Néplap, 1950. január (7. évfolyam, 2-25. szám)

1950-01-26 / 22. szám

1360­0»M­*lj 36^ CS0T0 BT 6K 3 Az új „200-ass” brigád­­ túlteljesíti a sztálini műszak eredményeit Hiúsági és sztahanovista brigádok alakultak a Vagongyárban a Központi Vezetőség határozata óta Pártunk Központi Vezetősé­gének határozata lerögzíti azo­kat az eredményeket, amelyek a Sztálini Műszak és az azt megelőző munka­verseny folya­mán dolgozóink kezdeményezé­sére születtek. A határozat megjelöli azokat a módokat is, amelyekkel ezeket az eredmé­nyeket megszilárdíthatjuk és továbbfej­leszthetjük. A debreceni Vagongyárban­ a dolgozók élénk érdeklődéssel foglalkoztak a határozattal, aminek már az első napon lát­ható eredményei mutatkoztak. A Sztálini Műszak idején a Vagongyár dolgozói hatalmas sikereket értek el. Ezeket az eredményeket azonban nem si­került minden területen állan­dósítani. Ott azonban, ahol a munka jobb megszervezésével, újításokkal érték el a Sztálini Műszak kimagasló eredménye­it, sikerült ezeket az eredmé­nyeket megtartani. Ezen a vo­nalon kell elindulni a Közpon­ti Vezetőség határozatának végrehajtásában. A másfél hónappal ezelőtt létesült komplex­ brigád igen szép eredményt ért el a mun­ka jobb megszervezése terén a kazánműhelyben, mozdonysze­reldében, az esztergaműhely­ben. Most a kocsiosztály szűk keresztmetszetének megszünte­tésére fizikai és műszaki értelmi­ségi dolgozókból komplex- brigád alakul. Fontos fel­adata a komplex-brigád­nak a terv további felbon­tása is. Ezzel sikerül majd a szűk ke­resztmetszetet megszüntetni és a Sztálini Műszak eredményeit megszilárdítani. A határozat értelmében már az első napon a nagy brigádokat kis brigádokká alakították, ezzel jelentős mértékben nö­velték az egyéni felelősség tu­datát. Az egyes brigádok fel­adatait a tervfelbontás alap­ján leviszik a munkapadig, így az egyéni verseny kifejlő­dését elősegítik. A kocsiosztályon új ifjúsági SzIT-brigád alakult.­ Zelenka András brigádja. Egyik legfon­tosabb feladatának tekinti az anyagmegtakarítást és a szak­mai továbbképzést. A 13 ifjúsági brigád közül a „Szabadság“ brigád ál­landóan 180 200 százalék­ra teljesíti normáját. Sztahanovistákból álló új brigád alakult a tengelyeszterga mű­helyben. A brigád tagjai vál­lalták, hogy valamennyien állandóan 260 és 300 százalék között teljesítik normájukat. Többszörös újítással eddig is elérték azt, hogy tovább tudták vinni a Sztálini Műszak ered­ményeit. Erdei Zoltán, a bri­gád vezetője 359 százalékot ért el carussei esztergályozásnál. Örömmel vették tudomásul a brigád tagjai a Központi Ve­zetőség határozatát, mert most már tudják, mennyit kell ahhoz teljesíteniük, hogy méltók le­gyenek a sztahanovista kitün­tető címre. Legutóbbi újításukkal, víz­szintes és függőleges egyidejű­­ sztereálvozással, két munkafolyamat egye­sítésével több mint 100 százalékkal haladták túl a Sztálini Műszak eredmé­nyeit. Azon gondolkoznak, hogy újí­tásaikkal hogyan segíthetné­nek az üzem többi dolgozójá­nak. Biztosak vagyunk benne, hogy kezdeményezésüket az üzem többi dolgozói is követni fogják és több 200-as brigád is alakul az üzemben­­- mondja Erdei Zoltán elvtárs. Már az első napokban is megmutatkoztak a Pártvezető­ség határozatának eredményei a Vagongyárban. A határozat iránymutatása újabb sikerek kiinduló pontja lesz s ezzel a Vagongyár dolgozói meggyor­sítják ötéves tervünk megva­lósítását. Kltemették Kolarov e£vtárkat A szófiai népi tanács Kolarov elvtárs emlékére rendkívül ülést tartott. P­a­s­o­v, a városi népi ta­nács elnöke méltatta Koarov ele­tét és munkásságát. S­z­t­o­j­a­­nov javaslatára a tanács felhívta