Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 255-278. szám)

1949-11-03 / 255. szám

A­ra SO fillér Elméleti színvonalunk emelésével kijavítjuk a tervértekezletek hibáit is „Ostobaság volna azt gondolni, hogy a termelési terv nem egyéb, mint számok és feladatok felso­rolása. A valóságban a termelési terv az emberek millióinak eleven és gyakorlati tevékenysége” — mondja Sztálin elvtárs. Sztálin elvtárs szavai világos szavak és az üzemekben lezajló tervértekez­letek idején különösen időszerűek. Valóban úgy áll a helyzet, hogy az ötéves terv egyáltalán nem számok és feladatok felsorolása, hanem olyan vállalkozás, amely a magyar dolgozók százezreinek je­lent eleven és közvetlen gyakor­lati tevékenységet. Eleven és gya­korlati tevékenységet jelent nem­csak a terv végrehajtása, hanem a terv kidolgozása, a tennivalók előzetes megállapítása is. Ezt az eleven és gyakorlati tevékenysé­get jelentette a tervértekezlete­ken való résztvétel, a vezetők ál­tal megállapított tervszámok és előirányzatok megvitatása, eset­leges helyesbítése. D­ebrecenben már 19 üzemben zajlottak le a tervértekezle­tek. Megállapíthatjuk, hogy ezek az értekezletek — kevés kivétel­től eltekintve — sikeresen töltöt­ték be ezt a feladatot, a dolgozók valóban gyakorlati résztvevői let­tek a tervek kidolgozásának. Fel­tétlenül ezt kell megállapítanunk például a Dohánygyár tervérte­­kezleteiről, amelyeken 98 felszó­lalás hangzott el. Természetesen nem a felszólalások száma dönti el, várjon az értekezlet sikeres volt-e, vagy sem, hanem az, hogy az elhangzott felszólalások mi­lyen módon igyekeztek a terv végrehajtását elősegíteni, vagy a feltárt előirányzatokat megvál­toztatni. Ebből a szempontból komoly ta­nulságokat vonhattunk le a deb­receni üzemek tervértekezleteiből. Meg kell mondanunk, hogy ezek a tanulságok egyúttal olyan tenni­valókra is felhívják figyelmün­ket, amelyeket már a legköze­lebbi időben pártmunkánk köz­ponti feladatává kell tennünk. Általános jelensége a tervérte- kezleteknek, hogy a felszólalók új épületei,­ emelését, új beruházá­sok, új üzemi berendezések be­szerzését kívánták. Különösen „ki­emelkedik” ezen a téren a Rich­ter gyár tervértekezlete, ahol 18 hozzászólás közül 17 foglalkozott új beruházásokkal. Mindannyian felvetették, hogy ilyen, vagy amo­lyan új géppel, új üzemi berende­zéssel mennyire meg tudnák javí­tani a termelést, de ezek közül egy sem foglalkozott azzal, hogy a meglevő berendezések jobb ki­használásával, a munka jobb meg­tervezésével hogyan tudnák a tervet jobban teljesíteni. Hasonló volt a helyzet a Gázgyárban, de kisebb mértékben előfordult ez a megnyilatkozás csaknem minden üzemben. A Bőrgyárban például az egyik felszólaló csaknem fél­millió forint értékű új kazánbe­rendezés megépítésére tett javas­latot. K­étségtelen jelei ezek annak, hogy a dolgozók nagy részé­ben úgy él az ötéves terv fogal­ma, mint egy korszakalkotó nagy ajándék, amely után ki kell nyúj­tanunk a kezünket és mindjárt új gépek, új üzemek, új kazánok épülnek a régiek helyén. Az ilyen felszólalások azt a hitet kelthetik, hogy az illető felszólalók csak úgy veszik biztosra a terv teljesí­tését, ha kicseréljük a régi gépe­ket, ha új berendezéssel látunk a terv teljesítéséhez. Amint az egyik Richter- gyári felszólaló mondotta: „Mirajtunk nem múlik a terv, csak új gépeket kap­junk ..Vájjon „csak” a gépe­ken múlik a zenv teljesítése? Vál­jon nem a régi gépeinkkel kell megkeresni az újra valót ? Helyesebb lett volna, ha nem azzal foglalkoztak volna a fel­szólalók, hogy „mit kérünk az öt­éves tervtől”, hanem azzal, hogy „mit adunk az ötéves tervnek ”. Úgy, mint a