Néplap, 1948. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1948-01-01 / 1. szám

_­j ..... in­a újévet­­ itt * 1848 -1948 irta? Hadé István Az ujeezteneo i»joa-A tanep« ae emberiségnek. A rágvett. t»wic­­két és a még hátralévőt. a trivo«»­­fewdteM eredmtrvyau*­. és a «buk­­váró harcokat köszültjdt január elsején jó reménységgé», s­­z idei újév különös fénnyel, I ** dicsőséggel virrad » ma­gyarságra: száz «"Rendes * nép fresi korszaka, az 1848—49-es for­radalom. A százéves fordulón első sza­vunk az elismerésé, hódolaté, büszkeséggel, tekintünk a­ ném­áéi nagy harcosaira, Petőfire, Kossuthra, Táncsicsra, Bemre, Görgeire és mindazokra, akik itz emberi jogaiért fellázadt magyar­ság éléra álltak. Bitarkestéggel te­kintünk a 48-­ban feltámadt ten­gerre, magára a népre, jobbágyok­ra, kisnemesekre, diákokra, kézmű­vesekre, azokra, akik fegyverrel hangemak a földért, azabadságért és f­riggest­­­enségért. Senki sem volt még a történelem­­ben jogosultabb annál, hogy a­z 18­06 forradalom ég szabadságharc "nmükét méltassa, mint mi, mai demok­raták, akik as akkor elbo­kött­e'rti ügyei kezdettől fogva imfVHkéut’ alhiénV, foivtittuV t.­ — J. ifi . . A magyar demokrácia rét­iu há­rom esztendeje Uralm­a tető alá hoz­ta Petőfi népének követeléseit. A kaszáradi apára kapott jobbágyok utódai ma erősödő új gazdák: az osztrák-n­émes elnyomásban síny­­lődő fél,gyarmat, független, és te­kintélyes állam. Kossuth duna­­völgyi álma barátsági szerződések­ben megfogalmazott és a népek szivében élő valóság lett. T­­e állíthatjuk-e, hogy nincs már mit tanulnia népi de­mokráciánknak történelmünk e di­csőséges korszakától? Kém, ezt nem állíthatjuk. Amit elsősorban meg kell tanulnunk köztársasá­gunkat ,,a távolból előre“ köszön­tőktől az: hogyan kell a s­zent célokért összefogni,, hogyan kell húsból-vérből való népi arcvona­­lat teremteni. Kossuth és Petőfi népe akkor állt ki egy, emberként, amikor Európa „újra csendes“ lett, ami­kor a magányos forradalmai ma­gyar nép­éseh hadsereggel támad­tak. Európa elnyomó nagyhatalmai Erős és optimista volt a magyar, bízott a megmozdult nép roppant erejében tudta, hogy az össze­fogás csodákat művelhet És te-t­gy­ük hozzád akkor- erőtlenedett el, indult hanyatlásnak a forradalom, amikor a vezetők következetlen­­sége csalódottá tette a hatalmas, népi front derékhadát, a paraszt­ságot. Az igazi népfront szükségessé­gét nagy tanú­ságként és feladat­ként hozzuk át a most induló év­be. A hároméves térő spikcskó perspektívája és a­­­ub­­egzett mun­­­kának kenyeret, ruhát, kultúrát szaporító áldása egé­ss­z embereket és egész , nemzetet kíván. De ezt követeli a kisnépek függetlensé­gére fenekedő imperializmus elleni kiállás is. Felemelkedésünk és füg­ 'getk?n*e?d»»V­addüfcs« * m­ark indáid «rtand.5 ki kell, hogy sz«­­leette© ée mélyítse *. giyenletes népi összefogást! A hamis n­ínaiaktól őríazik ^ meg a magasakf^at és. lássuk tiszta szemmel: 48-ban te voltak emberek, volt társadalmi osztály, mely nem vállalta a szabadság­­harcot, mert, érdekébe ütközött a belső változás, a­ forradalmi át­­alakulás. Voltak, akik saját nép­i pácét, megtagadták és átálltak az idegen hódítókhoz, kiváltságaik őrzése becstelen hazaárulásba vitte őket.. _ . A népi rendszert ma sem vállalja az egész, magyar társadalom. Nem se vállalhatja az az osztály, mely földbirtokkal, bányával, nagy­üzemmel,­ bankrészvénnyel fizetett­­a nincstelenségből felemelkedő népnek, ők is idegen hódítókhoz, a porban fekvő, erőtlen németség helyett a tengerentúli imperialis­ták­hoz jutnak segítségért. A ma­gyar demokrácia ma is a ,,belső bitangok“ elleni küzdelemben nőtt naggyá. Ha a­z építés v­ilágszerte elismert petíoit nem tárna,szíja, alá a reakció elleni kíméletlen segg»?!, akkor ma, nem köszönthet­nénk ekkora eredményekkel és ekkora Magyarország szilárd népi de­mokratikus rendszerrel lép­­,száz­éves ünnepségek esztend jébs. Méltóbban nem hódolhat 1848 di­csőséges emlékének, minth­ogy' A népszabadságot mindennél töjibírt, becsülő hősök bátorságával foly­­tatja a küzdelmes, építőmunkát. Mert még nem mondhatjuk fel, hogy megálljunk, a bőség kosará­ból még nem vesz mindenki egy­aránt és a­ jognak asztalánál sem foglal mindenki helyet, a szellem napvilága sem ragyog még minden ház ablakán. A jubiláns 1948-as esztendőnek jelentős lé­péssel kell közelebb vinnie a ma­gyar népet a lánglelkű költőtől k­pviselt boldogabb korszakhoz. E­ttől az esztendőtől különö­­sen sokat várunk. A remélt sikerek, a nagyobb jólétet és biz­tosságot nyújtó fejlődés nem kis méretekben rajtunk múlik. A dol­gozók életszínvonalát meg kell ja­vítanunk — ezért, még serényeb­ben látunk a hároméves tervhez. A belső biztonságot meg kell szi­lárdítanunk —, ezért még kímélet­lenebből számoljuk fel a belső bi­tangok lapuló frontját. Országunk függetlenségét, népünk építő bé­kéjét meg kell oltalmaz­nunk, ezért még öntudatosabban szegülünk ellen az idegen impe­rializmus csábításának, erőszakos­ságának és szorosabbra fonjuk a békeszerető népekkel szövetségün­ket. 1948 mozgalmas esztendőnek ígérkezik. A gyarmatok és Európa elnyomott népei fokozni fogják felszabadító harcaikat, a demokra­tikus országok továbbhaladnak a felemelkedés útján, a már csak háborúban reménykedő imperia­lista nagytőke egyik vereségét a­ másik után lesz kénytelen elvisel­ni, s ez az új esztendő várható képe. De ez azt­­jelenti, hogy a demo­krácia és a béke ügye,, újabb ha­­talmas lépésekkel fog előrehaladni. A magyar népre és holrungahh «stisatóo ■***.&$# Bököd Maridé föVAtár elv­társ nyilat­ko»on a* eimwlt ptflíak*n ée gewlaswai eseménye*­rőd­és, a jövő őr kilátásairól. Rákosi «Már* hajigvilLyozta, hogy gazdaság* életünk minden tienéin ,egészséges fejlődés ‘­apas*­­tajiba'a­ A roerdőgazdaság a száraz­ság elle­nére többet temet. A* lifg'd­inti több mint Mt s*á­/«lé%a me^bagf* t*4e*­­könyvi kivonatát. Az állami ipar fejlődése még W/.atöbb képet mutat: néhány font»« iparágban túlhaladtak ». 1­938-i­s ér loemelé*#. ’ s | A ’ hároméiroa le­ r'r ten»szerflbbr fedte ’ée nK­gArrárvÚrárá a* újjá­építést. _ \? esztendő teofosi’OlWi jb gaz de -irgi r.