Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

Így liga m­­ent ez ország felfegyverzése ellent A potsdami négyhatalmi hatá­rozat értelmében már régen egy­­séges békeszerető, demokratikus Németországnak, kellene lenni a hitlerista Németország hülyén,­ s meg is lenne az egység, ha a Szovjetunióhoz hasonlóan az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország is betartja a meg­­á­lapodásokat. Ma mégis külön Nyugatnémetországról beszélünk, ha­n­­t az imperialista hatalmak felrúgták a megállapodásokat, nem tartják be a potsdami egyez­ményt, hatodfél esztendeje szabo­tálják a német békeszerződés­­megkötését és Bonnban váloga­tott reakciós elemekből összeállí­tot­ták a nyugatnémet bábkor­­mányt. A potsdami határozatok előír­ták a német fegyveres erő lesze­relését, a fasisztáit, a háborús bűnözök megbüntetését, a hadi­üzemek bezárását. Ezeket a ha­­tározatokat azonban csak a ke­leti országrészben hajtották vég­re következetesen, ahol a Szovjet Hadsereg zúzta szét. Hitler had­erőit, s adott lehetőséget a német népnek, hogy szabadon, békében éljen, demokratikus országgá fej. 10c'jók­ . N­yugatnémetország a nácik pwrr.'.iicsoma lett. Hitler bizalmas. 0, é/erc.. jutottak magas állások­hoz, helyett, hogy a börtönbe kérőit .’k yo­.tia. Fasiszták ellen csak­ néhány teasök-lűasék ítéle­’ tel hoztak, hogy bekössék a béke, demokrácia-Után áhítozó emberi,­ség szemét. Ezt is megad­ecíti: : később, s a fasiszta tiszteket csi­sz-? retet­tel használják fel az éj r.,'t hadsereg kiképzésére. A Szovjetunió a nemzetközi fé­rő m.tok­on többlabe® -ügyeimczi­ :. mér a világ «épek, milyen vr. «zélyt jelent, ha újra felfogj­.-? »•/. k­opeitarlítték Nyugat,­­ni tor z.lgot. Emlékeztetett T.'~­­Karow, Vilmos: császárra, iT­­ rro, akU- .-jind a nyugatr.-áir-.'t b­.-uág.-. hv.Rf.plenciárből táréi.' X- :túr. rrman Indították írtóhad­­járatuVr.l az «nteriséjj, a népeét éken. l'j gyarmatokra, új nyers. anya;;-’oieá):nyirst'o, új piacokra \ -i látszi­k'. a XyugaLrAmietörsi­l». hu iluzeminben gyártott fegyve-1. étktté a jx.­ .-­V. csizma népeket (mnon sarka alá, világháborúba kergette az országokat az eszte­­l-r. fegyverkezés. S ma újra UTVanau: csinálják az amarikai gazdái­, felügyelete alatt, az ame­­ri­kai gazdái­ parancsára, amit Hitler hat éve abbahagyott. A Szovjetunió és a többi euró­pai szabad ország a prágai 1-v.s- ü­gyminiszteri értekezleten emelt­e fel szavát a nyugatnémet h­aderő felállítása, a haditeamek működ­tetése ellen. Ott Volt a Szovjetunió képvise­­lője, mert 21.sdó közömbös Német­ország c.parja a Szovjetunió számá­ra. A Szovjetunió népei szenved­tek a legtöbbet a fasiszta meg­­szállóktól, akik felégetett, lerom­bolt falvakat és városokat, tönk­retett gyárakat és bányákat hagytak maguk mögött, legyilkol­ták a lakosságot, pusztítottak, ahol csak tudtak. Ott Tart az ér­­tekezleten a Magyar Népköztár­saság megbízottja is, hiszen ne­künk s­an mindegy, hogy milyen Németország van nem messze nyugati határainktól. A magyar népnek igen keserves árat kellett­­fizetnie azért, hogy népellenes ve­zetői a miltarista Nép atomás függrvényévé tették országunkat. Két világháború veszteségeiből kellett megtanulnunk, hogy az im­­­perialisták számára csak­ addig vagyunk jók, amíg ágyútöltelé­ket és élelmiszert szállítunk szá­mukra. S hogy veszteségeink nem sújtottak porba bennünket,­ az egyedül a Szovjetuniónak kö­szönhető, Sztálin országának.­ Sztálin elvtárs nem megszálló-­­ként, h­anem­ felszabadítóként­ küldte a Szovjet Hadsereget Ma­gyarországra.