Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-01 / 255. szám

1951 NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Ünnepi békeműszak a v­agongyárban az üzemi pártválasztmány tiszteletére Néhány héttel ezelőtt a vagon­gyári Varga J. László alvázas brigádja elhatározta, hogy az alapszervezeti vezetőségválasztás és november 7-e tiszteletére ki­szabáson felül elkészít három da­rab kalauzkocsi alvázat. Vállalá­sukat a XI-es alapszervezet gyű­lésén közölték. A felajánláshoz csatlakozott Gyüre Mátyás bri­gádja- Két személykocsi alváz el­készítését vállalták. Felszólalt Bánkuti József személylakatos brigádvezető és bejelentette, hogy a brigádja elvégzi az öt kocsi be­­burkolását. Lengyel János és Ró­naszéki István asztalosbrigádjai pedig a rájuk háruló asztalos­­munkák elvégzését ajánlották fel. A Varga I. László brigádja újabb vállalást tett, 5 da­rab újjáépítési tartálykazánt, a földről a rendes alvázra helyez­nek. Ezt a munkát 100 százalékban végrehajtották. Pozsonyi Lőrinc lakatosbrigádja 25 kocsinak a szállítókocsiról való leemelését és kerékrehelyezését vállalta. Azóta még tizenkét da­rab kocsival megtoldotta felaján­lását, aminek már 100 százalékig eleget tett. A XI-es alapszervezet felajánlá­saihoz csatlakoztak a IX-es alap­szervezet szerelő, famegmunkáló brigádjai. A kocsiosztály jó ösz­­szedolgozása eredményezte azt, hogy a kalauzkocsik már majd­nem teljesen elkészültek. Hogy még nem tudták befejezni, annak oka nem a dolgozókban, hanem az anyaghiányban van. Az Országos Központi Elosztó mostoha gyermekének tekinti a debreceni Járműjavító Válla­latot és míg a többi üzem za­vartalanul megkapja az árut, addig itt csak hosszas utána­járással sikerül , ha sikerül. A munka menetét nehezíti az is, hogy a kocsikat a forgalmi osztály rendszertelenül, nem az ütemterv szerint küldi, hanem a javításra kerülő kocsik zömét a hónap utolsó napjaiban, így sok­szor a hónap elején alig van munka, a hónap végén pedig alig győzik. Az anyaghiányt Gazda-mozga­lommal, újítással hidalják át. Mihálka Lajos cserejavító la­katos a személykocsi ajtó csuklópántját, a kagylós fogan­tyú­, szekrénybárca táblát hul­ladékanyagból készíti. Szeptemberben 8960 forintot ta­karított meg. Pongor László gőz­fűtési brigádja 90 százalékban hulladékanyaggal dolgozik. Félév alatt 95 ezer forintot takarítot­tak meg ezzel. A brigád jutalmat is kapott. Különféle méretű csö­vekből fűtőtesteket, csővezetéke­ket készítenek. A mozdonyszerel­déből kikerülő mozdony-tűzcsöve­­ket összehegesztik, fűtőtestekhez használják. Eddig külföldről kap­ták a fűrészplattot — svédplat­tot — ami 40 forintba került és csak két napig volt jó­ A Pongor­­s brigád most kiselejtezett, törede­zett autóféderacélból állítja elő a fémfűrészplattot, ezzel feleslegessé teszi a külföldi árut és sokkal jobb minőséget állít elő. Egy hónapig dolgozhatnak az általuk készített fémfűrészplattal. Most az üzemi pártválaszt­mány tiszteletére a kocsiosz­tály dolgozói újabb felaján­lással mutatták meg, hogy munkájuk fokozásával készülnek az újabb ünnepre, Sztálin elvtárs születésnapjára. December 21-re kiszabáson fe­lül vállalták 100 darab lóré­­kocsi elkészítését, 650 ezer fo­rint értékben. Tegnap az üzem dolgozói ün­nepi békeműszakot tartottak. Reg­gel