Néplap, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-03 / 178. szám

4 s hírek ! Várható időjárás : Mérsékelt t­éli, délnyugati szél, változó felhőzet. Többfelé — főleg nyu­­­­gaton — záporeső, helyenkint­­ zivatar. A meleg kissé mérsék­lődik. A Dohányipari Dalárda tag­jai csütörtökön, augusztus 3-án délután fél 5 órakor összpróbán a szokott helyen kivétel nélkül jelenjenek meg.­­ A Révai-gimnázium Szülői ■ Munkaközössége 3-án, csütörtö­kön délután 6 órakor olvasó­délutánt és utána megbeszélést tart. A szülők megjelenését kérjük. Debrecen város I. fokú ipar­hatósága közli az érdekeltek­kel, hogy a könnyűipari mi­nisztérium a terv, termeltetés, pénzügyi és anyaggazdálkodási kisipari feladatokat augusztus 1-gyel a Megyei Tanács Végre­­­­hajtó Bizottsága IV. ipari osz­­­­tálya hatáskörébe adta át, te­­­­hát a kisiparosság igénylései-­­­vel és kérelmével oda fordul­­­­jon, ne pedig a könnyűipari­­ minisztériumhoz. A debreceni Tudományegye­t­­em Orvostudományi Karának­­ tanulmányi osztálya felhívja a­­ debreceni Tudományegyetem orvostudományi karának összes még nem doktorált hallgatói­nak figyelmét, hogy a tanulmá­­­­nyi osztály hirdetőtábláján közzétett tanulmányi reform­­­­mal kapcsolatos miniszteri ren­­­­deletet saját érdekében olvas­sa el.­­ A debreceni járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 9304/1950. iksz. 6—1398/1949. Árverési hirdetmény kivonat. Serédi Péter és Sárdi Gyula­­ budapesti (V., Klotild-u. 16. sz.) lakos végrehajtónak Szép­­­­laki Ferencné sz. Szabó Zsófia debreceni (Kinizsi­ u. 69.) sz. la­kos végrehajtást szenvedő el­len indított végrehajtási ügyé­ben a tkvi hatóság a végrehaj­tási árverést 5000 Ft tőkeköve­telés és jár. behajtása végett a Debrecen thj. városban fek­vő s a debreceni 6047. sz. tkvi betétben A I. 1—2. sorsz., 6087, 6088. érsz. alatt felvett, a Csa­pókertben, Kinizsi­ u. 69. sz. alatt fekvő ház, udvar és sző­lőből álló, összesen 187.50 n.­­ölet kitevő ingatlannak a B. 4. sorsz. szerint Széplaki Ferenc­né szül. Szabó Zsófia végre­hajtást szenvedő nevén álló felerészére 3612 Ft kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1950 augusztus 23. napján i. e. 10 órakor Debrecenben, a te­lekkönyvi hatóság helyiségében (Simonffy­ u. 10. sz. I. e. 34. ajtó) fogják megtartani. Az ár­verésre kerülő ingatlanilletőség a kikiáltási ár felénél alacso­nyabb áron nem adható el. Bánatpénz a kikáltási ár 10 százaléka, melyet a magasabb ígéret ugyanannyi százalékára kell kiegészíteni. Debrecen, 1950 június 5. Dr. Füzessyr Ru­dolf sk.,­­bíró. (x) Megjutalmazták a Csokonai-színház több tagját Az évad első társulati ülése Hivatalosan megkezdődött a színiévad, az elmúlt nap­­i hosszú nyári szünet után ismét ki-, gyűlt a reflektorfény a színház­ban és a Párt, valamint a Megyei Tanács népművelési osztálya kép­viselőinek jelenlétében sor került az első társulati ülésre. Ott volt a színház összes szer­ződtetett tagja. Műszaki dolgozók, színészek, zenészek. Előttük mon­dott beszédet Téri Árpád elvtárs, az új igazgató, aki a színház fel­adatairól szólva kifejtette, hogy a Csokonai Színháznak is arra kell törekedni, hogy hirdesse a pártos művészetet, megteremtse az új kö­zönséget, megszerettesse az új, szocialista realista színdarabokat, továbbá vigye közel a szocialista kultúrát a közönséghez és arra tö­rekedjék, hogy az elmúlt eszten­dőben is meglévő nívókülönbséget Budapest és Debrecen között el­tüntesse. Hangoztatta, hogy most már le­hetőség nyílik a fiatal tehetségek kibontakozására, mert a színház vezetősége minden segítséget meg­ad a fiatal színészeknek. Végül ar­ról szólt, hogy levonva az elmúlt év tapasztalatait, ez idényben min­dent elkövet, hogy a Csokonai Szín­házban tökéletes elvtársi viszony alakuljon ki a műszaki dolgozók és a színészek között. A Magyar Dolgozók Pártja Me­gyei