Néplap, 1948. március (5. évfolyam, 52-73. szám)

1948-03-02 / 52. szám

jlp.-j- ^ ^ AHA:­GO FILLÉR ^ _____________ v. ÉVFOLYAM, 52. szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1948 március 2. kedd Megvalósul a dolgozók kívánsága Néhány hónapon belül egyesül a két munkáspárt Az MKP debreceni szer­vezetének hatalmas eredményei a III. pár­tkonferen­cián Vasárnap tartotta a Magyar Kommunista Párt debreceni szer­vezet© harmadik konferenciáját a nemzeti színű és vörös zászlókkal feldíszített Csökön­ai-színházban. Termelj többet, jobban élsz! Légy büszke rá, hogy a te pártod tett legtöbbet a magyar népért! — hir­dették a termelési eredmények mellet a karzaton végigfutó fel­iratok. A földszintet és az emelő­Némethi József párttitkár elv­­tára szervezeti beszámolója elején leszögezte, hogy egy párt súlyát nemcsak taglétszám határozza meg de ez is fontos és jelemző képet mutat. Debrecenben az elmúlt év alatt a legfontosabb üzemekben ab­­szolút többséget ért el a Kommu­nista Párt, minden egyes üzemben szinte ugrásszerű a fejlődés. Azon leszünk — mondotta — hogy a munkásosztályban tovább erősítjük pártunkat­, mert a legönfeláldozóbb leg­harcosabb emberek tömegei in­nen kerülnek ki. A kommunista értelmiség egy év előtt szűk réteg volt, most az orvosok, professzorok mérnökök és műszakiak, pedagó­gusok, városi és magántisztviselők jelentős százalékát tartozik pár­tunkhoz. Büszkék vagyunk értelmi­ségünkre,, mert áldozatkészségben sokszor a vasárnapjuk felhozásá­­val is segítenek a magyar dolgozók teket megtöltötték a pártszerveze­­ek kü­ldöttei és a meghívott ven­dégek. • A rendőrzenekar eljátszotta a Himnuszt és az Internacionálét, majd Balogh Elemér megnyitója után az elnökség a párt vezetői mellett a jó munkát végzett mun­kások, értelmiségiek és parasztok elfoglalták helyüket az emelvényen, gondjain, bajain. A város határá­ban a parasztság között vannak jó szervezeteink is, de a tanyavilág­ban sok a tennivaló. Összegezve megállapíthatjuk: a város dolgozó­­inak java a Kommunista Pártban van! (Nagy taps.) A párt választási sikerének mél­tatása után a tagkönyvcs­erénék él­én kimagasló eredményt méltatta­k Nemethi Pártárl, majd a tömeg­­szervezetekben végzett jó kommu­nista munkáról számolt be. A leg­fontosabb tömegszervezetekben, a szakszervezetekben, a Kommunista Pártnak döntő befolyása van: az üzemi bizottságok tagjainak, a szakcsoportok vezetőinek és a szakmaközi bizottságoknak na­gyobb része kommunista. Ebből is látszik, hogy a dolgozók érdekeik képviseletével a következetesen, ingadozás nélkül harcoló kommu­nistákat bízzák meg.A harc következetesebben tovább follyék. A dolgozó tömegek hatal­mas arányban áramlottak a ma­gyar nép céltudatos és egységes pártja, a Magyar Kommunista Pártja felé. Szociáldemokrata elv­társaink akkor észbekapta, mert látták, hogy ha elvtelenül kom­promisszummal akarják megoldani a jobboldal elleni harcot, elveszí­tik tömegeiket. Harc közben a munkásegység jelentősen megszilárdult, közel ke­­rültek egymáshoz a kommunista és szociáldemokrata dolgozók. Annyira, hogy ma már aktuális probléma lett a két párt egyesülése A Szociáldemokrata Párt kon­gresszus után a