Néplap, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-17 / 63. szám

Y34» MAH42IU& 17, G&OTOKTOM TISZÁNTÚLI NÉPLAP Több­s mint ötvenezer ember ünnepelte Debrecenben a szabadságharc 101. évfordulóját A szabadságharc 101. évfordulóját méltóképpen ünnepelte meg Debrecen városa. A Függetlenségi Népfrontba tömörült demokratikus erők megértették e nagy nemzeti ünnep jelentőségét s a város dol­gozó társadalma és ifjúsága hatalmas tömegekben tett hitet Kossuth, Petőfi és Táncsics eszméi mellett, megfogadva, hogy a közel száz éves elnyomatás után kivívott szabadságot a magyar nép még élete árán is megvédi és a béke megőrzése közben felépíti a szocialista Magyarországot. A felvonulás kedden borongós reggelre­ ébredt­­ a város. Már jóval 8 óra előtt sűrű­­ sorokban özönlött a nép a Petőfi-­­ téri gyülekezőhely felé. Útközben , amerre elhaladtak, zászlóerdő bolt­­a­tott mindent. A Vörös Hadsereg­­ és a Hunyadi utca még soha sem­­ volt ilyen ragyogóan feldíszítve ! •Mindjárt elöljáróban megállapíthat­­­­juk, hogy Grebár Ferenc és munkás­­ elvtársunk és társai ki­tettek ma­­r­gukért. De az üzlethelyiségek ki­­­ rakatai és a házak ablakai is szér é­pen kivirágozva és feldíszítve vár­­­ ták a felvonulást.­­ A Kossuth szobor előtt hatalmas lelátó, melynek tornya ötágú erös­­ csillagban végződött és a csillag­­ közepéből Sztálin elvtárs képe mo­­­­solygott le az ünneplő közönségre. I A­alta Rákosi elvtárs fényképét s helyezték el. Közben a Petőfi-téri embererdő , egyre sokasodott, üzemi munka-­­­sok, diákok, a dolgozó parasztság­­ legjobbjai, honvédek és rendőrök,­­ úttörő fiúk és lányok zárt sorok­ban várták az indulást. 9 órakor a honvéd díszszázad parancsnoka l kadta az utasítást és a MÁV for­galom zenekarának indulói mellett megindult a m net a Petőfi szobor, fe­m. Olt Tóth Erzsébet (FKgP) a debreceni Függetlenségi Népfront nevében koszorút helyezett a hal­hatatlan emlékű költő szobrának alapzatára, arríg az Alföldi palota előtti szovjet emlékművet Birtjai Kálmán elvtárs, a K­ossuth szobrot Rajna József elvtárs az MDP ne­vében koszorúzta meg. És megindult a menet.A sort kék­­inge®, kerékpáros rendező gárdis­ták nyitották meg. A honvéd és rendőr díszszáza­lók után a ren­dőr­­tanosztály fegyelmezett legénysége lépkedett. A MINSZ és az iparos­­tanonciskol SZIT csoportja mö­­gött az MDP "zponti­­úsági pártiskolája hangos nótaszóval tar­tott a Bika felé, majd­ a tanulóott­hon, a Vagongyár zenekara után a Vagongyár munkássága­­évkedett. A hosszú sor hangosan éltette Rá­kosi elvtársat és a táblák sokasága hirdette: „A szocialista munkaver­­seny minden dolgozó ügye". Jönnek a fiatalok A­ Népfront debreceni vezetői után a SZIT csoportok vetkez­tek. Az MDP központi háromhóna­pos pártiskola tran*■»«•»«•on..