Néplap, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

1049 AUGUSZTUS 2. KEOO ,/ OcuuLbuu.uk. kjzL­ ^pe±5-<(jJt8-L FORRADALMI ÉBERSÉGET, LENDÜLETET, TÁNTORÍTHATATLANSÁGOT, IGAZI HAZAFISÉGOT“ Lelkesen ünnepelte Debrecen népe Petőfi halálának 100 éves évfordulóját Bensőséges megemlékezés­e kere­tében ünnepelte Debrecen ifjúsága és tömegszervezetei Petőfi halálá­nak századik évfordulóját. Az ün­nepély már a szombat esti ifjúsági felvonulással megkezdődött. A SZÍT, MEFESZ, Diákszövetség és úttörő­k küldöttei, körülbelül hat­­százan a Tóthfalussy téren gyüle­kezve a MÁV Egyetértés Zenekar zeneszámai mellett, nótázva vo­nultak a Batthyány utcai Petőfi emléktáblához. Itt a Köztársasági Induló eléneklése után dr. Asztalos Sándor, Debrecen város kultúr­­tanácsnoka tartott megemlékezést Petőfiről, a szabadság költőjéről. Beszéde után egy SZIT-es Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet” című versét szavalta el, majd a városi tanács nevében ugyancsak Aszta­los Sándor helyezte el a város ko­szorúját az emléktáblán. Ezután a SZÍT, Diákszövetség, MEFESZ s a­­Honvédség helyezték el ko­szorúikat. Innen a DÍVSZ induló elének­­lése után a Kollégiumban elhelye­zett Petőfi szoborhoz vonult a tömeg, ahol Richter János vagon­­gyári SZÍT tag tartott megemlé­­ke­zést Petőfiről. Beszéde után a vagongyári SZÍT egyik tagja szavalta el Pe­tőfi: „Feltámadott a tenger...” cí­mű versét. Az ünnepség itt is a koszorúk elhelyezésével ért vé­get. Petőfi művét a kommunisták folytatják A tulajdonképpeni ünnepség a vasárnap reggeli zenés ébresztő­vel kezdődött. A Tóthfalussy te­ri gyülekező ifjúság a Vörös Hadsereg úti szovjet emlékműnél tartott rövid ünnepély és koszo­rúzások után a Petőfi térre vo­nult, ahol csatlakozott a tömeg­szervezetek küldöttségéhez. Itt a Magyar Dolgozók Pártja városi bizottsága nevében Kulcsár Ferenc elvtárs, városi titkár mél­tatta Petőfi érdemeit. Beszédében összehasonlítást tett azzal kapcso­latban, hogy mit jelentett a Hor­­thy-Magyarország számára Petőfi, a nép, a szabadság költője és mit jelent ma. Kifejtette, hogy annak a Petőfinek a verseit, aki egész költészetét, életét a nép ügyének, a szabadságnak szentelte, költői hóbortnak, forradalmi tevékenysé­gét ifjúi meggondolatlanságnak bélyegezték. Beszélt továbbá azokról a fel­adatokról, amelyeket Petőfi már a maga korában látott, de­ amelye­ket csak 100 évvel később, a marxi-leniai elmélet birtokában, a Szovjetúnió segítségével, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és nagy vezére Rákosi Mátyás elvtárs irá­nyításával tudtunk végrehajtani. — Az ifjúság különösképpen tanulhat Petőfitől igazi hazaszere­­tetet, nemes gondolkodást most, amikor az ifjúság az egész világ haladó fiatalságának arra a talál­kozójára készül, amely az emberi haladért és békéért folytatott harc egyik fontos állomása lesz. — Tanulnunk kell Petőfitől for­radalmi éberséget, lendületet, tán­­toríthatatlanságot, igaz házassá­got. Nekünk, Petőfi követőinek, magyar kommunistáknak, harcos magyar ifjúságnak példakép Petőfi sovinizmusmentes hazaszeretete — fejezte be beszédét Kulcsár elv­­társ. A beszéd elhangzása után a je­lenlevők lelkesen éltették az ifjú­ság nagy béketáborát és vezető­jét, a hős lenini Komszomolt. