Néplap, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)
1946-12-01 / 271. szám
Wrag proteterte! egyesültetek • Ára 40 fillér Nem szervezték meg az árellenőrzést Debrecenben és Ifaijde megyében * A MAGYAR KOMMUNISTA PART KE LET HAGY A R O R S Z Á G I LA PDA III. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1S46 DECEMBER 1. VASÁRNAP Alapos nagytakarítást! A magyar demokrácia kemény gazdasági csapba kezdett. Országos veszélyre ország népe mozdult: a keserű inflációs könnyek után ezer áldozattal megteremtett forintot nem hagyja ebeik harmincadjára, pengő sorsára jutni. Az elénség mint aludt el augusztus elsején, gaz éberségét látjuk, panaszosuk minden nap, a család leszorított szükségletére vásároló asszonyok legjobban. És mivel magával tehetetlen panasz nem ilett olyan néphez, amely romokból két esztendő alatt új országot épített, népünk most megmutatja, hogy dühös öklét nemcsak rázni tudja: statáriummal, halálos ítélettel zúzza széjre a reakció szervezett gazdasági banditáit. Jót teszi népünk, ha figyelmét a gazdasági frontra irányítja. Ez mindannyiunk közös dolga, amit elsősorban rendezni tudunk, a pártközi tárgyalásokon is itt történik legsimábban a megegyezés- A gazdasági természetű határozatok egymás után látnak napvilágot, de határozatokkal nem lakik jót a nép. Ennyivel többé nem elégszünk meg! Ismerjük a mutat: a Kisgazdapárt vezetősége pártközi tárgyalásokon beemegy a dolgozó magyarság érdekeit védő rendeletekbe, hisz ha nem tenné, azon nyomban elvesztené tömegeit. Csak a végrehajtás során bújik elő a pártot rövid pórázon tartó reakció, hogy a becenzetes szándékokat ■ jó pozícióból keresztül húzza. Ismerjük a derék, demokratikus határozatokat, de ismerjük az Anyag- és Árhivatal tőkét-védő munkáját és egy-két kisgazdapárti főispán jómódú nagygazdát féltő szabotázsát is. A példák hosszú sora felnleges: Debrecenben őry főispán háromhavi gabonától fosztotta meg a városi őzellátást. Jól tudjuk, hogy egyes kisgazdapárti vezetők, meg a mögéjük bújtötét szándékú reakciósok attól farmai —és nem is indokolatlanul —, hogy a gazdasági erősödés, a ■ömegjólét emelkedése együtt jár a demokrácia szilárdulásával. A köztársaság, gazdasági sikere feér egy jókora politikai győzelemmel, ami persze fordítva is áll: a gazdasági lehetetlen, és egy a politikai csőddel. Ebben kell látnunk a gazdasági bajok mégett meglapuló, igaz okát és a pártközi tanácskozások nehézségét A reakció nem enged, de nem kétséges, hogy most újból tágítania kell, egy-két lépéssel hátrábbszorítjuk. A munkásosztály és a parasztság, értelmiség szélesedő táborának nem tetszik ez a huzavona, az ellenség apránként történő szétverése. Gyors rohamot kívánnának, ami két vállra fektetné egyszer s mindenkorra az átkos reakciót. Türelmetlenségükben a választásokat szidják, sokan azt is mondják: kár volt vele olyan nagyon sietni. Pedig a hiba nem ott történt, hogy választottunk, hanem ott, ahogy választottunk. Magyarországnak a második, sok dicsőséget nem hozott világháború után rengeteg pótolnivalója volt. Vezetőink jól látták: mi nem igyekszünk, a délkeleten répas népek háborús érdemeik jogán mind megelőznek és megszerzik a Duna-medencében a vezető szerepet. Hogy melléjük sorakozhassunk, gyorsan kellett cselekednünkés megmutatnunk: a mi népünk az úri osztály gyalázatának néma tűrését mélyen megbánva és gyűlölettel fordul nemcsak • a Szálas!, de az azt szülő Horthy-kor* ›■—v f**g. is. Hagy Vár. ¡9« MIJ egészen így sikerült. Ha a környező népekhez hasonlóan a baloldal. 