Néplap, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

1950 JÚLIUS 1. SZOMBA! A romok helyén új gyár épült Komádiban... A Kendergyár dolgozói saját maguk építették fel az üzemet Az elmúlt év elején megalakult a Rostkikészítő NV Központja Budapesten. A vezetőség annak ellenére, hogy a feldolgozásra váró nyersanyag a komádi Kendergyár telepen tárolva volt, nem gondoskodott az üzem helyreállításáról, melyet a háború ideje alatt a földek poráig leromboltak. Több mint egy évi huzavona és tervezgetés után ezév június elsején beállították a termelési tervelőirányzatot, dacára annak, hogy a gyár még mindig romokban hevert. Ezév májusában a budapesti központ három részre oszlott s a komádi Kendergyár a Keletmagyarországi Rostkikészítő NV kötelékébe került. A vállalat vezérigazgatója Kiss elvtárs, látva a Kendergyár nehéz helyzetét, kiadta a jelszót, hogy márpedig június hónapban meg kell indulni a termelésnek. Kiss elvtárs az anyagi és erkölcsi támogatást meg is adta. Izsó elvtárs, a „vállalkozó" A Kendergyár Üzemi háromszöge azt a határozatot hozta, hogy az üzem dolgozóival karöltve felépítik a gyárat. A tilológépek és a törőgépek lealapozásához szakmunkás kellett volna. Ki is jött egy kőműves vállalkozó, „szemügyre vette" a telepet, méricskélt, számolgatott, majd a végén bejelentette, hogy a munka 10.200 forintba fog kerülni. A Kendergyár vezetősége ezt az összeget soknak találta és elhatározták, hogy szakmunkás nélkül oldják meg az építkezést. A vezetőség az üzem dolgozóit rövid megbeszélésre hívta össze, hogy közösen megtárgyalják a teendőket, a megbeszélés után idés Izsó József elvtárs jelentkezett, majd én leszek a vállalkozó, valami kicsit értek a kőműves szakmához. Izsó elvtárs mint „építkezési vállalkozó” még nem sok vizet tudott volna zavarni egyedül. Segítségre volt szüksége. Néhány pillanat múlva egy egész sereg ember jelentkezett. Sárközi János, I B. Nagy Lajos, Zöld Mihály, K. Nagy István, Sárközi István és Galambos István elvtársak, akik azonnal szerszámot ragadtak kezükbe és hozzáfogtak a munkához. Nem nézték azt, hogy letelt-e már a nyolc óra, az új üzem érdekében addig dolgoztak, ameddig csak láttak. Az egyik a gödröt ásta az alapozáshoz, a másik a maltert kavarta, téglát hordott. Mindenki dolgozott. Magunknak építünk Pünkösd két napjára és más vasárnapokra munkafelajánlást tettek a dolgozók. B. Nagy Lajos, Pető Mihály, Fejes Sándor, Szabó Sándor és Tegye János elvtárs is ott szorgoskodott a munkában. Az elvtársak figyelmét Szőts Sándor párttitkár elvtárs és Valastyán János telepvezető hívta fel az önkéntes munkára, melyhez ők is csatlakoztak. A párttitkár, a telepvezető és a dolgozók vállt vállhoz vetve azon fáradoztak, hogy a több mint öt éve romokban heverő gyárat felépítsék. — Felépíteni a gyárat, aztán újra dolgozni benne, de nem úgy mint régen, hanem jobban, sokkal jobban. Erre gondoltak a dolgozók, miközben egyre több téglát raktak egymásra, saját maguknak építik fel a gyárat, hogy megkezdhessék a szocialista termelést. Három hétig folyt a munka, majd ezután Hudák Imre elvtárs, az üzem gépésze éjt nappallá téve dolgozott a gépek leszerelésén. Ebben a munkában az üzemlakatosok is segítettek Hudák elvtársnak.. A gépek beszerelésével el is készült az üzem, melyre a Kendergyár minden egyes dolgozója büszkén tekintett fel. A törőgépet június 14-én üzembe helyezték, melyen nagymennyiségű készletet tároltak 22-ig, ameddig a tilolók is meg nem indultak. Az áztatók versenyben vannak az ország összes áztatóival, komoly eredményeket érnek el, tervüket állandóan túlteljesítik. Az újonnan felépült Komád Kendergyár már elfogadta a Győri Fonó