Néplap, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-01 / 174. szám
nszimaLi e mm ashbr h «■■j Hi ip fla fca W grízeim a ligdeni olimpián V. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1848 AUGUSZTUS 1. VASÁRNAP 1 Az első tervév eredményei A Tiszántúli Néplap” számára írta: BÉREI ANDOR, az Országos Tervhivatal főtitkára A tőkés gazdasági rendben hónapokig, sőt évekig tartott, amíg egy-egy időszak gazdasági fejlődésének eredményeit számszerűen megismerhettük. De a demokrácia tervgazdálkodásában módunkban áll már a tizenkettedik hónap lezárásakor is megállapítani, elérjük-e a tervben kitűzött célokat és ha igen, milyen mértékben? Az eredmények időben való megismerése és értékelése nemcsak azért fontos, mert így lemérhetjük eddigi munkánk helyességét, hanem azért is, mert a most következő időszak munkájára vonatkozólag hasznos tanulságokat vonhatunk le az eddigi tények, adatok és eredmények alapján. Hároméves tervünk célul tűzte ki a munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség életszínvonalának emelését a termelés gyors növelése révén. A termelés növelését viszont Magyarországon eddig soha nem ismert, nagymértékű beruházásokkal igyekezett előmozdítani. Ha tehát a hároméves terv első évének eredményeit akarjuk lemérni, a vizsgálatot három szempontból kell elvégeznünk: a beruházások, a termelés és az életszínvonal emelkedésének szempontjából. Ami a beruházásokat illeti: az első tervévben 1800 millió forint értékű beruházási munkálatot irányozott elő a hároméves terv a mezőgazdaságban, bányászatban, iparban, közlekedésben, a szociális és kulturális jellegű építkezésekben. Ma rendelkezésre álló adatok szerint megállapíthatjuk, hogy ezt az előirányzatot az elmúlt tizenkét hónap folyamán jelentősen túlhaladtuk. 1800 millióval szemben több, mint 2200 millió forint értékű beruházást hajtottunk végre és így a nemzetgazdaság minden ágazatában túlteljesítettük a beruházási tervet. A mezőgazdaságban a beruházások végösszege 579 millió forint előirányzattal szemben közel 700 millió forint. Ez annyit jelent, hogy nagyobb mértékben fejlesztettük állatállományunkat, gyorsabb ütemben építettük ki öntözőrendszereinket elsősorban a Tisza vidékén, mint ahogy ezt a terv előírta. Így vált lehetségessé, hogy mezőgazdasági szakoktatásunkat kifejlesszük, s így ma 56-tal több intézményben juttathassunk szaktudást parasztságunknak. Így volt lehetséges, hogy megkezdjük az állami mezőgazdasági gépüzem és traktorállomásaink létesítését, amelyek a dolgozó parasztság egyre szélesebb rétegeit vannak hivatva traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel ellátni és őket így a zsírosparasztok uzsorájától megszabadítani. A hároméves terv mezőgazdasági beruházásai jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idei termés lényegesen jobb a tavalyinál és csak kenyérgabonában 5 millió mázsával többet termeltünk, mint tavaly, a kapásnövényeknél pedig rekordtermésre szántíthatunk. Ahhoz azonban, hogy a dolgozó ** parasztság termelőképességét és ezen keresztüli életszínvonalát emeljük, nélkülözhetetlen volt a városi dolgozók, elsősorban az ipari munkások a''*' ’kész munkája, ami fokozott termelésben, munkaversenyben és a munkásfeltalálók mozgalmában nyilvánult meg. A bányászat és ipar fejlődését eredetileg 554 millió forint értékű beruházás révén kívánta fejleszteni a hároméves terv. A valóságban végrehajtott beruházások értéke azonban meghaladja a 784 millió forintot. Nagyösszegű befektetésekkel biztosítottuk elsősorban a bányászat fejlesztését, ami szilárd alapja nemcsak az ipar többi ágai felemelkedésének, hanem a mezőgazdaság gépesstégének, korszerű szerszámokkal