-rruverrrw vei. »ocwsba*. a Iramok á­ffanoterrá~*’át * *. * ~‘r • * . ut.ale* ápamo.átáttí.:w* fokozot­tabb megváló silánát arl­om — mondotta­ — Honok a gazdaság váltoazaízeAt pe­stikéi trb ^ vol­tak é& e«t«ek footoaságát T*om leSvot eléggé hangsúlyozzák inkább csökken a ré­gi uri Terid­hez buzikló •nags-t'Ské'tek befo­lyása Szmolszáciáj* gazdaság» és­ poli­tikái ese­tében. — Po]i‘?mai téren is alapvető változás állott be. Áfa az’ crrrang lgmgyobb pártja a Magyar Kom­­prunista Pár, ame­ly a reakció c­tteni harcban olyan politikai erők,­­mi.az éberléset mint­­()ott, a’mely k­elletővé tette a válsá­gok gyors és megnézk irotatás né­l­­küli esiptézését. Ezekben a ha­r­­cokban megnőtt a magyar demo­krácia önfwista, önbizalma és ereje. Azok a csapások, amelyeke-ft a magyar demokrácia az ellensé­­geis-e mért» gr-Skter ese«T megvá®hoz~ tatták hazáink. ’ nem­z­etközii jelentő­­ségét is. A magyar demokrácia belső megerősödésével egycsa­pásr» megszűnt nemzetkö» elstráge*-elissé­­gü­nk-Xf-t utalit Rákosi elv­társ a J­u­go­­sz­áviával é­s Román­iával kötött szterzécénkre, am­elye­khez hason­­lóak írt irze­petpérik­­kötni a többi szomszédju­lkkal is- Kiifejez­te azon véleményét, hogy a magyar demokrácia meg­erősödése kedvező hatással lesz­ a szlovákiai magyarok sorsára is. — 11a a m­ullbani a Duna­­medence, 'űzfésztek volt, most a népi demokrácia ’ a béke bástyá­jává válto­zt­a l­álk. A magyar mnkrácia belső megszűsedéste ezért olyan új jelenség, amely hatásai­ban messze t­úl nő a Duná­me­dfence határaim. Megá'.ilapi­totta­­Mkosi Má­rá­s, hogy az európai demotaj^da is megerősödő^- Az amerikai unpe­­rhrl'irmussal szemben e wa-| '»sdU***** *«* toiwKMWfef “* dem­okroSteiáért küzdő népek tá­­born,­ékén a Szovjetúndóval Eb­ben a harcban ha*aknas új erö- JoiTest jelen* a kilenc nagy Euró­pai kolumuni»,« párt együttműkö­­désére. A munkásegység kérd­ésáröl Rákózi Mátyás elvt­árs a követke­­zőjk­et mondota: — A' m­unkásegység a* élmust két hónapban érezhetően megerő­södött. A magyar munkásoszu­tédára­­ mély hatást gyakoroltak a ■francia, olasz és görög lapofizlala­­tok, valam­nt a béreő reakció el­­­leni harcban eiért elkették. Pa­­yomek és társainak szégyeniteljes ee»aiepe, vniaun­ot az ismeretes -ji’vnKxncMidiumot benyujtó szociál­­druktur»!« jobbszámy fe!·ég‹é-X' sjcin-tém ›y·f; munkás szemét Mb’dezí’,k teeve-K-terrét-ao­­i • • - ••ív; a munkásegység hitvének lá­­bom meg n­ö v­elt e ár}''­ és széle­*f*, mint bármikor mr. swrbte' két esztsnidőlbei». Mo» má­r minikri ön tud,de? Smin­ké« megérti, hogi' a demokrácia erőinek felm­érhetet­ten mögnöi éke­li érát jelentené, ha a munkások­nak nem két egymással versenyző, hanem­­ egyetlen egységes pártja lenne. Azt is megértik, hogy a történelmi fejlődés elkerül beleidte ü­­rn­. egységes párt felé .ist Ez a felismerés szemlészetesm erősíti a mitikán egységet. A 43-as coote-nánie év i legfonto­­aebit fdadwteit Rákosi Mátyás elvtárs 3 kötetHicaCvklben foglalta ösiszte: — E[ keV) mény feni a brrnV'.