közös aktívák" közös pártnapok, sokkal nagyobb arányban fognak kibontakozni, hogy elméletileg előkészítsük a két párt szervezeti egyesülését. Né­hány hónapon belül megvalósul a magyar dolgozók akarata: meg lesz az egységes munkáspárt. (it hatal­mas taps.) Ezzel egy körülbelül másfél millió tagot, számláló hatal­mas tömörülés jelentkezik a ma­gyar politikai életben, amihez ha­sonló nincs és nem is lesz soha­sem! Meglesz a valóságos nemzeti összefogás Jóború­­elvtársi­ rámutatott arra, hogy a munkáspártok egyesülésére fel kell készülni, egyrészt alapos tisztogató munkával, másrészt a nevelés munkájának fokozásával. Ez annál is szükségesebb, mert a két párt csakis marxista-leninista alapokon egyesülhet. (ügy van) Még ebben az évben meg akar­juk teremteni az igazi nemzeti ösz­­szefogást, a Függetlenségi Frontot is. Ennek előmunkálatai már foly­nak. A Kisgazdapárt és a Nemzeti Paraszt Párt némi tisztogatást, már végrehajtott és a tagfelvételnél is bizonyos ellenőrzést léptettek életbe. Befejezésül rámutatott arra, hogy Európaszerte a demokrácia tábora tör előre. Különösen nagy a fejlődés a szomszéd országokban Alapos elemzés során ismertette a csehszlovák eseményeket. Ezzel az imperializmus mesterkedései Közép és Keleteurópában csúfosan meg­buktak — a békefront — amelynek különösen a Szovjetúnióval kötött szerződés után Magyarország is aktív tagja lett — egyik győzel­met a másik után artaja. Meg fog­juk akadályozni a tőkések háborús mesterkedését, a dolgozók számára biztosítani fogjuk a szabadságot és a békét — fejezte b© beszédét Jóború Magda elvtársnő, amelyet hosszantartó­­tapssal és éljenzéssel fogadott a konferencia. Harcot a jobboldal ellen Tarcsai Mihály a debreceni épí­­tőmunkások üdvözletét tolmácsolta majd Husi József szóvátette, hogy a jobboldal elleni harc a Vagon­­gyárban sem kielégítő. Kővári László is a jobboldali szociáldemo­kraták aknamunkájáról beszélt. A debreceni üzemekben, szakszerve­­­zeteiben, kisiparos- és kereskedő szervezetekben, a törvényhatósági frakciókban mindenütt ott vanak még Szabó István, Ménes Sándor és Vacsi Sándor emberei de még őket sem zárta ki a Szociáldemo­krata Párt. A jobbodat jelenléte zavarja a termelést és a munkás­Ménes János a városháza és a városi üzemekben mutatkozó nagy­arányú kommunista előretörésről számolt be. A jobboldaliak eltávo­lítása után a várospolitikát terv­­szervibbé kel tenni. A haszontalan kiadásokat csökken­ttenünk kell és fel kell állítani a hasznot hozó vál­lalkozásokat. A szociális védelem, munkáskultúra és gyermekvédelem területén, de különösen a tanyavi­lág­­ népeinek felemelése érdekébe sok még a tennivaló. Az utak és közvilágítás megjavítása mellett ígéretet tett arra, hogy az adóhiva­tal munkájába jobban belenézi. 1. Dr. Ökrös Sándor örömmel álla­pította meg, hogy az egyetemi if­júság önként adta ki a jelszót: „Tanulj többet!