Néplap, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-01 / 51. szám
VIII. évfolyam, 51 szám. Bátor kezdeményezésre van szükség ,» régi, az ócska, a megszokott, veszedelmes gátnak, szörnyű féknek bizonyul és nem egyszer ez az egyik legveszedelmesebb esenségül ii.“ Rákosi Mátyás: Beszéd a sztahanovisták I. Országos Tanácskozásán. a Tegnapelőtt ért véget a sztahannovisták 1. Országos Tanácskozása. A Tanácskozás tanulságai közül az egyik, a legmegfontolandóbb Rákosi elvtárs fentebb idézett megalapítása. Nézzük csak, hogyan is állunk ezzel a kérdéssel általában, és különösen Debrecenben. A felszabadulással, a dicső S Szovjet Hadsereg segítségével, a Szovjetunió támogatásával leráztuk magunkról a múltnak egyik bilincsét: az elnyomó, kizsákmányoló Horthy-rendszert. Ezután megszüntettük a régi, az ócska, az elavult és idejét múlta földesúri rendszert is, amely parasztságunk és különösen földnélküli parasztságunk fejlődését megakadályozta Végül az elmúlt évek eredményei és tervszerű harcai nyomán a Kommunisták Pártja vezetésével a régi, a megszokott és a fejlődést gátló kapitalista rendszer igen sok maradványát is félredobtuk, a kapitalisták, gyárosok, földesurak és híveik kezéből a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályé a hatalom, tehát ezen a téren is szakítottunk a régivel, a megszokottal, az elavulttal és újat teremtettünk. Megteremtettük a nagy Szovjetúnió páriája és tapasztalatai nyomán és a nagy Sztálin tanításai alapján az az államformát, a proletárdiktatúrát, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségén alapszik. Ezek voltak eredményeink a régi lerombolásában és az új megteremtésében és ezek az eredmények roppant fejlődési távlatokat nyitottak meg a magyar dolgozó nép előtt. A dolgozó parasztság megkapta a földesurak földjeit és soha eddig el nem ért életszóvonalat tudott magának biztosítani az elmúlt évek alatt is, és még nagyobb fejlődés előtt álll, mert lerázza magáról a megszokott, a régi, az elavult egyéni ésnyomorúságos gazdálkodás formáit és a föld társas megművelésének útjára lép. A munkásosztály életszínvonala is szakadatlanul emelkedett az elmúlt évek alatt, bár roppant áldozatokat kellett hoznia az ország újjáépítése és fejlődése érdekében. Számtalan vezető állást és hivatalt töltenek be a felszabadult munkásosztály tagjai. Ezen a téren is szakítottunik a régivel, a megszokottal, az elavulttal és a helytelennel, mert ezek az elvtársak legtöbbször sokkal jobban megállják a helyüket, mint az iskolai végzettséggel ugyan rendelkező, de sokszor begyepesedett fejű régi hivatalnokok. Ha hazánkban szétnézünk, a legtöbb helyt azt látjuk, hogy merészen bátran szakítottunk már a régivel és újat teremtettünk a régi helyett. Vannak azonban helyek, ahol nem merünk, sőt sok hely, ahol nem is eléggé akarunk szakítani a régivel, a megszokottal, az elavulttal, pedig ezek a mi legveszedelmesebb ellenségeink közé tartoznak. Ezt állapította meg Rákosi elvtárs a Tanácskozáson. A debreceni üzemekben igen sok újítás történt, bár az újítási javaslatok száma korántsem üti me, a Szíriát mérták el Ezúttal azonban nem erről van szó, hanem azt kell, hogy megállapítsuk, hogy az újítások kivétel nélkül egyes munkások kezdeményezései voltak. Sokszor, mint ezt a MÁV. műhely (Vagongyár) példáján láttuk, az üzem vezetősége nemhogy segített volna az újítóknak, hanem egyenesen akadályozta az újítási javasatok elkészítését. Más esetekben, mint ez a Hajlított Bútorgyárban, vagy a HÉV-nél történt, az újítók magukra hagyatva, az üzem vezetőségétől nem támogatva, készítették el újításaikat, amelyet azután nem egy esetben jutalmaztak is. Elég az hozzá, hogy az újító mozgalom a legtöbb debreceni üzemben nem volt eléggé szervezett és nem élvezett kellő támogatást a vállalat vezetősége részéről, kivéve az egyetlen Textilműveket, ahol