Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-01 / 255. szám

s­t?! 4 II. évfolyam, 255. szám, AK­ A 50 FILLÉR Szerda, 1950 november 1. Fogadjuk meg bölcs tanítónk szavát ■ vegyük a másodter­mé­nyek kérdését. A mi éghajlati viszonyaink mellett a kalászo­­sok learatása után legalább há­­rommillió holdon lehetne mi­­rodveteményt, tarlórépát, csa­­lamádét, muhart, kölest vetni. Ha ezt az eredményt el tudnók érni, könnyen 50 százalékkal emelhetné­k állatállományun­­kat.“ ■ Rákosi Mátyás október 27 i beszédéből Az állami gazdaságokban, a fszcs-kben és a falvakban a taná­csok vezetésével most készítik el a jövő gazdasági év mezőgazdasági üzemtervét. Az egyénileg dolgozó parasztok ugyancsak most készítik el saját egyéni üzemtervüket. Az üzemtervek elkészítésénél igen nagy segítséget ad Rákosi Mátyás elv­­társ október 27-i beszéde, amely­ben felvetette a másodtermények termesztésének és állatállományunk növelésének kérdését. Rákosi elvtárs szavaival a Párt szólt a dolgozó parasztsághoz. Dol­gozó parasztságunk a felszabadulás óta elért nagy, kétségtelenül nagy sikereit annak köszönhette, hogy a mezőgazdasági munkában mindig megfogadta a Párt iránymutatását­­s- ennek alapján végezte a mező­­gazdasági munkák nagy részét. A Párt most ismét utat mutatott a dolgozó parasztságnak, akár a fszcs-kben, akár az állami gazda­ságban dolgozik. A kalászosok és őszi vetések utá­ni másodvetésekre kétségtelenül sokkal nagyobb gondot kell fordí­tanunk, ha állatállományunkat nö­velni akarjuk. Tavaly Hajdú-Bihar megyében 17 ezer holdon vetettünk el másodterményt. A megye dol­gozó parasztsága ezzel a földmű­velésügyi minisztérium előirányza­tát telesítette, sőt, mintegy 13 százalékkal túl is teljesítette. A me­gyében élénk érdeklődés volt a má­sodvetés iránt. Különösen a derecs­kei és a nagylétai járásokban igé­nyeltek igen sok vetőmagot a má­­sodvetésre. N­éhol még zöldségfélé­ket is termeltek a már learatott föl­deken. Kétségtelenül jó eredmény­űvel járt a legtöbb helyen még az idei szárazságban is a másodterm­é­­nyek vetése. Azok a tszcs-k és dől- h'ozó parasztok, akik másodszor is bevetették földjüket, bizakodóbb szemmel nézhetnek állataik teli ta­karmányozása elé. De csak tizen­hétezer holdon termeltünk másod­­szor is. Megelégedhetünk-e ezzel? Nem! A megyében az idei gazdasági évben 256.613 holdon vetettünk őszi kalászost. Hozzájön még ehhez őszi bor­m, zabosbü­kköny és őszi takar­mánykeverék több, mint nyolcezer holdja és a tavaszi vélemények, ta­vaszi árpa, zab, borsó, mintegy 68 ezer holdja. Összesen 332.000 hold. Bizonyos, hogy ez a terület telje­s­en nem­ hasznosítható másodvetés cél­jára, de bizonyos az is, hogy leg­alább 170.000 holdat be lehet vetni másodszor is. Ez azt jelenti, hogy az idei eredményt könnyen meg le­het tízszerezni. Ha minden megye az ország területén megtízszerezné eddigi másodverés területét, akkor sem érnénk el a kétmillió holdat.:1 Pedig Rákosi elvtárs hárommillió holdról beszélt. Világos, hogy­ a me­gyében még az idén legalább meg kell ötszörözni a tavalyi másod­­vetés területét. Ez legyen a célki­tűzése a Megyei Tanácsnak és a megye termelőszövetkezeteinek, ál­lami gazdaságainak és egyedileg dolgozó parasztjainak. E­z a célkitű­zés közvetlenül a falu felemelkedé­sét szolgálja. A falu és a mezőgazdaság fej­lesztése és a falu