Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-01 / 76. szám
MBff (Viltus proletárjai Kjijesüljelek! ^^ Vasárnap, 1951 április 1. Vili. évfolyam, 76. szánt. ARA 50 FILLÉR A BÉKEHARC ÉLVONALÁBAN I ..Háború mindig volt és mindig tesz.” Ezt hazudják évszázadok óta azok, akiknek, érdekükbenáll, hogy soha meg ne szűnjék az öldökbe, akiknek kétszeresére duzzad a pénztárcájuk, ha dörögtek a fegyverek, ha bombák pusztítják a városok és falvak békés lakóit. Az amerikai egyetem katedrájáról rikolt az un. Szerevö ..professzor” hangja: ,,Meg kell tanulnunk a gyilkolás művészetét”. Háború után áhítozik az amerikai fegyvergyáros, a hadianyagtröszt vezére, mert ak Lor még több lesz a haszon, vésés munkájának eredményeként ifjabb kötegekkel gazdagodnak a páncélszekrények dollárhegyei. Vájjon van-e lehetőség a béke pregoltalmazására? Vagy mindannyiunknak újra igába kút hajtanunk a fejünket, csak azért, mert valahol Newyorkban pénzesbanditák keveslik a hasznot s ha támogatókra lelnek az emberiség söpredékében, a Tito, SchumanAdenauer, Attlee, de Gaspari féle hazaárulókban ? Le kell mondanunk vesüfényes szocializmusunképítéséről? Nem! A szabadságot, a békét meg lehet és meg is kell védeni. Akkor is háború volt, amikor 13 és fél évvel ezelőtt az orosz proletárok vörös ,zászlót tűztek le Téli Palotára. Egymással már a 3.voltak az imperialisták. De amik J:or a munkásság,a nép vette a 3.szébe a hatalmat, Lenin elvtársiknak első dolguk volt megkötni a békét. Nem az orosz proletárokon múlt, hogy évekig állt még a harc a fiatal szovjet állam földjén, hanem az imperiallistákon, akik a föld egyhatodát vissza akarták játszani az orosz földesurak, a fehérgárdista táb hornokok,a tőkések kezeie. Aztán mégis béke lett, mert a felszabadult emberek nem tütik az elnyomást, a zsarnokságot, s kiűzték országukból a betolakodókat. A Szovjetunió olyan építkezésekbe kezdett, amilyet még nem látott a világ. Szinte egyik napról a másikra nőttek ki a földiből a hatalmas gyárak, megépült a csodálatos dnyepropet-rovszki erőmű, a sztálingrádi traktorgyár. Új ipartelepek létesültek kopár pusztaságokon, az Líraion túl, sőt messze keleten, a Csendes-óceán partján is. A kizsákmányolással együtt megszűnt a nyomor. A felszabadult emberek igazi hazájává, gyönyörű ott- tronává vált a Szovjetunió. A nagy építkezések, az új gyárak, az iparvidékek mind-mind a béke művei. Csak békeszerető országalkothat ilyen nagyot, méghozzá egy-két rövid évtized alatt. Akiknek nem tetszett a nép boldog, békés, gazdag élete, ismét elküldték rohamcsapataikata Szovjetunió ellen. Fasiszta bandák raboltak, romboltak, gyújtogattak szovjet földön. Az első sikerektől megszédült Hitler úgy látta, megvalósulnak világuralmi tervei. Nem számított arra, hogy A béke és a szabadság katonái legyőzhetetlenek. Nem akart arra gondolni, hogy a szovjet emberek minél előbb ki akarják vívni a békét, az építés új korszakát, a kommunizmus építését. A Szovjet Hadsereg halálos csapásokkal oktatta ki erre az elvetemült banditákat. A tinyepropetrovszki erőművet annyi sok más gyárral együtt lerombolták a nácik, de újjáépítették a szovjet emberek. És ahogy telnek az évek, úgy jönnek a hírek a Szovjetunióból az újabb hatalmas alkotásokról. 1100 kilométer hosszú csatornát építenek a Kaspi tenger és az Amu-Darja között. A békés célra felhasznált atomenergia eltéríti útjából Észak két nagy folyóját, az Obot és a Jenyiszejt. A Kara-Kum sivatagot, ahol ezelőtt a fa sem termett meg, hétmillió hektáron öntözni fogják. Majdnem olyan nagy terület ez, mint egész Magyarország. „Két óriás a Volgán” — így ismerik szerte a világon azt a két hatalmas erőművet, amelyet Kujbisevnél és Sztálingrádnál építenek. 