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Pierre Billard, a DIVSZ sajtófőnöke, aki jelenleg a Budapesten tartózkodó VIT elő­készítő bizottság tagja beszélt a magyar ifjúsághoz. — Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy átadhatom, nektek a francia ifjúság üdvözletét legna­gyobb költőtök, Petőfi halálának századik évfordulója alkalmából — kezdte beszédét Billard elvtárs. — Míg ti itt Magyarországon — Mi is ismerjük Petőfit, a ma­gyar nép költőjét csakúgy, mint a mi népünk legkiválóbb költőit, Paul Billard-t vagy Louis Ara­­gon-t, aki éppúgy, mint Petőfi a nép költőinek vallják magukat költé­szetükben, tetteikben. Billard elvtárs továbbá kifej­tette, hogy mennyivel szebb, virág­zóbb élet vár az ötéves terv ke­retében a szabad, független ma­gyar ifjúságra, mint a Marshall­­terv igájában sínylődő francia ifjúságra várna, ha az egyre in­kább öntudatosodó francia ifjúság a francia KP vezetésével nem vetné minden erejét harcba az áruló „munkáspárti” kormány el­nyomása ellen. — Most a Világifjúsági Talál­kozóra eljövő francia fiatalok sa­ját szemükkel fognak meggyő­ződni arról, hogy a ti, a Szovjet­­únió vezette népi demokratikus tá­bor útjai a helyesek s hogy ne­künk is ezen az úton kell halad­nunk. Kövessük harcunkban a DÍVSZ jelszavát: „Előre a tartós a szocializmust építitek és megva­lósítjátok Petőfi eszméit, addig Franciaországban az ifjúság, a nép a szabadságért v­ívott harcát folytatja az 1848-as forradalmárok hagyományában: békéért, demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és a jobb jövőért!” Billard elvtárs besz­éde után Zsí­ros Lajos, a SZIT megyei titkára szólt az ifjúsághoz. Elmondotta, hogy milyen készséggel, lelkese­déssel dolgozik a hajdúmegyei ifjúság a VIT sikeréért és azért, hogy a DIVSZ előlegezett bizalmá­ra rászolgáljon. Továbbá kifej­tette, hogy milyen igyekezettel veszik ki részüket a többtermelés­ből az ifjúmunkások a tanulásból a diákok, a mezőgaz­dasági munká­ból az EPOSZ if­ja­­, hogy ezzel is elősegítsék a VIT-et. A bensőséges ünnepélyt két sza­valat tette színes­ebbé. Lenkei Attila: Petőfi: ,,A X­X. század köl­tői”, Seprényi Lajos elvtárs pedig Reviczki Gyula: „P­etőfi él” című verset, szavalta nagy­ sikerrel. A lelkes hangú ü­nnepség a Pe­tőfi szobor megkoszorúzásával és az internacionálé hangjaival ért véget. A franca nép is ismeri és szere­­ Pető­fit cardiniz&tnek találtuk ... Konkoly elv társ tagjelölt lett — Munkáscsal­ádból. származom,mesnek bizonyultak e meg­iszte­­én magam is munkás vágyók. Az része. Ezután 13.. . meg jobban, apámékkal. együtt éltem a munka- még becsületesebben végzem el. sok elnyomót , kizsákmányolt éle- munkámat, hogy később rendes té ... Valamikor tanú­ni szere­tem , tagja lehessek a munkásosztály volna. Nem lehetett. Most akarok élcsapatának, a Pártnak, ismét hozzáfogni. Azután eköszön tőlem, könyv- — ... Mint leven et, kivitek a frontra. Negyvennégytől hadifog­­ságban voltam a felszabadu­ls".­ ... MÉLY CSENDBEN pereg a szó. A Kossuth Lajos egyetemi kollé­gium fiatal gépésze mondja eze­­ke . A napokban vette föl a Párt a­agjelöltek közé, amit meg is érdemelt. A választások idején önként jelentkezett agitációs mun­kára s a többi kolégis­okkal együtt a legjobb munkát végez­i, amellett rengeteget tanú . Most megteheti, mert népi demokrá­ciánk megadta a lehetőséget az ő számára, is. Mint gépésznek sok a munkája, de szabad idejében egész iskolai év alatt együtt tanult a több, kollégistákkal, történelmet, fizikát, szám ant,­szociológiát. Hol őhozzá mentek te kollégista bará­tai a gépházba tanulni, hol ő ke­reste fel a többieket a tanyószo­­bákban. ÍME EGY TAGJELÖLT kit­­ártunk megérdemelten felvett tagjai közé. Mint Szabó elvtárs mondot­a a taggyűlésen, munkás­fiainknak tanúin, és tanulni kell, mert ők vannak hivatva arra, hogy átvegyék az ország, a dol­gozó nép ügyeinek irányítását. . Konkoly Jánosra is ez a feladat vár de előbb tanulnia kell. Ha eddig nem is volt alkalma, most módjában áll az eddig elmulasz­­tottakat pótolni s mint