Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
ni! MI. évfolyam 379. szám. . ARA 50 FIXÉR Téntek, 1950 december 1 i varsói vércekongresszusról Polevoj, Az „Egy igaz ember" c. szovjet regény írója és, Pudovkin, a világhírű szovjet filmrendező Sheffieldben Croivtherrel, az angol békebizottság elnökével. S mikor az angol kormány lehetetlenné tette a Béke Hívei II. Világkongresszusának Sheffieldben való megtartását, mindhárman Varsóba utaztak és résztvettek a kongresszus tanácskozásain. Dezséri László evangélikus püspök, a magyar küldöttség tagja, nyilatkozik a varsói rádió munkatársának a magyar nép egységes, elszánt békeakaratáról. Katonai díszszemiste az üeereplő albán fővárosban Szerda délelőtt 10 órakor megkezdődött az ünnepi díszbe öltözött Tiranában a város helyőrségének és a dolgozóknak hatalmas felvonulása. A díszemelvényen megjelent Enver Hodzsa elvtárs, hadseregtábornok a minisztertanács elnöke k, a szovjet küldöttség, és a baráti országok, köztük Magyarország küldöttségének tagjai. Az albán dolgozók a felvonuláson kifejezték nemzetközi szolidaritásukat és mélységes szeretetüket a Szovjetunió, a népi demokráciák és a világ minden békeszerető dolgozója iránt. Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beterjesztette az 1961. évi állami költségvetést Ma délelőtt megnyílt a parlament új ülésszaka és kezdetét vett© az 1951. évi költségvetés tárgyalása. Zsúfolásig megteltek a parlamenti ülésterem padsorai. Tizenegy óra után néhány perccel vonultak be a terembe a kormány tagjai. Az Ezután napirend előtt Andics Erzsébet elvtársnő, a varsói Békevilágkongresszus magyar küldöttségének vezetője, számolt be a kongresszus munkájáról és hangozhatta, hogy abban a magyar küldöttség tagjai is tevékeny részt vettek. — A varsói világkongresszus határozatai új fejezetet jelentenek a nemzetközi békeharc történetében. Nyilvánvaló, hogy a becsületes embereknek újabb és újabb millióit fogják ezek a határozatok bevonni a békeharcosok táborába, —mondta. — Még jobban megnő az a mozgalom, amelyhez hasonlót sem korunk, sem az egész történelem nem ismer. A történelem nem ismer olyan hatalmas mozgalmat,, mint a mai' bekettuozgalom, amelynek soraiban száz'tü kök menetűnek és szervezetten, öntudatosan harcolnak újabb háború ellen. (taps.) — Nem kisebb tényről van szó, mint arról, hogy százmilliók zárkóztak fel az imperialista társadalom alapvető vonása és törvénye, az örökös háború ellen. Százmiók határozták el, hogy — egyelőre ebben a kérdésben — kezükbe veszik sorsuk intézését. Nem volt még ilyen, mozgalom és nem is lehetett. Csak korunkban lehetséges ilyen mozgalom, amikor a népek nemcsak a kapitalista társadalom szörnyűségeit, esztelenségeit, erkölcstelenségét, kiúttalanságailátják, de látják a kommunizmust építő Szovjetunió békés barátságban élő népeinek nagy példáját. Csak korunkban lehetséges ilyen mozgalom, amikor, a népek látják, hogy a kapitalizmus kincseitől megszabadult népi demokratikus országok kis népei is milyen nagy sikereket érnek el. ... 1 ■ — A százmilliók, a tömegek, a országgyűlés forró szeretettel, percekig tartó tapssal fogadta dolgozó népünk vezetőjét, Rákosi Mátyás elvtársat. Uraim Lajos elvtárs, elnök megnyitotta az országgyűlés új ülésszakát, népek öntudata, ereje megnőtt, megnőtt bizalmuk saját erejükben, mert tudják, hogy az emberiségnek ezt a nagy küzdelmét a halál és pusztulás ellen, az emberiességért, az életért, a haladásért a nagy Sztálin lángesze vezérli. (A képviselők felugranak helyükről és hosszú perceken át tartó fergeteges tapssal üdvözlk a világ népeinek irányt mutató lángeszű vezérét, Sztálint.) — Ugyan ki tudja legyőzni az öntudatra ébredt, az erejében bízó százmilliókat? Senki.' És nem fogják legyőzni őket az imperialisták kicsiny klikkjei, akik értenek ahhoz Koreában, hogy gyermekek és aszszonyok '■ vérében gázoljanak, de ahhoz nem értenek, hogy győzzenek. A mi korunk nem a zsarnokok, a svéd fiúk, a népgyilkosok és kizsákmányolók- győzelmének, hanem a népek győzelmének a korszaka! — Javaslatot teszek arra, hogy a magyar országgyűlés, a magyar nép itt összegyűlt képviselői tegyék magukévá a varsói Békevilágkongresszus határozatai amelyek olyan rendszabályokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak, hogy a háború elkerülését elősegítsék, az imperialisták számításait keresztüül bízzák. Ugyancsak javaslatot teszek arra, hogy , az országgyűlés dolgozzon ki békevédelmi törvényt, amelynek értelmében