­­ De nem közömbös Németország ügye a többi európai ország szá­mára sem. A franciák éppen ele­get szenvedtek már azért, mert Nyugatnémetországban fegyver­­gyárak működnek. A német mili­tari­zmus veszélyt jelent Európa,­ sőt az egész világ békéjére. A be­csületes emberek Angliában, Franciaországban, Nyugatnémet­­országban, Belgiumban, Haban­­­­diában egyre erélyesebben köve­­­­telik a háborús előkészületek ab­­­­bahagyását. Az európai MacAr­­thurhoz méltó fogadtatásban ré­szesült Nyugateurópa fővárosai­­ban Eisenhower. Angliában, Fran­­­ciaországban tömegek írják alá az új bércefelhívást: „Felszólítunk mindenkit, hogy szavazzon min­den olyan javaslat ellen, amely Németország felf­egyverzésére irá­, nyúl és vesse latba minden erejét Németország fel­f­egyverzésének megakadál­yozására.” Grotewohl elvtárs, a Német De­­­­mokratikus Köztársaság minisz­­ter­elnöke pedig a népi kamara rendkívüli ülésén nyíltan lelep­lezte Adenauer urat és amerikai barátait. „Adenauer úr lehetetlen­né akarja tenni német és német között a teljes megegyezést — mondotta. — Ezzel is bizonyítani akarja, hogy Nyugat-Németor­­szág egyenes irányban halad a r­evizionizmus, a sovinizmus, a militarizmus politikája­­felé. En­­­­nek az útnak a végén a polgár­háború s egy újabb világháború áll. Az amerikai imperialisták vész­­ü­két érzik. Látják, hogy békében­­ nem képesek versenyre kelni a­ kommunizmust, a szocializmust építő országokkal. Eszközeikben­ nem válogatósak. Hitler tanítvá­nyai, Hitler útját követik. SS-’.e. i­gényekhez méltó az a barbárság,­ ahogyan Koreát pusztítják, ahogy a koreai népet irtják. Korea pél­,­dája az.or­ban­ újabb erőfeszítések­re szólítja a békeharco­sokat. Sok­ millió dollárt költöttek az ameri­­­kai imperialisták Koreára, a sza­badságáért harcoló nép azonban nem hagyja magát,eltiporni. Mil­­­liárdokat fektettek be Trum a® elé a kínai szabadság­harc elfojtására. Az eredmény: felszabadult a 475­ milliós ország, s a béketábor egy szilárd bástyája lett.­­Amerikai­ pénzen ma haditámaszpontok épülnek Nyugateurópában, Jugo­,­szláviában és Görögországban, a Szovjetunió ellen, mi ellenünk, az egész emberiség ellen. Az embe-'­­­ris­ég azonban nem a háborút, nem­­ a halált­, hanem az életet, a békét i­s választja. Mi­­bátran kiállunk­­ nagyszerű jövőnk védelmében és­­segítenek nekünk a becsületes emberek világszerte. Harcolunk a békéért, mert ezzel segítjük a nyu­­gati népek harcát, még eredmé­nyesebb, odaadóbb, áldozatké­szebb munkával tesszük hazánkat a béke­front bevehetetlen bástyá­jává....­­ ... Ptdlztári/ií e(jt/e9ülhetek f MU. évfolyam, 26. szám ARA 50 FILLÉR rsülörtök. 1951 február 1. ............................ ■■■■ mi i—miM in.....mi i,i, ....................„|M.inn„ iJUMUiiiiti______^ ^ N^Ö/Vlr’VÍ^X Grotewohl elvtárs, miniszterelnök beszédet mondott a népi kamara rendkívüli ülésén a kettészakított Németország egyesítése ügyeiben Kedden nyílt meg a Német De­mokratikus Köztársaság népi ka­marájának rendkívüli ülése Ber­­linben. A napirend egyetlen pontjaként Grotewohl elvtárs, miniszterelnök ismertette a Német Demokratikus Köztársaság nyilatkozatát egy össznémet alkotmányozó tanács létesítéséről. Az ülésen a szovjet ellenőrző bizottság képviselője,, valamint a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányánál akreditált dip­lomáciai, missziók vezetői is meg­jelentek. Dierkmann elnök még­ nyitóbeszéde után Otto Grotswehl elvtárs, miniszterelnök szólt. Grotewehl elvtárs többek kö­zött a következőket mondotta: — Az iksznémet alkotmányozó tanács létrehozása nem csupán Németország egységének helyre­állítása fele jelentene döntő