­keres a drámaírásban, ezt azonban nem a tartalomban, az eszmei célkitűzésekben keresi, ha­nem a dráma külsőségeit­­próbálja forradalmasítani Ha alaposabban a mélyére nézünk a darabnak, meglepetéssel kell észrevennünk, hogy ott bizony nem találunk sem­mit, mély gondolatot, '“'így mon­danivalót, iránymutatást pedig az­tán egyáltalán nem. Miért aratott mégis sikert ,,A mi kis városunk“ Pesten és bizo­nyos mértékig Debrecenben is ? Thorton Wilder hatásos és meg­lehetősen vásári fordulattal szakít a drámaira­s tér-idő-cselekmény­­egységével és roppant nagy siker­rel, de annál kevesebb értelemmel rohangál fel alá térben és időben. Ez még nem lenne különösebb baj, hiszent rossz darabot sokat láttunk az utóbbi éveikben. ,,A mi kis vá­rosunk“ azonban nem rossz darab, művészi külsőségei és szépen­ for­mált mondatai pedig egyenesen a jó darab látszatát keltik. Éppen ezért veszélyes. Mert amit, mond, va­gy sejttel, bűnös és destruáló Az élet értelmetlensége s a halál mint végső és megnyugtató cél, nagyon hatásos lehet, de semmi­­esetre sem kaphat helyet a prog­­gresszív irodalomban.­­S hogy ezt az ilyú mondanivalót művészi hon­­tok­ba csomagolja s a nézőtéren mindig szép számm­al­­található kul­­túrsznobok csodálatának közép­pontjába állítja, nem haladás, ha­nem visszafejlődés: visszatérés a dekadens, szentimentális,­­kispol­gári irodalom vonalára. Somla­y Arthur nagy művész és elsősorban az ő közvetlensége teszi valószerűvé a darab halott papi­­rosfiguráit. A színház törzstársu­lata is igyekezett a legjobbat nyúj­tani, sikerük is volt. Szinte sajnáltuk a hazug ügyre pazarolt sok energiát. l.SMWI fű Un* fcgdltó Ad&zfo, UÖH^udis: könyvelési szakiroda. Vörösmarty­ u. 24. TeL: 117.. C50K0Hm­-5Z1HHftZ Szerdán és csütörtökön közkívánatra! Long Jay Arthur bú­csúfél lépése

Next