Néplap, 1947. június (4. évfolyam, 122-136. szám)

1947-06-01 / 122. szám

Nem a nagytőkének, az népnek építjük az országot! Írta : Radó István A szerteágazó köztársa­ságelle­­nes összeesküvés leleplezése és részleges felszámolása óta egész kora tavaszig rejtekbe, csöndes­­ségbe bújt a magyar reakció. Épen maradt zömét a legutóbbi hetekben sarkalta új aktivitásra­ szervezett, összpontosított táma­dásba vetette a demokrácia építő erői ellen. A koalíciós megjegye­zést, belpolitikai nyugalmat sem­mibe vevő támadás nem volt puszta véletlen. A tervgazdálko­dás megvalósításának küszöbére érkeztünk, a küszöb átlépése pe­dig azt jelenti, hogy megkezdjük a dolgozó tömegek életszínvonalá­nak gyors és alapos emelését a nagytőkés reakció kárára.­­ A népi demokráciát gyűlölők harcba indulásának másik oka: a világfelforgató, nyomort és hábo­rút hozó nyugati imperialisták biztatása, a dollár­politika magyar­ , országi manőverezése. L­ássuk tisztán helyzetünket. Az európai és ázsiai népek jóré­szének gazdasági válságot, pol­gárháborút ajándékozó dollárpoli­­tika közvetlen célpontja lett ha­zánk. A véres aranyakat kínáló amerikai nagytőke Európa nyu­­­gati részét már alaposan feltör-­ gáttá. Az éhező Nyugat-Németor-­­szág, a gazdasági nyomorban ver-­ gődő Ausztria, Olaszország, a konzervált fasizmusé Spanyolor­szág, a testvéridre torkába sodort Franciaország után a bosszantóan demokratikus, népi rendszerű, tő­kés és építő Klet-Európa került az im­perialisták céltáblájára. Nem elég számukra, hogy a szuezi csatornát és közelkeleti olajat biztosító Görögországban­­ egymást öli a nyomorgó nép, asszonyok kerülnek akasztófára és egész falvak hamuját fújja szét a szél, — a keleteurópai álla­mok kellős közepén, a Szovjet­únió tőszomszédságában srrették volna a demokrácia frontját át­törni. Úgy vélték, hogy az 57/5-ös kisgazdapárti többséggel „megál­dott“ Magyarország a leggyen­gébb láncszem s ezért ide össz­pontosították támadásukat. Sze­rencsére számításuk nem volt eléggé reális: lebecsülték a ma­gyar demokrácia éber és aktív, nagy tömegeket maga mögött tudó erőit. Belpolitikánk új for­dulata azt mutatja, hogy a füg­getlenség helyett gyarmati elnyo­mást, országépítés helyett nemzeti nyomort, béke helyett háborút adó nemzetközi reakció akaratá­nak pont az ellenkezője követke­zik be Magyarországon. , A kurva a francia és olasz pél- Vi dán, a matgyar demokrácia baloldala nem várta meg, míg a haladás, szabadság ellenségei meg-­ választják az időt, módot és be-. I­lyet ahhoz, hogy a demokrácia rendjének felbontásáért döntő ro­hamukat megindítsák. A földre­form, köztársaság,­­forint, a mun­kások, parasztok, értelmiségiek, dolgos kisemberet jogai ellen tá­madásba indult ellenséget a leg­jobb védekezéssel, támadással kell térdre kényszeríteni. Kossuth szavai szerint ha az ő szellemé­ben, ha megdobnak kővel, dobd vissza mennykővel! A magyar demokrácia védői, továbbfejlesztői, elsősorban a kommunisták nem altatták el éberségüket a reakció átmeneti meghúzódása, elcsendesülése ide­jén. Jól tudtuk, hogy a népbíró­ság még az összeesküvőknek csu­pán egy részét vonta felelősségre, láttuk, hogy a Sulyok-párt meg­alakulása után is a Kisgazdapárt sor** i’ portövezetei maradtak a reakció főhadazásai.