Néplap, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-03 / 178. szám
4 s hírek ! Várható időjárás : Mérsékelt téli, délnyugati szél, változó felhőzet. Többfelé — főleg nyugaton — záporeső, helyenkint zivatar. A meleg kissé mérséklődik. A Dohányipari Dalárda tagjai csütörtökön, augusztus 3-án délután fél 5 órakor összpróbán a szokott helyen kivétel nélkül jelenjenek meg. A Révai-gimnázium Szülői ■ Munkaközössége 3-án, csütörtökön délután 6 órakor olvasódélutánt és utána megbeszélést tart. A szülők megjelenését kérjük. Debrecen város I. fokú iparhatósága közli az érdekeltekkel, hogy a könnyűipari minisztérium a terv, termeltetés, pénzügyi és anyaggazdálkodási kisipari feladatokat augusztus 1-gyel a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága IV. ipari osztálya hatáskörébe adta át, tehát a kisiparosság igénylései-vel és kérelmével oda forduljon, ne pedig a könnyűipari minisztériumhoz. A debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának tanulmányi osztálya felhívja a debreceni Tudományegyetem orvostudományi karának összes még nem doktorált hallgatóinak figyelmét, hogy a tanulmányi osztály hirdetőtábláján közzétett tanulmányi reformmal kapcsolatos miniszteri rendeletet saját érdekében olvassa el. A debreceni járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 9304/1950. iksz. 6—1398/1949. Árverési hirdetmény kivonat. Serédi Péter és Sárdi Gyula budapesti (V., Klotild-u. 16. sz.) lakos végrehajtónak Széplaki Ferencné sz. Szabó Zsófia debreceni (Kinizsi u. 69.) sz. lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtási árverést 5000 Ft tőkekövetelés és jár. behajtása végett a Debrecen thj. városban fekvő s a debreceni 6047. sz. tkvi betétben A I. 1—2. sorsz., 6087, 6088. érsz. alatt felvett, a Csapókertben, Kinizsi u. 69. sz. alatt fekvő ház, udvar és szőlőből álló, összesen 187.50 n.ölet kitevő ingatlannak a B. 4. sorsz. szerint Széplaki Ferencné szül. Szabó Zsófia végrehajtást szenvedő nevén álló felerészére 3612 Ft kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1950 augusztus 23. napján i. e. 10 órakor Debrecenben, a telekkönyvi hatóság helyiségében (Simonffy u. 10. sz. I. e. 34. ajtó) fogják megtartani. Az árverésre kerülő ingatlanilletőség a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Bánatpénz a kikáltási ár 10 százaléka, melyet a magasabb ígéret ugyanannyi százalékára kell kiegészíteni. Debrecen, 1950 június 5. Dr. Füzessyr Rudolf sk.,bíró. (x) Megjutalmazták a Csokonai-színház több tagját Az évad első társulati ülése Hivatalosan megkezdődött a színiévad, az elmúlt napi hosszú nyári szünet után ismét ki-, gyűlt a reflektorfény a színházban és a Párt, valamint a Megyei Tanács népművelési osztálya képviselőinek jelenlétében sor került az első társulati ülésre. Ott volt a színház összes szerződtetett tagja. Műszaki dolgozók, színészek, zenészek. Előttük mondott beszédet Téri Árpád elvtárs, az új igazgató, aki a színház feladatairól szólva kifejtette, hogy a Csokonai Színháznak is arra kell törekedni, hogy hirdesse a pártos művészetet, megteremtse az új közönséget, megszerettesse az új, szocialista realista színdarabokat, továbbá vigye közel a szocialista kultúrát a közönséghez és arra törekedjék, hogy az elmúlt esztendőben is meglévő nívókülönbséget Budapest és Debrecen között eltüntesse. Hangoztatta, hogy most már lehetőség nyílik a fiatal tehetségek kibontakozására, mert a színház vezetősége minden segítséget megad a fiatal színészeknek. Végül arról szólt, hogy levonva az elmúlt év tapasztalatait, ez idényben mindent elkövet, hogy a Csokonai Színházban tökéletes elvtársi viszony alakuljon ki a műszaki dolgozók és a színészek között. A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottságának nevében