Néplap, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-01 / 101. szám
m April» ». Hírre Cipelszabadultán vidáman ünnepliDebrecen a hetedik szabad májust Felszabadultan, vidáman ünnepli meg Debrecen népe a hetedik szabad május elsejét. A felvonuláson ott lesznek az üzemek legjobb dolgozói, a munka egyszerű hősei, a dolgozó Pa$jB5f£ág fiai, az értelmiség, a kisemberek ezrein kívül fegyveres alakulataink egységei, az ifjúság hatalmas tömegei. Az ünnepségek egyébként már ma este megkezdődnek — több ezer fiatal fáklyás felvonulásával. A Tóthfalussy-téren gyülekezik az ifjúság, onnan vonul vidáman, zeneszóval végig a Vörös Hadsereg útján, hogy köszöntsék május elsejét. Este 9 órakor pedig tűzijáték lesz. A kedd reggelt zenés ébresztő köszönti Debrecenben. A Vagongyár és a MÁV Forgalom zenekara gépkocsin járja be a várost, mozgalmi indulók hangjától lesznek hangosak az utcák. Reggel 8 órakor aztán megkezdődik a színpompás felvonulás. A felvonulási útvonalat — Vörös Hadsereg útja, Péterfia, Simonyi-út — éppen ezért pontosan nyolc órakor lezárják, a később érkező csoportok, a mellékutcákon keresztül közelítik meg a gyülekezőhelyeket. Az élen a vagongyári zenekar, majd a fegyveres alakulatok dísz századai vonulnak, őket követik a pirosnyakkendős úttörők. Ezután következik a Május 1. tiszteletére rendezett munkaversenyben első helyen végzett Hajlított Bútorgyár dolgozóinak felvonulása. Másodiknak a vagongyáriak vonulnak. Már elkészült az atombombát szállító csatahajó, amelyet ,,Uncle Sam“ kormányoz. A dísztribün előtt „robban“ az atombomba, s egy vadkacsa repül ki belőle. A nagyerdei Lenin-park a Május 1. ünnepségek színhelye. Az üzemi konyhákon bőséges ellátást kapnak a dolgozók. Néhány jellemző adat: a május elsejei étkezések céljaira 75—80 májzsa húst, 15 mázsa zsírt, 50 , mázsa tisztaárut, több mint 100 mázsa kenyeret, 200 hektóliter bort, 150 hektóliter sört, 40.000 darab dupla zsemlét, 60.000 kiflit utalt ki a Városi Tanács kereskedelmi osztálya. Délután nagyszabású kultúr, és sportműsor szórakoztatja az ünneplőket. A nagyerdő több helyén alkalmi színpadokat állítottak fel, ahol a színjátszó csoportok, kultúrcsoportok és a Csokonai Színház művészei adnak műsort. A stadionban sportműsor lesz , fél 3 órai kezdettel, amely felvonulással kezdődik. A Himnusz után Kerek elvtárs, az MTSB elnöke mond megnyitót, majd az úttörők játékos váltóversenye, karikagyakorlatok, szabadgyakorlatok zenéje, népi táncszámok — vetéstől aratásig —, labdagyakorlatok, zászlógyakorlatok, sportszámok tarkítják a stadion műsorát. A válogatott férfi és női tornászok bemutatóját is nagy érdeklődéssel várja a sporttársadalom Érdekesnek ígérkeznek a vitorlázó repülők fel- és leszállási gyakorlatai. Jó szolgálatot tesz a május elsejei műsor az MHK népszerűsítésének is. A 84. sz. Munkaerőtartalékok Hivatala növendékei próbázásukból tartanak bemutatót. Este a Vörös Hadsereg útja és Arany János utca sarkán, a Kossuthszobor előtti térségen és még a város több helyén utcabálok lesznek. A Csokonai Színház május elsején este 7 órakor mutatja be Vagyim Szobko szovjet szerzőnek ,,A második front mögött“ című kitűnő színdarabját. A mozik egyforintos egységes helyár mellett játsszák Azsajev „Távol Moszkvától“ című regényének filmváltozatát. Május 1-én avatják fel Kajnanöszörményben a szovjet hősök emlékművét Hajdúböszörményben, az állomás előtti szépen gondozott térségen a város dolgozó népe a Szovjet Hadsereg felszabadító harcaiban Hajdúböszörményben hősi halált halt katonák emlékének tiszteletére emlékművet állított fel, hogy ezzel is kifejezzék hálájukat, köszönésüket, ragaszkodásukat a hős szovjet nép iránt. Az emlékmű leleplezésére a Párt a tömegszervezetek, fegyveres alakulatok, a város dolgozó népének, valamint a Szovjet Hadsereg küldötteinek jelenlétében május elsején délelőtt kerül sor. A böszörményi dolgozók reggel 9 órakor gyülekeznek a Tanácsháza előtti térségen onnan vonulnak szervezetten