Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Harminc éves a Kínai Kommunista Párt A nagy kínai nép és vele az vállalatok, a bankok, a vasutak, a egész haladó emberiség ma emlék­híradási eszközök, a föld mélyé­­kezik meg a Kínai Kommunista nők kincsei és az egyéb természeti Párt harmincéves jubileumáról. kincsek, amelyek azelőtt az impe- A Kínai Kommunista Párt a b­atisták és az üzérkedő nagybár- Nagy Októberi Forradalom után zsoázia kezében voltak, állami­au­­alakuk­ meg a Kelet legnagyobb lajdonná változtak és most a nép országában, ahol az emberiségnek vagyonát alkotják. Mindezek a több mint egyötöde él. Megyelen vállalatok a népi állam kezében nése új fejezetet nyitott a kínai és a Kommunista Párt vezetése nép nemzeti felszabadító mozgásm alatt, hála a kínai munkásosztály mában, önfeláldozó munkájának és te-A Párt története egyben a 475 remtő kezdeményezésének, gyor­­milliós kínai nép 30 éves harcának san újjáépülnek s napról-napra története, amelyet a munkásosz­ jobban fejlődnek és növelik terme­­tállyal az élen, a feudalizmus és­lésüket, az imperializmus erői ellen, a A kínai nép a Kommunista Párt nemzeti függetlenségért és a tár­ vezetésével sikeresen megoldotta­sadalmi felszabadulásért folytatott, az egyik legfontosabb feladatot, az A kínai nép győzelme, amelyet a ország egyesítését. A feudális szét- Kommunista Párt vezetése alatt a daraboltságban élő és gazdasági­feudalizmus és az imperializmus­lag elmaradt Kína, állandó prédája reakciós erői felett aratott, egyben volt Európa és Amerika kapita­­a Kínai Kommunista Párt győzel­­lista hatalmi és Japán ragadozó me és a marxista-leninista eszmék politikájának. Most sziklaszilárd hatalmas diadala, egységbe forrt a népi demokrácia A Kínai Kommunista Párt az és az összes nemzetiségek barátsa- Októberi Forradalom nagy j­elsza­­gának alapján, amelyek lehetőséget hódító eszméinek hatása alatt szót nyettek arra, hogy szabadon fej­letett, a kínai nép felszabadításáért tesszék gazdaságukat és kultúra­­indított harcában mindig Marx, jókat az egyenjogúság szelleme- Engels, Lenin és Sztálin tanításé­ ben. ra támaszkodott. Alkalmazta Le- A Kínai Népköztársaság társa­­iinnek és Sztálinnak azt a tanító­­dalmi életének egyik legszembe­­ját, amely a proletariátus osztály­ tűnőbb vonása a lángoló hazafiság harcát a gyarmati és a függő or- és a következetes proletárnemzet­­szágokban egybe kapcsolja az ini- köziség szelleme. A Kínai Kommu­­perializmus és feudalizmus ellen­­ista Párt ebben a szellemben le­folytatott nemzeti felszabadító véli a munkásosztályt és az ország mozgalommal. Így a Párt kis­szer­ valamennyi dolgozóját. Ennek a vezetből, amely a marxista körök nemes érzésnek a legvilágosabb néhány tucatnyi tagjából állott, megnyilatkozása a napról-napra tömegpárttá nőtt, olyan párttá, erősödő szovjet-kínai barátság, amely élére állt a nép egyetemes amely a békének és a népek biz­harcának, az imperialistaellenes tanságának hatalmas védőbástyája és feudalizmusellenes forradalom­ lett. Kan s biztosította a kínai nép nagy A hazafiság és a nemzetköziség, történelmi győzelmét, egybekapcsolásának fényes példája A Kínai Kommunista Párt és ta- az önkéntesek mozgalma, amely pasztáit vezére, Mao-Ce-Tung ve­ 1950 nyarán azért keletkezett, hogy vetésével megalakult a nagy Kínai megvédje Kína