­ A reakció elleni kemény, elvi harc helyett az ellenséggel komá­­zott a Kisgazdapárt vezetősége, képviselőinek nem kisszámú cso­­portja szavazott ismételten együtt a fasizmust nyíltan hirdető Su­­yokékkal, a Nemzetgyűlés szüne­tében pedig a pártszónokok egy-­séges, jól kidolgozott demagógia szerint becsmérelték a demokrá­­cát, uszították a parasztságot a munkásosztály ellen, rágalmazták a Szovjetúniót. A koalíciós meg­egyezést szemérmetlenül felborító telyen ismételten megtor­lást követeltünk, de a Kisgazda­­párt vezetőitől értéktelen ígérge­téseknél, mosakodásnál többet nem kaptunk. Ma már az egész ország népe tudja, hogy ez nem volt véletlen. Kiderült az, amit érzett és hangoztatott: lehetetlen, hogy a párt elnöke ne tudja azt ami a pártjában törté­nik. Senki sem hitte el, hogy az összeesküvők munkáját nem is­merte és nem támogatta a családi kapcsolatokkal is hozzájuk szőtt polrtolnio fc. M­a­y Ferenc bű­nössége napnál világosabb. Az ítéletet maga mondta ki önmaga felett azzal, hogy az összeesküvők terhelő val­lomásait, vádjait nem tért haza tisztázni, hanem jobbnak látta még svájci üdülése alatt benyuj­­­tani a lemondását. Akinek tiszta­ a lelkiismerete, az haza mer jönni és bíróság elé mer állani! A min­dent kiforgató jobboldal nem hí­­resztelgetheti azt, hogy a vádak csak botcsinálta rágalmak, a szen­i derék miniszterelnököt az akadékoskodó kommunisták ér­demtelenül támadják. Nem a Ma­gyar Kommunista Párt hívta vias­sza Nagy Ferencet Svájcból, ha­­­nem a nagyobbrészt kisgazdapár­tiakból álló minisztertanács és sa­ját pártjának politikai bizottsága­! !A Kisgazdapárt elnökének rész-­ vétele a köztársaságellenes össze-­ esküvésben nem egyszerű „belső­ pártügy“. Az nem lenne rendkí-1 vüli esemény, hogy a Kisgazda-­­ párt vezetője összefogott az öt-­­ százholdas nagybirtokrendszert­­akaró Magyar Közösséggel. ‘ El­­­­ végre Nagyatádi Szabó­ra paktált ■az urakkal, összefogott Bethlen-­ nel, később Eckhardt Tibor Hor­thy nemzetvesztő politikájának megbízható támaszává tette a pár­tot A Kisgazdapárt ismét elárulta, a parasztságot, ahogy elárulta a­­ történelemben egynéhányszor, eb­­­ben nincsen semmi, csodálatos,­­ semmi megdöbbentő. . De Nagy Ferenc nemcsak a Kisgazdapártnak volt az elnöke, hanem a magyar köztársasági kormánynak is, nemcsak a saját pártjabelieket árulta el, hanem az országot is! A Szovjetunió tő­­szomszédságában, a hadifoglyok v­isszavárása idején a magyar mi­niszterelnök összeesküdött a szov­­­jet népek biztonsága ellen. A de­­­­mokratikus szomszédállamokkal­­ való barátkozás idején olyan­­ szervezet tagja volt miniszter­­­­elnökünk, amely előírja a szlávok­a­t és románok elleni harcot. Nem­­­­csak a parasztság becstelen be- s csapásáról van szó, hanem a ma­­gyar nép érdekeinek alattomos elárulásáról, hazaárulásról! Szerencséje a magyar népnek,­­ hogy van egy 1945 ősze óta szakadatlanul gyarapodó áSV6-os baloldala és különösen (szeren­­­­cséje, hogy van egy megalkuvást nem ismerő, céltudatos, jól szer-­­­vezett Magyar Kommunista Párt­ja. A