Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-01 / 51. szám
üdvözöljük a járási pártfunkcionáriusok országos értekezletét! Ma ül össze Budapesten a járái pártfunkcionáriusok országosértekezlete, mely értékelni fogja a II. Kongresszus határozatának a járási pártbizottságok megerősítésével, a falusi pártmunka megjavításával foglalkozó részét is megszabja a falusi pártmunkatovábbi feladatait. A Kongresszus határozata adöntő stratégiai feladat — mezőgazdaság szocialista átszervezése —■ megvalósításának elsőrendű feltételeként szabja meg a falusi pártmunka megjavítását, amikor kimondja: ,,Erős falusi pártszervezetek, erős falusi pártvezetőség, egységes falusi pártbizottság, erős, jól működő járási bizottság szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy feladatát megoldhassuk.“ De nemcsak a Kongresszuson Vetődött felcimmek a falusi pártszervezetek megerősítése, a Párt nem ezzel a tanácskozással kezdi el a járási pártbizottság munkájának segítését. Ez a tanácskozás csak folytatása annak a sokoldalú segítségnek és támogatásnak, amit a Párt és Rákosi elvtárs állandóan nyújtott. A Párt,mindig egyik fontos feladatának tekintette mint a falusi parti munka döntő lánc szemét — a járási pártbizottságok megerősítését. Pártunk állandóan harcolt azért, hogy a járási pártbizottságok, a járási titkárok a rájuk bízott területek általánosan elismert vezetőivé, irányítóivá, gazdáivá váljanak úgy politikai, gazdasági, mint kulturális és egyéb térén. Rákosi elvtárs 1150 október 27-i beszédében részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. ..Megyei titkárainkat, jó munkájuk eredményeképpen — mondotta Rákosi elvtárs — a köztudat már elfogadja, mint a megyék vezetőit. Most ugyanezt kell elérnünk a járási titkároknál is,. Gondoskodni kell róla, hogy jó munkájuk következtében meglegyen a tekintélyük."* Rákosi elvtárs e nagyjelentőségű, beszéde óta a járási pártbizottságok egyre inkább betöltik feladatukat. Megyénk járási bizottságai és járási titkárai egyre inkább gazdáivá válnak a rájuk bízott területnek, egyre inkább ismerik meg őket személyesen is a járások dolgozói és követik őket, mint a járások politikai vezető szerveit és vezetőit. A termelőszövetkezeti mozgalom megyei eredményei mutatják, hogy a járási pártbizottságok megértették, hogy egyik fő feladatuk falun a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése. Ahol a járási pártbizottságok helyesen alkalmazták a Párt parasztpolitikáját a gyakorlatban, ott az eredmények sem maradtak el. Járási bizottságaink egyre inkább megtanulják a bolsevik vezetés helyes módszerét. Egyre inkább megismerik a tömegekkel való helyes foglalkozás és kapcsolat formáit, egyre inkább megtanulják a vezetés művészetét. A pártszervezetek a tömegszervezetek helyes irányítását. A járási pártbizottságok ülései egyre szinvonalasabbak lesznek. Sok helyen már azt is elértük, hogy a J. B.-k egyes osztályai is tartanak igen prros osztályértekezleteket. A berettyóújfalui Járási Bizottságnál előbb az ágit. prop. osztály értekezletén tárgyalják meg a J. B. üléseié viendő kérdéseket. A Járási Bizottság jó munkamódszere alapján a falusi pártszervezetekben is egyre inkább kialakul a színvonalas vezetés. Nagy József elvtárs a pártbizottság titkára türelmes, nyugodt megfontolt ember. Ismerik az egész járásban. A pártszervezetek mindenütt alig várják, hogy kimenjen hozzájuk, mert mindig értékes útmutatást ad számukra. De így van ez a többi járási titkárunknál is. A múlt évben a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatos agitáció során a püspökladányi J. B. titkára elment Szűcs Pál nádudvari középparaszthoz és elbeszélgetett vele mindenről, így többek között a termelőszövetkezetekről is. Szűcs Pál, amikor megtudta, hogy a járási titkárral beszél azt mondotta. ..Eddig kételkedtem abban, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyösebb lenne, mint az egyéni gazdálkodás, de ha a járási titkár mondja, akkor elhiszem, sőt megtiszteltetésnek veszem, hogy személyesen, is eljött hozzám. És Szűcs Pál pár nap múlva nem egyszerűen, tszcs-tag lett, hanem mint ismert jó gazdát az egyik tszcs elnökévé választották. A Központi Vezetőség májusi határozata alapján igen sok községben hozott létre a Párt a vezetőségek újjáválasztása során falusi egységes pártvezetőségeket és