valóban tervszerűen összedolgozott a technikai személyzet a vezetőséggel és a munkásokkal. Ennek azután mutatkozik is az eredménye: a termelés állandóan növekszik és egyre magasabb százalékot érnek el az üzem sztahanovistái. Éppen a Textilgyár példája bizonyítja, hogy a Sztahánov-mozgalom csak ott fejlődhet ki, csak ott lehet eredményes, ahol a vállalat minden dolgozója a nagy cég érdekében együtt tud és együtt is akar dolgozni. A sztahanovizmus nem csupán magasabb teljesítményt jelent, hanem egyben azt is jelenti, hogy a sztahanovista gyökeresen szakított a régi termelési módszerrel, felrúgta a régit és új módszert valósított meg. A sztahanovisták — mondja Sztálin elvtárs — ,,művelt és technikailag képzett emberek, akik munkájukban a pontosság és a szabatosság példaképét adják, akik értékelni tudják az idő szerepét a munkában, és megtanulták, hogy az időt nemcsak percekkel, hanem másodpercekkel is kell mérni". Az idő felhasználása azonban azt is jelenti, hogy a munkát a szervezettség elérhető legtökéletesebb fokára emeljük, ezt pedig egy munkád, magára hagyatva, nem tudja véghez vinni, akármennyire is számol a másodpercekkel, ehhez az üzem vagy az üzem részlegének összefogása szükséges. De az üzem összes munkásainak összefogása egyúttal nem egy sztahanovista kiemelkedését teszi lehetővé, hanem többet, sőt lehetséges az is, hogy az egész üzemet a munka termelékenységének sztahanovista fokára emeli. Azonban ez nem lehetséges, ha a régi termelési módszerekhez ragaszkodunk, ha nem rúgjuk fel ezeket, ha nem alkotunk meg újakat. Ez a legfontosabb feladat-Bátran neki kell fogni a kezdeményezésnek, a Vagongyárban csakúgy, mint a Hajlított Bútorgyárban vagy a Bőrgyárban. A Bőrgyár kivételével Debrecenben, még sehol nem alakultmeg egy kísérleti műhely vagy laboratórium. A vállalatvezetők nagy része nem állapította még meg, hogy a jelenlegi, a régi, az elavult munkamódszerek rosszak, gátjaivá váltak a termelésnek, tehát szakítani kell velük. Jók voltak a tőkésrendszer alatt, de nem jók nekünk. Elég volt, ne hordjuk tovább az uraságok elviselt ruháit- Bátor kezdeményezésre van szükség minden debreceni üzemben, minden üzem minden egyes részlegében, mert ez fejlődésüink meggyorsításának és ellenségeink legyőzésének alapja. G. L. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1950 március 1. Leszállítják a Szovjetunióban az élelmicikkek és az iparcikkek árát A Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának határozata alapján az 1940-ben elért új hatalmas termelési sikerek következtében 1950 március 1-től leszállítják a Szovjetunióban az élelmicikkek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árát. Az 1950 március 1-i árleszállítás szám szerint a harmadik a Szovjetúnióban, melynek eredményeképpen a lakosság egy év alatt nem kevesebb, mint kít milliárd rubel nyereségre tesz szert. A Szovjetunióban a rubel tírfolyamát aranyalapra helyezik és a külföldi valutákhoz viszonyítva felemelik az árfolyamát A Szovjetunió minisztertanácsa elredelte, hogy 1930 március 1-étől kezdve megszünteti a rubel árfolyamának dolláralapon való meghatározását és a rubel arany tartalmának megfelelően áttér a sokkal szilárdabb arany alapra. Ezáltal a rubel árfolyama a külföldi valutákhoz viszonyítva, nagy mértékben emelkedik. Világszerte fokozódik a békemozgalom A magyar nők fokozott termelő munkával készülnek a nemzetközi nőnap megünneplésére Jóború Magda elvtársnő nyilatkozata A március 1.-i Nemzetközi Nőnapot a béke harcos védelme jegyében ünnepük a nők százmilliói szerte a világon. A Nemzetközi Nőnappal kapcsolatos előkészületekről Jóbely Magda, az MNDSZ főtitkára a következő nyilatkozatot adta a MTI munkatársának: " A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség múlt év novemberében tartott moszkvai tanácsülésén felhívta a világ asszonyait a békeharc fokozására és március 8.