-ek alatt vonult fel a nemzeti ünnep meg­ünneplésére, majd a Hajdú megyei pár­skola után Debrecen üzeme, a Hajlított Bútorgyár dolgozói lép­kedtek. Famunkások, a gépállomás dolgozói, a filmipari alkalmazottak, a gazdajegyzőtanfolyam, majd a DÉFOSZ tagozatai jönnek sorok­ban, melyet a Fazekas Mihály gim­názium fegyelmezett csapata vált fel. A menet már több, mint félórája hömpölyög a Vörös Hadsereg út­ján, mikor feltűnnek a népi demo­krácia szemerényei, az úttörők. Elől formaruhába öltözve a repülőtéri gyermekváros. Két pajtás hatalmas táblát tart magasba, melyen a­ jel­mondat: „Az úttörők jó tanulással köszöntik a köztársaságot.” A Szent Arena utcaiak táblája ezt hir­deti: „Nálunk a tanulás becsület dolga.” Az útszegélyen álló sokezer főnyi közönség élénken­ tapsolja a pajtásokat. Az úttörő csapatok után vidám nótaszóval vonulnak el a Dohánygyár dolgozói. És jönnek egymás után. Az ál­lami ipariskola leánynövendékei, a Villanygyár munkásai, a Textil­gyár, a Benyáts-gyár és a vasasok után az MDP repülőtéri pártszer­vezete lépked a gyűlés színhelye felé, majd a Hajdúsági Bőrgyár, a Táncsics Cipőgyár, az MNDSZ, az MDP Csapókert I. és az MDP Szabadságtelepi pártszervezete után a pedagógusok, a WoLaffka­­telepiek, a Diákszövetség, Műszaki középiskola, Református kollégium, Gyakorló gimnázium, a Dóczi ta­nítóképző és gimnázium, a Faze­kas Mihály dolgozók gimnáziuma, a Svetits és a kollégiumi­­tanító­képző növendékei és a Siketnéma intézet következnek. A Szent Anna utcai, Mester ut­cai, Kossuth utcai és Téglás­kerti leányiskola után a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség motoros és gyalogos alakulatai, majd a rendőr­ségi beosztottak mögött a rendőr­ségi MNDSZ tagjai lépkednek. A tűzoltók után az iskolák felső osz­tályos növendékei következnek. A Svetits, a kereskedelmi fiú és leány­iskola, a Révai Miklós gimnázium, a mezőgazdasági iskolások hangos nótaszóval vonulnak a Bika felé. Az MDP tégláskerti szervezete után a Csokonai-színház művészei, majd az élelmezési ipari munkások után a Községi Kenyérgyár, a hús­iparosok, a Magasépítési Nemzeti Vállalat és a Tiszántúli Építőipari Vállalat, alkalmazottai vonulnak. A Műkőgyár, a MÉMOSZ mögött a városházi dolgozók lépkednek, majd az MDP Belváros I., OTI, Auguszta szanatórium, a teljes lét­számmal megjelenő Szabadság­nyomda és a posta dolgozói jön­nek. De megünnepelték március 15-ét a 48-as egyetemi ifjúság utódai, a debreceni egyetemisták is. A jel­mondatok alatt elvonuló egyetemis­ták csoportja előtt a professzorok teljes számban ott lépkedtek. A DHV, a DNyBV és az MVF mun­kásai után a gépjárművezetők, majd a pedagógiai főiskola növen­dékei forradalmi indulókat énekelve haladtak el, a parlagi Agrár­egye­tem mögött a konfekcióipari mun­kások, a Rákosi-telep­ek, a Városi­ nyomda, a Rex vegyészeti gyár, a Kefegyár dolgozói sorakoztak, majd a vasutasság hatalmas tábora kö­vetkezett, amely Rákosi elvtársat és a Népfrontot éltette. Elől a MÁV forgalom, utána a pályafenntartás és az üzletvezetőség beosztottai lépkedtek, az MDP klinikai párt­­szervezet, az állami kórház, a Hor­­tobágy-malom, a megyeháza dolgo­zói, a pénzügyi alkalmazottak, a dohánykijárások, a KISOSZ egyes csoportjai mögött az igazságügyi szakszervezet tagjai meneteltek. A magánalkalmazottak, a kereskedel­mi alkalmazottak után az állami áruház, a Pamut-selyem