jólétének eme­lése terén igen szép eredményeket értünk el. Elsősorban kiküszöböltük a tőkés társadalom tervszerűtlensé­­gét a termelésben és a termékek eladásában. A dolgozó parasztság­nak van mit eladnia és terményeiért jó árat is kap. Ez soha a múltban nem fordult elő. Ha jó termés volt megrothadt, ha kevés, nem volt mit eladnia. A dolgozó parasztság élet­­színvonala emelkedett és emelke­dik, de nem állhatunk meg a mai szinten. Továbbra is emelni kelll és emelni fogjuk a dolgozó parasztság életszzínvonalát Ennek egyetlen módszere a társas gaz­dálkodás. Ám, de az egyénileg dolgozó parasztok gondolkodnak még, hogy belépje­nek-e a termelőszövetkezetbe. Gon­dolkozási idő alatt is emelni akar­juk a dolgozó parasztság életszín­vonalát, mert emelkednie kell meg­állás nélkül. Tizes­inknek is célja kell, hogy legyen az egyre nagyobb jövedelem elérése. Ennek egyik eszköze az állatállomány szakadat­lan növelése. A megyében az állatállomány máris igen szépen fejődött. 1938- ban Hajdú megyében 41 ezer szarvasmarha volt, ma a volt haj­­dúme­gyei részen 67 ezer van. Ser­tés 88 ezer volt, ma több, mint 200 ezer van. Lovunk 21 ezer volt, ma 10.600 darab­ van. Juhállományunk még nem érte el a háború előtt­. Ezek az eredmények nagyon szé­pek, de nem állhatunk meg ezek­nél. A jelenlegi takarmánykészet csak szűkösen fogja fedezni a szük­ségletet. Ha a jelenlegi gazdálko­dásnál maradunk, minden télután fel fog lépni, mint az elmúlt években, ezután is a takarmányhiány. Ezért feltétlenül szükséges, hogy másod­vetésünk területét megsokszoroz­zuk. Az eredmény senki előtt sem leh­et kétséges. Többet tejelő álla­­taink, kövérebb állataink lesznek és több állatunk lesz. A statisztikai adatok állatállomá­nyunk fejlődése terén a háború be­fejezése óta azt mutatják, hogy nagy előrehaladást értün­k el. Állatállományuk növekedése, k­0­­lönösen pedig sertésállományunknak a 1938-as létszámhoz mért megsok­szorozódása egyik legbeszédesebb tanújele dolgozó parasztságunk gaz­dasági megerősödésének és jólété­nek. A további fejlődés irányát Rákosi elvtárs mutatta meg beszé­dében, amelyet minden dolgozó pa­rasztnak ismernie kell. Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy a másodvetés alá kerülő terü­letek megnagyobbításával állat­állo­mányunk létszámát 50 százalékkal növelni tudjuk. Hajdú-Bihar me­gyében azt jelenti ez, hogy ma szarvasmarhaállományunkat a je­lenlegi 128 ezerről 200 ezerre emel­­jük fel. Lóállományunkat a jelen­legi 30 ezerről 50 ezerre, a juhok számát 121 ezerről 200 ezerre. Ha, 50 százalékkal felemeljük a serté­­sek számát, több mint félmillió ser­tés lesz a megyében. Nagyszerű célok ezek, érdemes küzdeni és dolgozni megvalósítá­sukért. Rákosi elvtárs rámutatott a megvalósítás útjára is. Fogadjuk meg szavát és már most a mező­gazdasági üzemtervek elkészítésé­nél vegyük tervbe a másodvetés eddigi területének m­egöt­szörözését. G. L. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról A Magyar Közlöny közli a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának tör­vényerejű rendeletét, 1917 november 7. napján Orosz­ország munkásosztálya, szövetség­ben a dolgozó parasztsággal és az elnyomott népekkel, Lenin és Sztá­lin dicső Bolsevik Pártja vezetésé­vel, megdöntötte a kapitalizmust és a földkerekség egyhatodán megte­remtette a világ első szocialista ál­lamát, a Szovjetuniót. 