a hősi emlékmű leleplezésére. Makai Jánosné elvtársnő a „Szakma legjobb csipzója“ Az elmúlt napokban tették közzé a „Szakma legjobb dolgozóinak“ névsorát. A vegyiparban a kiszerelő munkások csoportjában a debreceni Gyógyszergyár dolgozója, Makai Jánosné elvtársnő átlagos 180 százalékon felüli teljesítményével kiérdemelte ezt a kitüntető címet. Makai elvtársnő az ampullaszignálásban új módszert vezetett be, megkétszerezte termelését. Újításáért már pénzjutalomban is részesült. A Gyógyszergyárban dolgozó Csiszár Zoltán elvtárs is, aki az alapanyaggyártó dolgozók között a harmadik helyet szerezte meg. Munkájukkal mindketten bebizonyították, hogy harcos tagjai a béketábornak. * Rákosi elv társ cikke a „Tarlós békéért, népi demokráciáért !” legújabb számában jelent meg. Május 1-én, a munkásosztály és a békéért harcoló népek nemzetközi seregszemléjén,* a magyar dolgozók is számvetést csinálnak, mivel járultak hozzá a hatalmas béketábor erősítéséhez, hol értek el sikereket, hol bukkantak nehézségekre s milyen feladatokat kell megoldaniuk, hogy sikeresen folytassák a szocialista építést. A mi számvetésünket megkönnyíti az a körülmény, hogy két hónappal ezelőtt folyt le Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának kongresszusa. Ez a kongresszus megvonta az elmúlt évek mérlegét s esztendőkre előre megvilágította az előttünk álló útszakaszt. A kongresszus munkája és lefolyása azt bizonyította, hogy dolgozó népünk egységesen követi erős és fejlődő pártunk vonalát, a szocializmus építését, a béke védelmét. A kongresszus tiszteletére százezres tömegekben vonultak fel Budapest dolgozói és lelkes tüntetésekkel nyilvánították ki, hogy helyeslik Pártunk célkitűzéseit, örülnek a nehéz munkával elért eredményeknek s az eddigi sikerekből új erőt merítenek a jövő célok eléréséhez, az előttünk álló nehézségek leküzdéséhez. A kongreszszussal kapcsolatban dolgozó népünk újra meggyőződött arról, hogy eredményeinknek csakúgy, mint kudarcainknak milyen a jelentősége, hogy ezek hazánk határaintúl is hatnak. A magyar dolgozók hallhatták a külföldi testvérpártok küldötteinek szavaiból, hogy sikereink megkönynyítik az ő harcukat, hogy eredményeinkből új erőt merítenek és ezért fokozott felelősség hárul ránk minden téren. A testvérpártok küldöttei viszont, élükön a nagy Bolsevik Párt képviselőivel, meggyőződhettek róla, hogy a magyar dolgozó népben elevenen él a proletárnemzetköziség tudata, a forró szeretet felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió és népünk nagy barátja, győzelmeink vezére, a nagy Sztálin iránt. Tapasztalhatták azt a szolidaritást és meleg rokonszenvet, amellyel a magyar dolgozók az imperialista támadók ellen vívott hősies önvédelmi harcában a koreai és a kínai népet, a koreai és a kínai testvérpártot kísérik és támogatják. Megállapíthatták, hogy a magyar dolgozók mennyire mélyen megértik a gyarmati népek felszabadító harcának jelentőségét, milyen mélyen együttéreznek azzal a küzdelemmel, amelyet a francia és az olasz kommunista párt s a többi kapitalista országok testvérpárjai vívnak a háborús gyújtogatókkal szemben. Tapasztalhatták azt az egészséges baráti jó viszonyt, amely a magyar népet a szocializmust építő népi demokráciákhoz fűzi. A kongresszus beszámolt gazdasági sikereinkről és jövendőterveinkről. Eddigi eredményeink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy lebecsültük a szocialista tervgazdaságban rejlő óriási lehetőségeket és első ötéves tervünket, amelyet másfél esztendővel ezelőtt dolgoztunk ki, jelentékenyen föl lehet emelni. Ezt elősegítette a Szovjetunió szakadatlan segítsége, s a szovjet tapasztalatok egyre fokozottabb alkalmazása. Ezért elhatároztuk, hogy az eredeti tervtől eltérően, 1954-re nem 86 százalékkal, hanem körülbelül 200 százalékkal emeljük ipari termelésünket az 1949. évihez viszonyítva, ezen belül a nehézipari termelést az eredeti 104 százalék helyett 280—290 százalékkal fogjuk növelni. A