“ Ez azt mutatja, hogy egészséges és demokratikus úton halad az ifjúság. Márkus Vince kijelentette, hogy a Dohány­gyárban tulajdonképpen most feb­ruárban következett be a felszaba­dulás. A jobboldaliak leleplezték önmagukat és kifogják őket se­egységet, ezért a tisztogató mun­kát tovább kell folytatni. Tollas Sándor a parasztság ne­vében követelte, hogy a nagyke­reskedelmet éppúgy semmisítsük meg, mint a nagybirtokot és sze­repét a szövetkezetek vegyék át Követelte a házhelyek sürgős ki­osztását is. Némethi Józsefné az MNDSz kimagasló munkájáról be­szélt. Kozák Lajos a MALLER- ben lévő reakció elleni harcot sür­gette, majd Győri Gáspár a Mind­­szenty-féle egyházi reakció debre­ceni jelenségeit tette szóvá. Kifo­gásolta, hogy az egyházi adót még mindig állami adóként kezelik Vágvölgyi Gyuáné azt követelte, hogy a közmunkások csak valóban rászorulók legyenek­ perni az üzemből. Barta István a párt régi élharcosa arról beszélt, hogy miért, hagyta ott annak ide­jén a Szociáldemokrata Pártot. Kö­vetelte, hogy a Szabadságtelepen a munkásgyermekeket a demokrá­cia és ne amerikai pénzen a de­mokrácia ellen a papság nevelje. Pinczés János a Belváros 1. szer­vezet kiváló munkájáról számolt be Kulcsár Ferenc is a nevelés fon­­tosságát hangsúlyozta ki. Külö­nösképpen arról beszélt, hogyan kell a hozzán áramló új tagokat munkába állítani. Padó István hangsúlyozta,, hogy a kapitalizmus elleni harc igazi szabadságharc, mert a magyar nagytőke csak ré­sze a világ imperializmusának. Csongrádi Béla kérte, hogy a reak­ció elleni harcban a rendőrség munkáját, a dolgozók is támogas­sák. Kovács István és Fejes elv­társak a dolgozó kisparasztok ne­vében a tanyavilág követelését tet­­ték szóvá. A város dolgozóinak java a Magyar Kommunista Pártban Tervszerűbb lesz a várospolitika Ki a jobboldallal a városvezetésből! Az­ előttünk álló tennivalók so­rán elsőnek a várospolitikát emlí­tette. itt is történt már jó néhány intézkedés a dolgozók érdekében, ami elsősorban Ménes János h.­polgármester és az őt támogató, mind nagyobbszámú kommunista tisztviselők érdeme. Még rengeteg azonban a tennivaló. A város veze­­tése erélytelen és tervszerűtlen. Nem­ hozták közelebb a néphez a k közigazgatást. Az adóhivatal és a pénzügyigazgatóság nem hárítja át a terheket a tehetősekre és a vagyonosokra, amíg ezeknél meg­­bocsájt, addig a kisemberekkel szemben sokszor túlzottan erélyes. A lakáshivatal működése a dolgo­zók számára hasznavehetetlen- és itt korrupciós jelenségek is mutat­koznak. Ki kell söpörni a korrup­ciót és a jobboldalt a város vezeté­séből.­ Azoknak is el kell távozniuk akik nemrég még a jobboldaliakkal cimboráitak és azok utasításait haj­­tották végre. Közel másfélórás beszámolója végén Némethi Sándor elvtárs rá­mutatott arra, hogy a dolgozók életszínvonala számokkal bizonyít­hatóan emelkedik Debrecenben is, és még távolról sem mondhatjuk, hogy a helyzet kielégítő. A terme­lést fokoznunk kell és következete­­sebben, keményebben kell vinnünk a jobboldal elleni harcot. A Szo­­ciáldemokrata­­­Pártban a tisztoga­­tás még csak megkezdődött, ezt alaposan és erélyesen be is kell fejezni. A dolgozó tömegek barát­­kozása, összefogása terén még töb­bet fogunk tenni, hogy ne csak a munkásosztály egységes pártját, hanem a népi demokrácia alapjá­n széles népfrontot is hozzunk létre — fejezte be nagy tetszéssel foga­dott­ beszámolóját Némethi József párttitkár. Aktuális a két munkáspárt egyesülése A párt Központi