-' vrewyt, «.m­ely met lógja eröd­­tenö a imaiak afegielsu-ót is- Az álla-, mositási végre kéj!. hajtani és gondoskodni k c.j róla. hogy a meg­­szunjóki tv . állaiucsollott ft zárnék deficitbe-A 48-as év­be» i3 'siaíh ■e, k,-’ze',e* lep.- ■ urritóc«». «lő;érbr k«Mrt' • • K&öo&tem s, földziíuvte? ■ tizelék . »ezek fejlesztésére k«i’l itagy gon­­dot fordíta.iu^di. — Politiákai téren eröaödsTi fog a munka'-egység . és a 'Kin­ge­­­n­­ségi FiWnj párt­jainak e^yn'­vműkö­­d­ése. Erre Szüikség is an. nu - ; „ demokrácia , erősöd­ö*- ugyao. »h etiepségei­t még rohaiig nem adták fel,» harcolj- a belső fronton ‚.»­­névet ír@ i'rőt ‘. de ' nci’ir'1-— rinffiujr ›H'beaa an-^eröső­­dött pácunk (vkinté,!} éj lú'vfj, •ereje, befolyása és 1 ön­bolr. nm Minden téren !‚• iilzon \ i o; \’ t: érdemesek, vagyunk arra a Ifi­zi'lomra amivel » megjár nép megajándékn/pi btenmin­Mteg.net; pártunk ^nemzetközi Je­lentősége te- Ez* ujulatja, hogy ott voltunk a kilenc nagy kommunista pár'­ konstarenciéján. Mindez arra kötetez benn­ünket, hogy még töb­bet dolgoz­zunk a. ne*nsét javát», még több áldozattal, fagj-j'-m­inei, cukriváva: építsük és erősítsük a magyar demokrá-aá' ée benne, paptunkav. 1948-ban erősödni fog a munkásegység és a Függetlenségi Front Rákosi Mátyás elvtárs nagyfontosságú újévi nyilatkozata \ neifc- » ír \* -if-­kef, i f O­rszágszerte ü­nnepi» Itom­ánin a népközíííi*siiságot A román nehéz,egyeter­kedisen délutáni rendkívüli viceen soha nem látott lelkesedéepe­l fogadta Groza miniszterelnök bejelentését, Mihály király­­ lemondásáról, vak­­min­t a román népi köztársaság­­megalakulásáról szidó kiáltványt. A nemzetgyűlés egyhangúlag elfo­gadta a népi köztársaság kikiáltá­sáról beterjesztett törvény­javasla­tot.. Ezután az államtanács tagjai fogadalmat tettek, hogy megvédik a román népi köztársaság függet­lenségét és szuverenitását. Ezt kö­­vetően Groza miniszterelnök be­­nyújtotta kormánya lemondását az államtanácsnak, amely meg­­olvta Grúzát az új­ kom­ány meg­alakításával. Grúza haladésétatar­id megalakította a s­zír kormányt, melynek i kivetétele azonos a leg­utóbbi kormán­­yával. Londonban tudni vélik, hogy Mihály volt roitaán királyt, aki ezután egyszerű állampolgár lesz, a­ jövőben Mihail Hohenzo­.Icrn- 8i­rma: ingemnek fogják hívni. M.aal» .oomu. «*►»!».. aiz 'tesWaál délután mondod i® kópjáról, hiva­talos szecsós szerint kedden e®tu még mimlig a’ bukaresti­ királyi pa­jtában tartóizlkodott. A román képviselál­án szerdai elit­ben­­ újabb ülást tartott. &.ik irorái)P*» az éle­t a meg­zo­­kott mederben folyik tovább. A népi köztársaság kikiáltás,5» alkalm­ábó! országszerte nagy ünnepségeket rendelnek.. A román hadsereg tagj*»i ezardán­ tették le P*» esküi e köztársaságra. A Magyar Távirati Iroda buk­­­resti, tudósítója­­romén pank'.menti körökIje:. sáerzfeibt értesítés ar-rtu’ kozo­je, hugy az­ tj kortársaisáa «­Indkevc finn­­den bizonnyá: Groza Réh­r­­«­­.unnepi minisztereltököt válasz­­­jak m«|^ * ntinisztoitelnök pei­­­dig Gheorgiui Dej, a román Kommunista Párt főtitkára fasz- Ugyanezekből a körökből származó információ szerint Mábják­ volt ki­­irály tegnap délután rendírlőgépre.

Next