és felszereléssel való ellátásának is. A magyar ipar az első tervévben, az eddigi számítások szerint mintegy 10%-kal haladja túl a tervelőirányzatot. Az év 12 hónapjára előirányzott 12 milliárd forint értékű iparcikket üzemeink már az év első 11 hónapjában legyártották. Ez annyit jelent, hogy 50%-kal termelünk többet, mint tavaly és 2,3% hijján már elérjük a békebeli ipari termelés mennyiségét. Közlekedésünk újjáépítése rohamtempóban folyt a hároméves terv első évében. A beruházások az eredeti 427 millió forinttal szemben több, mint 470 millió forintot tesznek ki és ezzel elértük azt, hogy közlekedésünk teljesítőképessége megközelíti, sőt egyes pontokban túlhaladja a békebelit■ legnagyobb mértékben azonban a szociális és kulturális építkezések és egyéb beruházások tervét haladtuk túl. Az előirányzott 235 millió forint értékű beruházás helyett 420 millió forint értékű munkát hajtottunk végre, kórházak, csecsemőotthonok, iskolák, szanatóriumok, lakások stb. építésével, újjáépítésével és felszerelésével. Ezek a beruházások közvetlenül hozzájárulnak a nép életszínvonalának emeléséhez. De az életszínvonal emelkedett a bérek és fizetések, valamint a parasztság pénzjövedelmének növekvése révén is. Igaz, hogy az árak is emelkedtek különösen az év első hónapjaiban, de a dolgozók jövedelmének emelkedése jóval meghaladta az életfenntartási költségek növekvését. Ebben különbözik a mi országunk a tőkés országok egész sorától, ahol az árak gyorsabb ütemben növekszenek, mint a dolgozók jövedelmei. Az életszínvonal javulását a dolgozó lakosság azon mérheti le, hogy jövedelméből ma jóval több élelmiszert és iparcikket tud vásárolni, mint egy esztendővel ezelőtt. Mindezek az eredmények nem hulltak ölünkbe harc és fáradtság nélkül. Hogy idáig eljussunk, nem egy csapást kellett mérnünk a demokrácia és a hároméves terv ellenségeire, az áruló Nagy Ferenc híveire, a reakció jobboldali szociáldemokrata híveire. Hogy a hároméves tervet eredményesen végre lehessen hajtani, a népi demokrácia államának saját kezébe kellett vennie a gyáriparnak és a hitelszervezőinek azokat a kulcspozícióit, amelyek egy évvel ezelőtt még a magántőke érdekeit szolgálták. Ma már az összes fontos bankok állami vezetés alatt Szakosíts Árpádot jelölte köztársasági elnöknek a Magyar Dolgozók Pártja A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, kibővítve a Központi Ellenőrző Bizottsággal, a nagybudapesti kerületi titkárokkal, a megyei párttitkárokkal és más felelős funkcionáriusokkal, ülést tartott. Rákosi Mátyás beszámolója alapján foglalkozott a K. V. a köztársasági elnök lemondását előidéző kérdésekkel és határozatot hozott, amely szerint a kibővített Központi Vezetőség tudomásul veszi és elfogadja a köztársasági elnök lemondását. Helyesli és teljes egészében jóváhagyja a politikai bizottságnak a köztársasági elnök lemondásával kapcsolatos ténykedését. Megállapítja, hogy sikerült meghiúsítani az imperialisták újabb provokációs kísérletét a magyar népi demokrácia ellen, ami népi demokráciánk megnövekedett erejét és szilárdságát bizonyítja, fokozott éberségre hívja fel a Magyar Dolgozók Pártját és a többi demokratikus erőket az imperialisták és a megvert, de még meg nem semmisített belső reakciós erők újabb provokációs terveivel és aknamunkájával szemben. Tekintve, hogy a július 30-án megtartott pártközi értekezlet egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a köztársasági elnök tisztségére a jelöltet az ország legnagyobb, és legerősebb pártja, a Magyar Dolgozók Pártja adja, a kibővített központi vezetőség köztársasági elnöknek Szakasits Árpád elvtársat jelöli. A magyar külügyminiszter