versenykihívását és most már csak azt várják, hogy a debreceni Rostkikészítő Központtól kiküldjék a normázót, hogy megindulhasson a még komolyabb munka. Bevezethessék a darabbért, kifejlődhessen az egyéni verseny. (P. F) VERSENY az üzemi aratóbrigádok között A Vagongyár VIII. osztály esztergályosai és a 10-es alapszervezet vasárnapi aratási versenyre hívta ki az üzemből induló brigádokat és a debreceni üzemek aratóbrigádjait. A VIII. osztályból és a 10-es alapszervezetből összesen 56 dolgozó indult a környező TSZCS-kbe a dolgozó parasztság segítségére. Az üzemen kívül versenyre hívták a Dohánygyár, DHV, Bútorgyár, Auguszta szanatórium, Vágóhíd és Richter-gyár dolgozóinak aratóbrigádjait. A vagongyári csoport reggel 4 órakor indul aratásra és este 5-ig aratnak. apasztalat csere a Scomari és DoLaz-pusztai kentergyáraL Lözöff A két kendergyár nem nagy távolságra fekszik egymástól, így a tapasztalatok átadása könnyűszerrel lehetővé válik. A két üzem között felmerülő kérdéseket közösen tárgyalják meg, a jó tapasztalatokat átadják egymásnak, a rossz munkamódszert pedig igyekeznek kiküszöbölni. A Dobai-pusztai Kendergyár dolgozói legutóbb a tiloló beállításának módszerét adták át a komádi kendergyár dolgozóinak. A tilolótengely méreteit, beállításait, a korong és a kések szabályozását vették át. Leleplezték a Községi Kenyérgyárban a klerikális reakció ügynökét A klerikális reakció elleni harc általában véve jól folyik az üzemekben. A becsületes dolgozók tudják, hogy a klerikális reakciót felszabadulás óta a régi rendszer visszaállításának és a2 amerikai imperializmusnak előharcosa, ezért ellene teljesen jogos önvédelmi harcot folytatunk- Egyes üzemekben akadnak azonban olyan dolgozók is, akik nyíltan a klerikális reakció védelmére állanak ki és ezzel szembe, kerülnek az üzem dolgozóinak többségével- Ez történt a Községi Kenyérgyárban isitt bizalmi állást töltött be Székely Zoltán volt horthysta vezérkari százados: a süteménybeolvasó feladatát látta el. Ez a volt százados ahelyett, hogy szakított volna múltjával és becsületesen dolgozott volna a nép érdekéért, nem átallotta a munkásokkal szemben védelmébe venni az imperializmus ügynökeit, akik elveszett uralmukat és elvesztett földbirtokaikat siratják vissza. Nyíltan hangoztatta, hogy a népi demokrácia jogtalanul vette el a főpapi nagybirtokokat. Székely törekvése szemmel láthatlag odairányult, hogy megbontsa a munkások egységét a kenyérgyárban és így akadályozza a termelést. A Községi Kenyérgyár pártszervezetének vezetősége természetesen nem tűrhette tétlenül Székely kísérleteit. Utánanéztek, hogyan is végzi el bizalmas munkakörét- Gyorsan megállapították, hogy Székely is, mint hasonszőrű barátai a ,tiszta elvi‘‘- térről átsiklott anyagi területre is és jelentékeny összeggel károsította meg a vállalatot. A mutatkozó hiányokat eltüntette, vagyis a száraz sütemények közé írta be, így aztán Székely gyorsan kikerült a Kenyérgyárból. Eddig az eset. Ebből azonban tanulságokat kell levonnunk. A legfontosabb: aki ma államunk ellen szól, vagy cselekszik, az kikerülhetetlenül a büntető törvénykönyvben felsorolt legaljasabb bűncselekményeket is elköveti, lop, csal, rabolaztán gyilkol is. Államunkkal csak bűnözők szállhatnak szembe, ez bizonyosodott be Székely Zoltán esetében is- Éppen ezért az éberséget folytonosan fokozni kell a befurakodott ellenségek leleplezése érdekében- A Tavongyári futójavító dolgozói az őszi csúcsforgalomért Július elsején és másodikén a vasutas dolgozók országos értekezleten beszélik meg az őszi csúcsforgalommal kapcsolatban a vasútra háruló feladatok zavartalan és zökkenőmentes lebonyolítását. A debreceni