Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
1950 OTCTÖIt KI! VASA I!NAP 9 Debreceni tudósok és művészek a békéért A Békekölcsön-jegyzés hazafias kötelességéből mindenki ki akarja venni a részét, legyen az takarítónő vagy egyetemi tanár. Mindegyik egyet akar, a békét, a szabadságot, a boldog, megelégedett életet, erre szavaztak akkor, amikor a Békekölcsönt lejegyezték. Az értelmiségi dolgozók és a művészeti dolgozók is kiveszik a részüket a Békekölcsön-jegyzésből, mindannyian a béke mellé akarnak állni a szabadság, a boldog szabad megelégedett élet mellé. Dr. Kellner Béla egyetemi tanár ezeket mondta: " Minden dolgozónak hazafias kötelessége a Békekölcsön-jegyzésben erejéhez mérten részt venni. A tervkölcsönben is bebizonyosodott, hogy az ország jólétét, a dolgozók helyzetét javította. Ennek egyenes folytatása a Békekölcsön, ami még az előbbieken kívül mindnyájunk közös ügyét, a békét szolgálja. Dr. Bárczi Géza nyelvész professzor 6000 forintot jegyzett és kijelentette: „Amitén jegyeztem a Békekölcsönre talán még mindig kevesebb, mint amit az a szegény négygyerekes anya jegyzett, aki itt takarít s aki jóval felül jegyzett fizetésén. Mindannyian látjuk azt a hatalmas munkalendületet, melyet dolgozó népünk felmutat az ötéves terv sikeréért. Mindannyiunknak kötelessége támogatni népünk erőteljes harcát a békéért. A mi tudományos tervünk is olyan nagy, hogy ha a Békekölcsön-jegyzéssel alátámasztva sikeresen teljesítjük, méltó részesei leszünk a békéért vívott harcnak.’’ Dr. Szabó István professzor így nyilatkozik a Békekölcsönről: „Örömmel jegyeztem a békekölcsönt, mert ez további biztosítékot nyújt ahhoz a békés alkotó munkához, amelyet a magyar , népi demokrácia olyan bámulatos sikerrel fejt ki. Második éve vagyok a bölcsészkar dékánja s megtudom" állapítani, hogy egyetemünk bölcsészkara,, az ötéves terv létért féléve alatt szép fejlődést ért el. A művészeti dolgozók is lelkes nyilatkozatokattesznek: Téri Árpád a Csokonai Színház igazgatója ezeket mondja: „Most el kell dőlni, ki hova tartozónak érzi magát. Én a béke harcos, táborába tartozom, a békétakarom.» ezért jegyeztem a Békekölcsönre 2500..forintot. A színháznak fokozottabb kötelessége kivenni a részét a Békekölcsön jegyzésben. A színház az a terület a kultúrfronton, amelyre hatalmas összegeket áldozott és áldoz az államunk. Nekünk elsősorban kötelességünkforintjainkkal is támogatni azt a békét, amely biztosítja boldog életünket.” A „Viharos alkonyat” első felvonásának szünetében Zenthe Ferenc a Csokonai Színház tagja az üzemi DISZ agit. prop. felelőse így nyilatkozott: „A béke megvédéséért mindent megteszek. Ha arról lesz szó, hogy harcban kell megvédeni, akkor is ott leszek,, csakúgy, mint most, mikor a Békekölcsönt jegyeztem. Hogy miért jegyeztem? Elsősorban azért, mert békében akarok tovább fejlődni. A felszabadulás előtt Kiss Ferenc, a „cézár” nem adott számomra pódiumot, sőt a felvételi volgámt egyenesen kirúgott a Színházból. Most jobbnál jobb darabokban játszom. Népköztársaságunk úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogat. Legutóbb is 200 forintos jutalmat adott nekem. Tehát a Békekölcsön jegyzésem, már az indulás előtt, duplán megtérült.” Spányik Fen szintén szerepel a „Viharos alkonyat”-ban. A következőket mondotta: „A Békekölcsön jegyzése lelkiismereti kérdés. Aki szereti hazáját, családját, gondol a jövőjére, boldogságára az jegyez Békekölcsönt. Én