Néplap, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-01 / 174. szám

nszimaLi e mm ashbr h «■■j Hi ip fla fca W grízeim a ligdeni olimpián V. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1848 AUGUSZTUS 1. VASÁRNAP­­ 1 Az első tervév eredményei A Tiszántúli Néplap” számára írta: BÉREI ANDOR, az Országos Tervhivatal főtitkára A tőkés gazdasági rendben hó­napokig, sőt évekig tartott, amíg egy-egy időszak gazdasági fejlő­désének eredményeit számszerűen megismerhettük. De a demokrácia tervgazdálkodásában módunkban áll már a tizenkettedik hónap le­zárásakor is megállapítani, elér­­jük-e a tervben kitűzött célokat és ha igen, milyen mértékben? Az eredmények időben való megisme­rése és értékelése nemcsak azért fontos, mert így lemérhetjük ed­digi munkánk helyességét, hanem azért is, mert a most következő időszak munkájára vonatkozólag hasznos tanulságokat vonhatunk le az eddigi tények, adatok és eredmények alapján. Hároméves tervünk célul tűzte ki a munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség élet­­színvonalának emelését a termelés gyors növelése révén. A termelés növelését viszont Magyarországon eddig soha nem ismert, nagymér­tékű beruházásokkal igyekezett előmozdítani. Ha tehát a három­éves terv első évének eredményeit akarjuk lemérni, a vizsgálatot há­rom szempontból kell elvégeznünk: a beruházások, a termelés és az életszínvonal emelkedésének szem­pontjából. Ami a beruházásokat illeti: az első tervévben 1800 millió forint értékű beruházási munkálatot irá­nyozott elő a hároméves terv a mezőgazdaságban, bányászatban, iparban, közlekedésben, a szociá­lis és kulturális jellegű építkezé­sekben. Ma rendelkezésre álló ada­tok szerint megállapíthatjuk, hogy ezt az előirányzatot az elmúlt ti­zenkét hónap folyamán jelentősen túlhaladtuk. 1800 millióval szem­ben több, mint 2200 millió forint értékű beruházást hajtottunk vég­re és így a nemzetgazdaság min­den ágazatában túlteljesítettük a beruházási tervet. A mezőgazda­ságban a beruházások végösszege 579 millió forint előirányzattal szemben közel 700 millió forint. Ez annyit jelent, hogy nagyobb mértékben fejlesztettük állatállo­mányunkat, gyorsabb ütemben épí­tettük ki öntözőrendszereinket el­sősorban a Tisza vidékén, mint ahogy ezt a terv előírta. Így vált lehetségessé, hogy mezőgazdasági szakoktatásunkat kifejlesszük, s így ma 56-tal több intézményben juttathassunk szaktudást paraszt­ságunknak. Így volt lehetséges, hogy megkezdjük az állami mező­­gazdasági gépüzem és traktorállo­másaink létesítését, amelyek a dol­­gozó parasztság egyre szélesebb rétegeit vannak hivatva traktorok­kal és mezőgazdasági gépekkel el­látni és őket így a zsírosparasz­tok uzsorájától megszabadítani. A hároméves terv mezőgazdasági beruházásai jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idei termés lényegesen jobb a tavalyi­nál és csak kenyérgabonában 5 millió mázsával többet termel­­tünk, mint tavaly, a kapásnövé­nyeknél pedig rekordtermésre szá­nt­íthatunk. A­hhoz azonban, hogy a dolgozó ** parasztság termelőképességét és ezen keresztüli életszínvonalát emeljük, nélkülözhetetlen volt a városi dolgozók, elsősorban az ipari munkások a­'­'*' ’kész mun­kája, ami fokozott termelésben, munkaversenyben és a munkásfel­találók mozgalmában nyilvánult meg. A bányászat és ipar fejlődését eredetileg 554 millió forint értékű beruházás révén kívánta fejlesz­teni a hároméves terv. A valóság­ban végrehajtott beruházások ér­téke azonban meghaladja a 784 millió forintot. Nagyösszegű be­fektetésekkel biztosítottuk elsősor­ban a bányászat fejlesztését, ami szilárd alapja nemcsak az ipar többi ágai felemelkedésének, ha­nem a mezőgazdaság gépesstégé­­nek, korszerű szerszámokkal és felszereléssel