Vagongyár vezetői és legjobb dolgozói is részt vesznek az értekezleten. A Vagongyár dolgozói erre az alkalomra munkafelajánlást tettek. Vállalták, hogy a terven felül 5 teherkocsi futójavítását végzik el. A futójavító alvázasai, szekrényesei, bognárai, valamint tetőfedői erőteljesebb iramban dolgoznak az őszi csúcsforgalom sikeréért. ÚJ TURKMÉN OPERA Az ashabadi Türkmén Operaház bemutatta Sztollár és Begir Horsov zeneszerzők új, „Boldogság folyója“ című operáját. Az opera a Szovjetunió népeinek boldog életét örökíti meg és arról szól, miként valósult meg a türkmén nép évszázados ábrándja, a száraz puszták öntözése Az új Opera nagy sikert aratott. a májusi terv sikeres teljesítése után a rosz versenyszervezés, az ellenség aknamunkája akadályozza a termelést a Gőztéglagyárban A város peremén, a Rákosi telep szomszédságában fekszik magasba szökő kéményeivel a debreceni Gőztéglagyár. A Téglagyárat tavaly nyáron, a hároméves terv utolsó esztendejében állították üzembe. Kijavították a háborúban megrongált gépeket, új cserepes szárítószínt építettek, beindították az anyagtermelést. Azóta 11 hónapja dolgozik az üzem és termel kisméretű téglát több, mint 100 munkással. A termelés azonban még nagyrészt tervszerűtlen és szervezetlen volt. Csak április óta van tervfelbontás, tervelőirányzat, folyamatos és állandó munka. Hogy az eredmények azóta hogy alakulnak, milyen a tervteljesítés, hogy folyik a munkaverseny, arról a termelés állása, az üzemi statisztika ad pontos adatokat. Áprilisban az egyhónapi előirányzat 660.000 nyers és 237.000 égetett tégla volt. Kétkemencés termelésre számítva. Ennek azonban a nyerstermelésnél csak 60,9, az égetettnél 58 százalékát tudta teljesíteni az üzem. Májusban már emelkedő előirányzat mellett 924.000 nyers, 333 ezer égetett tégla elkészítését vették tervbe. Ezt a komoly és magas mennyiséget jó munkalendülettel az előbbi hónaptól eltérően nemcsak elértek, de túl is teljesítette a gyár. A túlteljesítés mértéke a nyerstéglánál 21 százalék, az égetettnél 37 százalék volt. A júniusi tervhez ennek a sikernek a jegyében fogtalt hozzá. Azonban ahogy már is megállapítható, különösen a nyers téglegyártásnál ismét, éppúgy, mint áprilisban, nagy lemaradás van. Ezt megerősíti és alátámasztja az utolsó hét termelési eredménye is. A brigádok mindegyike éppúgy a présnél, a berakásnál, mint az elszedésnél, vagy másutt is jóval a száz százalékon alul teljesített. Csak 80 százalékban teljesítik a nyersanyaggyártás júniusi tervét. Hogy a termelés hullámzásának, állandó ingadozásának mi az oka, arról többféle magyarázatot lehet találni. Elsősorban a pártszervezet, az üb. munkája hiányos, nem kielégítő. Az üzemi pártszervezet korántsem áll hivatása magaslatán, nem vezet, hanem az események vezetik. Ez a lemaradás, a dolog után való kullogás meg is látszik minden téren. Nincs munkaverseny, nincs politikai felvilágosító munka. Az üzemnek mindössze 6 brigádja, három egyéni versenyzője van, ami kevés az összlétszámhoz viszonyítva. Még rosszabb a helyzet a felvilágosító munka terén. Harminchárom párttag közül nincs népnevelő, de ha papíron netán van is, egyikük sem beszélget el a dolgozókkal. Kétségkívül ebből következik az, hogy az állandó munkaerőhullámzás nehézségeit is beleszámítva, a dolgozók öntudata, politikai színvonala alacsony. Sokan vannak olyanok, akik még ma sem hallottak a Sztahanov-mozgalomról, a munkaversenyről. Ebben hibás az üb. is, amelynek szintén nincs egyetlen aktívája sem. Gátolja a munka sikerét az is, hogy a pártszervezet, meg az üb. is állandóan foglalkozik a hiányosságokkal, határozatokat is hoz, de ezek egyike sem valósul meg, eltűnik