gondolok a testvéremre, a keresztlányomra, a békére — jegyeztem is 800 forintot. Ez egyébként hazafias kötelességem is. Tudom, hogy ezzel az összeggel is a béke megvédését segítem. De a Békekölcsön nekem azt is jelenti, hogy a múlttal ellentétben engem már nem a kapitalista igazgató, hanem két éve az állam fizet. Ezt csakaz tudja értékelni, aki a múltban kapitalista igazgatóhoz kapott szerződést. Ha volt közönség, akkor volt fizetés is, ha nem volt, akkor éheztünk. Ma nincs gondunk, a Békekölcsön sikere pedig tovább erősíti az államunkat, még jobb lesz a múltban megvetett színészek élete is.” Megszegi az állam és az egyház közti megegyezést Dessewffy Elemér püspökladányi kanonok Az ország fővárosától a legkisebb községig, a legeldugodtabb tanyáig mindenütt tömegmozgalomként bontakozott ki a Békekölcsön jegyzése. Az íveken felsorakozó nevek: munkások, dolgozó parasztok, pedagógusok, hivatalnokok, tudósok, művészek, vállalatvezetők, nyugdíjasok, katonák, papok, kisiparosok és kiskereskedők nevei egyben, azt is jelentik, hogy dolgozó népünk azért a sok,sok milliárdos beruházásért, az állandó életszínvonalemelkedésért, a hidakért, vasútért, az új ég a korszerűsített üzemekért, gépállomásokért, szociális beruházásokért, csecsemőotthonokért, bútorokért, Csepel-motorkerékpárokért és az új, modern iskolákért tehetségéhez mérten felajánlásokat tesz, hogy rövid időn belül sokkal többet kapjon vissza. Békekölcsön jegyzésével népünk tehát segíti a béketábor harcát, védi az otthont, családot, jövőt és a boldogságot! Vannak azonban néhányan, akik a halált és a pusztulást választják inkább. Az imperialisták magyarországi ügynökei azonban most is rosszul spekulálnak. A háború papja A püspökladányi pártbizottságon nagy a sürgés-forgás. Képílnek az elvtársak a mai gyűrre, melyen a kárpátukrajnai kolhozparasztok tartanak beszámólót, Palánki elvtárs, a párttitkár pedig a Békekölcsön-jegyzésben elért eredményeket számolja. A számoszlopok a jegyzési verseny püspökladányi frontján aratott győzelmünket jelentik. „Nem szeretnénk a Békekölcsönjegyzésben rosszabbul végezni, mint a terménybegyűjtésben. Akkor az élvonalban, álltunk“ — modatta Palánki elvtárs, a spárthelyiség előtt az egyik népnevelővel találkozunk. ,,Könnyöradományt akart adni a kanonok a dolgozó nép államának”— újságolta. „Most jövök Tőle, úgy viselkedett, mint 1948-ban, mikor szintén, nyíltan ellenünk, a nép ellen fordult. Arra hivatkozott most, hogy nincs tengerije, a hízónak, így nincs tehetsége 200 forintnál többet jegyezni. Hát ide figyeljen elvtárs, én csakegyszerű TSZCS-tag vagyok, jövedelmem kevesebb, mint Dessewffy Elemér kanonoké, de azért odaírtam az 1000 forintot a jegyzési ívre, a háború papja, nem a békéé!“ Ez volt Szilágyi elvtársnak, a másik népnevelőnek a megállapítása is. „Azt mondta nekünk többek között, hogy nem politizált. Ez persze hazugság. Nem politizál mellettünk, a dolgozó nép, a béke mellett. Ellenünk an-Széplaki István elvtársnak, a földművesszövetkezet ügyvezetőjének is jó az emlékezőtehetsége. „A kanonok legjobb barátai a 2000 hold bérlettel rendelkező Mocsáriak, Tisza földbirtokos és ötvös ügyvéd voltak — mondja. — Hol a kanonoknál, hol cimboráinál tartottak hajnalig tartó dáridókat. Volt miből, a földjük — melyen mi látástól vakulásig dolgoztunk — jól jövedelmezett. Én akkoriban mint cseléd laktam kinn a Farkas-szigeten, ahol Mocsári Imrének és Bélának volt a birtoka. 