Vezetősége ré­széről a beszámolót Jóború Magda­­elvtársnő, országgyűlési képviselő tartotta. Bevezetőben emlékezte­­tett arra: nem volt véletlen, hogy a Kommunista Párt januári konfe­renciáján Csákosi Mátyás központi feladattá tette a jobboldali szo­ciáldemokraták elleni harcot. A bő­séges külföldi és hazai tapasztala­tok alapján elhatároztuk, hogy­ végérvényesen megoldjuk a mun­­kásegység problémáját. A munkás­­osztály két pártjának szembeállí­tása és a jobboldali szociáldemo­kraták szabotázsa az üzemektől az iparügyi minisztériumig, meggátol­ták a hároméves terv termelőmun­káját. Az sem vitás, hogy a Füg­­getelenségi Front megszilárdulásá­nak előfeltétele is a­­ jó munkás­egység. Az imperialisták ügynökeivel szemben nem volt és nem lehet­­helye kompromisszumnak. A Szo­ciáldemokrata Párt baloldala ha­mar megtorpant a jobboldal elleni küzdelemben és a Szociáldemo­krata Párt széles felvilágosító munkájára volt szűkkég ho£y . Az új debreceni psí­riva lasztinál!­v Hatalmas taps fogadta Szabó István­­elvtárs, az MKP népszerű megyei tikára felszólalását. Han­goztatta, hogy egy évvel ezelőtt még vita volt aról: népi vagy pol­gári demokrácia legyen-e Magyar­­országon? Ma már ez a­­ vita el­­dőlt, ebben az országban a kapi­­talizmusnak befellegzett. Szabó elvtárs beszédét újra és újra meg­szakította a szűnni nem akaró taps. Barbay Kálmán felolvasta a je­lölőbizottság javaslatát, a követke­­zőket jelölték a párt debreceni szervezetének választmányába: Balogh Elemér, Blazsek Ferenc, Cimill Mihály, Csongrádi Béla, Csabai Adolfné, Demeter Istvánné, Dóró György, Fehér Lászlóné, Fekete Júlia, dr. Gál György, Husi József, dr. Imre Gábor, dr. Juhász Gézáné, Kővári László, Kucsár Ferenc, ifj. Kente Lajos, Makranczy László, Mályinka Ist­ván, Ménes János, Nagy István, Némethi József, Némethi Józsefné, Pogácsás Antal, Selyem Gábor, Szabó Istvánné, Szász ferenc, Szűcs József, Tárcsas Mihály, Tollas Sándor, Varga Tibor, és Végi­ Dezső. A választmány szo­ciális megoszlása: 17 munkás, 7 értelmiségi, 4 paraszt, 2 kisiparos, 1 kiskereskedő. Póttagul, Bangó Sándor, Bagi Mihály Gál Lajosáé, Nagy László, Pálfy Sándor, Tóth Mihály és Toros Károly elvtársa­kat jelölték. A konferencia egy­hangúan elfogadta az új választ­mányt, majd táviratban üdvözölte a Párt Központi Vezetőségét és Rákosi Mátyást, a magyar dolgo­zók nagy vezérét. Jóború Magda válaszolt a felszámolásokra, végül Balogh Elemér debreceni pártelnök zárószavai után az MKP harmadik debreceni konferenciája az Inter­­nacionálé eléneklésével véget ért. Nagykövetség lett moszkvai követségünk A Szovjetunió és a magyar köz­társaság kormánya elhatározták, hogy budapesti, illetőleg mosz­kvai követségüket nagykövetsé­gekké alakítják át és követeiket nagyköveti rangra emelik. Szociáldemokraták az egységes munkáspárton Az ország több városában meg­tartott szociáldemokrata össze­vont pártnapokon egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a 36. pártkongresszus által meg­választott új baloldali pártvezető­ségnek fel kell vennie a tárgyalá­sok fonalát a Magyar Kommunis­ta Párt vezetőségével az egységes munkáspárt előfeltételeinek meg­teremtése­­érdekében.

Next