népi demokratikus köztársaságunk a háborús uszítás murén fajtáját törvény meg, üldözni fogja. Az országgyűlés Andics Erzsébet nagy tapssal fogadott felszólalása után egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Ezután Szabó Piroska elvtársnő a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről számolt be, éves tervünk első évében elért hantamkus eredmények mutatják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait. Szocialista építésünk számára felmérhetetlen, hatalmas segítséget jelent a Szovjetunió és szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs segítsége. Mindez azonban további erőfeszítésekre kötelez bennünket. Bejelentette, hogy az 1951. évi, az állami feladatok teljes egészét magában foglaló költségvetés 29 milliárd 023 millió forint bevételt, 29 mlliárd 516 millió forint kiadást irányoz elő és így az 1951. évi költségvetés 107 millió forint felesleget mutat ki. A beruházások előirányzata 1951-ben 6t százalékkal emelkedik Ezután az új költségvetésnért az elmúlt évivel szembeni alapvető szerkezeti változásait ismertette: — A Tanácsok megalakulása jelentős változást hoz a helyi költségvetések bevételi fedezete tekintetében is. A Tanácsok részesedése az általuk beszedett adókból tervszerű felmérés alapján kerül megállapításra A Tanácsok bevételeik biztosításáról maguk gondoskodnak és így messzemenően érdekeltté válnak a területükről befolyó bevételek biztosításában. — A folyó évben a társadalombiztosítás és az egészségügy vonalán végrehajtott átszervezés fontos lépést jelentett előre a szocialista egészségügyi ellátás megvalósítása felé. _ 1951. évi költségvetésünk előirányzata 29,518 millió forint, kereken 9,5 milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat. A kiadások emelkedése döntő részben azokkal a hatalmas feladatokkal kapcsolatos, amelyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951. évi költségvetésben hatalmas mértékben a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásokat. Az 1951. évi költségvetésben — az 1950-es évvel szemben — a beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb, 11.700 millió forint. — ötéves tervünk egyik tételadata — mondotta —, hogy országunkat gyors ütemben iparosítjuk. A rövid néhány év alatt 263 új gyár és üzem létesült hazánkban. Költségvetésünkben hatalmas összegeket irányoztunk elő a tudományos kutatás előmozdítására. A nehézipar kutatóintézeteinél 29 millióval megemelve a folyó évi előirányzatot, 85 millió forintot, a könnyűipar kutatóintézeteinél pedig 11 millió forintot irányoztunk elő tudományos kutatásokra. Mintegy százmillió forintot fordítunk ipari tanuló szakiskolák fenntartására, 75 millió forintot pedig a tanműhelyek fenntartására. A tanulóotthonok számát 40-ről 133-ra, az otthonokon elhelyezett tanúk számát Andics Erzsébet elvtársnői beszámolója a varsói Békevilágkongresszusról Az ezért költségvetés százmilliós felesleggel zárul Ezután 011 Károly.elVtárs. pénz- I ügy.miniszter kezdte.. meg- .költség- I vetési expozéja. Beszámolt az ipari termelés fejlődéséről az ötéves terv első évében és elmondotta, hogy a munkanélküliségnek a hároméves terv során történt felszámolása után ma már munkaerőhiány jelentkezik és a tervszerű, jól megszervezett szakmunkás-utánpótlás ötéves tervünk megvalósításának egyik központi kérdésévé vált. — A bérből és fizetésből élők száma az idén mintegy 250.000-el több — folytatta ezután, — mint tavaly ilyenkor. Ha figyelembe vesszük, hogy egy esztendő alatt a bérek és fizetések 17 százalékkal emelkedtek, megállapítható, hogy • a munkások és alkalmazottak összes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a múltévit. Rámutatokarra, hogy a közszükségleti cikkek iráni kereslet hatalmas mértékben fokozódott, néhány fontosabb élelmiszerre vonatkozó statisztikából : a fogyasztás 25—30 százalékos emelkedésért lehet következtetni. Elmondotta, hogy az 1950-es költségvetés végrehajtása az előirányzatnál mintegy 20 százalékkal nagyobb, előreláthatóan 24 milliárd forintos keretben történik. A bevételek várható összege a 24 milliárdot is meghaladja. Az ez évi költségvetés a megnövekedett kiadások ellenére nemcsak egyensúlyban lesz, hanem előreláthatóan 100 millió forintot meghaladó felesleggel zárul. A költségvetésben előirányzott 7250 millió forint beruházással szemben az ezévi beruházások tényleges összege előreláthatóan megközelíti majd a 0 m'H’árd forintot. Ott elvtárs hadjpTily •z’.. az € 51*1.