mondja, be is íra­kozott a Dolgozók Gim­náziumába." További céljai is van­nak: az egyetem s már most is szorgalmasan tanul az elkövetke­zendő iskolaévre. A Pár­­s kollé­gista barátai a legmesszebbmenőkig támogatni fogják céljának eléré­sében. KONKOLY ELVTÁRS most na­gyon boldog. — Örülök, igazán örülök, hogy tagjelölt lehetek. Igyekeztem is mindig, hogy munkámmal érde­vel a kezében valamelyik barátjá­hoz ment tanulni. Mosolyogva néz­tem izmos alakja u­án s arra gon­doltam, hogy ebből az emberből egy ’igazi, a munkásosztályhoz, a Pár­hoz mindig hű kommunista lesz TISZÁNTÚLI NÉPLAP 3 A nádudvari Lsz. pártszer­vezet követendő pél­dája A nádudvari I. számú n­épszer-­­ vizet népnevelő csoport,-, figye-­l­­emremél­­ó munkatervet készített.­­ Hatszáz házból álló körze­tkét 30­­ házcsoportra osztották, minden csoportba 20 házat osztottak be és kijelölték a házcsoport terüle­tén működő népnevelő elvtársakat. A munka elvbe bevették, hogy a saját csoportjában a hónap folya­­mán minden népnevelőnek köteles, séfje minden ott lakóval megismer­­kedni és az augusztus első vasár­napi kisgyűlésre mindenkit mozgó­­sítani. A körzetben 60 házanként jövő vasárnap tíz kisgyűlést szervez­nek meg, amelyekre a népnevelő­­csoport legfejlettebb tagjai­ küldik­­ ki előadóként. De megelőzően az e­l­őadók számára is négy ízben ér-­­­tekezletet tartanak, ahol tüzetesen r á­­beszélik a kisgyűlések napirend­ijét. Természetesen a kisgyűl­éseken a legidőszerűbb kérdésekről be­szélnek, a terménybead­ásről és ezzel kapcsola­ban a versenyszer­­ződések megkötéséről, a Vadgifju­­­sági Találkozó jelentőségéről és termelőszövet­kezetek megszervezé­séről. Ez természetesen a munkaterv­nek csak egy része, hiszen csak egy hétről van szó benne, de már ennyi is követendő például állhat a többi alapszervezetek népnevelő csoportjai előtt. Honvédek és irodalomtörténetírók közösen ünnepelték Petőfit A debreceni honvédség a Ma­gyar Irodalomtörténeti Társaság helyi­csoportjának közreműködé­sével rendezte meg Petőfi-ünnepét szombaton a Péterfia­ u­cai lakta­nya gyönyörűen feldíszítet­ nagy­termében. Megnyitó beszédet Torda Antal százados mondott, tömören jelle­mezve Pe­őfit, a kérlelhetetlenül következetes forradalmárt. Vajda László tanár nagyon tanulságos­­világos előadásban ismerhette Pe­tőfi viszonyát a hajdani osztrák hadsereghez, amelyben csaknem két évig szolgált — szenvedett a fia'a­ költő. Juhász Géza egyetemi tanár Petőfinek a 48-as honvéd­ségben való helyzetét ismeretre támigato­t hogy igyekeztek még akkor is megalázni, hátravetni a forradalmár költőt a honvédség úri tisztjei, akik szerették volna a sz­abadságh­arcbó f elalkudni a fo­r­­radallmat. Petőfi hősi hadiárét szólva kijelen­ette, hogy azt a ha­lálos döfést, amit a cári kozák lándzsája este , a költő szívén a Szovjetúnió népe tette jóvá, mi­kor Petőfi költeményeinek orosz­­nyelvű kiadásával halha­­tlanná tette a magyar költőt az orosz dol­gozók szívében is. Komjáthy Ist­­ván elvtárs, gimnáziumi igazgató a szabadságharcos Petőfiről szó­lót ezután, úgy mutatva be a köl­tő­, mint a politikai és oktató tisz­tek örök eszményképét, aki egy­részt a legharcosabb forradalmi elvekre tanította bajtársait, más­részt maga is a legragyogóbb ód­dá­ adta a hősies önfen­d­ozásra. Kész­­helyi Gyula őrmes­tr azt hangoztatta záró­szavaiban, hogy a szabadságot amelyet a cár és a császár rabol el 184­­-ben a ma­gyar néptől, Sztálin elvtárs és a diadalmas Vörös Hadsereg adta vissza 1045-ben. Az előadásokat lelkes, átérzett, nagyhatású szavalatokkal egészí­­tették ki Petőfi költeményeiből Láposi Géza tizedes, Szalontói József Horváth Lajos őrmester, Kümmel János szakaszveze­t, Mester Gábor hadnagy, Tompa József honvéd és Nagy Ferenc főhadnagy. Erősen fokozta az ün­nepély sikerét szereplésével a hon­védség vegyeskiri. Ez a nemrégi­ben alakult énekkar máris kitűnő művészi összetanulságban adott el forradalmi és magyar kazetta­­dalokt: Orosz István elvtárs len­dületes vezényletével. Rákosi elvtárs és az MDP viha­ros ünneplése után az Internacio­­nálé éneklésével végződött az ün­nepély. A BllIOLGAI'TATßSl VERSENY erős iramban tar­t Bözzö meny- _ .