Villanygyár tervér­­tekezetén Bodnár József tette, aki javasolta, hogy az elhasznált gép­törlőrongyokból vonják ki az ola­jat, hogy azt is és a rongyot is újra fel lehessen használni. Ja­vasolhatta volna azt is, hogy ez­után sokkal kiválóbb minőségű rongyot adjanak a gépápolóknak, de ő úgy találta helyesebbnek, ha a régivel takarékoskodunk, hogy ennek az árán újabbat vehessünk, így történt ez a Dohánygyárban is, ahol Pásztor Istvánná a do­hánylevelek levágásánál ajánlott egy jobb módszert, vagy Szakai­ Mihály, aki egy újítást ajánlott fel a terv sikeréért. A Benyáti harisnyagyárban Bagdi Kálmán­ná bejelentette, hogy az aggusz­­tálóban ezután ketten végzik el azt a munkát, amit eddig hárman végeztek el. A Hajlított Bútor­gyárban az egyéni versenyek to­vábbfejlesztése, a munkagépek átcsoportosítása, az egyéni telje­sítmények emelése körül csopor­tosultak a felszólalások. Ezek a felszólalások nem kértek a terv­től, hanem szocialista lelkesedést, munkaverseny-szellemet, új len­dületet adtak a tervnek. És ez biztosíthatja a terv­ sikerét. A kapitalizmust azzal lehet -TM- véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sok­kal magasabb termelékenységét hozza létre.” A szocialista terme­lési rend győzelmi feltételének ez a lenini meghatározása a magyar dolgozók számára is a különös tartalommal tölti be a most szü­lető terveket. Olyan terveket kell készítenünk, amelyek magukban hordozzák a szocializmus győzel­mének alapfeltételét, a munka magasabb termelékenységének megvalósítását. Ez a lenini elv hiányzott a Kefegyár jövő évi ter­véből, amikor az új termelési elő­irányzatot csupán új gépek be­állításával megnövekedett kapa­citás figyelembe vételével állapí­tották meg. Vájjon ott tartunk-e a technikai normák terén, mint egy évvel ezelőtt? A hároméves terv hatalmas győzelmet aratott a régi technikai normák fölött és ez a győzelem az elkövetkezendő időkben egyre fokozódik. „Itt az ideje annak, hogy arccal a tech­nika felé forduljunk” — hívja fel figyelmünket Sztálin elvtárs a teendőinkre és ez a felhívás kü­lönösen érvényes a szocializmus építésében sorsdöntő lépést jelen­tő ötéves tervünk megkezdése idején. A technika alkalmazása­­ egyik fő feladatunk. Fejleszte­nünk kell a technikát, mert mint Sztálin elvtárs figyelmeztet ben­nünket: „Csak ez a biztosítéka an­nak, hogy terveinket maradékta­lanul teljesítsük...” A tempót fékezni annyit jelent, mint lema­­­radni. Meg kell mondanunk, hogy, a tempó fékezésére vonatkozóan is hangzottak el — mondanunk sem kell, hogy téves — felszóla­lások a tervértekezleteken. A Dohánybeváltóban tiltakoz­tak új gépi szállító targon­cák beállítása ellen, a Kefegyár­ban egyes dolgozók idegenkednek az újításoktól, a Bőrgyárban ve­szélyesnek látta egy felszólaló a profilhrozást — a termelékenység növelésének egyéb döntő eszközét, — mondván, hogy ez kevesebb munkalehetőséget jelent. Természetesen hibát követnek el, ha csupán a felsorolt negatí­vumok alapján értékelnénk ki a tervértekezleteket. Bőségesen akadtunk olya'­ példákra, ame­lyek azt ki­­nyitották, hogy a dolgozóik valóban eleven ús gya­korlati tevékenységnek tekintették a tervekbe való beleszólást. A hiányosságok azonban meghatá­rozzák a tennivalókat. A felsorolt téves nézetek, hiá­nyosságok semmiesetre sem je­lentkeztek volna, egyrészt, ha a­­tervkészítők, másrészt a tervérte­­kezleten felszólaló dolgozók a marxi-lenini elmélet fényénél vizs­gálták volna meg a tennivalókat. Az üzemi tervértekezletek felhív­ták figyelmü­nket, ami, hogy csu­pán a marxi-lenini elmélet adhat biztos tájékozódást a problémák­ban, bizonyossá tették bennünk­­azt, hogy az elméletet munkánk