NV, a Fűszer­szövetkezeti NV, a Gyapjú- és Posztókereskedelmi NV alkal­mazottai haladtak, majd a több, mint két órán át tartó felvonulást a kismarosok szövetkezete, a KIOSZ, az MDP Belváros II., az MDP Belváros JHI­, a Körting NV, a házfelügyelők és a MALLERD dolgozói zárták be. Debrecen dolgozó népe tehát tel­jes számmal felvonult március 15-e megünneplésére és jelenlétével hi­tet tett a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével megalakult Független­ségi Népfront programja mellett. Közben éltette a Pártot, a Szov­­­jetúniót, Sztálin, Rákosi, Gerő, Rajk, Révai, Farkas, Kádár, Szaka­­sits és Marosán elvtársakat. Ménes János elv­társ: „Tanultunk 1848 tapasztalataiból” A felvonulás alatt benépesült a Kossuth szobor előtti lelátó. Egy­más után érkeztek a demokratikus pártok vezetői, a város és a me­gye, a honvédség, rendőrség kép­viselői, az él­munkások és minta­­gazdák, akik elfoglalták helyüket a széksorokban. Pontosan negyed 11 órakor jelent meg az emelvényen Mihail Hosev, a Szovjetunió kon­zulja és a következő pillanatban felcsendült sokezer ember ajkán a magyar Himnusz. Pogácsás Antal elvtt­s­­pett ez­után a mikrofon elé. Üdvözlő sza­vaiban kitért 3 nap jelentőségére, majd hatalmas tapsvihar között Ménes János polgármester elvtárs, a nagygyűlés ünnepi szónoka emel­kedett szólásra. — Ma ünnepeljük a haladásért, a nemzeti függetlenségért s a nem­zeti összefogás eszméjéért folyta­tott szabadságharc 101. évforduló­ját — mondotta. — Ha Kossuthék, Petőfiék és Táncsicsék el is buk­tak abban az egyenlőtlen küzde­lemben, március 15-e a magyar forradalom elindításának napja és ha közel 100 esztendeig kellett is várni népünknek az embertelen el­nyomás alatt, 1848—49. hősi pró­bálkozása mégis valósággá vált. — Tanultunk 1848 tapasztalatai­ból. Nem felejtjük el Petőfi intő szavait, mely szerint: „Könnyű el­bánni a kül­ső ellennel, ha kivesz­nek a belső bitangok!” Persze, tud­juk, hogy a belső bitangok még nem vesztek ki, de befolyásuk mindegyre szűkebb körre korláto­zódik. De ma könnyebb dolgunk is van. Ma a haladásnak, az embe­riség békés fejlődésének tábora az erősebb és ma a népek szabadságá­nak és függetlenségének olyan ha­talmas védelmezője áll a haladás élén, mint a Szovjetunió. (Óriási éljenzés. A nagygyűlés közönsége lelkesen éltette a szov­jet-magyar barátságot, a szovjet nép nagy vezérét, Sztálin elvtársat!) — Népi demokráciánk hatalmas sikereinek az a titka,­ hogy vezető ereje a munkásosztály, amelynek hű szövetségese a dolgozó paraszt­ság. Ez a megingathatatlan szö­vetség adja az alapját a Függet­lenségi Népfrontnak is, melynek célkitűzése: Magyarországon a szo­cializmus minél előbbi megvalósí­tása. A Népfrontot, kívül marad­tak a népnyúzó kulákok, ezenkívül azok az elemek, akik az építés he­lyett a rombolás szolgálói. Ménes elvtárs beszélt ezután a nyugati imperialisták háborúra uszító és rágalomhadjáratáról,­­a kapitalista országokban fellépő vál­ságokról, a néphadseregek ragyogó győzelemsorozatáról, majd azt han­goztatta­, hogy az esetben, ha az imperialisták