Néplap, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

3 M® less a debreceni Ma délután 5 órakor a Debre­ceni Értelmiségi Nemzeti Bizott­­ság és a Magyar Nők Demokrati­kus Szövetségének rendezésében békenagygyűlés lesz Debrecenben az Arany Bika dísztermében. A nagygyűlésen ott lesznek az egye­­temi professzorok, az egyházak képviselői, a szervezett munkások, dolgozó parasztok és a haladó ér­telmiségiek legtöbb fiai, az ifjú­ság, az MNDSZ és a többi tömeg­­szervezetek képvise­li, hogy vis­­­szautasítsák az imperialista hatal­o­mak aljas uszító politikáját me­­­­lyet a Szovjetunió és annak szö­vetségesei ellen folytatnak. A nagygyűlésen Juhász Gézáné mond megnyitót, majd dr. Újhelyi Szilárd elvtárs, népjóléti államtit­kár tartja meg ünnepi beszédét. Az Atlanti Egyezmény aláírói feladták függetlenségüket Tiltakozik a norvég nép A norvég Storting március 29-én vitatta meg Norvégiának az Észak­­atlakni Egyezményhez történő csat­lakozását. Bár a norvég dolgozók széles tömegei tiltakoztak, a Stor­ting szótöbbséggel hozzájárult a csatlakozáshoz és felhatalmazta a kormányt a szerződés aláírására. ■ Amikor a norvég parlamentben Ausztria francia megszállási öve­zetében máris feltűntek az első amerikai katonai egységek. Az At­lanti Egyezmény aláírása ugyan még nem történt meg, Washington azonban máris hűbéreseinek tekinti a résztvevő országokat, így első­sorban Franciaországot. Az óceá­non túli háborús gyújtogatók las­san, de biztosan terjesztik ki hatal­mukat csatlósaikra nemcsak gaz­dasági vonatkozásban, hanem a honvédelem és nemzeti biztonság minden területén. A ny­ugateurópai az Atlanti paktumról folyt a vita, a közönség a karzatról három nagy transzparenst eresztett le a terem­be a következő felírásokkal: „Nem akarjuk az Atlanti paktumot!” „Nem kérdezték meg a nép véle­ményét.” „Az ifjúság nemet mond.” Ugyanakkor ropiratok tömegeit dobták le a terembe. „Az Atlanti országok először a Marshall-terv oltárán áldozták fel gazdasági füg­getlenségüket, most pedig az At­lanti Egyezmény oltárán politikai függetlenségüket is fel kell áldoz­­niuk. Az egyezmény feltételei sze­rint ugyanis a nyugateurópai or­szágok kötelesek országaik terüle­tén katonai támaszpontokat áten­­gedni. A továbbiakban pedig arra kötelezi őket az egyezmény, ho­gy fegyveres erőiket az amerikai pa­rancsnokság alá rendeljék. paktum : április 9.” (Április 1­9-e ugyanis Norvégia megszállásának napja. A parlament elnöke a tün­tetések miatt kiüríttette a karzatot. Az ország minden részéből ér­keznek tiltakozások a parlament, elnökségéhez. Az egyik ilyen til­takozást 42 ezer norvég asszony írta alá. Az olasz Szocialista Párt parla­menti és szenátusi csoportja meg­vizsgálta az Olaszországban az At­lanti Szerződéshez való csatlakozás megszavazása után beállott politi­kai helyzetet. Határozati javaslatot fogadtak el, amelyben az olasz Szocialista Párt a köztársasági al­kotmány szellemének tiszteletben tartása végett szükségesnek tartja, hogy az egész országot szavaztas­sák meg: hajlandó-e csatlakozni az Atlanti Szerződéshez. A Párt kíméletlen harcot fog folytatni az Atlanti Szerződés meg­erősítése ellen. Franciaország és Anglia temet be hódost amerikai szövetségesének Franciaország és Anglia képvi­selői hat hónapja húzódó tárgya­­lások után szerdán Londonban közölték, hogy lemondanak 155 németországi ipari üzem leszerelé­séről. Londonban amerikai győze­­lemnek tekintik az egyezményt. A „Daily Telegraph” kiemeli hogy a megkegyelmezett gyárak közül több