Néplap, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-225. szám)

1948-09-09 / 206. szám

4 Szeptemberi: az ifjúság seregszemléje 1948 centenáris ifjúsága a 48-as eszmék szellemében ünnepli meg vasárnap az ifjúság napját Debrecenben. Az 1948-as forradalmi eszmék mellett tesz hitet a debreceni és hajdúmegyei fiatalság ezen a napon, amelynek keretében felvonul a népi demokrácia hadserege és belekapcsolódik az ünnepségekbe a Magyar Szabadságharcos Szövetség debreceni csoportja is. A MINSz rendezésében lefolyó nagyszabású ünnepségre reggel fél 10-kor a Petőfi téren gyülekezik majd az ifjúság azért, hogy a középiskolák, az egyetem hallgatói részt vehessenek a felekezeti istentiszteleteken. Itt, a Petőfi-téren sorakozik majd fel a MINSz, EPOSz, SzIT, MEFESz szervezeteinek ifjúsága s innen vonul majd fel a Petőfi-szobor elé, ahol a MINSz, a demokratikus honvédség és a Szabadságharcos Szövetség képviselői koszorút helyeznek a szobor talpazatára. A koszorúelhelyezés után széles sorokban, zászlókkal, feliratokkal vonul majd fel Debrecen sokezer fiatalja a Nagytemplom előtti térre, ahol körülbelül 11 órakor kezdődik meg az ünnepi nagygyűlés. Debrecen fiatalsága előtt Szalai Béla, a MINSz alelnöke beszél, ezután szólalnak fel az ifjúsági rétegszervezetek szónokai, míg végül Soós Sándor, a MINSz hajdúmegyei titkára rekeszti be az ünnepséget. Délután fél 3 órakor hatalmas és nívós sportműsor zajlik majd le a DVSC pályán. A műsor keretében az ország legjobb sportolói: a Londonban dicsőséget, hírnevet szerzett olimpikonok mutatnak be gyakorlatokat , mint erről lapunk más helyén részletesen beszámolunk. TISZÁNTÚLI NÉPLAP 1948 SZEPTEMBER 9. CSÜTÖRTÖK Hajdú megye 77.2 o Debrecen 78 0 Még mindig Hajdúnánás a legutolsó a beszolgáltatásban Az elszámoltatást a 15 hold feletti gazdáknál 10-ig be kell fejezni az eddigi rendeletek értelmében. Azonban a közellátási felügyelőség a gazdák nagy számára való tekintettel egyes helyeken 15-ig meghosszabbította az elszámolás határidejét. 15-ig az összes gazdákat el kell számoltatni. A legutolsó, szeptember 5-i jelentés alapján Hajdú megye a rá kirótt beszolgáltatási ütemtervet 77,2 százalékig teljesítette, azaz a 2130 vagon kenyérgabonából 1644,7 vagont szolgáltatott be. Debrecen beszolgáltatási arányán 9 százalékot javított, 69-ről 78-ra ugrott fel és a községek között sorban a 12. Legjobban teljesítette beszolgáltatását Józsa 110, a 2. Balmazújváros 108.3, 3. Téglás 102, 4. Hajdúsámson 101.8, 5. Hajdúszoboszló 98.9, 6. Kaba 96, 7. Nyírmártonfalva 92, 8. Tetétlen 92, 9. Nádudvar 87, 10. Hajdúhadház 81, 11. Nyírábrány 80, 12. Debrecen 78 százalékos teljesítéssel. A további községek sorrendje: Vámospércs, Hajdúszavát, Nagyfülöp, Földes, Hajdúdorog, Egyek Hajdúböszörmény, Mikepércs, Tiszacsege, Püspökladány. Az utolsó változatlanul Hajdúnánás. Hajdúnánáson még mindig csak 46 százalékos teljesítést értek el az ottani gazdák! A sorrendből megállapítható, hogy a központi járás az első helyre került, mert majdnem minden községben erős ütemben emelkedett a beszolgáltatás. A központi járás beszolgáltatása 84,6 a püspökladányi járásé 81,1 százalék. Körlevél ment a közellátási felügyelőségtől minden községbe, amelyben felhívta a vezetőjegyzőket és a főellenőröket a beszolgáltatás ütemének fokozására, hogy 