háborút merészelné­nek kezdeni, a nyugati országok munkássága nem a Szovjetunió, hanem saját elnyomói ellen fordí­taná a fegyvert. — Mindezek ellenére sem sza­bad csökkenteni éberségünket — emelte fel hangját a polgármester elvtárs. — Ügyelnünk kell nemzeti függetlenségünkre, védelmeznünk kell erős néphadsereggel köztársa­ságunkat, mert látnunk kell, hogy mindenre elszánt háborús gonosz­tevőkkel állunk szemben. A ma­gyar népi demokrácia megingatha­tatlanul megy előre, velünk van a legyőzhetetlen Szovjetúnió, ben­nünket vezet a haladás nagy har­cosa, Sztálin. De ezen belül a ma­gyar munkásosztály pártjának,­ a Magyar Dolgozók Pártja vezéré­nek, Rákosi elvtársnak vezetésével a Függetlenségi Népfronton belü megvalósítjuk Petőfi eszményét, a szabad, független és virágzó Ma­gyarországot. Leírhatatlan lelkes éljenzés­­és taps fogadta Ménes János beszéd­­ét és az ünneplő közönség hosz 5 Hosev szovjet konzul levele Ménes János polgármesterhez Hosev Mihail, a Szovjetunió debreceni konzuljától Ménes János polgármester elvtárs március 15.én reggel az alábbi üdvözlő levelet kapta: Polgármester Urnák! A magyar nemzet ünnepén, az 1848. évi nagy forradalom év­­fordulójának alkalmából üdvözlöm Önt és a vezetése alatt álló város lakosságát. Boldog lennék, ha levelemet a város dolgozó népének is tudo­mására hozná. Debrecen, 1949. március 15. Mihail Hosev. szasan éltette az MDP-t, Sztálin és Rákosi elvtársat. Ezután Kiss Ernő Petőfi Sándor: „Nemzeti dal” című költeményét szavalta el, majd Rajna József elv­társ, vagongyári munkás lépett a mikrofon elé és rövid beszéd kísé­retében átadta a debreceni üzemi dolgozók ajándékát, egy gyönyörű zászlót a debreceni honvédkerület parancsnokának, Gömöri Viktor vezérőrnagynak. A Himnusz hangjai közben kö­tötték fel a zászlóra az üzemi mun­kásság szalagját, majd utána Mé­nes János polgármester elvtárs ki­osztotta a „Jó tanulási mozgalom” debreceni úttörő győzteseinek az aranyozott érmeket. Csiszár Ilona, Nagy Róza, Zádor Lajos, Lazányi Mária, Varga István, Juhász Lász­ló, Kovács Mihály, Novák Margit, Gáspár Ilona, Udvarhelyi Margit, Fényes Júlia, Könyves Antal, Ve­­zendi Mária és Nemes Béla egy­más után vették át jó tanulásuk jutalmát a polgármester elvtárstól, aki végül a Szent Anna utcai Vas­vári Pál úttörő csapatnak adta át a „Ságvári Endre vándorzászló”-t. A köztársasági induló után még Sárközi István, a Nemzeti Paraszt­párt titkára hívta fel a nagygyű­lés figyelmét a tavaszi munkálatok száz százalékos teljesítésére. Az ifjúság kultúrdélutánja Délután 4 órakor, főleg ifjúsági hallgatósággal mente,­ a Magyar- Szovjet Művelődési Társaság nagyterme, ahol a Függetlenségi Népfront helyi bizottsága a Diák­­szövetséggel, a MEFESZ-szel és az úttörőkkel karöltve kultúrdél­­utánt rendezett. A Himnusz elhangzása után Sós Gyula egyetemi hallgató Petőfi­ „Nemzeti dal”-át szavalta el, majd Kende László, a Diákszövetség debreceni vezetője mondott meg­nyitót. Ezután Füredi Szabó Má­ria, Szabó Márta, Kiss Ernő, Balla Viktor, Zádoszky Béla és Durkó Emilia tolmácsolásában „Forrada­lom a Nemzeti Színházban” című színjáték került színre, majd a MEFESZ kórusa Hubay Barna ve­zényletével a Kossuth S toborzót éne­kelte el. Óriási sikert aratott a MEFESZ- isták verbunkosa, majd az úttörők énekkara Szigethy Gyula vezény­letével forradalmi indulókat adott elő. Nagy tetszés kísérte a Diák­­szövetség színjátszó csoportjának „Királykergetés Debrecenben” című egyfelvonásosát, majd az úttörők ének- és táncegyüttese aratott megérdemelt sikert. Bán Barna egyetemi hallgató Ady „Márciusi naphoz” című köl­teményét szavalta el, az úttörők népi táncokat, míg a Diákszövet­ség tagjai orosz táncokat jártak. A MEFESZ-kórus a Marseillaiset és az Internacionálét énekelte el, a Diákszövetség leánykórusa pedig Zsadon Antal vezényletével sza­badságharcos indulókat adott elő. Nagy Margit úttörő szavalta el ez­után József Attila: „Fiatal életek indulója” című költeményét és a nívós műsort a Köztársasági induló zárta be. A szellemes összekötő szöveget Albert Béla írta és mon­dotta el. Díszelőadás a Csokonai-színházban Este a Csokonai-színházban foly­tatódtak a március 15-i ünnepsé­gek. A MÁV Egyetértés Dalköre a Himnuszt énekelte el Szigethy Gyula karnagy vezényletével, majd dr. Asztalos Sándor kultúrtanács­­nok lépett a bársonyfüggöny elé­. Debrecen soha sem lehetett volna a szabadságharc fővárosa — mondotta Asztalos kultúrtanácsnok, —­ ha az egész ország dolgozó népe nem fogott volna össze a né­met zsarnokság ellen. És éppen Debrecenben — mint ahogy azt a „Tiszántúli Néplap” keddi száma megírta — tiltatták be 1849-ben a ■ cívis nagygazdák­­ a forradalmár Táncsics Mihály által szerkesztett „Munkások Újságját”. A cívis nagygazdák utódainak, a kulákok­­nak innen üzenjük: előbb fog lesúj­tani rájuk a népi demokrácia ökle, semmint megkíséreljék Táncsics utódjainak lapját betiltani. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után Kormos Lajos, a Cso­konai-színház művésze Petőfi „Nemzeti dal"-át szavalta el, majd Rubányi Vilmos kísérete mellett Végh Klári Kodály-nép­dalokat éne­kelt. Ezután Solti Bertalan és Thur­­óczy Gyula Katona József „Bánk bán”-jából a Tiborc jelenetét adták elő. Perey-Puskás Sándor és G. Szabó József énekszámai is osztat­lan tetszést arattak.. Szünet után a MÁV Egyetértés Dalkör a Marseillaiset énekelte el, majd a Maxim Gorkij színjátszók Vándor Kálmán „Viharmadár” cí­mű három képből álló színdarabját adták elő. A hatásos jelenetekre felépülő darabban néhány szereplő komoly színészi képességet árult el. „Szabadság-bál** A debreceni március 15-i ünnep­ségek az Arany Bikában fejeződtek be, ah­ol a Függetlenségi Népfront helyi bizottsága „Szabadság-bált” rendezett. Már a kezdéskor hatal­mas tömeg özönlötte el a nagyter­met, de a táncosok száma netton nőtt és­ éjfél tájban már alig lehe­tett mozogn­i a díszteremben. A megjelentek a kora reggeli órákig együtt maradva jó hangulatban zár­ták be az ünnepséget. Női és férfi kabát- és euraszimu­k, Motorkabá­i­a Férfi kalapok, Ingek és mindenféle textil­áruk nagy választékban Hans Fü­löp és Fiai Rt. ff* 58.

Next