1917 november 7. napja a világ­­történelem legnagyobb fordulópont­ja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történe­tében először hozott létre olyan államot, amely megszüntette az ember ember általi kizsákmányolá­sát. Az Októberi Forradalom szü­lötte, a Szovjetunió az első olyan állam, amely nemzetközi kapcsola­tainak alapjává a népek egyenjo­gúságon nyugvó együttműködését, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartását, a béke védelmét tette. A Szovjetunió a világ népeinek re­ménysége, támasza és példaképe a békéért, a függetlenségért, a szo­cializmustó­l vívott küzdelemben. A Nagy-Októberi Szocialista For­radalom évfordulója a magyar nép ünnepe is. Az Októberi Forradalom győzelméből született Szovjetunió­­nak köszönhetjük hazánk felszaba­dulását, nemzeti függetlenségünk megvalósulását. A Szovjetuniónak köszönhetjük, h­ogy megvalósíthat­juk hazánkban is az Októberi For­radalom nagy eszményeit: a kizsák­mányolás minden fajtájának meg­szüntetését, a dolgozó nép teljes felszabadítását, a szocializmust. No­­vember 7. napja a magyar nép szá­mára is a győzelmes szocializmus, a dolgozók nemzetközi szolidaritása, a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt érzett hála ün­nepe. E­zért a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elrendeli: November 7. napja, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom év­fordulója, a Magyar Népköztársa­ság állami ünnepe. Szombaton reggel nyitják meg a Magyar Békekongresszust Október 31-re országszerte be­fejeződtek a küldöttválasztó gyűlé­sek, amelyeken a dolgozó magyar nép megválasztotta küldötteit a Bé­kekon­gresszusra. A dolgozók mint­egy kétezer küldöttet választottak, ennek 70 százalékát, mintegy 1­400 küldöttet a vidék dolgozói jelölték. Az országban megválasztott két­ezer küldött között van Farkas Mi­hály a Rákosi Művek és Révai Jó­zsef a MÁVACi küldöttei élén. Fábik József Kossuth-díjas kőmű­ves, Szöczei Sándor Kossuth-dí­jas sztahanovista kovács, Artiszt An­­tal­né munkaérdemrendes sztaha­­novista, a néphadsereg képviselői nagyszámban, a tudomány élenjáró képviselői, a többi között Lukács György, Mihailich Győző, Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi ta­nárok, Kodály Zoltán, Bajor Gizi, Palló Imre, Széchy Károly Kossuth­­díjas mérnök, vezető egyházi sze­mélyek, élsportolók. Eddig 9 országból jelezték kül­döttek érkezését,s előrelá­thatóan 11 ország küldöttei vesznek majd részt a kongresszuson. A vidék küldöt­teit a MÁV ünnepien feldíszített kü­lön kocsikban hozza fel a főváros­ba. A vonatok vezetésére a leg­jobb sztahanovista mozdonyvezetők kérték beosztásukat. A pályaudva­rokon a küldötteket fogadóbizottsá­­gok várják. A Békekongresszusra számos ajándékot készítettek a vidék dol­gozói és a fővárosi üzemekben is több felajánlást tettek. A kongresz­­szus alkalmából igen szép jelvény készült. A jelvényben magyar nem­zetiszín 11 lobogó van benne szár­nyaló béke­galambbal.