röpgyűlésen ismertették az üzemi­­pártválasztmány­­ je­lentőségét. A dolgozók már előző nap készültek az ünnepi békemű­szakra. Akik még nem versenyeztek, most kihívták egymást. Szer­számukat rendbehozták, bizto­sították az anyagot. Zavartalanul és hatalmas lendü­lettel ment a munka. Egyes rész­legek már délben kiértékelték az eredményt. A Szabó József és Katonka­ Sándor bognárbrigádok versenyéből a Szabó-brigád ke­rült ki győztesként. A Vagongyár dolgozói leküzdik az akadályokat és példamutatóan kiveszik részüket a szocializmust építő nemes versenyben. Előadás a Párt­­oktatás Házában A Pártoktatás Házában a felső- és középfokú káderoktatás Bolse­vik Párt története szakán részt­vevő propagandisták és hallga­tók számára ma este 6 órai kez­dettel előadás lesz. Az előadást Kulcsár Ferenc ,evtárs, az MDP Megyei Pártbizottságának szer­vező titkára tartja „Harc az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt megteremtéséért és a magyar munkásmozgalom kiala­kulása" címmel. A vasárnapi begyűjtési napon szerezzük meg Hajdú-Biharnak az elsőséget A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, november 7. tiszteletére indult begyűjtési versenymozgalom egyre újabb ered­ményeket hoz Hajdú-Biharban. A községek egész sora érte már el begyűjtési terve túlteljesítését a különféle terményeknél. A megye 24 községe kenyérgabonából és takarmánygabonából már túl­haladta a száz százalékot. Burgonyából 16 község túlteljesítette begyűjtési tervét, köztük van Derecske, Bojt, Hajdúbagos, Józsa, de nincsenek a debreceni já­rás homoki községei, ahol pedig bőven termett burgonya. A debre­­ceni járás homoki községeinél jobban szorgalmazzák a burgonyabe­­gyűjtést, tudatosítsák a falvakban, hogy addig nem szabad eltermel­­ni a burgonyát míg a begyűjtésnek eleget nem­ tettek­ A begyűjtés sürgős, mert még a fagy beállta előtt be kél gyűjteni az előírt mennyiséget. A napraforgó beadás üteme az egész megyében meggyorsult és 30-ra emelkedett a begyűjtési tervüket túlteljesítő községek száma. A jól teljesítő községek élén Józsa halad 367 százalékkal, Balmaz­újváros eredménye 173, Tiszacsegéé 158, Hajdúszováté 133 százalék.­­A versenylendület a baromfibeadásnál 20 százalékos emelkedést eredményezett néhány nap alatt, de emelkedőben van a tojásbegyűj­­tés üteme is. A nagylévai járásban elérték a száz százalékot, de a püs­pökladányi járás még csak az 50 százalékos eredménynél tart. Vasárnap ismét begyűjtési napot tart a megye minden községe. Ezen a napon mozgósítsanak minden erőt falvainkban, hogy meg­szerezzük megyénknek az elsőséget. A teherautókat, fogatokat vasárnap állítsák a begyűjtés szolgá­latába, minde­n községben szervezzék meg a mozgó begyűjtő helye­ket, a terményfelvásárlók rakják autóra, szekérre a mázsát és jár­ják tanyáról tanyára, házról házra azokat a helyeket, ahol még ott hever az árugabona, vagy ahol még nem tettek eleget beadási köte­lezettségüknek. A terményfelvásárlókkal együtt járjanak a népneve­lők és a beadásban élenjárók, hogy jó agitációval biztosítsák a be­­gyű­jtési nap döntő sikerét, harcolják ki megyénknek a miniszter­­tanács vándorzászlóját- 8 Lenin-rendes sztahanovista brigádvezetőnő Darja Szmirnova sztahanovista brigádvezetőnő kitűnő munkájáért megkapta a Lenin-rendet. Képünk