vezérfonalává kell tennünk, hogy közelebb kell hozni a feladataink és elméleti felkészültségünk kö­zött mutatkozó távolságot, hogy a most meginduló oktatási mun­káink súlypontját az üzemek felé kell helyeznünk. Az éberség hiá­nya mutakozott meg a dolgozók­nál akkor, amikor a nyilvánvaló­an helytelen terveket nem igazí­tották ki. De, mint Rákosi elvtárs mondotta: ,,Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs megfelelő szocialista felkészültsége. "E­­melni kell tehát a tömegek, elsősorban párttagságunk el­méleti színvonalát, hogy az öt­éves terv feladatait, a szocializ­mus alapjainak lerakását valóban a dolgozók százezreinek és millió­inak öntudatos, eleven és gyakor­lati munkájával öntudatos, eleven és gyakorlati munkájával bizto­síthassuk. Pár­unk Politikai Bi­zottságának az oktatás kérdésé­­sével foglalkozó határozata fé­nyesen megvilágítja a fennálló hiányosságokat és ezek a hiá­nyosságok az üzemi tervértekez­leteken is megmutatkoztak. Be­igazolódott, hogy az elmélet nem választható el a gyakorlattól, hogy az elmélet a­ cselekvés vezér­fonala. I­den alkalmas pillanatban lá­tott napvilágot a Politikai Bizottság határozati. Dolgozó népünk a dicsőséges O­kóberi Forradalom 32-ik évfordulójánál­ megünneplésére készül azokban az időkben, amikor egyúttal a 3 éves terv befejezésén dolgozik. Az Októberi Forradalom a marxi­leuiai elmélet győzelmének tané­­pe is és ezt az ünnepet azzal kell örökké emlékezetessé tenni a ma­­gyar dolgozók életében, hogy di­csőséges tapasztalatai alapján el­mélyülünk a marxi-lenini elmélet elsajátításában. A terv értekezte­tők hibáin okulva, a jó tapaszta­latait általánosítva, megtanulunk új módon dolgozni és új módon irányítani, hogy az ötéves tervszafe alkarét, a szocializmus alap­­akjait lerakását kiharcolhassa­. VT- 355 CstttBrtBb, 1949 november 1. A Az Országos Tervhivatal jelentése a hároméves terv végrehajtásául az 1049. év 191. negyedében Az 1949. év július—szeptember hónapjaiban népgazdaságunk min­den ágazata lendületesen fejlődött. A fejlődés egyrészt a tervelő­irányzatok teljesítésében, illetőleg jelentékeny túlteljesítésében nyil­vánul meg, másrészt pedig az elő­ző év megfelelő időszakában elért eredmények túlszárnyalásában. A gyáripar termelése a harmadik negyedévben az előirányzatot 9,9 százalékkal túlteljesítette és 41,8 százalékkal lett nagyobb, mint egy évvel korábban. Az 1949. év eddig eltelt 9 hónapjában a terme­lés 6 százalékkal haladta meg az előirányzatot és 31.8 százalékkal az előző évi színvonalat. A gyár­ipar termelése így az utolsó béke­év eredményét 35.2 százalékkal múlta felül. A MÁV utasforgalma 8.6, a Beszkárt villamosutasok 10.9, az autóbusz utasoké 100, végül az MFBT utasainak száma 452 szá­zalékkal volt nagyobb, mint az előző év megfelelő időszakában. Erősen növekedett a népgazda­ság beruházási tevékenysége is. Az állami hitelekből végrehajtott Az egyes iparágak közül csupán a ruházati ipar nem tudta az elő­irányzott negyedévi termelést tel­jesíteni. Egy év alatt viszont ez az ipar fejlődött a legnagyobb mértékben. Az építőipar az elmúlt ne­gyedévben építkezési tevékenysé­gét 75 százalékkal növelte, az előző negyedév eredményéhez ké­pest. Az építőipar építkezéseinek fejlődését nagymértékben elősegí­tette az, hogy az építőanyagipar 14,3 százalékkal túlteljesítette ter­melési előirányzatát és az előző év megfelelő időszakában elért termelését 56 százalékkal felül­múlta. A hároméves terv befeje­zése, különösen pedig az ötéves terv sikeres végrehajtása megkö­veteli azonban, hogy mind az építőanyagipar, mind az építőipar jelentékenyen fokozzák teljesítmé­nyeiket. A