Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-02 / 229. szám

A mezőgazdasági munka elmaradásának okai Hajdú-Biharban Elmulasztott határidők jelzik Hajdú-Biharban, hogy az őszi mezőgazdasági munkáknál nem haladnak jól a dolgok. Ezen a téren a legtöbb helyen nem érvényesül a tanácsok szervező, irányító ereje, gazda nélkül, magára hagyták az őszi munkát a dolgozó parasztság, az egész nemzetgazdaság nagy kárára. Tudniuk kell a tanácsoknak, hogy a korai vetés terméstöbbletet jelent. Különösen áll ez az őszi árpára. És mégis , mit látunk a megyében? Még az állami gazdaságoknál is, ahol pedig elől kelene járni a jó példával, az őszi árpa vetés még csak 50 százalék körül tart. A vetési határidő több, mint két hete letelt. Ez a helyzet a községeknél is, de nemcsak az őszi árpánál, hanem az őszi takarmánykeveréknél is. Szeptember 30-án elmúlt a rozs vetési határideje. A tanácsok súlyos mulasztásának eredménye az is, hogy torlódik az őszi munka. Októberben végezni kell az őszi búza vetésével. Ez nagy feladat egymagában is és még nyakunkon az elmulasztottakon kívül a betakarítás nagy része is. Hibásak ebben a falusi pártszervezetek, elsősorban a járási pártbizottságok, hogy a lemaradás láttára sem vették kézbe erélyesen az irányítást- A felelősség teljes súlyát kell érezniük azoknak, akiknek mulasztásából sivár képet mutat a határ, akik egyik kampányból a másikba szédelegve, nem tudtak egységes irányítást adni a reájuk bízott területen, kiengedték kezükből az őszi munka ügyét. Félkézzel kezelték a mezőgazdasági munkát és ezzel lejtőre engedték a megyét. Hogyan magyarázhatjuk meg más módon, hogy az országnak a tavaszi munkában legelső megyéje most ide jutott, mint azzal, hogy súlyos kötelességmulasztás történt? A derecskei járásban az őszi árpának 42, a takarmánykeveréknek csak 16 százalékát vetették el. A nagylétai járás az őszi árpa vetésének 46, a takarmánykeverék vetésének 19 százalékát érte el, nem is szólva a polgári járásról, ahol az őszi árpának csak 14, a takarmánykeveréknek csak 17 százalékát vetették még el. A baj egyik gyökere az, hogy a járási mezőgazdasági osztályok magukra hagyták a dolgozó parasztokat. Nem ellenőrzik, nem irányítják a helyszínen a munkát. A Megyei Tanács sem dicsekedhet jobb munkával, mert a megyei főagronómus két hét óta alig látta a határban folyó munkát. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy azok, akiknek állandóan a határban, a termelőszövetkezetekben, a dolgozó parasztság között kellene lenniük, hogy tudásukkal, szervező erejükkel a munkát irányítsák. — irodáikban ülnek, reggeltől estig jelentéseket, statisztikákat készítenek és közben a leglényegesebb, az, őszi munka magára hagyva alszik a határban. A Megyei Tanács belátta ennek a helyzetnek a lehetetlenségét- Határozatot is hoztak — igaz, hogy egy kicsit elkésve, — hogy az agronómusokat mentesítsék az adminisztratív munkák alól. Az osztályok munkájának jobb szervezésével adják meg a lehetőséget, hogy az agronómusok végezhessék feladatukat a termelés gyakorlati irányítását, szervezését és szabaduljanak meg a papírmunka igájából. _ A másik hiba a jelentőszolgálat csődje. A tanácsok nem tudnak tiszta képet kapni és így adni sem a határban folyó munkákról, mert nincsenek tájékozódva. Debrecenben történt, hogy a 35 mezőőri jelentésből csak 12 érkezett be, így történik, hogy súlyos lemaradások-ról csak késve értesülnek, idejében intézkedni nem tudnak. Hiba az is, hogy a gépállomások egy részében az őszi munkára nem készültek fel idejében. A nánási gépállomás is most javítja az ekéket. Nem kötötték meg a talajművelési szerződéseket és ők maguk sem szorgalmazzák eléggé a betakarítási munkálatokat, hogy szántani, vetni induljanak. Nincs szerződés, nem tudják kit segítsenek- Hiba van a vetőgépek elosztásánál. A nagylétai és hosszúpályi határban a termelőcsoportok nem kaptak vetőgépeket, a vértesi ,,Vörös Sarok” kapott, de nem volt köszönet benne, mert a 30 soros vetőgép nyomban elromlott és azóta áll. A tanácsok nem voltak éberek, nem ellenőrizték a minisztertanácsi határozat végrehajtását. Csak így történhetett meg, hogy egy kétfői ellenőrzés során állapították meg, hogy 24 földművesszövetkezet nem is