15-én a Hajdú megyére kirótt beszolgáltatást teljesítsék. A dolgozó parasztok mindenütt teljesítették kötelezettségüket. Debrecen is csak a nagygazdák huzavonája miatt áll a 12. helyen. Üres olvasóterem vagy demokratikus könyvtárpolitika ? A debreceni tudományegyetem könyvtára nagyságra nézve Magyarország harmadik legnagyobb tudományos könyvtára, 407.000 kötettel európai viszonylatban is igen tekintélyes gyűjtemény. Városunk joggal lehetne rá büszke, csak egy a baj: igen sokan létezéséről sem igen tudnak. Sok egyetemi hallgató négy, vagy többéves egyetemi pályafutása alatt sem lépi át küszöbét, a professzorok némelyike „elvből“ nem látogatja, az egyetem kötelékébe nem tartozó tudományos kutató pedig éppenséggel távol tartja magát tőle: szívesebben megy a modern, tudományos könyvanyag tekintetében jóval szegényebb kollégiumi könyvtárba. Az egyetemi könyvtár hatalmas épülettömbjét a pincétől a padlásig félelmes csend övezi, 407.000 kötet könyv, tudományos szempontból felbecsülhetetlen érték várja hiába az olvasóközönséget. Hol a hiba Megszokhattuk, hogy ha közéletünk bármely területén előforduló kóros tünetek okai után kutatunk, az okozatsor kezdőpontjaként előbb-utóbb valami haladásellenes társadalmi-politikai jelenséget, reakciós gócot kell megállapítanunk. Még akkor is így van ez, ha látszólag teljességgel politikátlan tényekről van szó. Az egyetemi könyvtár felszabadulás előtt vezetőségét nyilván az épület szépsége és hatalmas méretei ihlették meg. A kapitalista léleknélküli monstrumüzemek felminő analógiájára, fittyet hányva az olvasóközönség igényeire, évről-évre újabb hatalmas könyvtömegeket zúdítottak a könyvraktárakba. A „minőség“ jeszavát hangoztató kor és ember csillagászati számok bűvöletében szédelgett. A horthysta kormányzat pedig elismerően bólogatott és nemvolt álmatlan éjszakája amiatt, hogy várjon a debreceni egyetemi könyvtár 56 tisztviselője fel tud-e dolgozni olyan tömeg évi könyvgyarapodást, amilyennel milliós költségvetésű és munkaerők százaival rendelkező külföldi nagy könyvtárak tudnak csak megbirkózni? És a közönség? Eleinte még próbálkozott. Lassanként rájött, hogy a könyvtár nem az ő számukra van nyitva. Először is a nagy fáradsággal elkészített szakkatalógust semmisítette meg az igazgató. Nem törődve az anyagi lehetőségekkel, olyan új szakkatalógus alapjait vetette meg, amelynek technikai kivitelezésére még a legjobban dotált hazai könyvtár sem lenne képes. A betűrendes katalógust kettéválasztották oly módon, hogy az olvasóközönség a könyvek elenyésző részének tudjon csak utánanézni. A kiválasztottak használhatták a katalógus nagyobbik felét, táskaszámra kölcsönözhették a könyveket, csak a diákság és a névtelen, rangnélküli búvárló tért haza csalódottan. Csoda-e, ha Debrecen népe keveset tud hatalmas könyvtáráról és az olvasók még ma is csak bizalmatlanul szállingóznak az olvasóterembe? Felszabadulás után A fasiszta hordák által felperzselt ország méltó keretet szolgáltatott a bombázásokkal és a menekítési kísérletekkel kapcsolatban szétzilált könyvtárnak. Egy teljes esztendőbe került a rend helyreállítása és a fertőző, fasiszta könyvek eltávolítása. Gondoskodni kellett azoknak a személyeknek a felváltásáról is, akik okai voltak a könyvtár szellemi csődjének, felépítői egy élettelen