1938-ban nagy estélyt tartott ott Mocsári, melyen megjelent természetesen a kanonok is. Éjfél körül járt már az idő, folyt a pezsgő és a tánc, mikor az épület hátsó oldalának egyik ablakán fény szűrődött ki. Közelebb mentem, orromat az ablaküveghez nyomtam és úgy figyeltem a szobában lejátszandó eseményeket. Jelenlétem kitudódott. Főnököm, „vitéz” Thury Elemér pedig azonnali hatállyal elzavart állásomból — mint később megtudtam Dessewffy Elemér kérésére. Harangozójának, Szabó Lászlóinál inkább. Esténként szinte smmlenap összejön barátjaival és hol itt, hol ott hallgatják rádión „Amerika hangját”. A kapott híreket aláá gyónás közben, a hívők fülébe súgja. Komoly rémhírterjesztő-központ a parókia Püspökladányban.“ Dessewvffy kanonok nap, mint nap megszegi az állam és az egyház között kötött megegyezést. A felszabadulás előtt azonban nem volt reá panasza az uralkodó osztálynak. Mircse Lázárné, akinek a férje a terítőtelepen tűzoltó, visszaemlékszik még az 1914-es időkre. „Akkor minden prédikációjában a szovjet népet ócsárolta, állandóan arról beszélt, hogy ha bejönnének a szovjet katonák, azok lemészárolnák a gyerekeket és a védtelen asszonyokat.“ nak több hónapi fizetéssel adós. A múltkoriban összevesztek és az öreg harangozó az utcáról kiabálta be a parókiára: „Most ugye már nem vagyok jó, de bizony 1— 2 évvel ezelőtt nem engedett volna el semmi pénzért. Emlékezzék csak vissza, mikor gyűlést rendeztek a kommunisták és maga ott sürgött-forgott mellettem. Hangosabban, gyorsabban és hosszan húzzad Laci — kiabálta felém, hogy megzavarjuk a kommunisták gyűléseit.” Árad a panasz. Mélyen elítélik a dolgozók Dessewffy kanonok magatartását, aki az elmúlt napokban még sorbanállást is szervezett Ladányban. A jól kihízott kanonok szemben áll a néppel. Azokkal a százezrekkel és milliókkal, akik ezekben az órákban a béke megvédése érdekében harcos magatartást tanúsítanak. Azokkal, akik becsületes munkájukkal, Békekölcsön jegyzésükkel leraknak egy-egy téglát az épülő ország alapjaiba. Azokkal, akik nem tűrik Dessewffy Elemér kanonok ellenséges magatartását! Két évvel ezelőtt zavarta a kommunisták gyűlését A Békekölcsön jegyzés a béke megerősítését szolgálja - mondotta Tajthy Lajos polgári plébános, aki 1000 forintos jegyzett kéri és visszaadja, példa rá az ötéves tervkölcsön. Vessünk el hát minden felesleges beszédet, itt én nyitom meg a jegyzést, mert tudom, hogy a béke megerősítését szolgálja. Dr. Tajthy Lajos ezek után ezer forintot jegyzett. Úgy beszédével, mint jegyzésével bebizonyította, hogy a maga részéről betartja a kormány és az egyház között létrejött megegyezést. Polgáron ez időben még egy békevédelmi bizottság tartott gyűlést, ezen Hínár András róm. katolikus plébános szólalt fel többek között. Hínár plébános is hangsúlyozta beszédében, hogy a béke megvédése mindenkinek szent kötelessége. Felhozta többek között elért nagy eredményeinket, rámutatott arra, hogy a tavalyi tervkölcsönnel a jegyzők saját magukon segítettek, mert mindenkinek sokkal jobban megy a sora. Aztán a Békekölcsönnel foglalkozva hangoztatta, hogy „mi a békekölcsön-jegyzésünkkel a szebb és boldogabb, békés jövőnket alapozzuk meg. Ezzel is bebizonyítjuk, hogy azt a szabadságot, amit a nagy Szovjetuniónak köszönhetünk, meg is tudjuk védeni, az amerikai imperialistákkal szemben.