rendelte meg a csávázószert. Jellemző, hogy a szerepi földművesszövetkezet idejében megrendelte, de azt már nem tudták, hogy megérkezett és a raktárukban is van. Ezért küldték el a dolgozóparasztokat és ezért jelentették az ellenőrzés során, hogy ők nem kaptak Higosant. Baj van a szelektorozás körül is. Mikepércsen 700 mázsa termény várja a gépet, de úgy látszik hiába. Tanácsainknak nem szabad megelégedniük azzal, hogy kidobogatják, vagy a falragaszt elhelyeztelik a folyosó falán a minisztertanács határozatairól, hanem gondoskodniuk kell a határozatok végrehajtásáról, ellenőrzéséről Ezt pedig csak úgy tudják elérni ha megjavítják a jelentőszolgálatot, gondoskodnak a lemaradt részeken a segítésről, számontartják a kulákok munkáját és ha elmulasztja a határidőket, szigorúan megbüntette Ne engedjék szabotálni az őszi tervet. Hajdúszoboszlón is lazán kezelték a kulák ellenőrzést. Figyelmeztetésre utánanéztek és egy nap alatt 14 kulákot kellett megbüntetni az őszi szántás-vetés elmulasztása miatt. Mikepércsen azt sem tudják, hogy műveli földjét a kulák. Alszik a tanács, az ellenség pedig ott van és kárt csinál. A tanácsoknál számolják fel a közönyösséget, a nemtörődömséget, alkalmazzák a személyi felelősségrevonást mindazokkal szemben, akik hátráltatják az őszi munkát. Teljes erővel mozgósítják az állandó mezőgazdasági bizottságokat, a határt osszák fel a tagok között és minden tag számoljon be a gondjára bízott területen folyó munkáról, segítse, szervezze azt. Itt van a tizenkettedik óra, már nem lehet tovább várni, minden halogatás bűn. A jó őszi munka jövő évi bőséges termésünket szolgálja, ötéves tervünket segíti, békénket erősíti- Induljunk harcba, használjunk ki minden órát még a nagy őszi esők megindulása előtt, hogy a fagyok felszántott és bevete 1t földeket találjanak határainkon. . (2/ / ./J0 . * f/g/y (Világ prófétába! pqijelüljetek! s-------------------------—v A magad hasznára, « ^ j^lpB pppf JppSgipi a hstza fajára. Vin. évfolyam, 229. szám. ARA 50 FILLÉR. Kedd, 1951 október 2. „A kisfiam boldog életéért jegyzek66 Dolgozók levelei a Második Békekölcsönről Amikor kormányunk kibocsájtotta a Második Békekölcsönt és felhívta a dolgozó népet a kölcsönjegyzésre, én is számot vetettem magamban, mit kaptam én a nép államától. Eszembe jutott a múlt. Az apám, mint önálló kiscipész küszködött, ötödmagával Három testvéremet fiatalon elvitte a nyomor, a nélkülözés, az egészségtelen pincelakás, ahonnan később kilakoltattak bennünket, mert az apámnak nem volt munkája és nem tudott lakbért fizetni. Éveken keresztül télen inségmunkán havat lapátolt az apám, napi 50 fillér bérért. Ebből ennivalóra sem telt, a népkonyha nyomorúságos eledelét ettük. Most más az életünk. Édesapám 50 éves korára megérte, hogy a Párt bizalmából egy kendergyár igazgatója lett. Édesanyám termelőszövetkezetben dolgozik, én pedig a Magasépítési Vállalatnál. Boldogan jegyzek békekölcsönt, azt akarom, hogy soha többé ne térjen vissza az átkozott múlt. Tudom, mikor azt a 2500 forintot jegyeztem, akkor kisfiam boldog életéért is jegyeztem, orvosnak vagy mérnöknek szeretném adni. Ezt meg is tehetem, mert a dolgozók állama segíti a fiatalokat. Nem is tudtam volna jobban kamatoztatni ezt a pénzt, mint úgy, hogy kölcsönadom államunknak, mely az egész dolgozó nép szebb életét teremti meg. Mező Imre, a Magasépítési Vállalat dolgozója, kölcsönt, hogy országunk még erősebb legyen, hogy még nagyobb csapást mérjünk a békénket veszélyeztető imperialistákra és az őket kiszolgáló kulákokra- Joó József. Egyre több falu kap villanyt ötéves tervünk eddigi eredményei beszédes bizonyítékai annak, hogy dolgozó népünk magának jegyzett kölcsönt, hogy Sokszorosan viszatérül az államunknak kölcsön adott összeg. Büszkén mondhatjuk, hogy a kölcsönjegyzés óta hatalmas eredményt értünk el. Épül Dunapentele, a budapesti Földalatti Vasút, az Inotai Erőmű, az új iskolák, kultúrházak. Egyre több falu kap villanyt, egyre több dolgozó paraszt házában szól a rádió. Ezeket az eredményeket nem jó szemmel nézi az ellenség. Karacs Viktor földesi 60 holdas kulák is szívesebben lenne újra a falu kizsákmányolója, szívesen akasztaná a jármot újra a dolgozó parasztok