Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-01 / 255. szám
st?! 4 II. évfolyam, 255. szám, AK A 50 FILLÉR Szerda, 1950 november 1. Fogadjuk meg bölcs tanítónk szavát ■ vegyük a másodtermények kérdését. A mi éghajlati viszonyaink mellett a kalászosok learatása után legalább hárommillió holdon lehetne mirodveteményt, tarlórépát, csalamádét, muhart, kölest vetni. Ha ezt az eredményt el tudnók érni, könnyen 50 százalékkal emelhetnék állatállományunkat.“ ■ Rákosi Mátyás október 27 i beszédéből Az állami gazdaságokban, a fszcs-kben és a falvakban a tanácsok vezetésével most készítik el a jövő gazdasági év mezőgazdasági üzemtervét. Az egyénileg dolgozó parasztok ugyancsak most készítik el saját egyéni üzemtervüket. Az üzemtervek elkészítésénél igen nagy segítséget ad Rákosi Mátyás elvtárs október 27-i beszéde, amelyben felvetette a másodtermények termesztésének és állatállományunk növelésének kérdését. Rákosi elvtárs szavaival a Párt szólt a dolgozó parasztsághoz. Dolgozó parasztságunk a felszabadulás óta elért nagy, kétségtelenül nagy sikereit annak köszönhette, hogy a mezőgazdasági munkában mindig megfogadta a Párt iránymutatásáts- ennek alapján végezte a mezőgazdasági munkák nagy részét. A Párt most ismét utat mutatott a dolgozó parasztságnak, akár a fszcs-kben, akár az állami gazdaságban dolgozik. A kalászosok és őszi vetések utáni másodvetésekre kétségtelenül sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk, ha állatállományunkat növelni akarjuk. Tavaly Hajdú-Bihar megyében 17 ezer holdon vetettünk el másodterményt. A megye dolgozó parasztsága ezzel a földművelésügyi minisztérium előirányzatát telesítette, sőt, mintegy 13 százalékkal túl is teljesítette. A megyében élénk érdeklődés volt a másodvetés iránt. Különösen a derecskei és a nagylétai járásokban igényeltek igen sok vetőmagot a másodvetésre. Néhol még zöldségféléket is termeltek a már learatott földeken. Kétségtelenül jó eredményűvel járt a legtöbb helyen még az idei szárazságban is a másodtermények vetése. Azok a tszcs-k és dől- h'ozó parasztok, akik másodszor is bevetették földjüket, bizakodóbb szemmel nézhetnek állataik teli takarmányozása elé. De csak tizenhétezer holdon termeltünk másodszor is. Megelégedhetünk-e ezzel? Nem! A megyében az idei gazdasági évben 256.613 holdon vetettünk őszi kalászost. Hozzájön még ehhez őszi borm, zabosbükköny és őszi takarmánykeverék több, mint nyolcezer holdja és a tavaszi vélemények, tavaszi árpa, zab, borsó, mintegy 68 ezer holdja. Összesen 332.000 hold. Bizonyos, hogy ez a terület teljesen nem hasznosítható másodvetés céljára, de bizonyos az is, hogy legalább 170.000 holdat be lehet vetni másodszor is. Ez azt jelenti, hogy az idei eredményt könnyen meg lehet tízszerezni. Ha minden megye az ország területén megtízszerezné eddigi másodverés területét, akkor sem érnénk el a kétmillió holdat.:1 Pedig Rákosi elvtárs hárommillió holdról beszélt. Világos, hogy a megyében még az idén legalább meg kell ötszörözni a tavalyi másodvetés területét. Ez legyen a célkitűzése a Megyei Tanácsnak és a megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak és egyedileg dolgozó parasztjainak. Ez a célkitűzés közvetlenül a falu felemelkedését szolgálja. A falu és a mezőgazdaság fejlesztése és a falu jólétének emelése terén igen szép eredményeket értünk el. Elsősorban kiküszöböltük a tőkés társadalom tervszerűtlenségét a termelésben és a termékek eladásában. A dolgozó parasztságnak van mit eladnia és terményeiért jó árat is kap. Ez soha a múltban nem fordult elő. Ha jó termés volt megrothadt, ha kevés, nem volt mit eladnia. A dolgozó parasztság életszínvonala emelkedett és emelkedik, de nem állhatunk meg a mai szinten. Továbbra is emelni kelll és emelni fogjuk a dolgozó parasztság életszzínvonalát Ennek egyetlen módszere a társas gazdálkodás. Ám, de az egyénileg dolgozó parasztok gondolkodnak még, hogy belépjenek-e a termelőszövetkezetbe. Gondolkozási idő alatt is emelni akarjuk a dolgozó parasztság életszínvonalát, mert emelkednie kell megállás nélkül. Tizesinknek is célja kell, hogy legyen az egyre nagyobb jövedelem elérése. Ennek egyik eszköze az állatállomány szakadatlan növelése. A megyében az állatállomány máris igen szépen fejődött. 