Néplap, 1950. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1950-04-01 / 77. szám
A FELSZABADULT HAZA Szalagfűrészek éles■ sikító hangja tölti be a műhelyt. A fűrészek ,,szoprán“ hangjába bele-bele dörmög a gyalugép mély ,’baritonja". A gépek mellett felhalmozott megmunkálásra váró faanyag szemmel látható gyorsasággal fogy. A gépkezelő munkások nem félnek, hogy munka nélkül maradnak, mert a segédmunkások gyors, szapora munkával pótolják a hiányt. Felbúg a gyár kürtje. Jelzi az ebédidőt. A gépek még egy pillanatig működnek, azután elcsendesednek. A Hajlított Bútorgyár gépműhelyének dolgozói ma kivételesen nem az ebédlő felé irányítják lépteiket, hanem a műhely egyik tágasabb részébe gyülekeznek. Röpgyűlésre készülődnek a szabászokkal együtt. Alig volt még ország a világon, amely olyan osztatlan ellenszenvekben részesült volna a világ min- den népe előtt, mint az úri Magyarország. Az 1848-as hősi sza- badságharc a világ minden haladó emberét megmozdította ugyan és rokonszenvükkel, támogatásukkal ] felénk fordultak, de a szabadság , harc emlékét igen hamar kitörölték a világ széles tömegeinek tudatából az elkövetkező idők, a reakciós, minden más nemzetisé- *get vadul elnyomó, Magyarországot kormányzó reakciós, maradi, gőgös és fennhéjázó földesurak, , akik minden lehető alkalommal a reakciós kormányok mellé álltak. ■ A távolabbi népek, mint a francia, vagy az angol nem ismerték, nem ismerhették a magyar dolgozó népet, azok az angol urak, akik néhanapján elvetődtek hozzánk, egy régen idejét múlta középkori romantikus látványosságon kívül egyebet nem igen láthattak. Elvitték őket a Hortobágyra, erre az óriási, több mint százezer holdas pusztaságra itt Európa közepén, ahol nem termett meg semmi. Uraink így saját mérhetetlen ostobaságukkal és tehetetlenségükkel kérkedtek külföldi vendégeink előtt. Nem ismertek így Magyarországból semmit az angolok vagy a franciák a tschardaschon és a guliaschon kívül, no meg a földesurak mérhetetlen gőgjén kívül. Ez a helyzet az első világháborrú után sem változott meg, nyugaton nem ismertek minket és a közelebbi népek, közvetlen szomszédaink pedig egyenesen meggyűlölték a magyar népet. Csak a legfelvilágosultabb, leghaladóbb emberektettek különbséget a magyar nép és a magyar dolgozó népet kormányzó urak között. Elsősorban nem azonosította a kettőt az élenjáró párt, a Kommunista Párt. De a szomszédos népeket, a románt, a jugoszlávot, a csehszlovákot elidegenítette és elriasztotta a magyar kormány revizionista külpolitikája. A két háború között a mindenkori kormány a Trianon előtti Magyarország területi egységének visszaállítását és tízmilliónyi idegen nemzetiség elnyomatását tűzte ki célul és ezért az úgynevezett utódállamok felrobbantására és megsemmisítésére törekedtek. A Bethlen-kormány például következetesen kitért a Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával való barátságos tárgyalások elől, sőt visszautasította ez államoknak nem egy ízben megnyilvánuló törekvését a béktés megegyezésre. Bethlen következetesen ellenséges politikájával teljesen elidegenítette a szomszéd népeket Magyarországtól. Ez a külpolitika természetesen nem egyezett a magyar dolgozó nép érdekeivel Aligha van olyan ország Európában ahol annyira eltávolodott volna a hivatalos külpolitika a nép érdekeitől, mint éppen Magyarországon Ennek a külpolitikának azonban az volt az eredménye, hogy Magyarország kis, nyolcmilliós népével a legelszigeteltebb népe volt a világnak. Körülöttünk ellenséges kormányok vezette népek és a távolban sem volt egyetlen barátunk a kis népek egyetlen védelmezője, a Szovjetunió kivételével. Ily körülmények között viték be a magyar népet a legalávalóbb, legigazságtalanabb háborúba, mégpedig éppen egyetlen barátunk, a Szovjetunió ellen, s mi több, a háborút éppen annak a népnek oldalán folytattuk, amelynek vezetői évszázadokon át a magyar nép teljes megsemmisítésére és az utolsó években pedig éppen kiirtására törtek. Ez a háború nem végződhetett , másként, mint teljes vereséggel. Csupán azért nem végződött teljes nemzeti pusztulással és a magyar nép szétszórásával és meg- ,semmisítésével, mert ezt a rabló, ezt az igazságtalan háborút éppen a Szovjetunió ellen viseltük, így az előrelátható katasztrófa helyett a háború végén nem nemzetünk pusztulása következett be, hanem ellenkezőleg, nemzetünk felemelkedése. Új korszak nyílt meg hazánk történetében és ezt a minden eddiginél boldogabb korszakot a Szovjetuniónak köszönhetjük. Ám