kirakatintézménynek. A demokratikus kormányzat közvetlen a felszabadulás után demokrata személyt állított a könyvtár élére, aki azonban személyes okok miatt rövidesen eltávozott s a könyvtár vezető nélkül maradt. Azóta a gazda nélkül maradt intézet hivatalosan külső erők függvénye és az is lesz mindaddig, míg az újonnan kinevezendő igazgató el nem foglalja helyét. De ez esetben is bebizonyosodott az a tétel, hogy közösségek, intézmények sorsa nem személyektől, hanem legelsősorban a társadalmi berendezéstől, az uralkodó politikai-gazdasági rendszertől és eszméktől függ. A könyvtár dolgozói, főleg azok, akiket már a magyar népi demokrácia állított munkahelyére, keresik és a közeli jövőben nyilván meg is fogják találni annak a módját, hogy helyrehozzák a reakciós múlt hibáit, hogy a Potemkin könyvtár helyett életképes intézményt állítsanak felvirágzó tudományos életünk szolgálatába. Az egyetemi könyvtár a felszabadulás óta megválogatja a vásárolandó könyveket. Nem a gyarapodási statisztika duzzasztására törekszik, hanem olyan könyveket szerez be, amelyeknek az olvasók hasznát vehetik. A beszerzési terv előkészítésébe bevonja az egész egyetem tudományos személyzetét. A fősúlyt a haladó szellemű tudományos és irodalmi művek, így többek közt a régótanélkülözött szovjet írók könyveinek megvásárlására fordítja. A közönséget kiállítások és időszaki könyvi elzékek útján tájékoztatja az újabb beszerzésekről. Ezzel kapcsolatban nagy érdeklődésre tarthat számot a közeli jövőben rendezendő szovjet könyvkiállítás. A kettős katalógust egybeolvasztották, egyetlen könyv sincs már elzárva az olvasóközönség elől. A múlt hibájából feldolgozatlanul maradt könyvek tömegének katalogizálása megindult, hozzákezdtek az új szakkatalógus megszervezéséhez. Ipari munkásságunk és parasztságunk kiváló teljesítményein fellelkesülve, a könyvtár fiatal munkásai is rájöttek arra, hogy mindaddig, míg a demokrácia a könyvtári munkaerőlétszámát megfelelően kiépítheti, magának kell elkövetnie mindent a nagyobb produkció és a könyvek hozzáférhetőbbé tétele érdekében. Nem csüggednek el amiatt, hogy a rájuk bízott könyvtár, noha hazánkban a legnagyobbak egyike, jóval kevesebb munkaerővel dolgozik, mint akár a legkisebb hazai egyetemi könyvtár, a pécsi. „Itt munkaverseny folyik" Egymás között munkaversenyt indítottak s a napokban versenyre hívták ki a jóval kedvezőbb körülmények közt dolgozó szegedi egyetemi könyvtárat is. Üzemeink mintájára a könyvtár bejáratát is felirat díszíti: „Itt munkaverseny folyik.“ Bízhatunk benne, hogy 1948 a debreceni egyetemi könyvtár számára is a ,,fordulat éve“. Az is bizonyos, hogy az olvasóközönség összetétele is megváltozik. A múltban privilegizált rétegek nem éltek kiváltságukkal. Csekély kivétellel csak kényszerből fogtak könyvet kezükbe. Ma, mikor az egyetem már a nép fiai számára is megnyitotta kapuit, sőt az újonnan felvett egyetemi hallgatók többsége népi származású, nem kell félnünk attól, hogy az olvasóterem továbbra is üresen marad és hogy a könyvtár csak a saját kedvtelésére folytatja munkaversenyét. Dr. CSŰRY ISTVÁN Talált tárgyak. Talált tárgyként beszolgáltattak a rendőrségre egy darab férfi kalapot, egy darab gépkocsi beindításhoz szükséges kulcsot és egy darab gyermekcipőt. Jogos tulajdonosuk kellő igazolás után