biztonságát és szu- Népköztársaság, ahol az egész ha-­verenitását és hogy megsegítse a talom a munkásosztály vezette nép koreai népet az amerikai imperia­­kezében van. Ez a hatalom a mam.. listák galád beavatkozásának visz­­kásság, a parasztság, a kisbur­­szaverésében. zsoázia és a nem komprádor A kínai népi állam a Kommu­­típusú nemzeti burzsoázia...blokk- nista Párt vezetése alatt a béke, a fára támaszkodik. Ennek a blokk- demokrácia és a szabadság házai­nak az alapja a munkásosztály és más védőbástyája lett egész Kelet­­a parasztság szövetsége a mun- Ázsiában. Másosztálynak és a Kommunista Hogy a Kínai Népköztársaság Pártnak vezetése alatt. A népi hal fennáll, s hogy tovább növekszik falom diktatúrát gyakorol a fórra­ és erősödik a Kínai Kommunista dalom minden ellenségével — a Párt vezetése alatt, annak óriási földbirtokosokkal, a nagy búr- jelentősége van a béke, a demo­­zsoákkal, az imperialisták Kuomin- krácia és a szabadság megvédésé­­tang ügynökeivel szemben és ben az amerikai agresszorok és ugyanakkor széleskörű demokrá­­c satlósaik galád támadásaival szem­­éiát teremt a nép valamennyi ré­­ben, fege számára. A kínai nép történelmi győzel­ Kína területén nemcsak a Kuo-­me még jobban megváltoztatta az mintang reakció szenvedett végre­ erőviszonyokat a béke, a demokrá­­tus vereséget, de sikeresen kerül oia és a­ szocializmus Szovjetunió felszámolásra az imperializmus fő vezette tábora javára és meggyen­­kínai társadalmi támasza, a feldá­­gítette az Egyesült Államok veze­­lis földbirtokosok osztálya is. A tése alatt álló imperialista tábort­­kínai faluban rendkívül nagy .je* A dicső és hős Kínai Kommu­­lentőségű földreformot­­ hajtanak nista Párt úgy érkezik 30 éves jó­­végre, amely a sokmilliós kínai pu­­büeumához, mint a nagy kinai nép rasztságot felszabadítja az évszázad elismert vezére, mint Zenini­sztá­­dos feudális járom alól és Kína Kini típusú Párt, amely magasra parasztjait nincstelenekből a föl­­tartja a népi demokrácia és pro­­desúri földek gazdáivá változtatja, lezár nemzetköziség lobogóját. A nagyipari és kereskedelmi­­ (G. Vojtinszkij) ­5*0- 1/7'­ _ 4MP .Z­ilág plate tagjai egyesüljetek! f ^ ^ ^ ^1 ,v­ Vili. évfolyam 151. szám. " ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1951 július 1. A bestei „Úttörő“ termelőszövetkezeti csoportnak őszi árpából közel húsz mázsás az átlagtermése Teljes erővel lássunk hozzá a rozs uralásához Itt van az aratás dandárja. Minden perc drága, mert a ked­vező időjárás rohamosan érleli a rozsot és búzát. Igyekezni kell nagyon, nehogy tarlóra peregjen a szem. A gyors és jó munkában ter­melőszövetkezeti csoportjaink mutatják az utat. A komádi ,,Új Barázda” jól harcolt a szemvesz­teség ellen. Minden erőt az ara­tás munkájára irányított és 20 holdas őszi árpáját egy nap alatt aratta le. A körösszegapács „Meg­­védjük a békét!” ter­melőcsoport is éberen figyelte, mikor érik ka­sza alá árpája. Naponta járták a dűlőt és ,ahogyan sárga érésbe for­dult, nyomban kezdték az aratását. A betakarítást is jól szervezték és már duruzsol a cséplőgép, öm­lik zsákjaikba a gazdag termés. A megye legjobb termésátlagá­val a bedei „Úttörő” termelőszö­vetkezeti csoport dicsekedhet ed­dig, őszi árpájánál 19,40 mázsás az átlagtermés. Igen jó eredmény ez, a jó munka jutalma.. Az állami gazdaságok