lé­pést, hanem jelent­enen hoasi já­­rulna az Európa békéjéért, az új­ra f­el­f­egy­vérzés ellen folyó harc­­hoz. A Német Demokratikus­ Köz­társaság kormányának ezért szán­dékában áll megtenni a szüksé­ges lépéseket, hogy, megindulhassanak a tárgya­­lások Kelet- és Nyugatnémet­­ország képviselői között. — 1950 december 1-én eljuttat­­tam Adenauer úrhoz egy írást, amelynek­­tartalmát valamennyien i­nvítik. Ebben öasznémet alkot­­mányozó tanács létesítését java­soltam, am­ely Kelet, és Nyug­at­­németország paritásos alapon ki­jelölt­­képviselőiből állana. — Adenauer úr kétségbe vonta d­emokratikus jogosultságunkat, hogy a német nép nevében a né­met egységről beszélhessünk. — Adenauer úrhoz intézett le­velem visszhangja egyértelműen bizonyítja, hogy kezdeményezhé­sónk megfelel népünk akaratának és hogy ez szükséges volt ahhoz, hogy kiutat­ találjunk népünk kényszerhelyzetéből. Levelem, saj­nos, nem érte el ugyanazt a ha­tást sem Adenauer úrnál, sem amerikai és német barátainál. Adenauer úr hozzá intézett leve­lemet nem válaszolta meg. Ade­­neuer úr nyilatkozatában egy­szerűen nemet mond: nemet a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak és a német népnek. Adenauer úr nyilatkoz­atábó­l tel­­jesen nyilvánvalóvá válik: Adenauer úr egyáltalán­ nem akarja, hogy öasznémet megbe­szélés jöjjön létre. Adenauer úr úgynevezett „lealkudhatat­­lan” előfeltételeket állít fel. A Német Demokratikus­ Köztársa­ság békeszerető demokratáinak ellentmondás nélküli kapitulá­­cióját követeli. Ma már világos, miért választotta Adenauer úr ezt az utat. Ennek az útnak le­hetetl­enné kell tennie 'minden megegyezést' németek és néme­tek között. Einnak az­ útnak meg kell nyitnia a kaput az újrafel­­fegyverzéshez Nyugatném­etor­­szág besorozásához a nyugati háborús frontba. Ezen a téren Adenauer úr a német militaris­ta. .és imperialista erők képei...'­­lejeként cselekszik­­—­ mint olyan­­ ember — aki többre bi­í­ri ki az , imperialista Amerika érdekeit Németország érdekeinél. Ade­­­­nauer úr hét héten keresztül hallgatott, de a tények beszél­­­­tek. Nyugatnémetország egye­nes irányban halad a soviniz­mus, a revizionizmus, a mainita­­­­rizmus politikája felé. Ennek az útnak a végén a polgárháború­­ és egy újabb világháború áll ..Bizonyos vagyok abban — hang­súlyozta Gro-tewahl elvtárs —,hogy az­ egész német nép nevében beszé­lek, amikor mint német ember, elsősorban nem azért szá­lok síkra­­hogy a ’ szövetségesekkel kezdjünk tárgyalásokat, hanem mindenekelőtt azért, hogy németek tanácskozza­nak, egymás között. Semilyen meg­szállási intézmény nem mentesítheti a­­német­ hazafiakat attól a felelős­­séggtől, amellyel népünk sorsa iránt tartoznak.“ A nép­­kamara minden­­ eszközt felhasznál arra, hogy lehetővé te­gye a megegyezést a kettészakított Németország egyesítése ügyében. A javaslat­ lényege éppen az, hogy mindenféle­ napirend nélkül, anél­kül­ hogy meghatározna eljárási szabályokat va­gy feltételeket, mó­dot nyújt mindazoknak a kérdések­­nek a megbeszélésére- amelyek mindkét részről­ felmerülhetnek. A nyolc pontból álló­­javaslat, amelyet a népi kamara nagy lelkesedéssel, egyhangúan fogadón el azt ajánlja­­­,hívjanak egybe össznémet­­kor­­mányozó testületet hogy megegyez­zenek minden olyan kérdésben, amelyet meg kell oldani a béke biz­tosítása és Németország egységénak helyreállítása érdekében." A Német Demokratikus Köztár­saság törvényhozó szerve ismét be­bizonyította, hogy mindent elkövet a német nép legfontosabb törek­­vésésük kielégítésére és ezzel az európai béke központi kérdésének rendezésére. A