15 éves erdősítési program tetézi még a természet átalakításának nagy sztálini, tervét és se szeri, se száma azoknak az alkotásoknak, amelyek már a közeljövőben is gazdagítani fogják a kommunizmus felé haladó Szovjetuniót. Folytathat egy ilyen ország háborús politikát ? Hiszen béke idején lehet igazán alkotni, minden erőt felhasználni arra, hogy jobb élete legyen a népnek, hogy minél előbb megvalósuljon az a társadalmi rend, amelyben mindenki szükséglete szerint részesül az anyagi javakból. A Szovjetunióban nincs messze már az a kor, amelyben bőségben élhetnek az emberek. Ezt bizonyítja a múltévi népgazdasági terv teljesítéséről kiadott jelentés, az új költségvetés. Az egész emberiség láthatja bennük fényes jövőjének tükrét: a népi demokráciák, amelyek már megindultak a szocializmus építésének útján s a kapitalista országok dolgozói, akik szintén le fogják rázni magukról a tőkés igát. Soha ilyen erős nem volt a Szovjetunió, mint most, pedig nem kis csaták állnak mögötte. És napról napra tovább erősödik. Erősítik a kimeríthetetlen természeti kincsek, az új típusú emberek, akik dolgozzanak akár a gyárban, akár a szántóföldeken, akár laboratóriumokban —jobb munkájukat adják a szociaista hazának. A világ legerősebb állama mégis a békéért harcol. A békeharc első frontszakaszán küzdenek a szovjet emberek, hallatják szavukat mindenütt, ahol a béke ügyéről van szó. Hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nem lett teljesen az új háború gyújtogatóinak engedelmes eszköze, az a Szovjetuniónak köszönhető. A Szovjetunió képviselői a világ lelkiismereteként tettek újabb és újabb békejavaslatokat. A Szovjetunió képviselője ugyancsak a következetes szovjet békepolitika alapján tárgyal most Párizsban a nyugati külügyminiszterhelyettesekkel. Újabb és újabb javaslatokat tesz, amelyek elvetése nem jelent egyebet, mint azt, hogy az imperialista országoknak eszük ágában sincs a béke, a megegyezés. A szovjet politikusokat a sztálini elv vezeti: ,,a gazdasági rendszer és az ideológiai különbség ellenére a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések békés rendezése nemcsak lehetséges, hanem feltétlenül sók, leleplezve ellenségeink rablói szándékait és bebizonyítva, hogy „ háborús gyújtogatok.” Az építő munka tovább folyik a Szovjetunióban. Walker amerikai tábornok viszont arról ugat, hogy Koreából sivatagot kell csinálni. Az 1951. évi szovjet költségvetés több, mint kétharmadát teszik ki a gazdasági és kulturális beruházások. Trumanék viszont fegyverkezésre költik az állam pénzének (a nép pénzének) háromnegyed részét. A világ népei nem járnak bekötött szemmel, bedugott füllel. A Szovjetunióban, a virágzó életben, a kommunizmus építésében saját jövőjüket látják, békepolitikájában az egyetlen követésre méltó politikát s újabb hatalmas aláírási mozgalommal bizonyítják be, hogy segíteni akarnak a Szovjetuniónak, a szabad népeknek a béke megvédésében. fl Vagongyár dolgozói párosmsent hívták ki a Debreceni Fűtláz és a Szilnski Járműjavító üzeti Vállala! Előszóit május 1 tiszteletére Május 1-re 650.000 forint értékű munkát terven felül teljesít a Vagongyár Április 4. méltó ünneplésének lázban a Rákosi Művek Martinüzemének dolgozói párosversenyre hívták ki az ózdi és a diósgyőri martinászokat. Vállalták, hogy május 1-re, a nemzetközi munkásosztály harcos seregszemléjére 900 tonna, ez év végéig pedig negyedévenként 2500 tonna acélt termelnek terven felül. Ezzel a kongresszusi verseny nagyszerű eredményeit továbbfejlesztik és biztosítják feszített ötéves tervünk második esztendejének reájuk eső részének teljesítését, illetve túlteljesítését. Tegnap a csepeli dolgozók példamutatása nyomán a Debreceni Vagongyár dolgozói is röpg,üléseken határozták el, hogy a martinászok példájára a terveljenzése és a Kongresszus határozatainak szellemében párosversenyt kezdeményeznek a Debreceni Fütőházzal és a Szolnoki Járműjavító tzemi Vállalattal hogy május 1-et méltóan ünnepeljék meg. " A béke megvédésének ügye is kötelez bennünket arra, hogy felemelt tervünket idő előtt végrehajtsuk — mondja a vagongyáriak hosszúlejáratú párosversenyre szóló kihívása, amely az alábbi versenypontokat tartalmazza: Mi, a Debreceni Vagongyár*k dolgozói az ötéves terv második esztendejében az 1950.es évi tervhez viszonyítva az önköltséget május 1-re 2 százalékkal, november 7-re további 3 százalékkal és december 21-re, Sztálin elvtárs 72. születésnapjára további 2 százalékkal csökkentjük. Ezzel a tervezett5 százalékos költségcsökkentésünket hét