mint 100 az angol övezetben ben van és csupán 4 található az amerikai övezetben, a többi a francia övezetben van. A mostani döntés azt jelenti, hogy a gyárle­szerelések tulajdonképpen véget *­ értek Nyugat-Németországban. A németek kétségkívül az angol és francia politika súlyos veresége­­ként és a német törekvések dia­­dalaként üdvözlik ezt a megoldást. A haléival­élt Kovács Endre, volt főhadnagyot a „rongy­osgár­­dis­ák“ egyik vezetőjét csütörtö­­kön reggel a gyűjtőfogház udva­r"­'"trösztot érik. ~mm OLLO Fél 7, fél 7, fél 9 órakort .. üscsodálatosabb színes filmalkota Micsurin, a kertek varázslőfss A halhatatlan tudós szerepében: N SZOOJOY. . JClSZIÍlHAZ Fe. 5, fél 7, tál 9 órakort Az utóbbi évek -.gyík legizgalma­sabb kémfilm­je: Szárnynélkü­li emberek Lélegzetelállító események sorozatai Díjat nyert cseh finn! .JETEOR Vasárnapig bezárólag! A bátorság és önfeláldozás, a bajtársiasság és szerelem filmje: Támadás 6'25-kor Előadások: 4—6—8 órakor. TISZÁMTÓL! NÉPLAP Megválasztották a DHV, DNyBV, a MVF és a Dohánybeváltó üzemi bizottságát A Debreceni Helyiérdekű Vasút a DNYBV és az MVF üzemi bi­­zottsági választása végetért. A vá­lasztás folyamán 436 érvényes szavazatot adtak le. Jellemző a fenti üzemek dolgozóinak öntuda­tára, hogy a választásnál a hiva­talos lis,á­ a leadott szavazatok száma minden egyes megválasz­tott üzemi bizottsági tag 430-nál is több szavazatot kapott. A választás eredménye a követ­kező: titkár: Mónus Mihály, el­nök: Steiner Lajos, káderes: Kósa Lajos, gazdasági vezető: Tamás János, nőfelelős: Varga Gyuláné, jegyző: Kuthi Imréné, újpásfi fe­­lős: Koncz László, propagandista: Ifj. Molnár Gyula, bérfelelős: Dobi Sándor, termelési felelős: Mészáros Ferenc, szociálpolitikai felelős: Szabó István, kultúrfele­­lős: Keserű Margit ifi felelős: Zs. Nagy Imre, sportfelelős: Berki Gyula, oktatási felelős: Rózsa Mihály. Póttagok: Król József, Erdei Sándor, Bor István, Tóth Lajos, Takács Imre, Gál Lajos, Kurcz József, Kerekes József. El­lenőrző bizottsági rendes tagok: Gyökös Mihály dr. Gál György, Bagdi Kálmán, Kozma Ferenc R. Bagoly Lajos, póttagok: Nagy Sándor, Tóth Lukács, Kálló Gyula. Fegyelmi bizottsági rendes tagok: Szanka László, Benkő Gyula, Dombrovszky Gyula, póttagok: Kovács István, Bodnár János, Bagi Kálmán Leírhatatlan lelkesedés uralko­dott a Dohánybeváltó üzemi bi­zottsági választáson. Több, mint háromszázan jelentek meg az új­jáépített teremben, melyet ez al­kalomra ragyogóan feldíszítettek. Rózsa János elvtárs után Gáli La­­osné elvtársnő vázolta az új ÜB-re váró feladatokat, majd a legpéldásabb rendben folyt le a szavazás. A hivatalos lista 98 százalékos győzelmet aratott. A régi üzemi bizottsági elnök helyet kapott az új ÜB-ben is amely azt bizonyít­­ja, hogy az elmúlt évek során ki­váló munkát végzett a dolgozók érdekében. Későn este lettek készen a sza­vazatok összeszámlálásával. Sütő Sándoron kívül Erdei Katalin, Dö­­mök­i Ferenc, Vedres Lajosné, Re­­zs Gáborné Szegvári Béla Ivanov István, Kovács Tibor, Újvárosi Endre, Szabó Géza és Romitán Péterné lettek az üzemi bizottság tagjai és a választás után az öre­gek, a fiak egyaránt táncra per­dültek s így ünnepelték a dolgo­­zók akaratából megválasztott új üzemi bizottságot. Őrizetbe vettek egy embertelen Horthysta őrnagyot őrizetbe vette az álamvédelmi hatóság Bőd Ferenc volt horthysta őrnagyot, Debrecen, Vörös Hadse­­reg­ útja 15. szám alatti lakost. Bőd Ferenc a Horthy-hadsereg­­ben mint századparancsnok, sza­dista