1938- ban Hajdú megyében 41 ezer szarvasmarha volt, ma a volt hajdúmegyei részen 67 ezer van. Sertés 88 ezer volt, ma több, mint 200 ezer van. Lovunk 21 ezer volt, ma 10.600 darab van. Juhállományunk még nem érte el a háború előtt. Ezek az eredmények nagyon szépek, de nem állhatunk meg ezeknél. A jelenlegi takarmánykészet csak szűkösen fogja fedezni a szükségletet. Ha a jelenlegi gazdálkodásnál maradunk, minden télután fel fog lépni, mint az elmúlt években, ezután is a takarmányhiány. Ezért feltétlenül szükséges, hogy másodvetésünk területét megsokszorozzuk. Az eredmény senki előtt sem lehet kétséges. Többet tejelő állataink, kövérebb állataink lesznek és több állatunk lesz. A statisztikai adatok állatállományunk fejlődése terén a háború befejezése óta azt mutatják, hogy nagy előrehaladást értünk el. Állatállományuk növekedése, k0lönösen pedig sertésállományunknak a 1938-as létszámhoz mért megsokszorozódása egyik legbeszédesebb tanújele dolgozó parasztságunk gazdasági megerősödésének és jólétének. A további fejlődés irányát Rákosi elvtárs mutatta meg beszédében, amelyet minden dolgozó parasztnak ismernie kell. Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy a másodvetés alá kerülő területek megnagyobbításával állatállományunk létszámát 50 százalékkal növelni tudjuk. Hajdú-Bihar megyében azt jelenti ez, hogy ma szarvasmarhaállományunkat a jelenlegi 128 ezerről 200 ezerre emeljük fel. Lóállományunkat a jelenlegi 30 ezerről 50 ezerre, a juhok számát 121 ezerről 200 ezerre. Ha, 50 százalékkal felemeljük a sertések számát, több mint félmillió sertés lesz a megyében. Nagyszerű célok ezek, érdemes küzdeni és dolgozni megvalósításukért. Rákosi elvtárs rámutatott a megvalósítás útjára is. Fogadjuk meg szavát és már most a mezőgazdasági üzemtervek elkészítésénél vegyük tervbe a másodvetés eddigi területének megötszörözését. G. L. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról A Magyar Közlöny közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét, 1917 november 7. napján Oroszország munkásosztálya, szövetségben a dolgozó parasztsággal és az elnyomott népekkel, Lenin és Sztálin dicső Bolsevik Pártja vezetésével, megdöntötte a kapitalizmust és a földkerekség egyhatodán megteremtette a világ első szocialista államát, a Szovjetuniót. 1917 november 7. napja a világtörténelem legnagyobb fordulópontja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történetében először hozott létre olyan államot, amely megszüntette az ember ember általi kizsákmányolását. Az Októberi Forradalom szülötte, a Szovjetunió az első olyan állam, amely nemzetközi kapcsolatainak alapjává a népek egyenjogúságon nyugvó együttműködését, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartását, a béke védelmét tette. A Szovjetunió a világ népeinek reménysége, támasza és példaképe a békéért, a függetlenségért, a szocializmustól vívott küzdelemben. A Nagy-Októberi Szocialista Forradalom évfordulója a magyar nép ünnepe is. Az Októberi Forradalom győzelméből született Szovjetuniónak köszönhetjük hazánk felszabadulását, nemzeti függetlenségünk megvalósulását. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy megvalósíthatjuk hazánkban is az Októberi Forradalom nagy eszményeit: a kizsákmányolás minden fajtájának megszüntetését, a dolgozó nép teljes felszabadítását, a szocializmust. November 7. napja a magyar nép számára is a győzelmes szocializmus, a dolgozók nemzetközi szolidaritása, a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt érzett hála ünnepe. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli: November 7. napja, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, a Magyar Népköztársaság állami ünnepe. Szombaton reggel nyitják meg a Magyar Békekongresszust Október 31-re országszerte befejeződtek a küldöttválasztó gyűlések, amelyeken a dolgozó magyar nép megválasztotta küldötteit a Békekongresszusra. A dolgozók mintegy kétezer küldöttet választottak, ennek 70 százalékát, mintegy 1400 küldöttet a vidék dolgozói jelölték. Az országban megválasztott kétezer küldött között van Farkas Mihály a Rákosi Művek és Révai József a MÁVACi küldöttei élén. Fábik József Kossuth-díjas kőműves, Szöczei Sándor Kossuth-díjas sztahanovista kovács, Artiszt Antalné munkaérdemrendes sztahanovista, a néphadsereg képviselői nagyszámban, a tudomány élenjáró képviselői, a többi között Lukács György, Mihailich