való ellátásának is. A magyar ipar az első tervév­ben, az eddigi számítások szerint mintegy 10%-kal haladja túl a tervelőirányzatot. Az év 12 hónap­jára előirányzott 12 milliárd fo­rint értékű iparcikket üzemeink már az év első 11 hónapjában le­gyártották. Ez annyit jelent, hogy 50%-kal termelünk többet, mint tavaly és 2,3% hijján már elér­jük a békebeli ipari termelés mennyiségét. Közlekedésünk újjáépítése ro­hamtempóban folyt a hároméves terv első évében. A beruházások az eredeti 427 millió forinttal szemben több, mint 470 millió fo­rintot tesznek­­ ki és ezzel elértük azt, hogy közlekedésünk teljesítő­képessége megközelíti, sőt egyes pontokban túlhaladja a békebelit■ l­egnagyobb mértékben azonban a szociális és kulturális épít­kezések és egyéb beruházások ter­vét haladtuk túl. Az előirányzott 235 millió forint értékű beruházás helyett 420 millió forint értékű munkát hajtottunk végre, kórhá­zak, csecsemőotthonok, iskolák, szanatóriumok, lakások stb. építé­sével, újjáépítésével és felszerelé­sével. Ezek a beruházások közvet­lenül hozzájárulnak a nép életszín­vonalának emeléséhez. De az életszínvonal emelkedett a bérek és fizetések, valamint a parasztság pénzjövedelmének nö­vekvése révén is. Igaz, hogy az árak is emelkedtek különösen az év első hónapjaiban, de a dolgo­zók jövedelmének emelkedése jó­val meghaladta az életfenntartási költségek növekvését. Ebben kü­lönbözik a mi országunk a tőkés országok egész sorától, ahol az árak gyorsabb ütemben növeksze­nek, mint a dolgozók jövedelmei. Az életszínvonal javulását a dol­gozó lakosság azon mérheti le, hogy jövedelméből ma jóval több élelmiszert és iparcikket tud vásá­rolni, mint egy esztendővel ez­előtt. Mindezek az eredmények nem hulltak ölünkbe harc és fáradtság nélkül. Hogy idáig eljussunk, nem egy csapást kellett mérnünk a de­mokrácia és a hároméves terv el­lenségeire, az áruló Nagy Ferenc híveire, a reakció jobboldali szo­ciáldemokrata híveire. Hogy a hároméves tervet eredményesen végre lehessen hajtani, a népi de­mokrácia államának saját kezébe kellett vennie a gyáriparnak és a hitelszervezőinek azokat a kulcs­­pozícióit, amelyek egy évvel ez­előtt még a magántőke érdekeit szolgálták. Ma már az összes fon­tos bankok állami vezetés alatt Szakosíts Árpádot jelölte köztársasági elnöknek a Magyar Dolgozók Pártja A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, kibővítve a Központi Ellenőrző Bizottsággal, a nagybudapesti kerületi titkárokkal, a megyei párttitkárokkal és más felelős funkcionáriusokkal, ülést tartott. Rákosi Mátyás beszámolója alap­ján foglalkozott a K. V. a köztár­sasági elnök lemondását előidéző kérdésekkel és határozatot hozott, amely szerint a kibővített Köz­ponti Vezetőség tudomásul veszi és elfogadja a köztársasági elnök lemondását. Helyesli és teljes egé­szében jóváhagyja a politikai bi­zottságnak a köztársasági elnök lemondásával kapcsolatos tényke­dését. Megállapítja, hogy sikerült meghiúsítani az imperialisták újabb provokációs kísérletét a magyar népi demokrácia ellen, ami népi demokráciánk megnövekedett ere­jét és szilárdságát bizonyítja, fo­kozott éberségre hívja fel a Ma­gyar Dolgozók Pártját és a többi demokratikus erőket az imperialis­ták és a megvert, de még meg nem semmisített belső reakciós­ erők újabb provokációs terveivel és akna­­munkájával szemben. Tekintve, hogy a július 30-án megtartott pártközi értekezlet egy­hangúlag arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a köztársasági elnök tisztségére a jelöltet az or­szág legnagyobb, és legerősebb pártja, a Magyar Dolgozók Pártja adja, a kibővített központi vezető­ség köztársasági elnöknek Szaka­­sits Árpád elvtársat jelöli. A magyar külügyminiszter éles, imperialista-ellenes