versenye egyre jobban fokozódik és a dar­vasi, zsákai gazdaságok mellé kezd felsorakozni a nyírábrányi gazdaság is. Levágták 106 hold­ról az ösziárpát, holdjáról 35 ke­resztet raktak. A gazdaság föld­jein 300 kasza ,suhogva aratja már a rozsot, de aratják a búzát is, ahol el­érte a viaszérést. A gazdaság panyigei üzemének fiataljai érik el a legjobb ered­ményt. A versenytáblán első he­lyen a „Győzelem” ifib­rigád áll. A legjobb kaszás a győztes bri­gádban Csongorádi János, akinek 183 százalékos a teljesítménye. Bundi István 167, Szlifka János 153, Vanka János 151 százalékra végzi munkáját. Jellemző a bri­gád jó munkájára, hogy a leg­gyengébb eredmény 104 százalék. óráról-órára sürgősebb az ara­tás végzése, de elfelejtik ezt a berettyóújfalui állami gazdaság vezetői. Kiindítják az aratógépe­ket, de nem küldenek ki kézi ka­szásokat, hogy a s­arokv­­igások­at megcsinálják. Három aratógép vált reggeltől délelőtt 10 óráig, vesztegelt a drága munkaidőben, mert nem jó a munkaszervezés. Ebben a gazdaságban egyik hi­ba követi a másikat. Este hét órakor még nem indították el a keresztrakó munkacsapatokat az arató­gépek után. Nagy a kapko­dás, így történik meg, hogy 160 aratónak nem volt ivóvize és hogy aratópálinka helyett a föl­­desi üzem aratóinak ecetet szál­lítottak a földekre. Az aratásnál minden percet ki kell használni, mert minden ha­nyagság kárt okoz. Jól tudja ezt Dobos Ferenc, a biharkeresztesi gépállomás vezetője. Egyik arató­gépe eltört, megakadt ,a munka. Tanácsolták: gyorsan küldjeneb­recembe, a javítóműhelybe. Dobos gyorsabb megoldást vá­lasztott, tudta, hogy a javítómű­helyből 2-3 nap múlva kerül vissza a gép és addig nagy a munkaveszteség. Harcolt a dolgo­zó nép gabonájáért úgy, hogy a kézi műhelyben, minden erejét tudását összeszedve, maga eszter­gályozta ki a javításhoz szüksé­ges alkatrészt. A gép megindult aratni és Dobos elvtárs verejté­­kes arcán végig ragyogott az öröm: megnyert két napot, Solt­­-sok mázsa gabonát a dolgozó népnek. Bencze Mihály Megkötötték az üzemi kollektív szerződést a biharnagybajomi MASZOL­AJ-nál A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa kitűzte felemelt öt­éves tervünk új feladatait. Mint ismeretes, 1954-re az eredetileg tervezett 86 százalékkal szemben mintegy 200 százalékkal emeljük ipari termelésünket az 1949. évi­hez viszonyítva. Csaknem 300 szá­zalékkal növeljük a nehézipar termelését és megfelelően fokoz­zuk a könnyűipar, az építőipar és a tervgazdaságunk más terü­letei termelésének ütemét is. Mind­ezek az új feladatok megkövete­lik, hogy végrehajtásukhoz új módszerekkel fogjunk. Ilyen esz­köz az üzemi kollektív szerződé­sek rendszerére való áttérés is. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslata alapján a­­ 150 üzem közül Hajdú-Bihar megyében egyelőre két üzemben, a debreceni Dohánybeváltóban és a biharnagybajomi MASZOLAJ- nál térnek át az üzemi kollektív szerződések rendszerére. A MASZOLAJ-nál az előkészí­tő munkálatokat már május 7-én­ megkezdték, ami igen nagy kö­rült­ekintést igényelt. Az igazga­tóság és üzemi bizottság által közösen előkészített üzemi kol­lektív szerződésnél a legv­esz­­szebbmenően figyelembe kellett venni a munkások alkotó kezde­ményezését s vigyázni arra, hogy a szerződés tartalmazza mindazo­kat a feladatokat, kötelezettsége­ket és