pártbizottságokat. Vagyis, a járási bizottságok megerősítésével egyidejűleg megerősítettük a falusi pártszervezeteinket is. Járási bizottságaink felismerték és a legtöbb helyen szakítottak a pártvezetésnek azzal a helytelen módszerével hogy mindent maguk akarnak megcsinálni az alapszervezetek helyett, ami természetesen kapkodást, tervszerűtlenséget okozott a pártmunkában és sok esetben elvette az alapszervezetek önállóságát. A vezetőségek újjáválasztása után járási pártbizottságaink már másképpen fogtak a munkához. Mindenütt értekezletre tapasztalatcserére hívták össze a falusi pártszervezetek vezetőit és igyekeztek őket a vezetés módszereire a falu dolgozóival való helyes kapcsolat, a helyes pártmunka módszereire megtanítani. A polgári Járási Bizottság külön füzetet adott ki, mely igen nagy segítséget adott az újonnan megválasztott vezetőségeknek munkájuk megkezdésében. Ugyanennél a J. B.-nál egy munkaközösséget hoztak létre, mely a járás falvai történetének feldolgozásával, rajzok elkészítésével foglalkozik, melyekből aztán kiállításokat rendeznek, hogy a falu dolgozóinak ezzel is megmagyarázhassák a Párt politikáját, az ötéves terv célkitűzéseit. A ma kezdődő értekezlet is azt a célt szolgálja, hogy a járási bizottságok eddigi munkáját értékelve megszabja a további feladatokat, módszereket adjon a járási bizottságok számára, hogy járási bizottságaink a munkájukban még tapasztalható hibákat kijavíthassák és a járásuk elismert, kipróbált híven követett vezetői legyenek. szág protesitjai egyesüljetek! MAI SZÁMUNKBÓL: Nyikolajeva látogatása a Rákosi, telepi rózsa tsz-ben (2. oldal). — Az Országos Béketanács tiltakozó távirata a Biztonsági Tanácshoz (2. oldal). — A nyíradonyi állami gazdaság példamutatása (2. oldal). AZ HDP HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IV évfolyam, 51. szám, ARA 50 FILLÉR Szombat, 1955. március 1. A népek ítélőszéke előtt nincs kegyelem a véres kezű hóhérok és amerikai felbujtóik számára Békenagygyűlés a budapesti Sportcsarnokban Az Országos Béketanács és a Magyar-Szovjet Társaság pénteken délután békenagygyűlést hívvott össze a budapesti Sportcsarnokban A békenagygyűlést az Országos Béketanács nevében Andics Erzsébet nyitotta meg, majd Rusznyák István emelkedett szólásra. : — Nem véletlen, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alatt békegyűlést hívtunk össze, amelynek legfőőbb célja az, hogy ismét kifejezzük tántoríthatatlan akaratunkat a béke megvédésére és megmutassuk, hogy szolidárisak vagyunk ebben a harcban a világ összes dolgozóival, akik a béke fenntartásáért küzdenek. tíz a békegyűlés a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának keretében egyúttal tanúsítja azt is, hogy a magyar-szovjet barátság nemcsak a szovjet nép és a magyar nép ügye, hanem a két nép közötti barátság ápolása igen jelentős hozzájárulása világbéke ügyének megszilárdításához. — Gyűlésünket ezen általános jelentőségén túl, ma különösen fontossá teszi egy olyan ügy, amely az egész nemzetközi békemozgalom sürgős, együttes fellépését követeli. — Amikor a mai gyűlést összehívtuk, már hallottunk róla, hogy az imperialisták és lakásaik egy újabb szörnyű merényletre készülnek és a mai újságokbólértesülhettünk arról, hogy Beloiannisz és társai ellen az ügyész halálos ítéletet indítványozott. Azoknak a görög hazafiaknak és békeharcosoknak kivégzését indítványozta, akiknek egyetlen bűne az, hogy szeretik hazájukat és meg akarják akadályozni egy újabb szörnyű háború kitörését* — A monarchofasiszta gyilkosok ezeknek a hazafiaknak a meggyilkolásával akarják megmutatni lakájt szolgálatkészségüket Eisenhower tábornoknak, aki a közeli napokban Athénbe érkezik. A magyar dolgozók ezen újabb merénylet hírére mint egy ember fejezték ki mélységes felháborodásukat. — A magyar dolgozók tudják, hogy mit jelentett, a mi szeretett Rákosi elvtársunk megmentése érdekében annak idején a világ dolgozóinak szolidáris tiltakozása. Ezért magunk is harcos elszántsággal állunk ki minden olyan esetben, amikor egy békeharcost, vagy egy hazafit kell megmentenünk a hóhérok kezei közül. Rusznyák István beszéde után K. J. Szkrjabin Sztálin-díjas akadémikus szólalt fel. — ’A szovjet kultúrdelegáció, valamint a szovjet tudósok nevében forrón üdvözlöm a budapesti békenagygyűlést — mondotta — és az egész dolgozó magyar