­­ tr.tj.r., 41v mázsa ké­ben. Alöljár a G .rő termelőcso­­rült eddig a raktárba, port, m­ely egym­aga eddig 250 A böszörményi dolgozó paraszt, mázsa gabonát ad­ott be. A Föld­­ság Pártunk népnevelő gárdája­művesszövetkezet raktárába számá­nak felvilágosító előadásai után hat délig 715 máz­sa búzát adtak egyre fokozottabban, szinte órá­­be, rozsból 65 mázsát. A minő­­ról-órára nagyobb mértékben tel­­ségi búzából, amít a két böször­­jesíti hazafias kötelességét, a ter­­ményi termelőcsoport termelt leg­lménybegyűjtést A BOLSEVIK KRITIKA 40 SZÁZALÉKKAL , MEGÜÖLTI AZ IZZÓLÁMPÁK ÉLETTARTALMÁT EGY SZOVJET MUNKÁS LEVELE MEGÉRDEMELTÜK, megköszöntük és hasz­nosítjuk a dícsé­retet is, a kfogást is, ami a Moszkva Vili. városi egyesült pártkonferencián Popov elvtárs részéről felénk hangzott. A HATÁRKŐ ELŐTT teljesítettük az ötéves tervet — mond­otta Popov elvtárs — s ez igaz. Tizenkétmillió rí­zernél több értékű gyártmányt állítottunk elő , terven felül. Minden dolgozónk részt vett a szocialista versenyben, el is nyertük a Szovjetúnió minisztertanácsának vándor vörös­zászlaját. Valentina Viktorovna Hriszanova nyo­mán, aki elsőne­m tért át nálunk az óra-grafikonra, ma már 67 brigád dolgozik óra-grafikon szerint. A fáradságos műveletek gépesítésének, az önálló elszámolás beve­zetésének köszönhető, hogy vég­eredményben a terven felül 5.731 rubel megtakarí­tást adtunk a múlt évben az államnak. AZT MONDTA továbbá Popov elvtárs, hogy izzólámpáinknak 1000 órát kellene égniök és ezzel szemben csak 6—700-at égnek. Sajnos, ez is igaz. „Ha elérnénk a­­ szükséges égési időtartamot, az lényegében egymaga az évi termelés 40—50 szá­zalékos emelkedését jelentené — mondotta to­vábbá. A JOGOS KRITIKA — ezt már szovjet ha­zánkban megtanultuk — mindig segítséget jelent. Gyári együttesünk megvitatta a moszkvai bolse­vikek erről szóló határozatát. Célul tűztük ki, hogy elérjük az 1000 órás égési időt. HATÁROZATAINK megvalósításában segítsé­günkre jött sztah­anovistáink kezdeményezése. Lebegyeva, az ifi brigád vezetője javasolta, hogy vezessük be a „közös ellenőrzési elemzést"’. Ez azt jelenti, hogy a tapasztaltabb munkások, az „öreg rókák” védnökséget vállalnak a fiatalok felett. Né­hány napig megfigyelik brigádjuk tagjainak mun­káját, megjegyeznek minden helytelenséget, hibát az intéző szerelése körül és azt nyomban meg is mutatják munkatársuknak, hogyan kell ugyanazt a munkarészt helyesen elvégezni. ROHAMOSAN kezdett javulni a fiatalok szak­képzettsége és ezzel párhuzamosan persze a lám­pák minősége is. Százszámmal vannak ma már ifi­brigádjaink, melyek kizárólag kitűnő gyártmányt készítenek. Az ő neveiktől hangos most a gyár, őket dicséri a faliújság s az úgynevezett „villám­­röpiratok”. A kezdeményező Jelena Lebegyeva brigádja például jelenleg 18,7 százalékban kifogás­talan lámpákat gyárt. Meg is kapta a brigád a híradás technikai-ipari minisztérium tanácstól a „ki­váló minőségi brigád” elnevezést?. A kifogástalan gyártmányokért folyó verseny­ben 102 brigádunk vesz részt. A jóindulatú, építő bolsevik kritika nyomán született határozatunkat maradéktalanul végrehajt­juk.

Next