Szófia lakosságát, hogy tömörül­­jön a nagy lobogó alá, amely alatt Dimitrov és Kolarov harcolt a bol­­gár nép boldogságáért. A tanács testületileg ellátogatott a nemzet­gyűlés épületébe és koszorút he­lyezett el Kolarov ravatalán. Kolarov halála akalmából töb­bek között részvéttáviratot kül­dött még az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizott­sága, Szovjet Ukrajna miniszter­­tanácsa, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága neveben Gheorghiu Dej elvtárs, továbbá Gr­oza román m­iniszterelnök és Ana Pauker elvtársnő, külügymi­niszter, az Egyesült Arab­iok Kom­munista Pártjának Országos Bi­zottsága, stb., stb. A Csehszlová­­kiában tartózkodó jugoszláv forra­dalmi emigránsok részvéttávira­­tukban közük, hogy Jugoszlávia népei soha sem feledkeznek meg Ko­marovról, a jugoszláv dolgozók nagy barátjáról, aki komoly mér­tékben járult hozzá az áruló Tito­­klikk leleplezéséhez. - A „Szövet Kulidra Hinaus“ tetten mutatják be a „Sztálinom csata“ samm részét film díszbemu­t­ója feb­ruár 11-án este 8 órakor lesz a Vig-mozibban A „Sztálingrádi csata“ a szovjet filmművészet legtílma­­gas­óbb alkotása. A világtörté­nelem­ legnagyobb jelentőségű csatáját eleveníti meg. Ezzel a csatával kezdődött meg a győ­zelmek sorozata, amely a né­met fasizmus teljes vereségé­vel és a népek felszabadításá­val ért véget. A sztálingrádi hősöknek, az emberiség legna­gyobb jótevőinek, állít örök emléket ez a film. Debrecen dolgozói nagy várakozással ké­szülnek a film megnézésére, amely a „Sztálingrádi csata“ című hatalmas filmalkotás má­sodik, befejező része lesz. Távollétében 15 évi fegyházra ítélte a népbíróság a háborús bűnös Csilléry Andrást Szerdán tárgyalta a debre­ceni népbíróság a hazaáruló dr. Csilléry András nyugalma­zott miniszter, volt debreceni egyetemi tanár, orvosprofesz­­szor háborús uszító népellenes bűnügyét. Csilléry a Horthy-rendszer­­ben a fasiszta megmozdulások szervezője és vezetője volt. A felszabadulás előtti hóna­pokban ő szállította ki nyu­gatra az egyetem vegytani kí­sérleti berendezéseit, műszere­ket és egyéb kórházi felszere­léseket. A Horthy ellenforra­dalmi idők vetették fel Csil­­léryt, aki a fogorvos és ka­landor Friedrich István kor­mányában miniszter, majd az „Ébredő Magyarok Egyesüle­tének“ elnöke lett. ő követelte az egyetemeken a numerus clausus, majd a numerus nul­­lus bevezetését. Az orvosoknál MONE-elnök volt, állandóan lazító, izgató beszédeket tar­tott, dicsőítette a német „cso­dafegyvereket“, a kórházi fel­szerelések nyugatra való szál­lítása után Csilléry nyugaton maradt, félt a felszabadulás után a reára váró következ­ményektől. Még a mai napig sem tért vissza, így a vádlott Csilléry távollétében folyt le a főtárgyalás a debreceni nép­­bíróságon. Dr. Kovács Ferenc debreceni orvoskari professzor, dr. Palkovics Pál tanúk bebi­zonyították Csilléry bűnét. A debreceni népbíróság a népellenes háborús bűnös Csil­­léry Andrást 15 évi fegyház­­ra és vagyonának teljes elkob­zására ítélte el. Franciaország minden réméből békekaravánok érkeztek a szerdai párisi háb­orúellenes napra Franciaországban országszent nagyszabású elkészületek folynak a szerdai háborúelenes napra. Pa­risba az ország minde­n­­részéből­­ érkeznek békekarav­ánok, a Viet­namban e­­sett frane­i katona,­ édesanyja­ és özvegyei. Az asszo­nyok kü­lösségbe i­ keresték le a minisztere­lőket , és követelték a­­ vietnami­­háború azonnali beszün­tetését és tíz expedíciós h­adsereg visszahívásét. Mind Parisban, mind a vidéken a dolgozók mun­kabe­­szüntetésekkel támogat­ták az anyák akcióját. A háború elleni til­takozás napját a