átveheti a rendőrségen. (I. em. 47. sz.1 Benzintartályt vizsgált viharlámpával , majdnem meghalt Könnyen hatalmas robbanás támadhatott volna az elmúlt nap este a Nagyállomáson. Béresi József Bellegelő 450. szám alatti lakos, a nagyállomáson éppen kocsiellenőrző razziát tartott. Egymásután vizsgálta felül a benzin és olajtartályok csapjait és hogy a sötétségben jobban lásson, egy viharlámpát vitt magával. Amint az egyik tartálykocsi tetején áldogált és kicsavarta a kocsi zárótetejét, a kiáradó benzingőz a viharlámpa lángjától felrobbant és súlyos égési sebeket okozott. Béresi Józsefet a mentők a klinikára szállították. A rendőrség megállapítása szerint a szerencsétlenséget Béresi igyázatlansága okozta Szerencse egy a hatalmas tartály nem robbant fel és nem röpítette a levegőbe az állomás közeleső épületét HAJDÚ MEGYÉBEN IS új falusi hazat építenek A hároméves terv keretében folyó építkezések során Hajdú megye három községében összesen 55 új parasztház építése folyik és fejeződik be december 31-ig. Az építés- és közmunkaügyi minisztérium keretén belül működő Országos Házépítő Szövetkezet (OHESZ) 464 500 forintos hitel- keretet biztosított az építkezések lebonyolítására, a szükséges többi összeget pedig OHSZ alapszabályai szerint maguk az építtetők bocsátják az építkezés rendelkezésére. Darvas József építés- és közmunkaügyi miniszter úgy intézkedett, hogy az é'pnkezések munkaversenyszerű tempóban folylanak és december 31-ig feltétlenül fejeződjenek be, mert 1949 január 1-én újabb nagyszabású falusi házépítő akció indul. 9 Őrizetbe vettek egy kenyérjegyekkel szélhámoskodó kereskedőt A rendőrség központi ügyeletére tegnap előállították Nagy Bertalan nyírbérteki kiskereskedőt. Nagy ugyanis a debreceni pékeknek és fűszereseknek közellátási jegyeket árusított olcsó áron. Előállításakor 600 darab szeptemberi cukorjegyet és 143 közellátási szelvényt találtak nála. — Nyírbélteken kóbor cigányoktól vásároltam a jegyeket — vallotta a kereskedő — és sürgősen pénzre volt szükségem, azér árusítottam Debrecenben. A jegyekkel szélhámoskodó Nagy Bertalan kihallgatását folytatják és annak befejezése után átadják az ügyészségnek, ahol rövidesen felel majd bűneiért. Mezőgazdasági termelési versenykiállítás Debrecenben Debrecenben szeptember 25-én és 26-án mezőgazdasági termelési versenykiállítást rendez Debrecen város versenybizottsága. A versenykiállításon a Hajdúság mezőgazdaságának eredményeit fogják bemutatni a megye dolgozó parasztjainak. A kiállítást az Arany Bikában rendezik meg és 4 500 versenyző gazda résztvételére számítanak. Összegyűjtik a kiállításra nemcsak a legszebb terményeket, amelyek a város határában és a közeli községekben teremtek meg, hanem azokat az eszközöket is, amelyeken a gazdák újításokat alkalmaztak, de bemutatják a haladó és törekvő gazdák termelési újításait is. A kiállítás különösen nagy gondot fog fordítani a belterjes gazdálkodás előnyeinek ismertetésére. Bemutatja a tarlóhántást, a vetőmagelőkészítést és a fontosabb kertészeti, termelési eljárások alapelveit. Természetesen a földmívesszövetkezetek munkáját is ki fogja domborítani a kiállításon, amelyen nemcsak Debrecen gazdái, hanem Hajdúsámson, Mikepércs, Józsa, Balmazújváros és több más község földmívesszövetkezeti és versenyző gazdái is részt vesznek.