-ának minden eddiginél nagyobb szabású megünneplésére. Ennek megfelelően folynak az előkészületek világszerte. A Szovjetunióban nemcsak a nők, de az egész szovjet nép megünnepli március 8.-át, a nők munkahelyeit feldíszítik, megajándékozzák őket, az egész szovjet társadalom ünnepli a kommunizmus építésében jelentős szerepet játszó szovjet nőket. Nagyszabású előkészületek folynak Olaszországban és Franciaországban is, ahol a dolgozó nők és a háziasszonyok ezen a napon nagygyűléseken követelik a háborús előkészületeit megszüntetését. Hasonló nagygyűléseket tartanak az asszonyok Angliában, az Egyesült Államokban és a világ többi országaiban is. A magyar nők szintén a békéért folyó harc jegyében készülnek március 8.-ára s elsősorban a termelő munkában való fokozott részvételükkel, jobb és több termeléssel kívánják erősíteni a nemzetközi béketábor magyar frontját. Az üzemekben dolgozó nők felajánlásokat tesznek, bekapcroódnak az egyéni versenybe, bordokat alakítanak. Az üzemek igozó asszonyai általában összekötik március 8.-i. felajánlásaikat az április 4.-i előkészületekkel és arra törekszenek, hogy minél nagyobb lendületet adjanak velük annak a mozgalomnak, amely hazánk felszabadításának ötödik évfordulóját kimagasló termelési eredményekkel kívánja megünnepelni. A falvak dolgozó női is méltó módon akarják megünnepelni a Nemzetközi Nőnapot. A termelőszövetkezeti csoportokban több helyen alakítanak női brigádokat, így pl. a dombegyházi, makói, sápi termelőszövetkezeti csoportoklótagjai bejelentették, hogy március 8-ra brigádot alakítanak. A magyar nők nemzetközi szolidaritásuknak kifejezést kívánnak adni azzal is, hogy március 8-ra leveleket, ajándékokat küldenek a különböző országok asszonyainak. A legtöbb levél és ajándék a hős szovjet asszonyoknak Olaszország minden részében nagy sikereket ér el a békemozgalom, amelybe pártállásra való tekintet nélkül a lakosság egyre szélesebb rétegei kapcsolódnak be. A nápoly városi tanács egyhangúlag napirendi javaslatot fogadott el, amelyben szükségesnek tartja, hogy 1. a nagyhatalmak kössenek megállapodást a fegyverkezés verseny megállítására, 2. hárítsák el az atombombázások szörnyű veszedelmét, 3. vessenek véget az idegháborúnak és állítsák helyre a bizalmat a népek között A nápolyi városi tanács napirendi határozatát átadták a polgármesternek azzal a felhívással, hogy juttassa el az olasz kormányhoz. .készül. A diósgyőri vasgyárban dolgozó nők 1000 forint értékű ruhaneműt küldenek az olasz gyermekeknek. Tolna megye aszszonyai a hős vietnami nők számára készítettek ajándékokat. Március 8-án a magyar nők országszerte gyűléseket rendeznek, amelyeken kifejezésre juttatják harcos szolidaritásukat valamennyi ország harcos asszonyaival, a Szovjetúnió iránti szeretetüket és hűséges ragaszkodásukat, a háborús uszítók, az imperialisták iránti engesztelhetetlen gyűlöletüket. Mindezek az előkészületek és ünnepségek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar főtársadalom még szélesebb rétegei kapcsolódjanak be a béke megvédéséért egyre fokozódó erővel folyó nagy nemzetközi küzdelembe. — fejezte be nyilatkozatát Jóbora Magda. Dunn, az Egyesült Államok római nagykövete a napokban Bolognába érkezett, hogy ott megnyissa az amerikai tájékoztató iroda székházát. Bologna dolgozói az amerikai nagykövetet nagyszabású béketüntetésekkel fogadták. A bolognai üzemekben röpgyűléseket tartottak és azokon elfogadott békehatározatokat eljuttatták az amerikai nagykövethez. Olaszország demokratikus tömegei felkészültek a nemzetközi békeküldöttség fogadására és üdvözlésére. A küldöttség kedden akarja átnyújtani békefelhívását az olasz parlamentnek. Az olasz béketanács szombati ülésén Sereni kommunista szenátor ismertette az olasz békemozgalom sikereit. Terjed a békemozgalom Olaszországban