42 szánalékos, kisebbsége helyett mi is abszolút többséget szereztünk volna, a magyar érettségnek, fejlődő szándéknak nagy híre előbb szárnyalta volna be a világot, mint a később választó Csehszovákiáé, Bulgáriáé, Jugoszláviáé és Romániáé. Szép, nagyvonalú terv volt és hogy 10 százalékban elcsúszott, arról nem azok tehetnek, akik így akarták nagy lemaradásunkat egyszerre behozni. A baj ott történt, hogy a becsületes kisgazdapárti válaastótömegek hátán bemászott a reakció a demokrácia sáncaiba. Amit a többi népek a felszabadulás után rögtön elintéztek, tudniillik, hogy a demokratikus blokkokba, hazafias arcvonalakba nem engedték be a reakciót, azt mi a választásítéletéből kénytelenek voltunk eltűrni és még ma sem tudtunk saját portánkon, a Függetlenségi Fronton belül alapos nagytakarítást végezni. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a magyar demokráciának nem kényszerűségből kell balra tartania, nem azért, mert egész Európa ezt teszi, hanem elsősorban azért, mert munkás, paraszt, tömegek jogainak, szabadságának növlése elsőrendű nemzeti célunk. . A romániai választások után olvastunk olyasmit a kisgazdapárti helyi sajtóban, hogy ne nagyon törődjünk a határainkon kívül történő nagy változásokkal, hisz a múltban sem volt jó az európai fejedést, jobbratolódást másolni. Összehasonlítani a mai Európát Hitler Európájával, az ítélőképesség rendkívüli fogyatékosságára vall. Akkor diktatúra szorította le az építő emberi szándékot és a vérengző imperializmus nyargalta be földrészünket, ma a szabad népek békés, demokratikus hazájukat építik. A román választások után nem idézni kifelé, sem álni azt, hogy soha ennyi magyar nem ült román parlamentben él ,nem védhette öntudatosan népének jogait, hazafiatlanság, nemzetünk érdekeinek semmibevevése! Nemzeti érdekbit, jövőnk miatt a magyar demokráciának, ha igazán a népé akar lenni, most az a kötelessége, hogy behozza nemcsak azt,, amivel a háborúban, hanem amivel a háború után is ,bennünket megelőztek. Nézzünk csak magunk köré s vegyük újból a román példát. Románia nem élen járó állama Délkelet-Európának és mégis: 1945 márciusában, amikor a Groza-kormány átvette az uralmat, a hazaáruló reakciót, Maniuékat kikergették a demokrata tömörülésből. Mi még most sem tartunk ott! A román demokrácia a pompás választás után már a második tennivalóra tért rá: a reakció teljes, szervezeti szétzúzására. Nem tűrhetjük, hogy a magyar demokrácia hosszú évekkel maradjon el a legkevésbbé fejlett délkeleteurópai demokráciáink A Kisgazdapártnak ki kell söpörnie portájáról azt a reakciót, amit most már nem is tagad, hogy van csak azt próbálja magyarázgatni: „jogosan" fogadta sorai közé. A demokratikus összefogásban nincs helye a nagytőke érdekeinek, ki kell szorítanunk bármiyen eszközzel is a reakciót a demokratikus összefogásból. Ettől a régvárt döntő lépéstől remélheti csak a magyar nép, hogy a gazdasági határozatokból valóban élet lesz és tovább haladhatunk az emberi fejlődés, szabadság és demokrácia útján. Jádé István: A Az Anyag- és Árhivatal vezetőin múlik, hogy Defcreeenien két hete nincs ipari áram Már két hete, hogy a debreceni Világítási Vállalat kénytelen volt az ipari áramszolgáltatást megszüntetni és ennek következtében a ipartelepek leálltak. Két hete, hogy tétlenségre vannak ítélve a dolgozók ezrei, mert az elektromos motorok nem juthatnak áramhoz. A „Néplap“ volt az első, amely felvetette ezzel kapcsolatosan a felelősség kérdését. Választ kapni rá nehéz és bonyolult utakon vezetett. Mégis sikerült megtudnunk, hogy a szénszállítmányok elmaradásának az oka Budapesten az Anyag és Árhivatal vezetőin múlott. A tapasztalat azt mutatta, hogy bár a széntermelés mennyisége önvendetesen emelkedik, az Anyag, és Árhivatal a kitermelt szénnel nem tud gazdálkodni. Sokkal több kiutalást ad, mint amennyi készlet rendelkezőre áll és így fordul elő az, hogy az elsőrendűen szükséges energiatelepek és nagyvállalatok hátrányba kerülnek a magánérdekekkel szemben. Hiába fizetik be jóelőre az árát, mint ebben az esetben a Világítási Vállalat is, a szénszállítások teljesen elakadnak. Azt a szénmennyiséget pedig, amit leszállítani elmulasztanak, rövid időn belül pótolni már nem lehet. Hiába van utólag a lázas kapkodás, a Viágítási Vállalat