párisi téli spoit­­palotában rendezendő nagyarányú tömeggyü­rs zár­ja majd be. A nagy e­­lkészület ciske ,­ a hu­zamosan lankadatlan erővé folyik az atomfegyver betiltását az índí­­­­tott országba ben­ehadják­­ ,s. A f­­rancia mé­kamunkások. lengcré* szék, vasutasok es vasmunkáok egyre erőseik) n­áb­a: ne fene* .,k I d vací­í­ gus pán kot a fran­cia nagyim cár* körökben Úi nagy győzelmek Elég egy hónap, elég egy hét és máris olyannyira összegyűlnek a Szovjetúnió vezette, békéért, sza­badságért, kommunizmusért küz­dők táborának az eredményei, hogy vastag könyvet lehetne tele­­írni velük. Fokozódó szabadság­küzdelmek a gyarmatokon, forra­dalmi sztrájkok és tüntetések a gyarmati országokban, újabb és újabb politikai és gazdasági győ­zelmek a Szovjetunióban és a töb­bi szabad országban, ez az átte­­kinthető képe egyetlen hét esemé­nyeinek is, ezek az eredmények világítják, egyengetik a szocializ­mus, a kommunizmus világraszóló győzelmének útját, ezeknek az eredményeknek a gyarapodása, ki­szélesedése viszik előre a dolgozó nép ügyét szerte a világon. Eredményeink kútforrása a di­csőséges Nagy Októberi Forrada­lom tüzében született Szovjetúnió. A Szovjetunió gazdasági eredményei, amelyeknek 1049-es adatait most hozta nyilvánosságra a szovjet statisztikai hivatal, lenyűgöző ere­jűek. Bátorítást, biztatást adnak a hasonló úton járó és ezt az utat próbálgató népeknek és páni fé­lelmet keltenek az imperialisták körében, akiknek lába alól napról­­napra jobban csúszik ki a dolgo­zók kirablásának talaja. Mi történt a Szovjetúnióban 1949-ben? A kapitalista országok félelmetesen terjedő válságának évében, csupán 1949-ben húsz szá­zalékkal emelkedett a Szovjet­unió iparának termelése és ezzel 53 százalékkal múlta felül a há­ború előtti — tehát az 1941. évi — termelést. Kapitalista ábránd maradt az a sötét vágyálom, hogy a Szovjet­únió nem tudja kinevezni a há­­ború­ okozta sebeket, hogy évekig, talán évtizedekig romok állnak Moszkva, Beningrád, Sztálingrád utcáin, hogy omladékok maradnak a bányák, romhalmazok a gyárak, értéktelen ócskavasak a gépek. Rosszul számított, aki erre spó­rolt. A szocialista iparosítás — amely az első Sztálini ötéves Terv­ben öltött országos méreteket — egy pillanatra sem állt meg. A fa­siszta barbarizmus maradványai, a romok eltűntek már az utcák­ról régen, a termelés tovább fo­lyik , hogy mennyire, mutatja a fenti számadat az ipar eredmé­nyeiről. Háromszáz fajta új, ma­gas termelékenységű gép segítette a munkaverseny hőseit, a szovjet dolgozókat eredményeik elérésé­ben, ismét további nehéz munka­­folyamatokat gépesítettek, hogy a munkásnak könnyebb legyen a dolga, hogy élete tovább javuljon, még szebb, még vidámabb legyen. Ezek a gépek mind-mind a szov­jet nehéz- és gépipar termékei, nem szorul a világ élenjáró álla­ma sem ilyen téren a kapitalisták férc­készítményeire. Mezőgazdasági gépeket is gyár­tottak, újakat, nagy mennyiség­ben, pedig sehol a földön nem se­gített eddig sem annyit a gép, mint éppen a Szovjetúnió paraszt­ságának. 150.000 traktor, 29.000 kombájn és egy sereg más gép hirdeti, hogy az ötéves terv új győzelmeket arat a mezőgazdaság gépesítésében is, így már érthető, hogy a gabonatermelés mennyisé­ge is már 1949-ben majdnem elér­te a jóval magasabb, 1950-re meg­állapított színvonalat. Több élelmet adnak a földek, több ruhát, lábbelit a gyárak — mindent-mindent a szovjet nép számára, és a szovjet nép egyre többet is vásárol belőlük — ezt a már másodízben végrehajtott árleszállítás is elősegítette. Egy­­ötödrészével több árut adtak el tavaly a Szovjetúnióban, mint két éve. Pedig több munkás dolgozik, mint a háború előtt és több, mint tavaly. Nincs munkanélküliség. A gazdasági javak mellett kulturális juttatást is kapnak a dolgozók. 