népet amely a szocializmus alapjainak sikeres építésével hozzájárul a világbéke megszilárdításához, arra, hogy Adenauer Párisban nyélbeütötte a háborús keretszerződést. A békeharcban testvéreink ... A kikötőmunkások megtagadják a hadianyagok kirakásai, a Ruhr vidék és vesztfáliai bányászok pedig nem hajlandók túlórázni a felfegyverkezésért. — A békeharcban testvéreink a Ruhr-vidék és Hamburg, München és Vesztfália férfim és aszszonyai, akik dacolnak a rendőrség fütyköseivel és golyóival, testvérünk az a paraszt is, aki kevés szóval, de őszintén és közvetlenül fejezi ki szeretetét és gyűlöletét. Anna Seghiers lelkes tapssal fogadott beszéde után V. P. Kucser Sztálin-díjas szénkontrájnkezelő lépett a mikrofonhoz. — A szovjet nép — mondotta — egy emberként törekszik a békére. A béke azért szükséges népünknek, hogy megvalósíthassa a Természet átalakításának nagyszerű terveit és országaikban felépíthesse a kommunista társadalmat. A szovjet emberek tudják, ha odaadóan dolgoznak a természetátalakító rend megvalósításán, a vízierőművek és csatornák építésén, ezzel a munkájukkal a béke ügyét szolgálják. Elismeréssel szólott a magyar bányászok munkájáról és kijelentette: Loy elvtársnak és a Magyar Népköztársaság minden bányászának további sikereket kívánok békés munkájukhoz, országuk szénellátásának biztosításához. Ezután dr. Sőrés Bálint, a Koreában járt magyarorvosküldöttség vezetője mondott beszédet. Sőrés Bálint nagy tapssal fogadott felszólalása után egy ifjúmunkás lány lépett az emelvényre, és felolvasta a határozati javaslatot. A béke és a szovjet rendszer egymástól elválaszthatatlan fogalmak Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió éberen őrködik a béke felett, külpolitikája a tartós békére törekvő egész haladó emberiség vágyait fejezi ki és a szovjet nép az agresszív háborút az emberiség ellen elkövethető legsúlyosabb bűnnek tartja. — A béke és a szovjet rendszer egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Sikerrel folynak a Szovjetunióban a kommunizmus nagy építkezései, a Volgán, a Donon, Dnyeperen és Abu-Darján. Ebben az évben megnyitják a Volga—Don csatornát, amely hazánk európai részének összes tengereit egységes vízi közlekedési rendszerré kapcsolja össze. A szovjet tudománynak minden egyesogát az emberszeretet, a humanizmus magas eszméjének szelleme hatja át. Minden egyes tudományos felfedezés, találmány, amely a szovjet állam erejét sokszorozza, egyúttal a szovjet tudósok hozzájárulását jelenti a béke ügyéhez. Első ízben fordul elő az emberiség történetében, hogy a háborús uszítók erőivel szemben ott állnak egy hatalmas szervezett békefront erői élükön a szovjet néppel, a kommunizmus építőivel. Szkriabin akadémikus beszédét többször szakította félbe a viharos taps s beszéde után szűnni nem akaró fergeteges lelkesedéssel ünnepelték a nagygyűlés résztvevői a világ dolgozóinak nagy vezérét, Sztálint és a magyar nép szeretett tanítómesterét, Rákosi Mátyást. Ezután újabb viharos tapstól köszöntve, Anna Seghers lépett az emelvényre. Beszédét Sztálin szavaival kezdte: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét!”— majd így folytatta: — Az, hogy háború lesz, vagy béke, jelentős mértékben függ attól a választól, amelyet az egész német nép ad erre a kérdésre. Függ attól, hogy sikerül-e a német nép legjobbjainak, a békeharcosoknak szétlépniök a hazugságok hálóját és függ attól, hogy végre kezükbe veszik-e a béke ügyét. A béke ügye elválaszthatatlan Németország egységétől, elválaszthatatlan — és nemcsak a német békeharcosok számára, hanem mindazok számára, akikben lángol a kérdés: háború legyen e vagy béke. A továbbiakban emlékeztetett ŕ la mái’ meg a az» a lehetősége annak, hogy megőrizzük a világűr békéjét . E békegyűlésről messze száll a magyar nej) tiltakozó hangja — mondja többek között a határozat — és együtt a hatalmas béketábor hangjával vádolja a hóhérokat és kiáltja feléjük: Nem felejtünk! A népek mondanak majd ítéletet felettük és amerikai gazdáik felett, akik a háttérbe bújva segítenek vádakat koholni a szabadsághősök ellen, a népek ítélőszéke előtt nincs kegyelem e véreskezű hóhérok és amerikai felbujtóik számára. Lesújt majd az igazság ökle és a népek ereje ízzé porrá zúzza a szégyentelenek hatalmát, amelyre most rendőrszuronyok vigyáznak. Véssék jól emlékezetükbe