napokban közölhettük a fölemelt ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról szóló jelentést, amely azt bizonyítja, hogy ez a fölemelt tervünk reális. Az egész gyáripar az első negyedben 100,8 százalékra teljesítette a tervet. A gyár-ipar termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez viszonyítva 32,6 százalékkal, ezen belül a nehézipar termelése 41,1 százalékkal, a könnyűiparé 33,3 százalékkal nőtt. Nagy lendületet vett a szocializmus építése a falun. Az őszi és tavaszi hónapok folyamán a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljesen fejlődött és a föld közös megművelésére önként társult parasztcsaládok száma megháromszorozódott. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ma már szántóterületünknek egyötödét foglalják magukba és minden jel arra mutat, hogy ősszel, az aratás után, a falu szocialista építése egészségesen fog tovább fejlődni. Eredményeink számbavételekor beszélnünk kell arról a kultúrforradalomról, amely nélkül nem lenne teljes a szocializmus építése és amelynek hiányát 2—3 évvel ezelőtt mi magunk hangsúlyoztuk. Sztálin elvtárs figyelmeztetett bennünket arra, hogy a proletárdiktatúra feladatai közé tartozik a kultúrforradalom megszervezése és végrehajtása, az állami szervek kulturális nevelő munkája. A kongresszuson joggal állapíthattuk meg, hogy a kultúrforradalom nálunk is megindult, megkezdtük kulturális téren is a felzárkózást a politikai és gazdasági területein elért eredményeinkhez és a pártoktatástól a tudományig, a közneveléstől a művészetig egész sor komoly eredményt értünk el. Külön ki kell emelnünk a kulturális tömegmozgalom eredményeit és ezen belül a dolgozó parasztság kulturális fejlődését. Dolgozó népünk ebben az évben május 1-ét hatalmas békekampány közepette ünnepli. Az eddigi megnyilvánulásokból kiviláglik, hogy a magyar munkások, parasztok, a haladó értelmiség, hazánk minden becsületes polgára egyemberként alá fogja írni a Béke Világtanácsának a nagyhatalmak közötti békeegyezmény megkötését követelő felhívását. Új ebben a kampányban az, hogy első ízben sikerült elérnünk, hogy a dolgozók zöme felvetette azt a kérdést: mivel járulhatok hozzámagam, egyénileg a béke megőrzéséhez, az imperialista háborúsgyújtogatók visszaszorításához ? Most értük el először, hogy a munkások és parasztok százezrei felismerték az összefüggést mindennapi aprómunkájuk és a béke megvédésének egész világot átfogó feladata között. E kampány folyamán tanulták meg a dolgozó tömegek, hogyan kell jó munkával, anyagtakarékossággal, éberséggel, állampolgári fegyelemmel, minden ellenséges megnyilvánulásnak azonnali, öntevékeny visszautasításával és leleplezésével napról napra erősíteni a béke táborát. A számvetésünk nem volna teljes, ha hallgatnánk nehézségeinkről. A győzelemhez vezető utat nemcsak sikerek, de nehézségek is szegélyezik. Nálunk a tavalyi szárazság következtében rossz volt a takarmánytermés, ami egész élelmezésünkre róhatott. Az osztályellenség, a kulák, a spekuláns azonnal támadásra indult ezen a téren és mert idejekorán nem voltunk elég éberek, fokozta nehézségeinket. Mi tudjuk, hogy ezeket az átmeneti nehézségeket is hamarosan és tartósan meg fogjuk oldani. Ahogy a siker nem szédített meg bennünket, úgy a nehézségek sem rettentenek meg. Tapasztaltuk már, hogy azok azeredmények a legtartósabbak, amelyeknek kivívásához sok áldozat és sok munka fűződik. A munkásosztály és a békéért harcoló népek nemzetközi seregszemléjével kapcsolatban szakadatlanul rá kell mutatnunk arra a felmérhetetln segítségre, amelyben a magyar népi demokráciát és vele együtt az egész szocializmust építő tábort felszabadítónk, a Szovjetunió részesíti. Ez a segítség gazdasági és kulturális életünk minden szakaszán megnyilvánul. Ez fejlődésünk legszilárdabb pillére, erőink kimeríthetetlen forrása. Az egész haladó emberiség számára mérhetetlenül nagy jelentőségük van azoknak a hatalmas győzelmeknek, amelyeket a Szovjetunió a