beszéde a Dana-konferencia második napján Szombaton, a Duna-értekezlet második napján a francia küldött­ség vezetője nyilatkozatot olva­sott fel, amely szerint a francia kormány csak akkor egyezik bele a szerzett jogok megváltoztatá­sába, ha ebbe valamennyi érdekelt ország beleegyezik. — Ez — mondotta — feltétele annak, hogy a francia delegáció részt vegyen az értekezleten. Ausztria képviselője indítványt terjesztett elő, hogy Ausztria sza­­vazati joggal is szerepelhessen az értekezleten. A csehszlovák küldöttség veze­tője Clementis rámutatott arra, hogy az értekezlet azért ült össze, hogy új megállapodásokat kössön. Anna Pauker, Románia nevében ultimátumnak bélyegezte a fran­cia nyilatkozatot. Az angol kiküldött csatlakozott a francia indítványhoz. Molnár Erik külügyminiszter, a magyar delegáció vezetője rámu­tatott arra, hogyha érvényben volna az 1921-es megállapodás, nem lett volna szükség erre az értekezletre. A múltban kötött dunai megállapodásokat a nagy­hatalmak kényszerítették a köz­vetlenül érdekelt dunai államokra, abból a célból, hogy imperialista érdekeiknek érvényt szerezzenek, de a helyzet azóta alaposan meg­változott. A dunai népek többé nem eszközök az imperialista ha­talmak kezében; erősek, szabadok, és függetlenek, hajlandók minden-s­kivel együttműködni, de nem j­egyeznek bele semmiféle beavat­kozásba az imperialista hatalmak részéről. állanak: gyáripari munkásságunk 80%-a­, a gyáripar erőgépeinek 90%-a a társadalmasított szektor­hoz tartozik. E történelmi jelentőségű válto­zások mellett a munkásság, a tech­nikai és egyéb értelmiségi dolgo­zók és velük együtt a dolgozó magyar parasztság akaraterejének, munkabírásának és fegyelmezett­ségének, ami legjobban a terme­lési és munkaversenyben nyert ki­fejezést —­ köszönhetjük, hogy a sok szempontból kedvezőtlen kö­rülmények között a kezdet temér­dek nehézsége ellenére, ezeket a hatalmas eredményeket el tudtuk érni. Jogos önérzettel tekinthetünk vissza az első tervévre és bizalommal fordulhatunk elkövet­kezendő nagy feladataink: az öt­hónapos terv, majd a hároméves terv utolsó évének v­áerrehajtása felé, hogy így két év és 5 hónap alatt megvalósítsuk a hároméves tervet és azután megkezdjük az új ötéves nemzetgazdasági terv végrehajtását, amelynek folyamán új, az eddiginél összehasonlítha­tatlanul szélesebb és szilárdabb gazdasági alapokra helyezzük az országot és eddig soha nem­ ismert életfeltételeket biztosítunk dolgozó népünk számára. Augusztus 8-ig lehet jutalom mellett beszolgáltatni Az Országos Közellátsás Hivatal méltányolva azt a körülményt hogy az esőzések miatt a cséplés elhúzódott, a tízforintos beszol­gáltatás, jutalom mellett való gabonabeszolgáltatás határidejét augusztus 8-ig meghosszabbította. Az angol rádió Csornoky hazaárulásáról Az angol rádió 15 órás tenge­­­rentúli adásában kijelentette, hogy­ Csornoky Viktor a magyar dip­­­lomáciai szolgálat rejtjeles kulcsát­ kiszolgáltatta az amerikaiaknak és bizalmas jelentésekben számolt be a kairói angol és amerikai szövetségeseknek a magyaror­­szági viszonyokról. Ma összeül az első élmunkás kongresszus A Szakszervezeti Tanács első éln­unkás kongresszusa ma reggel 9 órakor kezdődik a Vasasok budapesti székházának dísztermé­ben. A nagyjelentőségű kongres­szuson 500 fővárosi és vidéki él­munkás vesz részt, hogy megtár­gyalja az új öthónapos részletterv végrehajtásával, valamint a to­vább folytatódó munkaversennyel kapcsolatos időszerű kérdéseket. Az első magyar élmunkás kon­gresszust Szabó László, a vasas szakszervezet elnöke nyitja meg, majd Piros László, a Szaktanács helyettes főtitkárának beszámolója után Szakasits Árpád miniszterel­nökhelyettes és Gerő Ernő közle­­kedésügyi miniszter mond beszé­det.

Next