valamelyik fiókban. A másik hiba a műszaki személyzet és a megfelelő szakkáderek hiánya. Az üzemben aránylag sok a gép. A földkitermelésnél már „Báger” rakja a csillét, az agyag a felvonónál, a présnél szintén a gépek segítségével halad tovább. De ezekhez a gépekhez nincsen megfelelő szakember. Van ugyan egy gépész, két Lakatossegéd, de az utóbbiak most szabadultak, úgyhogy keveset értenek a bonyolult gépek kezeléséhez. Ebből adódik aztán, hogy géphiba és egyéb technikai okok miatt sok az állási idő. Csak a napokban történt, hogy reggel 4-től délelőtt 11-ig állott a műszak, ez természetesen hátráltatja a termelés folyamatosságát. A géphibákba, gépallásokba azonban még valami más is belejátszik. A dolgozók között befészkelődő ellenség keze. Éppen a pártszervezet gyengesége, a politikai munka szervezetlensége oka annak, hogy ezekre a jelenségekre még nem sikerült világosságot deríteni. Csak nemrég történt, hogy a géphiba miatt teljesen szétszedett és megtisztított présben egy 25 centiméter hosszú, 25 milliméter vastag szegletvasat találtak, ami ha a tokba beleakad, teljesen széjjel szakítja a présgépet. Ilyen jelenségek már régebben is előfordultak. Szinte naponta kerül valamelyik gépbe idegen tárgy, villahegy és egyéb vasdarab. Már egész halom vasgyűjtemény, drótkötél, vaslemez van, ami semmi esetre sem a földdel, hanem csak az ellenség kezével került a gépekbe. Különösen a darabbérezés bevezetése óta fordulnak elő sűrűn ilyen jelenségek, nyilván az üzemben megbúvó reakció így akar támadni. A nyerstéglaberakásnál még most, a darabbér bevezetése után három héttel sincs munkautalvány, nincs pontos számításra felhasználható anyag. Világos, hogy a dolgozók elégedetlenkednek és zúgolódnak. Ilyen hibák, körülmények között, — amelyek súlyosan hátráltatják a Gőztéglagyár munkáját, — az üzemi pártszervezetnek, az üb-nek feladata a gyors cselekvés, a politikai munka megjavítása, a munkaerő hullámzás kiküszöbölése. Ezek a legfontosabb feladatok, de emellett döntő figyelmet kell fordítani a munkaverseny megszervezésére, a termelékenység alakulására is. Nem szabad megengedni, hogy 70—80 százalékot teljesítsenek a brigádok, órákig álljanak a gépek, akár géphiba, akár egyéb ok Gerő elvtárs beszédének tanulságát ott is érvényesíteni kell. Mert csak a politikai munka megjavítása, a verseny beindítása, az ellenség könyörtelen leleplezése adhatja meg a biztosítékot a Gőztéglagyárnak arra, hogy teljesíteni tudja feladatát. Bőrrel feketéstek , bíróság elé kerülnek Gyanús külsejű alak haladt az elmúlt nap kerékpáron a Nagyállomás felé. A szolgálatot teljesítő rendőr igazolásra szólította fel az ismeretlent, akiről kiderült, hogy Panyik József egri borkereskedő és 6000 forint értékű bőrt akart feketén Debrecenből kicsempészni. Panyikot bekísérték a főkapitányságra, ahol elmondotta, hogy a bőrt Kovács József debreceni volt tímármestertől vette. A rendőrség azonnal vizsgálatot tartott Kovácsnál. Kiderült: annak ellenére, hogy Vígkedvű Mihály utcában lévő tímárüzemének iparengedélyét már mintegy két évvel ezelőtt az illetékes hatósághoz visszaszolgáltatta, még ma is gyártja feketén a bőröket, amit természetesen feketén hoz forgalomba, így került a hatezer forint értékű bőr Panyikhoz is. Most a rendőrség tovább folytatja a nyomozást, hogy felderítse a feketéző banda többi tagját is. Kovácsot és Panyikot egyébként őrizetbe vették. Árdrágításért, mert a 12.60 forintos bort 17.60-ért adta, külön is eljárás alá vonják. A feketéző banda ügyében rövidesen ítéletet hoz a megyei bíróság. 5 A pártépítés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere ! PÁRTMUNKÁS OV ÁSD! TERJESZD!