kommunizmus építésének útján elér. Amikor néhány nappal ezelőtt a Szovjetunió közölte, hogy a szovjet ipar az ötéves tervét 4 év és 3 hónap alatt teljesítette és hogy az ipari termelés 48 százalék helyett 73 százalékkal több, mint 1940- ben, mindnyájan éreztük, hogy ez abéke és a kommunizmus ügyének újabb nagy diadala és jelentős hozzájárulás a béketábor erőihez. Hogy a Szovjetunió hatalmas gazdasági győzelmeinek jelentőségét az egyszerű dolgozó hogyan értékeli, arra nézve egyetlen példát idézek. Kompány János elvtárs, a budapesti Lingel-gyár sztahanovista gépmunkása írja: „Mikor tegnap olvastam a tervjelentésünket, az első gondolatom az Szovjetunió nemrég megjelent tervjelentése volt, összehasonítítottam. Az ő példájuk nyomán* az ő segítségükkel emelkedik a mi szocialista iparunk teljesítmé* nye is. Büszke vagyok rá, hogy mi is helytállunk, a mi hazánk is kiveszi részét a béke megvédő* séböl, a békét védő világ er ősitó* séböl." Az amerikai imperialist áfaialő és csatlósaiknak is megvannak m maguk tervei. A háborús gyújtozgatók tipikus tervei, melyeknek célja nem az emberi haladás és boldogság növelése, haneik újabb katonai blokkok, szövetségek, hadibázisok, létrehozása, egész világrészek leigázása, kifosztása, rombadöntése, az új világháború kirobbantása. Amíg a Szovjetunió homoksivatagokat termékeny, virágzó országrészekké változtat, addig az amerikai imperialisták terveinek eredménye, hogy virágzó területek felperzselt, elpusztult földekké válnak. A béketábor minden tagja biztos abban, hogy az amerikai imperialisták világhódító tervei kudarcra vannak ítélve. Só tervek ellen magukban az imperialista országokban egyre szélesebb fronton és egyre eredményesebben folytatják a harcot a kommunisták vezetésével a dolgozó tömegek. Ezt mutatják a francia, olasz, angol munkások sikeres sztrájkjai. S miközben Koreában, Vietnamban és egyebütt az imperialista gyarmatosítók véres háborúban igyekeznek elfojtani a népek szabadságharcát, Koreától Marokkóig a népek kemény ellenállásába ütköznek, ami újabb bizonyítéka annak, hogy népeket elnyomó terveiket nem fogják tudni valóra váltani. Még Spanyolországiban is, amelynek dolgozó népét olyan súlyos bilincesekbe verték, fellángolt az elnyomott tömegek ellenállása és tiltakozása. Közvetlen szomszédságunkban az amerikai imperialisták csatlósa, Tito és bandája garázdálkodik. Jugoszláviában az amerikai imperialisták követeléseinek megfelelően most folyik a kapitalizmus helyreállítása, az ország kiárusítása. Az éhező, nyomorgó, elkeseredett jugoszláv dolgozó nép figyelmének elterelésére Tito és bandája minden eszközzel igyekszik felszítani a gyilösséget a népi demokráciákban élő békés szomszéd népek ellen. Mindazt, amit a titóisták a Gestapónál, az imperialista titkosszolgálatoknál tanultak, felhasználják velünk szemben is arra, hogy pro- , vokációkkal, indi ciensekkel, a szerb sovinizmus felszításával hangulatot keltsenek ellenünk és így szolgálják gazdáik az amerikai imperialisták ügyét. A mi válaszunk erre az, hogy még szorosabbra fűzzük dolgozó népünk erőit és még szívósabban védjük a béke ügyét. Május 1-én, a nagy seregszemle e napján magabiztosan és örömmel állapíthatjuk meg, hogy világszerte növekszik a béke és a haladás tábora. A magyar dolgozók büszkén vallják magukat e tábor jó katonáinak, a béke hűt védőinek. A mi dolgozó népünkben termékeny talajra hullottak nagy tanítónknak, Sztálin elvtársnak szavai: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette.” Május 1-én a magyar dolgozó nép újra tanújelét adja annak, hogy a béke megvédéséért és megszilárdításáért minden áldozatra kész, hogy híven és szilárdan, követi a magyar kommunistáknak, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetését, lelkesen és híven halad tovább a felszabadítói Szovjetunió vezette hatalmas béketáborral A HETEDIK SZABAD MÁJUS ELÉ Írta: RÁKOSI MÁTYÁS Ilyen a tartós béke szilárd erődje, a kommalizmust diadalmasan építő Szovjetunió!