Győző, Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanárok, Kodály Zoltán, Bajor Gizi, Palló Imre, Széchy Károly Kossuthdíjas mérnök, vezető egyházi személyek, élsportolók. Eddig 9 országból jelezték küldöttek érkezését,s előreláthatóan 11 ország küldöttei vesznek majd részt a kongresszuson. A vidék küldötteit a MÁV ünnepien feldíszített külön kocsikban hozza fel a fővárosba. A vonatok vezetésére a legjobb sztahanovista mozdonyvezetők kérték beosztásukat. A pályaudvarokon a küldötteket fogadóbizottságok várják. A Békekongresszusra számos ajándékot készítettek a vidék dolgozói és a fővárosi üzemekben is több felajánlást tettek. A kongreszszus alkalmából igen szép jelvény készült. A jelvényben magyar nemzetiszín 11 lobogó van benne szárnyaló békegalambbal.A kongresszus színhelyét, a Sportcsarnokot a kongresszus tiszteletére gyönyörűen feldíszítették. A Békekongresszus a békeszerető magyar milliók nevében november4-én, szombaton reggel 9 órakor kezdi meg tanácskozását a Sportcsarnokban. A megnyitó után Andiás Erzsébet Kossuth-díjas egyetemi tanár, a „Megvédjük a Békét" mozgalom Országos Tanácsána elnöke tart beszámolót a nemzetközi békeharcról, a stockholmi és prágai békefelhívás eredményéről és ezzel kapcsolatosan a további feladatokról Utána Darvas József közoktatásügyi miniszter ismerteti a magyar békemozgalomnak az elmúlt év folyamán elért eredményeit és a békeharcban előttünk álló legfontosabb feladatokat. A két beszámolót vita követi. Szombaton este a Városi Színházban díszbemutatón vetítik le a ,,Berlin eleste” c. hatalmas szovjet címet. A bemutató előtt először hangzik el Magyarországon Sosztakovics Sztálin-díjas szovjet zeneszerzőnek, a Szovjetunió összszövetségi békekongresszusára írt békedala. November 5-én, vasárnap a Békekongresszuson folytatódik a vita, majd Andics Erzsébet válaszol a hozzászólásokra. Ezután a kongresszus résztvevői megválasztják a Béke Hívei 11. Világkongresszusára Sheffieldbe a magyar nép küldötteit. Este fáklyásmenet vonul végig aHősök teréről a Kossuth Lajos térig, ahol a kongresszusi küldöttek fogadják a fáklyásmenet résztvevőit. Ezzel az ünnepi felvonulással fejeződik be a Magyar Békekongresszus. A Békekongresszus tanácskozásai mindkét napon reggel 9 órától délután 1 óráig tartanak, majd ebéd után 3-tól este 6 óráig folytatódnak. V.I. Putovkin és Sz. V. OSiarcov képviselik a Szovjetuniót a Magyar Békekongresszuson A Szovjetunió Összszövetségi Békebizottságának értesítése szerint, amelyet a „Megvédjük a Békét“ mozgalom Országos Tanácsához küldött, a Szovjetuniót a Magyar Békekongreszszuson V. I. Pudovkin és Sz. V. Obrazcov képviselik. * Vszevolod Ilarionovics Pudovkin, a világhírű Sztálin-díjas filmrendező. A szocialista filmrendezés nagymestere. Filmjeit szerte a világon ismerik. Ez év szeptemberében érkezett Magyarországra és ittléte alatt számos értékes útmutatást és segítséget nyújtott a magyar filmgyártás dolgozóinak. A magyar dolgozók jól ismerik Szergej Vlagyimirovics Obrazcovot, a Sztálin-díjas művészt, a moszkvai állami központi bábszínház vezetőjét. Obrazcov, a moszkvai állami központi bábszínházzal az idei Szovjet Kultúra Hónapjában látogatott el Magyarországra és itt előadásain megismertette a magyar dolgozókkal a szocialista bábjáték művészetét. A vietnámi nép lelkes odaadással készül a gyarmatosítók elleni nagy támadásra A Vietnami Nemzeti Unió központi vezetősége és a vietnami arcvonal vezetősége közös nyilatkozatot bocsátott ki az összes káderek és tagok számára. Ebben felszólítja őket, mozgósítsák Vietnam egész népét az általános ellentámadás előkészületeinek megggyorsítására, amelynek nyomon kell követnie a francia imperialista csapatok felett az északi határ mentén aratott legutóbbi győzelmeket. — Kihasználva — folytatja a nyilatkozat — a legutóbb aratott nagy győzelmek nyújtotta előnyöket, a káderek és tagok még szorosabban kell, hogy együttműködjenek a katonai és közigazgatási szervekkel. Ilyen módon képesek : 1. Tovább gyöngíteni az ellenség főerőit; 2. Még jobban kiterjeszteni a partizánháborút az ellenség által megszállt területeken; 3. Fokozni a propagandamunkát az ellenséges csapatok között; 4. Szétzúzni az ellenség „rizs-offenzíva“ tervét és megvédelmezni az őszi termést; 5. Szilárdan szembeszállni az ellenség „tisztogató“ hadműveleteivel; 6. Szűkíteni az ellenség által megszállt területet.