nyakára. Emlékszem rá, milyen keserves volt akkor az életem, hajnaltól késő estig dolgoztam és még ennem is alig adott. Azért jegyzek 800 forint béke a földesi Tanács elnökhelyettese. Az ötéves terv a Biharnagybajomiak számára is boldog életet jelent üröm és boldogság számomra, hogy megtakarított filléreimmel is hozzájárulhatok ötéves tervünk és a béke megvédéséhez. Három gyermekem van. Mire felnőnek, várják őket az iskolák. Nem kell már jövőjük miatt aggódni, a népállama minden dolgozó számára boldog életet biztosít. Én 800 forintot jegyeztem és úgy érzem, mintha egyik zsebemből a másikba tettem volna ezt az összeget. Az ötéves terv sokszorosan viszszafizeti a kölcsönt, a biharnagybajomi dolgozók számára is több traktort, több mezőgazdasági gépet, magasabb kultúrát, boldog életet jelent. Ezért jegyzünk mi, hogy minél sikeresebben tudjuk megvalósítani ötéves tervünket, mellyel erősebb s ellenállóbb lesz országunk az ellenség elleni harcban. Gáli Zsigmond, a biharnagybajomi Tanács titkára. Tszcs-tagjaink, dolgozó parasztságunk lelass példamutatásával folyik a békekölcsönjegyzési verseny a megyében Vasárnap, a békekölcsönjegyzés negyedik napján népnevelők százai, ezrei járták ismét a falvakat, a tanyavilágot, beszélgettek el a jegyzés jelentőségéről dolgozó parasztságunkkal. A lelkes felvilágosító munka nyomán dolgozó parasztságunk szívesen jegyez kölcsönt, áll ki a munkásosztály példájára, egységesen, szabad jelenünk, boldog jövőnk, a béke megvédése mellett. Náduváron, a megye első termelőszövetkezeti községében vasárnap estig 278.350 forint a jegyzés eredménye. Csika Ferenc, a „Sztálin" tsz tagja 600. Balogh József, a „Vörös Csillag" tszes tagja 700 forintot jegyzett. A Vörös Csillagában Kacsó Fényi Imre 13 holdas, 8 gyermekes hosszúpályi középparaszt két kereső gyermekével együtt ezer forint békekölcsönt jegyzett. Mint népnevelő eddig 1400 forintra gyűjtött jegyzést. Sándor agronómus ezer forintot ajánlott fel az építőmunka meggyorsítására. A polgári járásban Görbeháza halad az élen. Vasárnap a népnevelők jó munkája nyomán a község lakosságának jelentős része lejegyzett. Borsodi Lukács 6 holdas kisparaszt, amikor aláírta a jegyzési ívet, ezeket mondotta: — Békebizottsági tag vagyok, az életről beszélhetek, s ez nagy megtiszteltetés számomra. Most, amikor én is elindulok, hogy elvigyem az értelem és a meggyőzés szavát a faluba, szívesen jegyzek 300 forintot, mert tudom, hogy ezzel is a mi nagy táborunkat, a béketábort erősítem. Hajdúnánáson lelkesen bekapcsolódnak a kölcsönjegyzés munkájába a DISZ fiatalok. Legjobb eredményt eddig Szombati András érte el, aki társával, L. Ambrus Lajossal, egyik tisztiiskolánk szabadságon lévő hallgatójával együtt 9000 forintot jegyeztetett. As legjobbak példamutatása mindenütt mérték Földesen Boldog József 8 gyermekes tszes tag 1000 forintos jegyzéssel halad a legjobbak élén. Tiszacsegén Kovács Gyuláné 7 holdas parasztasszony két fiával együtt 900 forintot ajánlott fel. Kovács Gyuláné, mikor a népnevelők felkeresték, kijelentette: örömmel adja ezt a pénzt, mert látja, hogy fiai tanulhatnak, boldogulhatnak a népi demokráciában, nem úgy, mint a múltban ő és férje, akit az ezernyi gond, nélkülözés, a családért való aggódás vitt a sírba. Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón, Nagylétán, Balmazújvároson szintén lendületesen halad a békekölcsönjegyzés munkája. Böszörményben a tanácsháza 379 dolgozója 193 550 forintot jegyzett. Lemaradás mutatkozik Tetétlenen, Kokadon, Konyáron, Sárándon és Körösszakálon. Ezekben a községekben nem nyilvánul meg a kommunisták példamutatása, a népnevelők sem teljesítik be érülettel feladatukat. Kürösszakálon például a népnevelők úgy indultak el agitálni, hogy maguk nem jegyeztek egy fillért sem. Természetes, hogy a község eredménye egyike a legrosszabbaknak a megyében. Ugyanez áll Kokadra is. Itt a párttagok 3 százaléka jegyzett már csupán noha Kokad éppúgy, mint akármelyik hajdú-bihari község, rengeteget köszönhet a tervnek. A kokadi kommunistáknak, pártvezetőségnek ki kell küszöbölni ezt a csorbát. Tarr Lenke segédmunkás, a kefegyári DISZ-szervezet titkára, akinek havi fizetése 450 forint, 700 forint békekölcsönt jegyzett.