Fábián Sándor elvtárs köszöntötte az új társulat tagjait. Elmondotta, hogy a Párt elsősorban ott tudja majd lemérni a színház munkáját, hogyan fogadja a dolgozó nép a színészeket, játékokat. — Figyelmeztetem a Csokonai Színház új társulatát, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság ismeri a színrekerülő daraboknak a szereplőit, tehát mint szigorú kritikus foglal helyet a nézőtéren. És, hogy megnyerje tetszésüket a darab, ahhoz elsősorban az kell, hogy a színészek hiteles, minden mesterkéltség nélküli, szocialista-realista alakítást nyújtsanak. Éppen ezért tartsanak kapcsolatot dolgozó népünkkel. Fábián elvtárs befejező szavaiban szólott a színház belső életének megváltozásáról, valamint a Párt és a színház közötti viszonyról beszélt. Lelkesen megtapsolták felszólalását, majd Solti Bertalan elvtárs indítványozta: hívja ki a Csokonai Színház versenyre a tájszínházi előadások megtartásában és az előadások nívósságában a győri színházat. Végül úgy döntöttek, hogy a pártiskola hallgatói előtt zajlik le a főpróba és az előadás után megvitatásra kerül az előadott darab és a színészek játéka is. Komor István, a színház rendezője elmondotta felszólalásában, hogy a bolsevik pártosság, vagyis a szocialista realizmus alapja megköveteli a színészektől, hogy alkotásaikkal tevékenyen részt vegyenek a magyar népnek a szocializmus építéséért folytatott harcában. Ezután kiosztották azokat a jutalmakat, melyet az elmúlt színiévadban jó színészi munkájukkal érdemeltek ki a tavalyi társulat tagjai. Zámori László, Selmeczy Mihály, Zenthe Ferenc 2000—2000, Kautzky József 1000, Mihályi Lici, Péter Gizella, Basilides Zoltán, Novák István 500—500 forint jutalmat kaptak. A műszaki dolgozók közül Géder András 1000, Lámfalusi Ferenc, Zolnai Imre, Váncsa András, Zakar István 500—500, az irodai beosztottak közül Dombrádi Ernő és Kovács Lajos 1000—1000 forintot kaptak. A megjutalmazottak nevében Selmeczy Mihály szólalt fel, aki köszönetet mondott a Pártnak és a népművelési minisztériumnak, azt hangoztatva, hogy a múltban soha nem fordult elő, hogy a színházi dolgozók munkájuk után külön jutalomban részesültek volna. — Ezt csak a demokratikus államrendben, a szocializmust építő országban érhették, el a színészek — mondotta Selmeczy többek között. Az első társulati ülés az Internacionáléval ért véget. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb férj, szerető édesapa, testvér és rokon. Dr Kéry Sándor OTI sebészfőorvos hosszú szenvedés után 41 éves korában elhunyt. Temetése pénteken délután fél 4 órakor lesz a köztemető díszravatalozó terméből. Lakás: Vörös Hadseregútja 77. szám. Az új norma leküzdésével, a világbéke győzelme felé A Táncsics Cipőgyár dolgozói felkészülnek a koreai műszakra A Táncsics Cipőgyár legutóbbi sajtókiértékelésén a koreai hadihelyzet ismertetése volt az első napirendi pont. A dolgozók csoportokat alkotva ültek és figyelmesen hallgatták a felolvasást, mely a koreai szabadsághősökről szólt. Azokról a hőstettekről, melyet a tőlünk messze élő és mégis velünk együtt harcoló távolkeleti nép elszántan vív az imperialista zsarnokság ellen. A Táncsics Cipőgyárban a dolgozók az új normák teljesítésével és túlszárnyalásával készülnek a koreai műszakra- Gulyás István elvtárs, fáradúzó munkás az új norma bevezetésének első napján 80 százalékot ért el s most a koreai műszakra készül. Hétfőn kezdődik a műszak és szombatig tart s ez idő alatt Gulyás elvtárs el akarja érni a 100 százalékot. „Nem csak, hogy el akarom, hanem el is érem. Tudom, hogyha ez új normát teljesítjük a koreai néphősi harcát támogatjuk. Az ő harcuk a mi harcunk is s az ő győzelmük a mi győzelmünk is. Ők fegyverrel kezükben vívják a csatát az imperializmus ellen, mi szerszámmal a kezünkben