Szmirnovát munka közben mu­tatja be. | Új embert faragott belőlünk a Párt gyan nyomorúságos volt az éle­tünk, az apám mindig azt mon­dotta: „Titeket már nem adtak cselédnek, elég volt nekem ebből az életből". Fogadalmát nem tudta teljesíteni. Kevés volt a kommenció, kellett a segítség. Lassan minden gyermek, aki már dolgozni tudott, abbahagyta az iskolát és dolgozott a megélhe­tésért. Mi hajnalban fél kettőkor kel­tünk és késő este feküdtünk le. Az „uraság“ kilenc óráig aludt és minden évben Olaszországban töltötte a nyári hónapokat, mi­közben mi az orrunkkal is dur­­tuk a földet és jóformán nem vol­tunk túl még a tanya határán sem. Az apám nem tudta megtartani ígéretét, a Szovjet Hadsereg hozta a szabadságot, szabad em­ber lettem. Apám még cseléd volt, én már a Bánk „Rákóczi“ tszcs-ben dolgozom. A Párt bi­zalmából üzemi párttitkár va­gyok. A fiam a Dohánygyárban dolgozott, most a Néphadsereg főhadnagya. Mi elmondhatjuk, hogy új embert faragott belő­lünk a Párt. Van egy kis uno­kám, még egészen kicsi, de már azon gondolkodik az apja, hogy mi legyen — katonatiszt, mint ő, vagy mérnök. Ha neki is kedve lesz rá, a Párt segíteni fogja, mint ahogy az apját és az egész dolgozó népet segíti a boldog élet megteremtésében. i­j. Németi Pé­er, A Bánk „Rákóczi" tszcs párttitkára. Huszonöt évig dolgozott apám Balogh István 420 holdas elepi „uraságnál“, mint gazdasági cse­léd. Tízen voltunk gyermekek. Sohasem felejtem el, az összes lábbelink egy pár rossz, nyfittes csizma volt- Iia a kisebb gyer­mek iskolába ment, anyám annak a lábára húzta. Ilyenkor mi me­zítláb mentünk az iskolába. Na- Feladatunk: részleteiben is teljesíteni a vetési tervet Hajdúsámson jó példájából tanuljanak a még elmaradt községek Hajdúsámson befejezte a ve­tést, a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére határidő előtt készen lett vele- Története van ennek a győzelemnek, nem az égből poty­­tyant, kemény, szívós harcban született meg." Szeptember közepén még az utolsók között kullogott a köz­ség. Vontatottan folyt a betaka­rítás, a határban — a ,,Dózsa" tszes földje kivételével — szinte alig volt vetés. A Tanács, a köz­ségi pártszervezet kezdeménye­zésére összehívta a mezőgazda­sági állandó bizottságot, a dűlő­felelősöket, mezőőröket és meg­beszélte velük a tennivalókat. Az értekezleten Huszti Sándor elv­társ, községi párttitkár is részt­­vett. A jó népnevelő munka gyümölcsei — Mindnyájan tudjuk, elvtár­sak, hogyan állunk a vetéssel — vetette fel a tanácskozáson B. Szabó József elvtárs, a Tanács elnöke. — Nincs fontosabb fel­adatunk, mint megjavítani a munkát, kijelölni a tennivalókat. Tervet készítettek, pontosan be­ütemezték az egyes gabonafélék vetési idejét. Mozgósították az összes népnevelőket és a tömeg­szervezeti aktívákat is. A vetés­ben élenjáró dolgozó paraszto­kat, Vezendi Sándort, Farkas La­jost, bevonták a munkába. A nép­nevelők házi agitáción, kisgyűlé­­seken magyarázták meg, mit je­lent az idejében való vetés, mi­lyen haszna van abból az állam­nak és milyen a gazdának. Far­kas Lajos például felkereste Bácskai Sándor 9 holdas dolgozó parasztot. Bácskai el volt ma­radva a rozsvetéssel. — Idefigyelj, Sanyi — magya­rázta. — Te úgy csinálsz most, mint az olyan ember, akinek nincs ■ruhára, cipőre szüksége.