“ Pénteken este Polgáron békegyűlést tartottak az ottani dolgozók. Volt máshol is ilyen békegyűlés. Polgáron a békegyűlésen megjelent a polgári plébános is és felszólalt az öszszegyűltek előtt. Felszólalásában rámutatott azokra a hatalmas eredményekre, amelyet az ötéves terv első nyolc hónapja hozott a községbe is A polgári Tiszahíd, új házak tízszámra a községijén, fokozódó jólét: ezt hozta eddig a terv. Amerre csak nézünk, mindenütt emberibb és boldogabb lett az élet, ezt hozta a terv, a mi tervünk. ’Beszélt a tőkések terveiről is, a háborúról, a világháborúban annyi halott volt, hogy koporsókból utat lehetett volna rakni Páristól Moszkváig, özvegyek, árvák milliói, nyomorúság, szegénység: ezt zúdította az emberiségre az imperialisták terve, háborút, tömeggyilkosságot. Ez ellen a kannibáli tervek ellen indult meg a békemozgalom, amelyben ma már az emberiség fele részt vesz. — Ha háború helyett, ha rombolás helyett építésre fordítottuk volna az erőt, beláthatatlan, hol lennénk ma már — mondotta. — Mindenkire váégül miután a Békekölcsönre egy havi fizetését jegyezte, azzal a felhívással fordult hallgatóihoz, hogy kövessék példáját, így a tartós békéért küzdenek. Polgáron két plébános, két katolikus pap beszélt. Mindkettő betartja a megegyezést. Mind a kettő bebizonyította ez alkalommal, hogy őszinte híve a magyar dolgozó népnek és készek vele haladni munkájában és küzdelmében a béke uatkozik isten törvénye: Ne ölj. A béke kívánsága és vágya eltölti az embereket, de a békét meg is kell védeni. És nekünk igazi béke kell, amelyben tovább építhetünk, ezért a békéért harcolni, ez minden jóakaratú ember kötelessége. — A háború sok pénzbe kerül, csak egy atombomba elkészítése 2 millió dollárba kerül. A béke védelmére is pénz kell. Most kormányunk hozzánk fordult, pénzzel is segítsük a béke .megvédése és a szocializmus védelmét. Ezt a pénzt kölcsön építésének nagy kérdéseiben. Ma délelőtt nyílik meg a pallagpusztai mezőgazdasági technikum Dolgozó népünk állama komoly figyelmet fordít és rendkívüli fontosságot tulajdonít a népből kikerülő új mezőgazdasági szakemberek képzésére. Az ötéves terv célkitűzésének megfelelően új mezőgazdasági középiskolák, mezőgazdasági technikumok sora nyílik meg az országban. Debrecenben is megkezdi működését egy ilyen mezőgazdasági szakiskola. A pallagpusztai régi agráregyetem helyén növénytermesztési és állattenyésztési technikum indul ebben a tanévben. Az új technikum ma délelőtt 11 órakor ünnepélyesen nyitja meg kapuit a tanulni vágyó dolgozó parasztfiatalság előtt. A megnyitó az iskola dísztermében lesz. Az iskola vezetősége ez alkalomból kéri a dolgozókat, hogy minél nagyobb számban képviseltessék magukat a munkás-paraszt szövetség jegyében a ma délelőtt ünnepélyes megnyitón. BEFEJEZŐDÖTT A KÖNYV-HÓNAP GRÚZIÁBAN A napokban fejeződött be Grúziában a könyv hónapja. A könyv hónapja alkalmából Tbilisziben és a köztársaság körzeti központjaiban több új könyvüzlet nyílt. A városi és falusi könyvtárak kibővítették könyvállományukat. A könyv hónapja alatt 10 és fél millió rubel értékű könyvet adtak el a köztársaság területén. Gyümölcsfa vásárlók Figyelem ! Illetéktelen egyének visszaélve a vásárlók jóhiszeműségével, gyümölcsfa megrendeléseket vesznek fel. Csak az állami faiskolák és szőlőoltványtelepek fényképes igazolvánnyal ellátott üzletszerzői jogosultak gyümölcsfa, Szőlvessző és egyéb faiskolai termelvények rendelésének felvételére. Óvakodjunk, más ügynöknél ne rendeljünk, mert csak károsodhatunk.