kegyetlenséggel bánt a hozzá beosztott katonákkal. Bottal, kard,­lappal, puskatussal, vagy ami ép­pen a kezébe került, állandóan ütötte-verte, sorozaosan kiköttette őket szabályellenes módon. Ha valamelyik katona elájult fello­csoltává és kikötés után még kü­lön meg is verte. Kint a harctéren, ha csak egy percnyi szünet volt, rögtön fe­gyelmező gyakorlatokat végeztetett honvédekkel. A visszavonulás után azt a katonát, akinek kifo­gyott a tölténye, viaszt­­ tényszen­tet­te a tűzvo­nalba és ezzel számos embert kergetett a biztos halálba. A feljelentés szerint a volt ludo­­vikás tiszt sajátkezűleg agyonlőtt négy katonát. A közismerten né­metbarát őrnagy állandóan a há­ború továbbfolytatásának szü­kség­írességét hangoztatta. Az államvé­delmi hatóság most őrizetbe vette a Nyugatról nemrég hazatért fa­siszta őrnagyot és átadta a nép­­ügyészségnek. ­ A szovjetellenesség bajnokává kiáltotta ki magát De Gaulle francia tábornok legutóbbi nyi­latkozatában. Eddig is mindenki tudta róla, hogy ellensége a békének, a haladásnak. Ő azon­ban csak most, amikor a járás­­választások nyilvánvalóan a Francia Kommunista Párt erő­södését és a reakció gyengülé­sét mutatták meg, látja elérke­zettnek az időt, hogy nyíltan feajánlkozzék az amerikai im­perialistáknak, mint aki egye­dül képes „megmenteni a kom­munizmustól” Franciaországot. Ezt a célt szolgálja De Gaulle szerint a nácikkal együttműkö­dők számára adandó közkegye­lem, a vietnami rablóháború fo­kozottabb katonai kiadásainak a francia dolgozók nyakába var­rása, a sokkal erőteljesebb mé­retű fegyverkezés, a francia alkotmány degaullista „átdolgo­zása”, szóval röviden: Francia­­ország fasi­zálása. De Gaulle óhaja azonban tá­volról sem jelenti követelései­nek megvalósulását! Hiszen ő maga is kénytelen volt elis­merni, hogy a Francia Kommuiu­nista Párt ereje továbbra is vál­tozatlanul jelentős. Arra a kér­désre is csak „kitérő választ” tudott adni, hogyan viselkedik majd a francia munkásosztály egy esetleges háború alkalmá­val. Pedig a francia dolgozók ás elsősorban pedig a francia mun­kásosztály álláspontja nem két­séges: le kell leplezni a háborús uszítókat, szilárdan támogatni kel a szocialista Szovjetúnió­­vezette hatalmas béketábort és ha arra kerülne a sor, még éle­tük árán is megvédeni a békét, megmenteni a népeket a rab­ságba taszító imperializmustól. A francia kommunisták szi­lárd és elszánt békeakaratán pedig megtörik a De­faulle­­féle mesterkedéseknek az ereje és a francia dolgozók éppen a nyílt fasiszta fenyegetőzés hatá­sára, még határozottabban ki­­állanak a haladás és a béke min­den belföldi és külföldi ellensé­gével szemben. A népjóléti minisztérium ismer­tette a dolgozók betegellátásának egységesítése és a társadalmi se­gélyek decent­rtizálása terén elért eredményeket, illetve terveket.­­ Több nyugdíjpénztár beolvasztásá­val folytatódott az Állami Vállala­tok központi nyugdíjpénztárának kiépítése. A nyár közepéig befeje­ződik az egységes körzeti rende­­lések kiépítése. Rövidesen bevezetik néhány üzemben azt a rendszert, hogy a társadalmi segélyeket (szülési, te­metkezési, stb.) a szakszervezetes ellenőrzése mellett ott fizessék ki. —mg will mii nil nMin­ d­aanMagg» Helyben vis­etik majd ki a s­üli segélyeket az üsemek 1949 ÁPRILIS 1, PÉNTEK A Hajlított Bútorgyár levele a „Tiszántúli Nepian-úitoz Az alábbiakban közöljük a Hajlított Bútorgyár munkásai­nak lapunk szerkesztőségéhez eljuttatott levelét. Ez a levél a legjobb bizonysága annak, hogy a­ két munkáspárt egyesülése