­­ — Hát ezt hogy érted? — le­pődött meg Bácskai. — Hát csak úgy — fejelte Far­kas —, hogy minden napi kése­delemmel ép azt a cipőt, ruhát dobod ki az ablakon, amit a ko­rai vetés nyomán mutatkozó jó termésből megvehetnél. Bácskai megfogadta a népnevelő szavát, másnap a legelsők között elve­tett. A népnevelők felvilágosító munkájára megmozdult a község. Verseny indult a dűlők, határré­szek, dolgozó parasztok között. Még tervszerűbbé tette a mun­kát a pontos ellenőrzés. A Ta­nács, a mezőgazdasági állandó bizottság, a dűlőfelelősök, a mező­őrök naponként járták a határt. Minden dűlőnek, határrésznek meg volt a maga felelőse. Állan­dó ellenőrző brigádok is alakul­tak. A mezőőrök, dűlőfelelősök kétnaponként jelentették a Ta­nácsnak a vetés állását, így a Tanács mindig pontosan tudta, hol a leggyengébb rész, hol kell gyorsítani az ütemet. Jó népne­velői munka, széleskörű verseny, helyes igaerő és vetőgép elosztás, dűlőkig kiterjedő ellenőrzés — ez volt az alapja a sámsoni győ­­zelemnek. A győzelemben döntő része van a községi pártszerve­zetnek, mely a Tanácsot állan­dóan támogatta munkájában. A község túl van már a munka dan­dárján, a vetésen kívül a beta­karítással is végzett. Téved azon­ban, aki azt hiszi, hogy Slajda­­sámsonban ezután téli nyugovóra tértek az emberek. A szántás és a begyűjtés teljesítése mellett még v­alnak olyan dolgozó pa­rasztok, mint Lukács György, Zaboda György, akik adósok a községnek, az államnak néhány­­­száz kvadrát búzavetéssel. A ter­v Tanács állandóan istápolta, figyelemmel kísérte a versenyt. A legjobbak neveit tudatosította a kisgyűléseken a becsülettáblán. Az igaerő, vetőgép elosztására szintén ütemtervet készített. Tu­datosította, hogy két tehénnel 5, két lóval 20, két ökörrel 15 hold földet kell felszántani. Hogy ez teljesíthető lehessen, megtiltotta a felesleges fuvarozgatást. A vető­gépeknél pontosan kiírta, hogy ki mikor kerül sorra. Zsoldvilá­­gos éjszakákon éjjel is zörögtek a sámsoni határban a vetőgépek. vel pedig nemcsak egészében, de részletesen is teljesíteni kell. A népnevelők a Tanácstól ka­pott adatok alapján felkeresik a késlekedőket. Megmagyarázzák nekik, hogy a terv törvény, amit az utolsó pontig teljesíteni kell. Ezenkívül a Tanács az Ellenőrző Bizottság segítségével, amelynek egy tagja dűlőfelelős, vagy mező­őr, mégegyszer átfésüli a határt, felülvizsgálja a vetési bejelenté­seket. A kulákoknál alkalmazza az éberséget, élenként leméri a vetést. Ha kevesebb, akkor rövid haladékot ad a pótlásra, ha a­ kulák ezután sem teljesíti köte­lezettségét, akkor alkalmazza a törvény szigorát. Azokban a községeinkben, ahol még nem fejezték be a vetést, a Hajdúsámson­ban alkalmazott módszereket kell érvényesíteni. Tanácsaink, népnevelőink esze­rint a módszer szerint dolgozza­nak tovább. Legyen a jelszó: csak az a teljesítés jó, ahol nem­csak az egész falu, de minden egyes dolgozó paraszt is becsü­lettel eleget tesz kötelezettségé­nek. Alapos, pontos ellenőrzés Köss kukorica szállítási szerződést Mázsánként 35 forint értékű Vá­sárlási Utalványt kapsz, melyért pamutárut, nő­i- és férfi cipőt, női gumicsizmát vehetsz! A szállítási szerződés nélkül „C” vételi jegy­re beadott kukorica után mázsán­ként 25 forint értékű Vásárlási Utalványt kapsz!

Next