Szovjetunió nem bízik a Nagy Ferenc-féle kisgazdapártok­ban, de bízik Rákosi Mátyás párt­jában és ejiért küldi haza a hadi­foglyokat a békeszerződés ratifi­kálása előtt.. A jugoszlávok, ro­mánok és minden szomszédunk gyűlölettel nézi az ő békéjüket, építő munkájukat is veszélyeztető összeesküvők fedőszervét, a Kis­gazdapártot, de szeretettel fordul- Íták a háborús umt­ írót í­r aoló magyar baloldal, a Kommu­, lista Párt felé. A magyar nép f­lemelkedése, a hároméves terv aztonsága, nemzetközi boldogu­­l­ásunk az érdemtelenül legnag­­yobb magyar kormányzó­­párt vezetőinek árulása­ ellenére is biz­­ós kezekben van! Mi lesz a közeljövő? Nem két­­séges: tovább haladunk "azon az údőn, ami a dolgozó tömegek élet­színvonalának gyors emeléséhez, lazánk békéjének­ megőrzéséhez /ezek Szóval: következetesen hiáb­a tartunk. A heterogén összetételű, külön­­féle társadalmi osztályokból to­­borzott Kisgazdapártot szükség­szerűen bomlasztja a demokrácia fejlődése. A földreform végrehaj­tását még látszólag az egész párt telyeslése kísérte, csak később mutatta meg a valóságot a­ lelep­­ezett összeesküvés. A nagytőke uralmának széttörését már látszó­lag sem hajlandó egységesen he­lyeselni az erős tőkés befolyás alatt álló kisgazdapárti vezetőség. A nagybankok államosításáért folyó harcban kettészakadt a Kis­gazdapárt: a munkás, és paraszt­tömegek követelését magáévá tette néhány becsületes vezetője — Dinnyés, Oltványi, Mihályffy és még egy-kettő —, de Ba­logh páter főtitkárral az élén a pártvezetők nagyobbik része meg­tagadta a parasztság harcát a bankuzsora ellen és a nagytőke mellé állott. A kétfelé húzó, bomló Kisgazda­párt mellett a baloldal egysége biztatóan kovácsolódik. A Magyar Kommunista Párt követelései, a nagytőke, a gazdagok elleni harc meghirdetése magával sodorta a munkás- és paraszttömegeket.­­ A Nemzeti Parasztpárt örömmel csatlakozott az ország független­ségét és demokratikus rendszerét biztosító küzdelemhez, a Szociál­demokrata Párt tömegei is meg­győző erővel tettek hitet a két munkáspárt egysége mellett Szo­ciáldemokrata nagyüzemi elvtár­saink országszerte követelik a kommunista jelszavakat, a nép jelszavait, államosítani a nagy­bankokat, fizessenek a gazdagok! A magyar nép közvetlen fel­­adata az, hogy a hároméves terv megindítását és a demokrati­kus külföld­i barátságát biztosító, jó kormányt alakítson. Az új kor­mány kötelessége lesz a tömegek kívánságának megfelelő harcot nem fékezni, hanem vezetni, le­törni a drágaságot, államosítani a nagybankokat, megdézsmálni a gazdagok vagyonát A demokrá­cia ellen összeesküvők szavazati jogának megszüntetésével új vá­lasztójogi törvényt kell alkotnunk és a közeljövőben meg kell kér­dezzük a magyar népet: váljon ennyi árulás, gyalázat után is bi­zalmának 57°­ o­da­adja-e a Kis­gazdapártnak? ! Addig is, míg a magyar nép új­ból, okosabban nem dönt jöven­dőjéről, bebizonyítjuk ország­­világnak: Magyarország nem lesz a dollár-diplomácia áldozata, nem leszünk a nyugati imperialisták nyomorba, polgárháborúba zül­­lesztett gyarmata. Magyarországot nem a nagytőkének, hanem a nép­nek építjük. Szemüveget NAPSZEMÜVEGET Vo­ffi Imre látszerésztől Kossuth­!!. 