százalékra teljesítjük. Ezzel 642.900 forintot takarítunk meg népgazdaságunknak. Ebből május 1-ig 182.000 forintot teljesítünk. Terven felül a kohászati ipar megsegítése érdekében vállaljuk, hogy 60 darab roncs teherkocsit újjáépítünk és 60 darab új teherkocsit készítünk. Ebből május 1-re 450.000 forint értékű munkát elvégzünk. „ A villamosenergia felhasználását 13 százalékkal csökkentjük. Ebből május 1-re 3 százalékkal, november 7-re további 6 százalékkal és december 21-re további 4 százalékkal csökkentjük. Faanyagból 1128 köbméter fő megtakarítást vállalunk, amelyből május 1-ig 15.000 forint értékben takarítunk meg. A Nazarova-mozgalmat kivsl szélesítjük úgy, hogy május 1-ig a gépeken dolgozóknak 30 százaléka, november 7-re további 40 százalék és december 21-re további 30 százaléka részt vesz a mozgalomban. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében az illetményes szabadságolások ütemét egyenletessé tesszük. A rövid, szabadságokat igyekszünk felszámolni. _ A munkaverseny további tő kiszélesítése érdekében a politikai felvilágosító munkát a Kongresszus szellemében tovább fokozzuk, mert el kell érnünk, hogy üzemünk minden dolgozója és műszaki vezetője egyéni, vagy brigádversenyben legyen. Az üzemen belül pedig arra törekszünk, hogy az egyes osztályok és üzemrészek is versenyezzenek egymással. Szilárd meggyőződésünk, hogy versenyfelhívásunkat úgy a Debreceni Fűtőház, mint a Szolnoki Járműjavító üzemi Vállalat dolgozói elfogadják. Előre a béke megvédése és a szocializmus építése szellemiben május 1. méltó megünneplésére. Elvtársi üdvözlettel a Debreceni Vagongyár dolgozóinak nevében: Szűcs János párttitkár Tocsik László vállalatvezető K. Tokaji Sándor altitkár, Sikola György DISz-titkár Megkezdőtt a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. országos kongresszusa Szombat délelőtt ünnepélyes, keretek között kezdődött meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Országos Kongresszusa. A MÉMOSZ székház kongresszusi termében gyűltek össze az országminden részéből a küldöttek. Nógrádi elvtárs, a Szövetség elnöke nyitotta meg a kongreszszust s tolmácsolta a Párt Központi Vezetősége és Rákosi Mátyás elvtárs üdvözletét. Megnyitó szavaiban mondotta: a Párt és Rákosi elvtárs elvárja a kongresszustól, hogy fordulatot jelentsen Szövetségünk életében s hogy a kongresszus után szövetségünk hatalmas, a nép általszeretett és támogatott, sokszázezer dolgozót magában foglaló tömegszervezetté válik, szükséges is az egyetemes béke érdekében”. A Szovjetunió nem fél a kapitalista országokkal való békés versengéstől. „Minket ingerelnek és, fognak is ingerelni az ellenséges tábor provokátorai — mondta 1927-ben Sztálin elvtárs. — Mi nem táncolhatunk és nem is fogunk táncolni úgy, ahogy az ellenség fütyül. Nekünk saját utunkat kell járnunk, védelmezve a béke ügyét, megmutatva, hogy a békét akaró díszelnökség megválasztása után Kenéz István, a Magyar Szabadságharcos Szövetség főtitkára tartotta meg beszámolóját. Szövetségünk a szocializmus diadalmas építésének, ötéves tervünk megvalósításának második esztendejében tartja II. országos kongresszusát. Abban az időben, amikor minden magyar dolgozóra és soraikban a magyar szabadságharcosokra is még sok fontos feladat valóraváltása vár. — Kongresszusunk jelentsen minden téren fordulatot. A szabadságharcosok soraiba bajtársi szeretettel várunk pártállásra való tekintet nélkül minden becsületes dolgozót. Az új bajtársak felvételénél az a döntő szempont, hogy a termelőmunkában helytálló, igaz hazafiságtól áthatott dolgozók legyenek. Azt akarjuk, hogy az ifjúság legyen a szabadságharcos munka motorja és hívjuk sorainkba, mozgósítjuk a békeharcra. A mi feladatunk az is, hogy erősítsük azt a hatalmas, egész világot átfogó béketábort, amelynek élén a világ béke őre, a mi drága Sztálin elvtárássunk áll. A főtitkári beszámoló után, Guibis Ádám a Szövetség szervezeti kérdéseit, eredményeit és hibáit ismertette. A bizottságok megválasztása után számos hozzászólás hangzott el. A kongresszus első napi munkáját a Városi Színházban rende- s zett ünnepi műsor fejezte be.