Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPLAP Iz MDP HUDÜ-BIHARMEGYE PARIBIZOTTSÁGÁNSX LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952 NOVEMBER 1. Harcos Isi áll­ás a béke ügye mellett Rákosi elvtárs vezette kor­mányküldöttség berlini látoga­tása, az ottani fogadtatás, a né­­met dolgozók ünneplése és lelke­sedése és Rákosi, valamint Gro­­tewohl elvtársak beszédei vilá­gos tanújel­ei annak a hatalmas változásnak és fejlődésnek, ame­lyen hazánk­­és a Német Demo­kratikus Köztársaság a Szovjet­unió felszabadí­tása óta átesett. Minden hazája történelmét is­merő magyar hazafi elött isme­retes, hogy a német hódítók négyszázéves uralma mérhetet­len szenvedést zúdított rá a ma­gyar népre. Nagyrészt a német elnyomás miatt akadt meg ha­zánk ipari fejlődése, ezért ver­gődtünk évszázadokig gyarmati sorban. Ha történelmünk lap­jain lapozunk, minden­­korib­ai népünk legjobbjainak hangja szárnyal el hozzánk a kegyetlen elnyomásról: Jaj országunk, jó­szágunk — De jóképpen mi ma­gunk — Mint nyomorkodunk- Az idegen nemzetségnek rabjai vagyunk■ — Jaj naponkint mind elfogyunk — jót ne is várjunk, s kívánjunk — Mert kegyetlen, embertelen — Nemzet van raj­tunk­’ — énekelték búsan a ku­rucok 1708-ban. De még ennél is keservesebben hangzik a dal 1­507. elejéről: ..ó szegény Ma­gyarország ..„nagy a le rab­ságod ----Miként, fújják, neked úgy kell csak táncolnod — Ide­gen nemzetre szállott a le szép országod — Tilled elvetetett arany szab­adságo­d." N­é­p d a t­o k -ban, névtelen és neves költők és írók írásaiban maradt hátra minden eljövendő kor számára a magyar nép német hódítók okozta leírhatatlan szenvedései­nek híre. Bornemissza Pétertől Faludi Ferencig, Petőfiig, Adyig minden hazáját szerető író­ és költő felszólalt a német hódítók uralma ellen. Lehetett-e ilyen körülmények között barátság a két nép között? Nem, ez vilá­gos. A legfőbb hazafias kölé­essé­ge, kellett, hogy legyen minden magyar hazafinak, harcolni az elnyomók uralma ellen, akik hazánkat gyarmati sorban tar­tották. A második világháború­ban, a fasiszták uramának ször­nyű napjaiban is felemelte sza­vát a­­legnagyobb magyar hazafi, tiszta és világos hang szárnyalt át az éteren. Rákosi elvtárs hív­­■a fel népe figyelmét az egyet­len helyes útra, a német hódí­­tóktól való elszakadásra és a ve­lük szemben való ellenállásra. A dicső Szovjet Hadsereg sza­badított fel minket örökre a né­met imperialisták uralma alól, mert a magyar nép a megelőző négyszáz év alatt eredménytele­nül harcolt elnyomói ellen szö­vetséges nélkül elnyomás ma­radt a sorsunk. •• Ez a kis né­pek e kerülhetetlen sorsa a lö­kés­rendszerben, az osztálytársa­­dalmakban. Ugyancsak a Szov­jetuniónak köszönhetik felszab­a­­dulásukat a Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozói is, örökre megszűnt felettük is a tő­kések, junkerek és imperialis­ták uralma. Csak ezek után vált lehetségessé, hogy a két nép között barátság létesüljön. Magyarországon és a Német Demokratikus Köztársaságban megváltozott az élet, mások let­tek az állam céljai és most már azonos célokért küzd a két nép. A szabad magyar nép és a fel­szabadult német nép ugyanazo­kért küzdenek, a békéért, a szo­cializmusért. Mindkét állam ar­ra törekszik, hogy a dolgozó tö­megeknek a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a fogyasz­tási és kulturális javakat. Olyan célok ezek, amelyek nemcsak, hogy nem zárják ki, hanem egyenesen szükségessé teszik, hogy a két nép baráti kapcsola­tait kifejlessze és szakadatlanul erősítse, így és ezért kel­etkez­hettek baráti kapcsolatok a szo­cializmust építő magyar is a szocializmust építő német nép között. Az ilyen baráti kapcsolatok lehetetlenek voltak a Nagy Októ­­beri Szocialista Forradalom, a Szovjetunió megalakulása előtt, mert azelőtt