jogokat, amelyeket egyfe­lől az üzem igazgatósága, más­felől a dolgozók nevében az üze­mi bizottság vállal, az üzem szá­mára előírt tervek teljesítése s a dolgozók életszínvonalának eme­lése érdekében. Annak biztosítására, hogy az­­ üzemi kollektív szerződés elérje igazi célját, az üzemi bizottság mozgósította a dolgozók nagy-fő­minisztertanács elrendelte, hogy 1951. második felére, július 1-től kezdődően üzemeink egy részé­ben — számszerűi, mintegy 150 üzemben — át kell térni az üze­mi kollektív szerződések rendsze­rére. Az eddigi iparági kollektív szerződésekkel ellentétben — bár ezek is elősegítették szocialista építőm­unkánk eddigi sikereit ;• az üzemi kollektív szerződés al­kalmat nyújt a dolgozók legszéle­sebb tömegeinek a termelés veze­tésébe való bevonására, a töme­gek alkotó kezdeményezésének fejlesztésére, segít tökéletesíteni a munkamódszereket és fejleszte­ni­ az anyagi értékekkel való ta­karékoskodást­ szét. Bizalmi, majd aktíva érte­kezleteken tárgyalták meg a szer­ződés pontjait. Az aktívák pedig az üzem minden egyes dolgozó­ját alaposan előkészítették a mű­­helyértekezletekre, hogy azok fel­készülhess­enek ja­vasl­at­aikka­l. A dolgozók javaslatai így a már elkészített , üzemi kollektív szerződést 14 műhelyér­­tekezleten ismertették, összesen 207-en szóltak hozzá, ebből. 89 dolgozó javaslatot tett. 71-et el­fogadtak, 18-at alapos indokolás­sal visszautasítottak. A 71 javas­lat közül 58-at feldolgoztak a szerződés végleges szövegébe, mint az 1951. évben megvalósít­hat­ót, 13 javaslatot pedig — mi­vel azok nagyobb beruházást tar­talmaznak — csak 1952-óta va­lósítanak meg. A dolgozók javaslataikban kér­ték az igazgatóságot, hogy­ min­den hó végéig ismertessék velük a következő havi tervüket, bizto­­­­sítsák a rendszeresebb anyagel­látást, s a szaktanfolyamokat 9 hónapról 6 hónapra rövidítsék le — a lemorzsolódás elkerülése miatt. Javasolták, hogy az egyes telephelyekre a telefont a kezdő munkálatoknál szereljék fel, így balesetnél gyorsabban intézked­hetnek. Tartalmazták a javasla­tok az üzemi könyvtárnak tech­nikai könyvekkel való kiegészíté, sőt , a szakoktatás széleseb­őben­ biztosítását is. Aláírták a szerződést Az igazgatóság a fenti elfoga­dott javaslatok mellett vállalta, hogy a dolgozók által említett fúrásnál öltözőszekrényt készít, több szakmai továbbképző tanfo­­lyamot indít — melyre 130.000 forintot irányzott elő —, 10 dol­gozót tapasztalatcserére küld s munkásvédelemre 42.000 forintot fordít. A szerződés lerögzíti, hogy a versenymozgalomnak nagyobb nyilvánosságot biztosítanak, két­­hetenkint termelési értekezletet tartanak, s az anyagtakarékos­ság fejlesztésére bevezetik az egyéni anya­gt­aka­rékoss­ági szám­lákat. A versenyben dolgozók számát december 31-ig az eddigi­ 61 százalékról 75 százalékra eme­lik. A dolgozók többek között kö­telezettséget vállaltak arra, hogy az 1951. évi tervet december 21-re befejezik, a tervben előírt méter­költséget 5 százalékkal csökken­tik, a tömeganyagfelhasználásnál 10, az egyéb anyagoknál 5 száza­lékot takarítanak meg, a munka­időt jobban kihasználják, a mun­kafegyelmet erősítik. A javaslatok, a dolgozók és az igazgatóság kötelezettségvállalá­sa alapján elkészült végleges üze­mi kollektív szerződést június 25-én ünnepélyes keretek közt­l, s írták alá. Az­ előkészítés

Next