munkagépek mellett- Ellenségeinket az új norma teljesítésével, a minőség fokozásával, jobb munkával győzzük le. Ezeket mondja Gulyás elvtárs egyre lelkesebb szavakkal. A jövőbe bizakodva tekint, mert saját maga és gyermekei boldogulását látja, kilencéves kislányáét és kéthónapos kisfiáét. Túlteljesítjük az új normát A csákózók is így gondolkoznak és ők is nagyban készülődnek a koreai műszakra. Lakatos István elvtárs élmunkás 114 százalékra teljesítette az új normát már az első napon. Az élmunkás jelvény viselése nagy kitüntetés és ezt tudja is Lakatos elvtárs. Nem akarja elveszíteni, hanem az új norma túlszárnyalásával megtartja és büszkén viseli tovább. Már napok óta szövi tervét, hogy a műszakon is példát mutasson, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is bebizonyítsa, hogy a koreai nép harcát munkájával támogatja■ — Ha tervünket előbb befejezzük, győzelmünket is hamarabb elérjük. Mi, csákózók november elsejére fejezzük be ez évi tervünket. Most már szeptember utolján tartunk a tervteljesítésben. És ehhez hozzájárul a koreai műszak is, melyen munkánk legjavát adjuk — mondja Lakatos elvtárs. A Táncsics Cipőgyár dolgozói minden erejükkel azon vannak, hogy a koreai műszak sikerrel járjon- A vezetőség, a pártszervezet segít nekik s közös erővel vívják meg a munka frontszakaszán a harcot az új norma legyőzésével a világbéke győzelme érdekében. AZ ÖSSZES FALU- ÉS TANYAJÁRÓ CSOPORTFELELŐSÖK MA ESTE 6 ÓRAKOR FONTOS ÉRTEKEZLETET TARTANAK VÖRÖSHADSEREG-ÚTJA 24. SZÁM ALATT Bíróság elé kerül a normálaié Béres Sándor A vagongyári dolgozók hoszszabb időn keresztül figyelték a „jó munkás“-nak számító Béres Sándort. A gyanú nem volt alaptalan. A két munkáspárt egyesülésénél kizárt Béres valóban az ellenség ügynöke volt a debreceni Járműjavító NV-ben. Az ügyészség már elkészítette ellene a vádiratot. Bevallotta ez a nyomorult munkásáruló, Peyer, Bán, Böhm és társainak „tanítványa“, hogy ő „tudatosan, előre megfontolt szándékkal lazította a normát, így szabotált.“ Fájt ennek a csavargónak az, hogy a múlt proletárjai ma megbecsült, vezető tagjai a társadalomnak. A nyilasokkal szoros kapcsolatban álló Béres — aki a felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt jobbszárnyán helyezkedett el — a közeli napokban áll bírái elé. „János Vitéz“ a szabadtéri színpadon A ,,Székely fonó“ színrehozatala után a város kulturális ügyosztálya elhatározta, hogy Kacsóh Pongrác: „János vitéz“ című dalművét is bemutatja a nagyerdei Lenin-parkban lévő szabadtéri színpadon. A rendezés nagy munkájával Versényi Idát bízták meg, aki szakértelmével, lelkesedésével egyik részese volt a „Székely fonó“ hatalmas sikerének. A „János vitéz“ kitűnő szereposztásban kerül színre Debrecenben. A címszerepet Melis György, az Operaház fiatal szólistája énekli, aki jelenleg többhetes tanulmányúton Prágában tartózkodik, ahol fellép a nagyoperában is. Iluskát Zentay Anna játssza. Ő nem ismeretlen Debrecenben, mert legutóbb a ,,Denevérében aratott sikert. A francia királykisasszony Raffay Erzsi, a francia király Kenessey Ferenc lesz, a mostohát Lőrincz Zsuzsa, míg Bagót Mélykúti-Horváth István alakítja. A kórust a legjobb debreceni énekesekből állítják öszsze, a kart és a Járműjavító NV zenekarát Rubányi Vilmos vezényli. A bemutatóra augusztus 20-án, alkotmányunk első évfordulóján kerül sor. Ezt megelőzően augusztus 10-én a Lenin-parkban lévő szabadtéri színpadon az eredeti szereposztásban a „Székely fonó“ kerül ismét színre, Rubányi Vilmos vezényletével, a kórus és a debreceni MÁV filharmonikus zenekar közreműködésével. A „Székely fonó“-t egyébként vidéken is bemutatják. Augusztus 12-én Gyöngyösön, a Gyöngyösi Hét alkalmával. Az 5-ére tervezett miskolci utat technikai akadályok miatt későbbi időpontra halasztották. A Leány utcai iskola Szülői Munkaközössége műsoros fagylaltdélutánt rendez csütörtök délután 5 órai kezdettel, melyre a pajtásokat szüleikkel együtt meghívja. Oroszul és magyarul tudó tisztviselőt és OROSZ NYELVOKTATÓKAT KERESÜNK helyben felállítandó könyvtárunk és nyelvtanfolyamaink részére. Orosz nyelvű ajánlatokat életrajzzal „Gorkij, könyvtár*“ Budapest, VIII., Vilma királyné u. 45. címre kérjük. 