a földön nem léte­zett egyetlen szabad nép sem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, Lenin és Sztál­in nagy pártjának a Szovjetunió­nak köszönhetjük, hogy a máso­dik világháború után létrejöhe­tett a szabad népek nagy barit­ szövetsége, a békeszerető népek legyőzhetetlen tábora, am­ely az Elbától a Csendes óceánig terjed. A magyar és a német nép ba­rátságának tehát megingathatat­lan alapjai vannak és ezek az alapok a békéért folyó harc minden egyes újabb győ­zelmével a szocializmus értése során elért minden újabb siker­rel egyre szilárdabbakká válnak. A békéén folyó harc minden egyes újabb győzelme, a szoc­ia­liznus építésében elért minden újabb siker még szorosabbá for­rasztja össze a két nép tartók és örök barátságát. A mi érdekünk hogy a Német Demokratikus Köztársaság államhatalma meg­szilárdításában újabb eredmé­nyeket érjen el, ugyanígy érde­künk, hogy egyre nagyobb sike­reket vívjon ki a szocializmus építésének frontján, mert a Né­met Demokratikus Köztársaság sikerei a mi szocializmus felé vezető utunkat is megkönnyítik, a mi államhatalmunkat is­­ erő­sítik. Ugyanígy a mi sikereink, egyben sikerei a testvéri német népnek is. Ezért fogadta a ma­gyar kormányküldöttséget Rá­kosi elvtárssal az élen a német nép olyan határtalan örömmel és lelkesedéssel. A baráti német néppel el­sza­­kíthatatlanul forrasztanak össze, közös céljaink. Ugyanilyen el­szakíthatatlan kapocs létesült a baráti német nép és a mi népünk között a felszabadítónk a hatal­mas Szovjetunió iránti szemét­ben és házában. Ezek mellett a két nép barátságát szilárdan ösz­­szekovácsolja a háborús gyújto­gatók szándékai elleni közös küzdelem. Rákosi elvtárs vezette magyar kormányküldöttség berlini láto­gatása alkalmával a két nép kö­zötti barátság megszilárdult és tovább erősödött. Ez a látogatás, újabb nagyszerű bizonyítékot szolgáltatott az imperialisták­nak, hogy a béketábor országai között nincsenek vitás és meg­oldhatatlan kérdések. Újabb bizo­nyítékot szolgáltató,­ a világ még elnyomott népeinek, hogy a Szovjetunió vezette béketábor országai egyre szorosabb egység­be forrnak össze a békéért, de­mokráciáért és a szocializmus építéséért folyó harcokban. Ezért örömmel üdvözli min­den magyar dolgozó a magyar és a német dolgozó nép barát­ságának megszilárdulását. E­zen a magyar és a német dolgozó nép örök barátsága! Ifj. korszerű épületek a püspökladányi gépállomáson Másfél hónapja fogtak hozzá a püspökladányi gépállomás kibőví­téséhez. Képünk az épülő korszerű műhelyt ábrázolja. Méhes János sztahanovista brigádvezető 8 tagú brigádja előregyártott betonele­meket szállít villanyfelvonó segít­­ségével a födémre. A brgád tel­jesítménye állandóan 150 százalék fö­ött van. Kormányzatunk csupán a püs­pökladányi gépállomás korszerű­sítésére 1 millió 700.000 forintot fordít. Még ebben az évben el­készül az új műhely, irodaépület, hangár, egy ikerlakás és egy gaz­dasági épület. Készülődik megyénk dolgozó népe a III. Magyar Békekongresszusra ül. Magyar Békekongresszus hírére országszerte megmoz­­dul­ak a békebizottságok, a becsü­­etes békeharcosok és mun­kafelajánlásokkal készülnek az országos ünnepre. Hajdú-Bihar megye dolgozói is a munkafrontján bizonyítják be, hogy a béke biztosításáért, a béke védelméért tettekkel harcol­nak". Tettekkel erősítik azt a hatalmas béketábort, amelyet a Szovjet­­unió vezet. A szerkesztőségbe érkező számtalan levél, s azok írói a békéről, a béke védelméről beszélnek. E levelek közt vannak olyanok, ame­lyeket munkások, dolgozó parasztok, úttörök és édesanyák írtak.