36 millió ifjú tanul az iskolákban, másfélszer annyi a kutatóintéze­tek szám­a mint a háború előtt. És meg így is többet keresnek a dolgozók, 12 százalékkal többet, mint 1948-ban, 24 százalékkal többet, mint 1940-ben. Csak egy pillantást kell vetni a térkép túlsó felére, az „amerikai mennyországba" és a külföldre exportált­­jólétre". Ha ellenkező­jére fordítjuk a Szovjetúnió ered­ményeit, csaknem azóról-szóra egyeznek a kapitalista világ „eredményeivel". A Szovjetúnió­ban egy év alatt húsz százalékkal emelkedett, az Egyesült Államok­ban 22 százalékkal csökkent az ipar termelése. Ez októberi adat és a kapitalisták szívesen elfo­gadnák mai állapotnak. Novem­ber, december, január azonban újabb „eredményeket" hozott szá­mukra: további 15 százalék körüli termeléscsökkenést. Emede, per­­sze, pármillió munkanélkülit is (számuk egyetlen év alatt több, mint másfélszeresre, 64 százalék­kal emelkedett) ezek amerikai hi­vatalos adatok, az amerikai ható­ságok közleményei, amelyeknek „igazmondása’­ világszerte közis­mert. Vagy nézzük Olaszországot, ahol a dolgozók elkeseredése tünteté­sekre, sztrájkokra vezet? Válsá­got kapott Olaszország is, nem se­gélyt Marshalléktól. Katasztrófá­­lisan visszaesett a termelés, csök­­­­kentett létszámmal dolgoznak a világhírű olasz gyárak, a munká­­­sok harmadát bocsátották el az­­ Alfa Romeo autógyárból, felét a­­ Fraschini-művektől, kilenctizedét a repülőgépiparból. Csoda-e, ha ilyen körülmények között éhezik a munkás ? Csoda-e, ha a munkások háromnegyed ré­sze nem keresi meg a létminimu­mot jelentő havi hatvanezer órát? Mit ad a reakciós, Amerika-bé­­renc olasz kormány a dolgozók­nak ? Kivándorlási lehetőséget. Esetleg gyilkos ólomgolyót, ha kenyeret merészelnek kérni, vagy­­ ha évezredes jussonhoz, a földbir­tokosok és papok által bitorolt földhöz mernek nyúlni. Az olasz munkás, az olasz paraszt nem hát­rál meg. A szabadság szele jár Itália mezőin éppúgy, mint a távorketeten, ahol egy 475 millós nép Kína ok­tóberét éli. A Kuomintang száraz­földi főereje megsemmisült a nép­hadsereg csapásai alatt, Tibet ki­vételével felszabadult csaknem az egész kínai szárazföld. Minden Iri­nál azzal járult hozzá a győzelem­hez, amivel tudott. Ki fegyvert fogott a kezébe, ki többet termelt a gyárban, mások pedig utakat világítottak éjszakának idején a felvonuló néphadsereg számára, szalmát és füveket szórtak az el­ázott utakra, hogy a népi hadse­reg minél előbb elérje a végső győzelmet. Nincs messze a győzelem. Ezt bizonyítja Bevin úrnak, a meg­vert imperialista levele arról, hogy Anglia „hajlandó” diplomáciai kapcsolatot létesíteni a népi Kí­nával. Angliában, persze, ritkán tudja a jobbkéz, hogy mit csinál a bal, nem tudja az ENSZ-küldött, hogy mit csinál a külügyminiszter, így az Egyesült Államokkal és Amerika többi csatlósával együtt körömszakadtig védik Csang-Kai- Sek lehetetlen pozícióját az Egye­sült Nemzetekben, a Biztonsági Tanácsban. A Kuomintang képvi­selőjéről mondta Malik elvtárs, hogy „a Biztonsági Tanácsban fe­lelőtlen, senkit sem képviselő ma­gánszemély, a szétvert reakciós Kuomintang-klikk ügynöke van jelen”. Akár jelen van, akár nincs, 471­ millió ember felszabadulását nem lehet letagadni, és azt sem, hogy a kínai példa nyomán pattog-haj­­lik, szakad az imperializmus vén, rozsdás lánca más országokban: Vietnamban, Indonéziában, Sziám­ban, a Fülöp-szigeteken, Malájá­ban, Iránban és Burmában is: napjainkban minden út a kom­munizmus felé vezet. K. 8.

Next