ezenkívül szinte elképzelhetetlen mértékben nemzetközi helyzetünk is megváltozott a felszabadulás óta. Négyévszázados elnyomás és gyarmati sorban élés után először jelentünk meg a világtörténelem színpadán a többi nép között mint szabad és független, szabadságával élni tudó nép. Négy évszázad után, temérdek szenvedés és megaláztatás után ismét megjelent Európa közepén a független és szabad, önmagával rendelkező Magyarország. Amiért legnagyobb szabadsághőseink eredménytelenül éstengernyi vért hullajtva harcoltak, függetlenségülket megkaptuk a Szovjetuniótól. A Szovjetuniónak és népünk nagy barátjának, Sztálin elvtársnak köszönhetjük ezt is. Felszabadulásunk óta megváltozott a világ közvéleménye is velünk szemben. Az Angliában, Franciaországban élő haladó gondolkodású emberek már nem gondolnak megvetéssel népünkre elmaradottsága miatt, hanem elismerik eredményeiket és megbecsüléssel fordulnak felénk A világ munkásai a tőkés államok munkásosztályát pedig kétségtelenül igen jelentős eredményeink keményebb harcra, nagyobb lendületre lelkesítik saját elnyomóik, a tőkések ellen. A felszabadulás óta elért eredményeink kétségtelenül igen nagyok. Többet építettünk, mint az elmúlt rendszer ötven vagy száz év alatt és nagyobb jólétet teremtettünk meg a dolgozók számára, mint a múlt rendszer valaha is megtehette volna. Azonban egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy újjáépített városainkat, üzemeinket, virágzó mezőgazdaságunkat elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük és annak, hogy megmentett minket az imperialisták beavatkozási kísérleteitől. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy az amerikai és az angol beavatkozási kísérletek ellen mint egyenjogú állam léphettünk fel és eredményesen megvédhettük szuverenitásunkat. A felszabadulás óta megszűnt nemzeti elszigeteltségünk is. Erről tanúskodnak a nálunk megtartott nemzetközi kongresszusok és értekezletek, többek között a VIT-é, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségé. Az ellenséges szom- szádok helyett ma már baráti közösség vesz körül minket, az egy- kor megvetett népet. Szomszédainkat és minket is egy eddig teljesen ismeretlen és a világtörténelemben még soha elő nem fordult egvilttműködás köt össze ..Én, Drabek Müller Frigyes magam és brigádom nevében versenyre hívom ki az üzem összes dolgozóit, valamint a Vagongyár kazánkovácsműhelyét“ — kezdi felszólalását az egyik elvtárs Versenyfeltételeink a következők: 1. Egész évi tervünket 60 nappal előbb végezzük el. 2. Május 1. méltó megünneplésére teljesítményünk átlagát 130 százalékra emeljük és ezt az eredményt meg is tartjuk. 3. A nyersanyag kihasználását 61,8 százalékról 65 százalékra emeljük és ezt meg is tartjuk. Ezzel 20.768 forint havi, 249.200 forint évi megtakarítást érünk el. Az anyagkihasználás 3,2 százalékos emelése nagy dolog Közel negyedmilió forint megtakarítást jelent az üzemnek, egész népgazdaságunknak. A felcsattanó taps elismerést fejez ki. Helyes úton járnak a szabászok. A gépműhely dolgozói sem hagyják magukat. Fekete Sándor gépmunkás szólal fel. — Én vállalom, hogy ezévi egyéni tervemet július 1-ig teljesítem. 200 százalékos brigádom tagjai pedig vállalják, hogy tervünket szeptember 1-re befejezzük. Jelenlegi 205 százalékos eredményünket 220 százalékra emeljük Petruska József július 1-ig befejezi egyéves tervét. Szilvási József október 1-ig fejezi be tervét és brigádja 127 százalékos teljesítményét 156 százalékra emelt Fábián II István és Laki István vállalták, hogy évi tervüket november 15-re teljesítik. Fábián István eddigi 125 százalékos eredményét 128 százalékra, Laki István pedig 120 százalékos teljesítményét 124 százalékra emeli fel. — Július 1re elvégzem ez évi tervelőirányzatomat — mondja Mányi Béla elvtárs. — Május 1-re pedig vállalom, hogy 200 százalékos teljesítményemet 250 százalékra emelem. — Üzemünkben dolgozó „Szabadságharcos“ brigád nevében versenyre hívom ki a Vagongyár „Szabadságharcos“ brigádját A versenypontokat még ma kidolgozzuk és eljuttatjuk a vagongyáriaknak — mondja Csuka József, a brigád vezetője, Dolhai Imre műszakvezető, Horváth Tamás műszaki értelmiségi és Kovács István gépműhelyvezető is felszólalt. — Mi, műszakiak minden erőnkkel odahatunk, hogy jó szervezői munkánkkal biztosítsuk a felajánlások sikeres megvalósítását. Biztosítjuk az anyagot, a gépek jó karbantartását — mondja Kovács István, lesznek — mondja Budai Károly —, hogy a szakmunkások teljesíteni tudják