2. (Városháza épület) H­E­T­L­A­P. Június 2,3,4. Könyveap „Szabadság44 könyvesbolt „ri­z­s­k­e a44 könyvsátors Városháza mellett 8 Álom és valóság Pante vasárnapdám a „Descre­­caen“ hatalmas címmel, ezső he­lyen jelentette ifjú Horthy haza­térését. Ám szomorú a valóság, Nem jön Horthy, se Nagy Ferenc, Vagy ha jön is, hát legfeljebb A Markóba megy, mint fegyenc. (—apu) De szép álom, óh, jaj de szép, Reakciós kében hevül: Devonul a fehér gebe S a hátán Ifjú Horthy ül. Tamás Ervin rajza Nagygyűlést tart hétfőn a Magyar Kommunista Párt debreceni s A belpolitikában beállott rendkívül fontosságú új helyzet arra késztette a Magyar Kommunisa Párt debreceni helyi vezetőségét, hogy m­egént tagsággal tameríesse a legújabb fejleményeket és tájékooztatást nyújtson a helyzet kialakulásáról és a várható kö­­ve­kezményekről. Ezért június 2-án, hétfőn délután 6 órára általá­nos taggyűlést hívott össze az Arany Bika dísztermébe. A vezető­ség felhívja az összes szervezeteket, hogy lehetőleg együttesen és szervezetten vonuljanak fel a nagyjelentőségű taggyűlésre ti napokban 700.000 forint típusárut kapnak a debreceni textilkereskedők A „Néplap“ beszámolt arról az­­értekezletről, mely a hét elején Ménes János helyettes polgármes­ter intenciói szerint a kereskedők áruellátása ügyében összeült. Az értekezleten elhatározták, hogy a­­ fölmerült sérelmeket Budapesten az Anyag- és Árhivatal elnökével , közük és határozott választ kér­nek a vidéki kereskedők olcsó , pamut- és kurrens-áruval való­­ sürgős kiszolgálása érdekében. A kereskedők részéről Leitner­­ Jenő elnök, a város részéről­­ Ménes János helyettes polgármes­­­­ter és Kilder Elza, az árfelügye­let debreceni vezetője keresték föl az államtitkárt és mint a szombati napon hazaérkezett Leit­­ner Jenő kijelentette, a küldött­ség teljes sikerrel járt. Ez az első eset — mondotta —, hogy a ha­­tóság részéről nemcsak szónokla­tokat és ígéretet kaptak a keres­kedők. A helyettes polgármester­­ maga is kiállt a debreceni keres­­­­kedők és rajtuk keresztül a sze­gény jövedelmű fogyasztók érde­kében, hogy az olcsó típuscikke­­ket, a hosszú ideje nélkülözött karton- és célgárut megkaphas­sák. A tárgyalás már elő volt ké­szítve, ami viszont Káldor Elzá­­nak az érdeme. A budapesti út eredményeként a gyárvállalatok mintegy 700.000 forint értékű típusáru néhány na­pon belüli leszállítására vállaltak kötelezettséget. Egyes cégek azon­nal fölajánlották az árut, a to­vábbi szállításokat pedig időre fogják teljesíteni. Az államtitkár­ral­­ történt megbeszélés eredmé­nye­ az is, hogy a textil főbizott­­ságban a vidéki kereskedők is képviseletet kapnak, ahol rámu­tathatnak a hibákra is. Ígéretet tettek arra, hogy rendelettel tilt­ják­ el a textiügy­áraknak típuscik­kekből konfekcionált áru készí­tését. Szóvátette a küldöttség a Be­­nyáts-gyár nagyobb mennyiségű nyersanyaggal való ellátását is, ami több árut és több munka­­alkalmat jelentene Debrecen szá­mára. Erre vonatkozóan is kielé­gítő választ kaptak a kereskedők. Szép nyomtatványt is a SZtÍBBBSÁG HTOMBA Bajcsy-Zsilinszky utca 16. szám * készít — --- ‘ B

Next