óta milyen nagymértékben emel­kedett a gyár dolgozóinak poli­tikai öntudata. Ezt az ,elüzeni“ jelvény megszerzésén kívül bi­­zonyítja, hogy saját lapjukat is kritikával olvassák bútorgyári elvtársaink és ha úgy gondol­ják, hogy véleményük nem mindenben egyezik azzal, amit a lapban olvastak, megírják, hogy így egészséges vita keletkezzék. Igen helyeseljük a bútorgyári elvtársaink leveléből kicsendülő önkritikát, amely megállapítja, hogy a jobboldali szociáldemo­krácia végleges felszámolására mindent el fognak követni, mert tudják, hogy a politikai és gaz­dasági kérdések szorosan össze­függenek és a termelést is csak úgy tudják fokozni, ha politi­kailag is kiküszöbölnek minden reakciós kísérletet. * Kedves elv­tár­sak! Mi, a Debreceni Hajlított Bútor­gyár dolgozói az üzemi bizottsági választásokról szóló kiértékelésük­kel, annak a Hajlított Bútorgyárral foglalkozó részével nem minden­­ben értünk egyet. Az üzemi bizottsági választás a legnagyobb rendben és fegyelme­zettséggel folyt és az elvtársak in­kább lelkesedéssel, mint reakciós megmozdulással fogadták a vá­­asztásokat. Ez alkalommal, mind az előkészítő és jelölő bizottságok ülésein jelen volt a famunkás szakszervezet központi kiküldöttje és választási instruktora is, aki mindezekről meg is győződhetett. Helytelenül értékelték ki az elv­társak, hogy a jelölőbizottság ös­­­szeállításánál is hibák voltak és nem került a listára a legjobb bri­gádvezetőnő. Az említett elvtárs­­nőt nemcsak hogy jelölték, hanem meg is választották jegyzőnek az üzemi bizottságba. Mi bútorgyári kommunisták nem adunk a plety­kára, csak a tényekre és ez eset­­ben is a brigádvezetőnőt a munká­ban elért eredményei alapján je­löltük és választottuk meg az üzemi bizottság tagjának. A termelésre az üzemi bizottsági vá­asztások nem rossz, hanem jó kihatással lesznek. A termelés te­rületén már csak azért sem tesz kiesés, vagy visszaesés, mert az új üzemi bizottág első feladata volt, hogy 30 tagú versenybizottságot választott, illetve kiegészítette az eddig kisebb létszámmal dolgozó bizottság meglévő tagjainak név­sorát, önkritikával élve megállapítjuk, hogy valóban vannak még hibák a gyárunkban, azonban ébersé­günkkel azon leszünk, hogy a reakció, legkevésbbé pedig a jobb­oldali szociáldemokraták hangja ne legyen hatható. Tetteinkkel, munkánkkal bebizonyítjuk, hogy méltóak leszünk továbbra is arra a­ megbecsülésre, amelynek ered­ményeképpen az étüzem jelvényt és a vándor zászlót három alkalom­­­ra is megkaptuk. A szavazásnál egyébként a jegyzőkönyv tanúsága szerint is 396-an szavaztak le, érvényes, sza­vazat volt 13 százalék, érvényte­len 3, nem szavazott betegsége miatt 10 százalék, szabadságon való távollét miatt 1 százalék. Ön­tudatos dolgozóink, akik a jelölő­bizottság munkájában teljesen megbíztak, látják, hogy a legko­molyabb, kiváló munkások, kom­munisták kerültek a listára, akik­nek eddigi munkája biztosíték arra, hogy megválasztásuk u­­tán még fokozottabban látják el hiva­­tásukat. ígérjük, hogy ezentúl még na­gyobb lendülettel fogunk dolgozni és éberségünk egy pillanatig sem fog elaludni, hogy a reakció való­ban ne kezdeményezhessen nálunk semmiféle jobboldali kísérletet. Erre biztosíték pártszervezetünk, új üzemi bizottságunk és az or­szágban is elismert üzemi szabad­ságharcos csoportunk. Minden esetben tehát a legkeményebben fogunk lesújtani mindazokra, akik sorainkat meg akarják bontani. Elvtársi üdvözlettel: az Államosított Debreceni Hajlított Bútorgyár dolgozói.

Next