felajánlásukat. Május 1e egy újítást vezetek be. Még tart a röpgyűlés a gépműhelyben, de már mint a futótűz terjed a hír az üzemben: versenybe léptek a gépműhelyiek a Vagongyár kazánkovácsműhely dolgozóival Balla Lajos csiszoló 60 nappal, Hegedűs Mihály asztalos 80 nappal, Nemes Lajosné fényező 60 nappal, Horváth Antal állító 90 nappal előbb fejezi be 1950. évi tervét. Gyöngyösi Erzsébet és brigádja 3 hónappal, Rácz Béla asztalos 2 hónappal, Bartha István ugyancsak 2 hónappal rövidíti meg évi tervteljesítésének idejét. A Bútorgyár dolgozói összesen 3.729 nap felajánlást tettek, ennyivel rövidebb idő alatt teljesítik évi tervüket. Közel 1 millió forint megtakarítást érnek így el. A röpgyűlések befejezése után a rengeteg javaslatból, felszólalásból elkészült a versenykihívás, amely A Hajlított Bútorgyár dolgozói november 15-ig befejezik 1950. évi tervüket, kiszélesítik a versenymozgalmat, csökkentik az önköltséget, selejtet . A kisegítő munkások is azon nek szövege a következő: politikai, kölcsönös segítség és gazdasági vonalon. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szintén a Szovjetuniónak köszönheti létrejöttét és a benne résztvevő Államok számára a gazdasági felemelkedés óriási távlatait nyitja meg. A Szovjetuniónak, felszabadításunknak köszönhetjük, hogy évszázados elszigeteltség és gyarmati sorban élet útjta mostmár emelt fővel, mint szabad és független nép menetelhetünk szomszédaink támogatásával és segítségével a felszabadult népek sorában a .TOOdSifizmBS felé. 15. fő. nagy VII. évfolyam 77. szám. 4RA 50 PILLÉR Szombat, 1950 április 1. Rákosi Mátyás elvtársat a Magyar Munkaérdemrend aranyfokosaival való kitüntetésre terjesztette fel a kormány A minisztertanács Dobi István miniszterelnök elnökletével pének délelőtt ülést tartott. A minisztertanács a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszendő törvényerejű rendelettervezetet fogadott el április 4 -ének, Magyarország felszabadulása napjának nemzeti ünneppé nyilvánításáról. Elhatározta a minisztertanács, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsához felterjesztést tesz Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettesnek a Magyar Népköztársaság kiépítése és megszilárdítása terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül — a Magyar Munkaérdemrend aranyfokozatával való kitüntetésére. A kereskedelmi miniszter előterjesztésére a minisztertanács hozzájárult az ország egész területén a finomlisztjegy megszüntetéséhez és a finomliszt teljes szabad forgalmához. Vagongyári elvtársak, dolgozók! Mi, Debreceni Hajlított Bútorgyár NV. dolgozói hazánk felszabadításának 5 éves évfordulójára tett felajánlásunkat túlteljesítettük. Ennek alapján május méltó megünneplésére, szocialista tervünk előbbi elvégzésére versenyre hívunk benneteket! Versenyfeltételeinkben vállaljuk: 1. hogy ötéves tervünk első évére előirányzott programunkat egész üzemünk november 15-re befejezi. Ezen belül a szabászat és gépműhely a vagongyári kazánkovácsműhely dolgozóit versenyre hívja, hogy november 1-re befejezi tervét. 2. Az üzem összes dolgozói vállaljuk, hogy kormányzatunk által előirányzott önköltségcsökkentési tervünket 17,8 százalékkal túlteljesítjük. 3. Üzemünk összes dolgozói egyöntetűen vállaljuk, hogy selejt százalékunkat 4 százalékról 3 százalékra csökkentjük. Ez 25 százalékos selejtcsökkentést jelent 4. Vállaljuk, hogy a szocialista munkaversenyben lévő dolgozóink számát, mely jelenleg 114 százaléka az üzemünk dolgozóinak, az év végére 75 százalékra emeljük. Ezen belül az egyéni versenyzők számát, mely jelenleg 61 százalék, 80-ra emeljük. 5. Vállaljuk, hogy ez évben egész üzemünk területén úgy kívül, mint belül tisztaságot és rendet teremtünk, hogy a munka folyamatosságát akadálytalanná tegyük. 6. Szabászműrhelyünk brigádja az anyag jobb kihasználása érdekében 3,2 százalékkal emeli kis anyag jobb kihasználását, ami évi 249.200.16 forint megtakarítást jelent. Ezen versenyfeltételek végrehajtásával szeretnénk kifejezni soha el nem múló hálánkat és szeretetünket a nagy Szovjetunió Vörös Hadserege, a szovjet nép nagy vezére, a magyar nép nagy barátja Sztálin elvtárs Iránt. Versenyfeltételeink végrehajtásával Pártunk és Rákosi elvtársunk iránt érzett szeretetünket és hálánkat akarjuk kifejezni. Tudjuk azt, hogy a szocialista munkaverseny fejlesztésével nemzetgazdaságunk megerősödését biztosítjuk és ezen keresztül a béketábor reánk eső szakaszát szilárdítjuk. Debreceni Hajlított Bútorgyár NV. dolgozói