gyáriparban, bányászatban és az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók száma szeptember­ben 75 ezerrel volt nagyobb, mint júniusban. A munkaszaporulatból 34 ezer a gyáriparra, 8 ezer a bá­nyászatra és 33 ezer az építőipar­ra jut. A foglalkoztatottságnak ez a növekedése részben idényszerű, mert összefüggésben áll az élel­mezési iparnak a betakarítás utáni felfutásával, a bányászoknak a nyári mezőgazdasági munkákból való visszatérésével és az építő­ipari munka erős fokozásával. A gyáripar nem szezonszerű mun­kásszaporulata azonban így is mintegy 26 ezer főre tehető, nö­vekedett a munkások jövedelme is. Az előző negyedév utolsó hó­napjához képest a gyáriparban az egy munkásra jutó átlagos havi kereset szeptemberig 5 százalékkal lett nagyobb. A munka termelékenysége a nyári szabadságolások után egész­ségesen fejlődik. A mezőgazdaságban a szántóföldi termelés eredménye, különösen a rozsnál, árpánál, cu­korrépánál és olajos növényeknél meghaladja az előirányzatot A be­gyűjtés eredménye a kenyérgabo­nánál 25 százalékkal felülmúlja az előző évit. Jelentős begyűjtési többlet van a napraforgónál is. A felállított gépállomások szá­ma 206-ról 221-re nőtt és megha­ladja az év végéig tervezett szá­mot, így a traktorok száma 34 százalékkal, a traktorokéé 31, a vetőgépeké 20,7 és a szelektoroké 72,7 százalékkal lett nagyobb. A közlekedés teljesítményei —­ összhangban népgazdaságunk álta­lános fejlődésével — jelentéke­nyen növekedtek. A vasutak által szállított árumennyiség 36 százal­­ékkal volt nagyobb, mint egy év­vel korábban. Erősen nőtt az utasforgalom is a közlekedés min­den ágában, főleg a foglalkozta­tottság emelkedéséből folyik. A MÁV utasforgalom 8.6, a BESZKÁRT villamosutasok 10.9, az autóbuszutasoké 100, végül az MFBT utasainak száma 45.2 szá­zalékkal volt nagyobb, mint az előző év megfelelő időszakában. Erősen növekedett a népgazda­ságunk beruházási tevékenysége is. Az állami hitelekből végrehaj­tott beruházások összege 25 szá­zalékkal volt nagyobb, mint az elő­ző negyedévben és több mint há­romszorosa az első tervév ne­gyedévi átlagának. Különösen jó eredményeket értünk el az orszá­gos fontosságú beruházásoknál, beruházások összege 25 százalék­kal volt nagyobb, mint az előző negyedévben és több mint három­szorosa az első tervév negyedévi átlagának. Különösen jó eredmé­nyeket értünk el az országos fon­tosságú beruházásoknál. A most következő negyedévvel befejezzük — a tervezettnél hét hónappal korábban — a három­éves tervet Ipari termelésünk színvonala máris túlhaladta a terv végére előirányzott mértéket — a háború előttit nem a terv szerinti 25,3, hanem 35,2 százalékkal múlja felül és a mezőgazdaság is elérte a hároméves tervben meghatáro­zott termelést. Az eddig teljesített összes be­ruházási terv eredeti összegét. A feladat most az, hogy a még fenn­forgó lemaradásokat és hiányokat pótoljuk és így a hároméves ter­vet ne csak globálisan, hanem min­den részletében teljesítsük. Iparágak szerint a termelésnek az 1949 július—szeptember hóna­pokban elért eredményei a követ­kezők: Iparágak: Tervteljes­ítés %-ban A termelés növekedése Bányászat — — — — — — Kohászat — — — — — — Vas- és fémipar — — — — Gépgyártás — — — — — Villamosenergia termelés — — Építőanyagipar — — — — Üvegipar — — — — — — Faipar — — — — — — Papiros- és nyomdaipar — — — Bőripar — — — — — — Textilipar: készáruk — — — , fonalak — — — — Ruházati ipar — — — — — Vegyészeti ipar — — — — Ipar összesen: 103.4 17 104.7 9­8 113.1 36.1 111.1 51.7 108.9 24.1 114.3 56.1 109.1 19.8 107.9 29.9 131.6 50.8 105 36.4 112.6 45 100.1 24.9 85.6 74.5 118 3 53.4 109.9 41.8 egy év óta %-ban

Next