Bizottságának nevében Fá­bián Sándor elvtárs köszöntötte az új társulat tagjait. Elmondotta, hogy a Párt elsősorban ott tudja majd lemérni a színház munkáját, hogyan fogadja a dolgozó nép a színészeket, játékokat. — Figyelmeztetem a Csokonai Színház új társulatát, hogy a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság ismeri a színrekerülő daraboknak a szereplőit, tehát mint szigorú kriti­kus foglal helyet a nézőtéren. És, hogy megnyerje tetszésüket a da­rab, ahhoz elsősorban az kell, hogy a színészek hiteles, minden mes­terkéltség nélküli, szocialista-rea­lista alakítást nyújtsanak. Éppen ezért tartsanak kapcsolatot dolgozó népünkkel. Fábián elvtárs befejező szavai­ban szólott a színház belső életé­nek megváltozásáról, valamint­ a Párt és a színház közötti viszony­ról beszélt. Lelkesen megtapsolták felszólalását, majd Solti Bertalan elvtárs indítványozta: hívja ki a Csokonai Színház versenyre a táj­­színházi előadások megtartásában és az előadások nívósságában a győri színházat. Végül úgy döntöt­tek, hogy a pártiskola hall­gatói előtt zajlik le a főpróba és az elő­adás után megvitatásra kerül az előadott darab és a színészek játéka is. Komor István, a színház ren­dezője elmondotta felszólalásában, hogy a bolsevik pártosság, vagyis a szocialista realizmus alapja meg­követeli a színészektől, hogy alko­tásaikkal tevékenyen részt vegyenek a magyar népnek a szocializmus építéséért folytatott harcában. Ezután kiosztották azokat a ju­talmakat, melyet az elmúlt színi­­évadban jó színészi munkájukkal érdemeltek ki a tavalyi társulat tagjai. Zámori László, Selmeczy Mihály, Zenthe Ferenc 2000—2000, Kautzky József 1000, Mihályi Lici, Péter Gizella, Basilides Zoltán, No­vák István 500—500 forint jutal­mat kaptak. A műszaki dolgozók közül Géder András 1000, Lámfalusi Ferenc, Zolnai Imre, Váncsa And­rás, Zakar István 500—500, az iro­dai beosztottak közül Dombrádi Ernő és Kovács Lajos 1000—1000 forintot kaptak. A megjutalmazot­­tak nevében Selmeczy Mihály szó­lalt fel, aki köszönetet mondott a Pártnak és a népművelési minisz­tériumnak, azt hangoztatva, hogy a­ múltban soha nem fordult elő, hogy a színházi dolgozók munká­juk után külön jutalomban része­sültek volna. — Ezt csak a demokratikus ál­lamrendben, a szocializmust építő országban érhették, el a­ színészek — mondotta Selmeczy többek kö­zött. Az első társulati ülés az Inter­­nacionáléval ért véget. Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy a leg­jobb férj, szerető édesapa, testvér és rokon. Dr Kéry Sándor OTI sebészfőorvos hosszú szenvedés után 41 éves ko­rában elhunyt. Temetése pénteken délután fél 4 óra­kor lesz a köztemető dísz­­ravatalozó terméből. Lakás: Vörös Hadsereg­­útja 77. szám. Az új norma leküzdésével, a világbéke győzelme felé A Táncsics Cipőgyár dolgozói felkészülnek a koreai műszakra A Táncsics Cipőgyár legutóbbi sajtókiértékelésén a koreai hadi­helyzet ismertetése volt az első napirendi pont. A dolgozók csopor­tokat alkotva ültek és figyelmesen hallgatták a felolvasást, mely a ko­reai szabadsághősökről szólt. Azok­ról a hőstettekről, melyet a tőlünk messze élő és mégis velünk együtt harcoló távolkeleti nép elszántan vív az imperialista zsarnokság el­len. A Táncsics Cipőgyárban a dolgo­zók az új normák teljesítésével és túlszárnyalásával készülnek a­ ko­reai műszakra- Gulyás István elv­társ, fáradúzó munkás az új norma bevezetésének első napján 80 száza­lékot ért el s most a koreai mű­szakra készül. Hétfőn kezdődik a műszak és szombatig tart s ez idő alatt Gulyás elvtárs el akarja érni a 100 százalékot. „Nem csak, hogy el akarom, ha­nem el is érem. Tudom, hogyha ez új normát teljesítjük a koreai nép­­hősi harcát támogatjuk. Az ő har­cuk a mi harcunk is s az ő győ­zelmük a mi győzelmünk is. Ők fegyverrel kezükben vívják a csa­tát az imperializmus