még ma sem rendelkezik olyan szénmennyiséggel, hogy meg tudná indítani az ipari üzemeket. Feltehető, hogy ezzel a mesterkedéssel az Anyag- és Árhivatal a kéti bányák államosításának sikerét akarja lejáratni. A Világítási Vállalattól nyert értesüléseink szerint a szombati nap folyamán újabb hat vagon érkezett be, ami a napi üzemvitelt biztosítja. Miután a Vagongyár az ünnepnapra való tekintettel iramot nem kap, egyes kisiparosok kérésére, tímárok, lakatosok és asztalosok részére szombat délutántól egész éjjelen keresztül vasárnap délutánig két-három lóerős motorok számáraszolgáltatnak áramot. Ha a szénellátás gyorsabb ütemű lesz,s akkor talán a hét végén megindulhatnak a nagyobb üzemek is, ellenkező esetben azonban további kényszerszünetre lesznek ítélve. Húsz halálos áldozata van a szlovákiai : ... ' l ~iw€89yaa*©l! -deportálásának A Dél-Szlovákiából deportált magyarok szörnyű helyzetéről csak most kezd tiszta kép kialakulni. A deportált magyar családokat a szudétavidéken nem — amint azt szlovák illetékes helyről közölték — lakásokban, hanem ezek híján istállókban helyezik el. Hivatalos helyen megállapították, hogy a fővárosi lapok jelentése a kényszerkitelepítések következtében áldozatul esett négy délszlovákiai magyarról sajnos, arany- 1»« kis számnak bizonyult, mert ez a tegnap délelőtti órákig közel húszra emelkedett. A kitelepítés elől menekülők közül tehát már huszan vesztették életüket. E 20 áldozat névsorát most állítják pontosan össze. Kiemelkedik azonban közülük a szórellesetten Bagala Gizella neve, aki 7 nappal ezelőtt szülte meg kisgyermekét s a szlovák katonai alakulatok brutalitása ezt a gyermekágyas asszonyt is, csecsemőjével együtt a vagonba kényszerítette, ahol az asszony és hétnapos csecsemőjee hideg s az éhezés következtében meghalt. A pozsonyi rádió jelentése szerint a szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi teljesülésén a telepítésügyi bizottság elnöke beszámolt , magyar kisebbség ■ kérdéséről. Szükségesnek tartja, hogy a szlovák Nemzeti Tanács következetesen és határozottan szálljon síkra a magyar kisebbség kérdésének megoldásáért és hozzon konkrét intézkedéseket, valamint kérje fel a központi kormányt a kérdés gyors megoldására. Megváltoztatta a MOT a kunmadaras! per elsőfokú ítéletét A NOT-tanács ma hirdetett ítéletet a kunmadaras! pogrom ügyében. A vádlottakat nem állították elő az ítélet kihirdetésekor. Előttük a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság fogja kihirdetni. Az első fokon halálra ítélt Nagy János levente főoktatót a NOT felmentette. A pogrom másik két értelmi szerzője közül Tóth Zsigmond életfogytiglani fegyházbüntetést, Takács Gergely kisgazdapárti párttitkárt pedig halálbüntetés helyett 2 évi és 2 hónapi börtönbüntetést kapott. A gyilkosságokban tevőlegesen résztvevők közül Kálmán Balázst 12 évi, Vona Józsefet 8 évi fegyházra és Kipcze Imrét pedig két évi és kéthavi börtönbüntetésre ítélte a NO is. A pogrom többi résztvevői esetében kisebb emigróbb szabadságvesztést, illetve felmentést szabot ki a NOT. A NOT a fia la'kor'gyilkosokat javító nevelésre utasította. 5200 elbocsátott közalkalmazottat vesznek vissza Szombaton ismét plést tartott a közalkalmazotak körében történt elbocsátások felülvizsgálására alakított bizottság. A bizottság Nagy Ferenc miniszterelnökből, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád h. miniszterelnökökből és dr. Rász Jenő pénzügyminiszterből áll. A bizottság eddig mintegy 4000 közszolgálati alkalmazottat vett vissza állásába és ezzel a felülvizsgálat lényegében meg is történt. Már csak kisebb számú ügy elintézése van hátra és végeredményben mintegy 5209 alkalmazott kerül vissza állásába. A hátralevő ügyek rövidesen színtén elintézést nyernek. A visszavételről szóló határozankat rövidesen kézbesítik , ezér teljesen céltalan, hogy a felek a miniszterelnökségen ügyük elnézését sürgessék-