legújabb hírek szerint a bonni kormány tegnap este összeült, hogy foglalkozzék a r­épi kamara­ javasla­tival. Ha az Adenauer klikk ismét elutasító választ ad, úgy 205­-­esen bebizonyítja, hogy az amerikai tini­­perialis­ fák szolgálatában kész részt­­venni az új háború kirobbantására irányuló tervek végreh­ajtásában. tüntetések Franciaországban Nyugat-Hém­stország felfegyverzése ellen Rochefort városában hétfőn este több röpgyzés zajlott le nagyszá­mú résztvevővel, tiltakozásul Nyu­gat Németország felfegyverzése el­len. A város lakossága száz- és ezerszámra írta alá a tiltakozó íve­ket.Dyuaid­ környékén, a bányavidéken már több, mint ötvenezer aláírást számoltak össze. Heves összetűzésekre került sor hétfőn este a dél­kel­etfranciaországi Bourgon-Bresse-ben a Nyugat Német­ország felfegyverzése ellen tüntetők és a rohamrendőrök között. A hely­­iág dimokratikus szervezet.Ik­ teljes egységben 11.­. lakozó nagygyűlést hirdettek meg,­­ amelyet a m­egye­­főnöki tilalom ellenére meg is tar­tottak. A tüntetés már a vége felé járt, r.mik­or nagyszámú roha­mrend­­őr támadta meg a tömeget. Többen megsebesültek­ közöttük egy fi­atal leány is. A rendőrség­ sok tüntetőt letartóztatott. Walter U Ulbrich­t elvtárs az egységes flémelotszásért A Pravda január 30 i száma közli Walter Ulbricht elvtársnak- a Né­met­­ Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának ,,A béke­, barátság és az együttműkö­­­dás jegyében­' című cikkét. Walter Ulbricht cikkében megál­lapítja, hogy azok az egyezmények, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a múlt év­ben kötött, csapást mérnek az ame­rikai imperialisták Nyugat Német­országban követett gyarmatosító po­litikájára és jelen­ékenyen segítik a Nemzeti Front harcát az egysé­ges, békeszerető- demokratikus Né­m­etországért. A Német Demokrati­kus Köztársaság, és a Szovjetunió, valamint a nép­ demokratikus or­szágok­ közötti egyre erősbödő ba­rátság és egy­üttműködés világosan kifejezésre juttatja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Form­aja.cm eszméinek mindent legyőző arája új korszakot nyitott meg az emberiség történetében: az ,imperialista rab­ságból felszabadult népek testvéri együttműködésének korszakát — fejezi be cikkét Walter Ulbricht. Edenauerék előké­szülését a felfegyverzés „villámü­temben“ történő végrehajtására A Trud­ban Melnyikov a nyugat­­európai országok és a bonni báb­kormány ■ képviselőinek katonai­­megbeszéléséről ír. Megállapítja, hogy a petersbergi­­megbeszéléseken három dologról van szó. Először a nyugatnémetor­szági megszálló csapatok megerősí­tésével kapcsolatos új rendszabá­lyokról, másodszor a nyugatnémet­­országi agresszív fegyveres erők ,,szervezett­e­ formájának" kidolgozá­sáról, harmadszor a nyugatnémet­országi hadsereg bekapcsolásáról a támad­ó északatlanti tömb fegyve­res erőinek sorába. Mint a tények mutatják, a bonni bábkormány.­ .és amerikai gazdái most fokozott előkészülett kl­. tesz­nek Adenauer—McCloy agresszív terve ..három szakaszárak­ megva­lósítására. Az amerik­ai imperialisták Hitler nyomdokain haladnak "—állapítja meg Melnyikov. — Az őrüle­t­ Füh­­rerhez" hasonlóan, porosz táborno­kok vezetése alatt újjáélesztik a fa­siszta Wehrmachtet, sőt mi több, Nyugat Európában elsősorban a nyugatnémet­országi militaristákra támaszkodnak. A New York Times szemleírója nemrégiben kifecsegte ezeket a terveket, amikor erről írt, hogy az USA és Anglia egyes befo­lyásos körei végső fokon hajlandók arra, hogy az USA, Anglia és Nyu­­gat Németország között háromolda­lú­ szövetséget kössenek.

Next