ellen, mi szer­számmal a kezünkben munkagépek mellett- Ellenségeinket az új nor­ma teljesítésével, a minőség foko­zásával, jobb munkával győzzük le. Ezeket mondja Gulyás elvtárs egyre lelkesebb szavakkal. A jövő­be bizakodva tekint, mert saját ma­ga és gyermekei boldogulását látja, kilencéves kislányáét és kéthónapos kisfiáét. Túlteljesítjük az új normát A csákózók is így gondolkoznak és ők is nagyban készülődnek a koreai műszakra. Lakatos István elvtárs élmunkás 114 százalékra tel­jesítette az új normát már az első napon. Az élmunkás jelvény vise­lése nagy kitüntetés és ezt tudja is Lakatos elvtárs. Nem akarja elve­szíteni, hanem az új norma túlszár­nyalásával megtartja és büszkén viseli tovább. Már napok óta szövi tervét, hogy a műszakon is példát mutasson, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is bebizonyítsa, hogy a koreai nép harcát munkájá­val támogatja■ — Ha tervünket előbb befejez­zük, győzelmünket is hamarabb el­érjük. Mi, csákózók november else­jére fejezzük be ez évi tervünket. Most már szeptember utolján tar­tunk a tervteljesítésben. És ehhez hozzájárul a koreai műszak is, me­lyen munkánk legjavát adjuk — mondja Lakatos elvtárs. A Táncsics Cipőgyár dolgozói minden erejükkel azon vannak, hogy a koreai műszak sikerrel jár­jon- A vezetőség, a pártszervezet segít nekik s közös erővel vívják meg a munka frontszakaszán a har­cot az új norma legyőzésével a vi­lágbéke győzelme érdekében. AZ ÖSSZES FALU- ÉS TANYAJÁRÓ CSOPORTFELELŐ­­SÖK MA ESTE 6 ÓRAKOR FONTOS ÉRTEKEZLETET TARTANAK VÖRÖSHADSEREG-ÚTJA 24. SZÁM ALATT Bíróság elé kerül a normálaié Béres Sándor A vagongyári dolgozók hosz­­szabb időn keresztül figyelték a „jó munkás“-nak számító Béres Sándort. A gyanú nem volt alaptalan. A két munkás­párt egyesülésénél kizárt Béres valóban az ellenség­­ ügynöke volt a debreceni Járműjavító NV-ben. Az ügyészség már elkészí­tette ellene a vádiratot. Beval­lotta ez a nyomorult munkás­áruló, Peyer, Bán, Böhm és társainak „tanítványa“, hogy ő „tudatosan, előre megfontolt szándékkal lazította a nor­mát, így szabotált.“ Fájt en­nek a csavargónak az, hogy a múlt proletárjai ma megbe­csült, vezető tagjai a társada­lomnak. A nyilasokkal szoros kapcso­latban álló Béres — aki a fel­­szabadulás után a Szociálde­mokrata Párt jobbszárnyán he­lyezkedett el — a közeli na­pokban áll bírái elé. „János Vitéz“ a szabadtéri színpadon A ,,Székely fonó“ színrehozatala után a város kulturális ügyosztálya elhatározta, hogy Kacsóh Pongrác: „János vitéz“ című dalművét is be­mutatja a nagyerdei Lenin-parkban lévő szabadtéri színpadon. A rende­zés nagy munkájával Versényi Idát bízták meg, aki szakértelmével, lel­kesedésével egyik részese volt a „Székely fonó“ hatalmas sikerének. A „János vitéz“ kitűnő szereposz­tásban kerül színre Debrecenben. A címszerepet Melis György, az Operaház fiatal szólistája énekli, aki jelenleg többhetes tanulmány­úton Prágában tartózkodik, ahol fellép a nagyoperában is. Iluskát Zentay Anna játssza. Ő nem isme­retlen Debrecenben, mert legutóbb a ,,Denevérében aratott sikert. A francia királykisasszony Raffay Er­zsi, a francia király Kenessey Fe­renc lesz, a mostohát Lőrincz Zsu­zsa, míg Bagót Mél­ykúti-Horváth István alakítja. A kórust a legjobb debreceni énekesekből állítják ösz­­sze, a kart és a Járműjavító NV zenekarát Rubányi Vilmos vezényli. A bemutatóra augusztus 20-án, alkotmányunk első évfordulóján kerül sor. Ezt megelőzően augusztus 10-én a Lenin-parkban lévő szabadtéri szín­padon az eredeti szereposztásban a „Székely fonó“ kerül ismét színre, Rubányi Vilmos vezényletével, a kórus és a debreceni MÁV filhar­monikus zenekar közreműködésé­vel. A „Székely fonó“-t egyébként vidéken is bemutatják. Augusztus 12-én Gyöngyösön, a Gyöngyösi Hét alkalmával. Az 5-ére tervezett mis­kolci utat technikai akadályok miatt későbbi időpontra halasztották. A Leány­ utcai iskola Szülői Munkaközössége műsoros fagy­­laltdélutánt rendez csütörtök délután 5 órai kezdettel, mely­re a pajtásokat szüleikkel együtt meghívja. Oroszul és magyarul tudó tisztviselőt és OROSZ NYELVOKTA­TÓKAT KERESÜNK hely­­ben felállítandó könyvtá­runk és nyelvtanfolyamaink részére. Orosz nyelvű aján­latokat életrajzzal „Gorkij, könyvtár*“ Budapest, VIII., Vilma királyné­ u. 45. cím­re kérjük. 