1950 AUGUSZTUS 3. CSÜTÖRTÖK Városi Pártbizottság közleményei: Augusztus 3-án, csütörtökön délután 5 órakor az alapfokú hathetes esti előadóképző tanfolyam megkezdődik a Pártoktatók Házában (Csapó utca 2.). A tanfolyam kijelölt résztvevői és szemináriumvezetői pontosan jelenjenek meg. Az összes falu- és tanyajáró csoportfelelősök ma este 6 órakor fontos értekezletet tartanak Vörös Hadsereg útja 24. sz. alatt. Az összes termelő üzemek titkárai pénteken délután 5 órakor fontos értekezletet tartanak a Vörös Hadsereg útja 24. szám alatt. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. FILM „NAGY PÉTER“ A szovjet film nemcsak a forradalom óta lezajlott eseményeket, s az új társadalomért folytatott fegyveres és országépítő harcot eleveníti meg, de sok olyan filmet látunk, amely régebbi időkig nyúlnak vissza és amely bemutatjaOroszország múltját, megmutatja a haladó eszmék harcosait és a fejlődés akadályozóit egyaránt. „Nagy Péter“ című film egyike a legkiemelkedőbb történelmi alkotásoknak. A film két részből áll■ Az első részt „Nagy Péter“ címmel ma mutatja be a Vígszínház. A filmnek célja 1■ Péter haladó szerepének bemutatása az orosz állam fejlődésében. A filmen keresztül megismerjük gazdasági és szociálpolitikai szilárdságát, amellyel az orosz hadsereget erősítette és az orosz flottát megteremtette, letörve a főpapok és bojárok haladást gátló ellenállását. 1700-ban kezdődött a háború Oroszország és Svédország között a Balti tenger birtokáért Az első csatában Péter cár rosszul felszerelt hadserege vereséget szenved a svédektől. Péter cárt ez nem töri meg, hanem „jó leckének" tekinti s nyomban hozzálát a hazai ipar alapjainak lerakásához és erősíti a hadseregét. Újra felkészül a svédek elleni ütközetre, ,Nagy Péter“ című filmalkotás híven tükrözi vissza a cár erőfeszítéseit, hihetetlen energiáját, amelylyel Oroszország felvirágoztatásáért küzdött- Az uráli bányák föltárása, az orosz flotta megteremtése az ő nevéhez fűződik. Az elavult régi szokások helyett a haladáshoz alkalmazkodva újakat vezet be. Nem a származás, hanem a tehetség és tudás szerint lépteti elő az embereket A film bemutatja a fejlődéstől és minden újtól és haladástól irtózó főpapokat, főnemeseket, eszközüket Alexej trónörököst, aki tanácsukra elindul, hogy segítséget kérjen apja ellen a római császártól. Már két évszázaddal ezelőtt is a Vatikán mindent elkövetett, hogy a fejlődést megakadályozza és benne a haladás ellenségei hű szövetségest találtak. „Nagy Péter“ című film ma kerül bemutatásra a Vígszínházban és a Meteor mozgóban■ Zsizsikes termény szállított be , őrizetbe vették a Mákot A debreceni, Külsővásártéren lévő terményraktárban elmulasztották a kötelező éberséget. Ennek következtében történt meg, hogy nagymennyiségű búzát és rozsot egy aljas kulák, id. Nagy Bélint, Nagycsere 34. alatti lakos zsizsikes búzával fertőzött meg. Szepesi Sándor terményfelvásárló leplezte le ezt az aljas kártevőt, így került Nagy a megyei bíróság fogházába. Kihallgatásakor tagadta, hogy zsizsikes búzát szállított be. Azzal védekezett, hogy, „csak“ barkós volt a terménye. Ez is büntetendő, azonban a kulák hazudozását nem fogadja el a megyei bíróság, mert a tények bizonyítanak: Nagy Bálint fertőzött gabonát szállított be a terményraktárba, ezért a galád tettéért csak súlyos büntetés várhat rá.