­A kongresszus színhelyét, a Sportcsarnokot a kongresszus tisz­teletére gyönyörűen feldíszítették. A Békekongresszus a békeszerető magyar milliók nevében november­­4-én, szombaton reggel 9 órakor kezdi meg tanácskozását a Sport­csarnokban. A megnyitó után An­­diás Erzsébet Kossuth-díjas egye­temi tanár, a „Megvédjük a Békét" mozgalom Országos Tanácsána el­nöke tart beszámolót a nemzetközi békeharcról, a stockholmi és prágai békefelhívás eredményéről és ezzel kapcsolatosan a további feladatok­ról Utána Darvas­ József közoktatás­­ügyi miniszter ismerteti a magyar békemozgalomnak az elmúlt év fo­lyamán elért eredményeit és a bé­keharcban előttünk álló legfonto­sabb feladatokat. A két beszámolót vita követi. Szombaton este a Városi Színház­ban díszbemutatón vetítik le a ,,Ber­lin eleste” c. hatalmas szovjet cí­met. A bemutató előtt először hang­zik el Magyarországon Sosztako­­vics Sztálin-díjas szovjet zeneszer­zőnek, a Szovjetunió összszövetségi békekongresszusára írt békedala. November 5-én, vasárnap a Béke­­kongresszuson folytatódik a vita, majd Andics Erzsébet válaszol a hozzászólásokra. Ezután a kon­gresszus résztvevői megválasztják a Béke Hívei 11. Világkongresszu­sára Sheffieldbe a magyar nép kül­dötteit. Este fáklyásmenet vonul végig a­­Hősök teréről a Kossuth Lajos térig, ahol a kongresszusi küldöttek fogadják a fáklyásmenet résztvevőit. Ezzel az ünnepi felvo­nulással fejeződik be a Magyar Béke­kon­gresszus. A Békekongresszus tanácskozásai mindkét napon reggel 9 órától dél­­után 1 óráig tartanak, majd ebéd u­tán 3-tól este 6 óráig folytatód­nak. V.I. Put­ovkin és Sz. V. OSi­arcov képviselik a Szovjetuniót a Magyar Békekongresszuson A Szovjetunió Összszövetségi Békebizottságának értesítése szerint, amelyet a „Megvédj­ük a Békét“ mozgalom Országos Tanácsához küldött, a Szovjet­uniót a Magyar Békekongresz­­szuson V. I. Pudovkin és Sz. V. Obrazcov képviselik. * Vszevolod Ilarionovics Pu­dovkin, a világhírű Sztálin-dí­­jas filmrendező. A szocialista filmrendezés nagymestere. Filmjeit szerte a világon isme­rik. Ez év szeptemberében ér­kezett Magyarországra és itt­léte alatt számos értékes útmu­tatást és segítséget nyújtott a magyar filmgyártás dolgozói­nak. A magyar dolgozók jól isme­rik Szergej Vlagyimirovics Obrazcovot, a Sztálin-díjas mű­vészt, a moszkvai állami köz­ponti bábszínház vezetőjét. Ob­razcov, a moszkvai állami köz­ponti bábszínházzal az idei Szovjet Kultúra Hónapjában látogatott el Magyarországra és itt előadásain megismertette a magyar dolgozókkal a szocia­lista bábjáték művészetét. A vietnámi nép lelkes odaadással készül a gyarmatosítók elleni nagy támadásra A Vietnami Nemzeti Unió központi vezetősége és a viet­nami arcvonal vezetősége kö­zös nyilatkozatot bocsátott ki az összes káderek és tagok szá­mára. Ebben felszólítja őket, mozgósítsák Vietnam egész né­pét az általános ellentámadás előkészületeinek megggyorsítá­­sára, amelynek nyomon kell követnie a francia imperialista csapatok felett az északi ha­tár mentén aratott legutóbbi győzelmeket. — Kihasználva — folytatja a nyilatkozat — a legutóbb ara­tott nagy győzelmek nyújtotta előnyöket, a káderek és tagok még szorosabban kell, hogy együttműködjenek a katonai és közigazgatási szervekkel. Ilyen módon képesek : 1. To­vább gyöngíteni az ellenség főerőit; 2. Még jobban kiter­jeszteni a partizánháborút az ellenség által megszállt terüle­teken; 3. Fokozni a propagan­damunkát az ellenséges csapa­tok között; 4. Szétzúzni az el­lenség „rizs-offenzíva“ tervét és megvédelmezni az őszi ter­mést; 5. Szilárdan szembeszáll­ni az ellenség „tisztogató“ had­műveleteivel; 6. Szűkíteni az ellenség által megszállt terüle­tet.

Next