1950 AUGUSZTUS 3. CSÜTÖRTÖK Városi Pártbizottság közleményei: Augusztus 3-án, csütörtökön dél­után 5 órakor az alapfokú hathetes esti előadóképző tanfolyam megkez­dődik a Pártoktatók Házában (Csapó utca 2.). A tanfolyam kijelölt részt­vevői és szemináriumvezetői ponto­san jelenjenek meg. Az összes falu- és tanyajáró cso­­portfelelősök ma este 6 órakor fon­tos értekezletet tartanak Vörös Had­­sereg­ útja 24. sz. alatt. Az összes termelő üzemek titkárai pénteken délután 5 órakor fontos ér­tekezletet tartanak a Vörös Hadsereg útja 24. szám alatt. Kérjük az elvtár­sak pontos megjelenését. F­ILM „NAGY PÉTER“ A szovjet film nemcsak a forra­­dalom óta lezajlott eseményeket, s az új társadalomért folytatott fegy­veres és országépítő harcot eleve­níti meg, de sok olyan filmet lá­tunk, amely régebbi időkig nyúlnak vissza és amely bemutatja­­Oroszor­szág múltját, megmutatja a haladó eszmék harcosait és a fejlődés aka­dályozóit egyaránt. „Nagy Péter“ című film egyike a legkiemelkedőbb történelmi alkotá­soknak. A film két részből áll■ Az első részt „Nagy Péter“ címmel ma mutatja be a Vígszínház. A filmnek célja 1■ Péter haladó szerepének bemutatása az orosz ál­lam fejlődésében. A filmen keresz­tül megismerjük gazdasági és szo­ciálpolitikai szilárdságát, amellyel az orosz hadsereget erősítette és az orosz flottát megteremtette, le­törve a főpapok és bojárok hala­dást gátló ellenállását. 1700-ban kezdődött a háború Oroszország és Svédország között a Balti tenger birtokáért­ Az első csa­tában Péter cár rosszul felszerelt hadserege vereséget szenved a své­dektől. Péter cárt ez nem töri meg, hanem „jó leckének" tekinti s nyomban hozzálát a hazai ipar alap­jainak lerakásához és erősíti a had­seregét. Újra felkészül a svédek elleni ütközetre, ,Nagy Péter“ című filmalkotás híven tükrözi vissza a cár erőfeszí­téseit, hihetetlen energiáját, amely­­lyel Oroszország felvirágoztatásáért küzdött- Az uráli bányák föltárása, az orosz flotta megteremtése az ő nevéhez fűződik. Az elavult régi szokások helyett a haladáshoz alkalmazkodva újakat vezet be. Nem a származás, hanem a tehetség és tudás szerint lépteti elő az embereket­ A film bemutatja a fejlődéstől és minden újtól és haladástól irtózó főpapokat, főnemeseket, eszközüket Alexej trónörököst, aki tanácsukra elindul, hogy segítséget kérjen apja ellen a római császártól. Már két évszázaddal ezelőtt is a Vatikán mindent elkövetett, hogy a fejlődést megakadályozza és benne a haladás ellenségei hű szövetségest találtak. „Nagy Péter“ című film ma kerül bemutatásra a Vígszínházban és a Meteor mozgóban■ Zsizsikes termény­ szállított be , őrizetbe vették a Mákot A debreceni, Külsővásárté­ren lévő terményraktárban el­mulasztották a kötelező éber­séget. Ennek következtében történt meg, hogy nagymennyi­ségű búzát és rozsot egy aljas kulák, id. Nagy Bélint, Nagy­csere 34. alatti lakos zsizsikes búzával fertőzött meg. Szepesi Sándor terményfelvásárló lep­lezte le ezt az aljas kártevőt, így került Nagy a megyei bí­róság fogházába. Kihallgatásakor tagadta, hogy zsizsikes búzát szállított be. Azzal védekezett, hogy, „csak“ barkós volt a terménye. Ez is büntetendő, azonban a kulák hazudozását nem fogadja el a megyei bíróság, mert a té­nyek bizonyítanak: Nagy Bá­lint fertőzött gabonát szállított be a terményraktárba, ezért a galád tettéért csak súlyos bün­tetés várhat rá.

Next