éles, imperialista-ellenes beszéde a Dana-konferencia második napján Szombaton, a Duna-értekezlet második napján a francia küldöttség vezetője nyilatkozatot olvasott fel, amely szerint a francia kormány csak akkor egyezik bele a szerzett jogok megváltoztatásába, ha ebbe valamennyi érdekelt ország beleegyezik. — Ez — mondotta — feltétele annak, hogy a francia delegáció részt vegyen az értekezleten. Ausztria képviselője indítványt terjesztett elő, hogy Ausztria szavazati joggal is szerepelhessen az értekezleten. A csehszlovák küldöttség vezetője Clementis rámutatott arra, hogy az értekezlet azért ült össze, hogy új megállapodásokat kössön. Anna Pauker, Románia nevében ultimátumnak bélyegezte a francia nyilatkozatot. Az angol kiküldött csatlakozott a francia indítványhoz. Molnár Erik külügyminiszter, a magyar delegáció vezetője rámutatott arra, hogyha érvényben volna az 1921-es megállapodás, nem lett volna szükség erre az értekezletre. A múltban kötött dunai megállapodásokat a nagyhatalmak kényszerítették a közvetlenül érdekelt dunai államokra, abból a célból, hogy imperialista érdekeiknek érvényt szerezzenek, de a helyzet azóta alaposan megváltozott. A dunai népek többé nem eszközök az imperialista hatalmak kezében; erősek, szabadok, és függetlenek, hajlandók minden-skivel együttműködni, de nem jegyeznek bele semmiféle beavatkozásba az imperialista hatalmak részéről. állanak: gyáripari munkásságunk 80%-a, a gyáripar erőgépeinek 90%-a a társadalmasított szektorhoz tartozik. E történelmi jelentőségű változások mellett a munkásság, a technikai és egyéb értelmiségi dolgozók és velük együtt a dolgozó magyar parasztság akaraterejének, munkabírásának és fegyelmezettségének, ami legjobban a termelési és munkaversenyben nyert kifejezést — köszönhetjük, hogy a sok szempontból kedvezőtlen körülmények között a kezdet temérdek nehézsége ellenére, ezeket a hatalmas eredményeket el tudtuk érni. Jogos önérzettel tekinthetünk vissza az első tervévre és bizalommal fordulhatunk elkövetkezendő nagy feladataink: az öthónapos terv, majd a hároméves terv utolsó évének váerrehajtása felé, hogy így két év és 5 hónap alatt megvalósítsuk a hároméves tervet és azután megkezdjük az új ötéves nemzetgazdasági terv végrehajtását, amelynek folyamán új, az eddiginél összehasonlíthatatlanul szélesebb és szilárdabb gazdasági alapokra helyezzük az országot és eddig soha nem ismert életfeltételeket biztosítunk dolgozó népünk számára. Augusztus 8-ig lehet jutalom mellett beszolgáltatni Az Országos Közellátsás Hivatal méltányolva azt a körülményt hogy az esőzések miatt a cséplés elhúzódott, a tízforintos beszolgáltatás, jutalom mellett való gabonabeszolgáltatás határidejét augusztus 8-ig meghosszabbította. Az angol rádió Csornoky hazaárulásáról Az angol rádió 15 órás tengerentúli adásában kijelentette, hogy Csornoky Viktor a magyar diplomáciai szolgálat rejtjeles kulcsát kiszolgáltatta az amerikaiaknak és bizalmas jelentésekben számolt be a kairói angol és amerikai szövetségeseknek a magyarországi viszonyokról. Ma összeül az első élmunkás kongresszus A Szakszervezeti Tanács első élnunkás kongresszusa ma reggel 9 órakor kezdődik a Vasasok budapesti székházának dísztermében. A nagyjelentőségű kongresszuson 500 fővárosi és vidéki élmunkás vesz részt, hogy megtárgyalja az új öthónapos részletterv végrehajtásával, valamint a tovább folytatódó munkaversennyel kapcsolatos időszerű kérdéseket. Az első magyar élmunkás kongresszust Szabó László, a vasas szakszervezet elnöke nyitja meg, majd Piros László, a Szaktanács helyettes főtitkárának beszámolója után Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter mond beszédet.