­­ Többen versbe foglalták a békéről alkoto­­ gondoltaikat, érzé­seiket s a levélírók közt nem egy olyan akad, aki a késő éjszakai órákig rótta a papíron a sorokat, hogy megváltozott, jobb életéről gyermekei boldog jövőjéről s arról a felszabadult érzésről írjon, amely a békés, építő munka láttán átmelegítene szívét. „A harmadik Magyar Béke­­kongresszusra lázasan­ készül minden hazáját és a népek bé­kéjét szerető öntudatos dolgozó — írja Elekes Dezsőné harisnya­gyári dolgozó. — Ezek az embe­rek tudják, hogy mit jelent szá­mukra a béke: nyugalmat, biz­tonságot, örömet és boldogságot- A mi üzemünk is egyesült erővel csatlakozik a békeharcosok so­­rába és helytállásukat a termelés területén nap, mint nap tettek­kel fejezik ki- Roszkos Gyuláné elvtársnő 133 százalékos terme­lési eredményével járul a béke­harc sikeréhez. A mi küldötteink is ott lesznek a november 2-i békekongresszu­­si küldöttválasztó értekezleten. Tőlük megüzenjük szilárd béke­­akaratunkat, tettekben megnyil­vánuló eredményeinket! A már elkészített ,,béketarisznyát” tele­rakjuk levelekkel, amelyek oszta­­lást bátorítást és szeretetet visz­nek majd a világ más részeire a békéért küzdő anyáknak, test­véreknek, fiataloknak Egy másik levél Szabó Kál­­mánné vámospércsi asszony levele így szól: ,,Most, amikor a II­. Magyar Békekongresszus si­keréért harcol minden öntuda­tos dogozó, mi, vámospércsi MNDSz asszonyok is felajánlást­, hát tettünk, amelyeket teljesí­tünk is, hogy a Szovjetunió ve­­zette hatalmas béketábornak méltó tagjai lehessünk. Hat ol­vasókörben kezdtük meg a mun­kát, az MNDSz tagságot is nö­­ve­lnk és a tagdíjfizetésünket 100 százalékra teljesítjük. A lobbi tömegszervezettel együtt részt veszü­nk a fásítás és egész­ségvédelem munkájában. Úgy érezzük, hogy mindezzel békén­ket erősítjük s boldog jövőnket biztosítjuk. Szász Gáborné levelezőnk versben fejezte ki mondanivaló­ját ,arról a „béketarisznyá" ról, amelyet saját kezűleg készített többi asszonytársával, amelyre békegalambot hímeztek, béke­­akaratuk jelképéül. Öltéseikkel belevarrták a tarisznyába üzene­tüket, amit a népek bécsi béke­­kongresszusán, sok-sok nemzet asszonyának küldenek. ..kéz a kézben, bátran és büszkén védel­mezik a közös ügyet, a béke nagy ügyét". „A hajdúhadházi békebizott­ság is lelkesen készül a Béke­­kongresszusra — írja Fényes­­Jenőné. — Béketarisznyáikat készítettünk, amelyekbe gyű­r­­jük a dolgozók leveleit. A ta­risznyához Nagy László­né ad­ta az anyagot s a kivarrását özvegy Ábrák Miklósáé vállal­ta. Béke­estet is rendeztünk ahol a dolgozók nagy tömege előtt ismertettük a Békekon­gresszus jelentőségét. Vállaltá­­sok is történtek- Korin József­­né, Zeke Mihály, Zeke László, Szabó Zsigmond a kongresszus tiszteltére idő előtt teljesít­et­ték beadásukat. A tanulóifjú­­ság jobb tanulással és a késé­­sek megszüntetésével készül a kongresszusra.’’ Levelezőink közül még sokan írtak a kongresszusra való ké­szülődésről s az azt megelőző békekongresszusi küldöttválasztó értekezletekről, Gaál Zsigmond Biharnagybajomból, Karács Gá­bor Mikepércsről, Vékony János a Járómírjavítóból, Galgóczi Fe­renc a XIII-as Autójavítóból, Szv. Lengyel Lajosné a Kefe­­gyárból színtén arról írtak, hogy állnak helyt a munkások és dol­­gozó parasztok a békeharc rá­juk eső szakaszán. Hajdú-Biharban ma kezdődnek a Vasgyűjtő Napok­ ­ .Berlin eleste" című film­­ben azt mondja Sztálin elv­­társ, egy szovjet olvasztárnak: ...1 Mi dönti el a háború sorsát? — Az acél!“ És mi dönti el a béke sorsát elv­társak? Azt is az acél, a gépek döntik el.” * Világos tehát, hogy népgazda­ságunknak acélra, minél több acélra van szüksége, hogy hon­védő néphadseregünket korsze­rű fegyverekkel elláthassuk és így az imperialista háborús gyujtogatókat elrettentsük attól, hogy háborús kalandokba bo­csátkozzanak. Amerika millio­mosai legelvetemültebb lakájá­nak. Titan­ak tudnia kell, hogy országunk határa ellen intézett minden támadás összeomlik nép­hadseregünk acélfalán. Életfontosságú tehát számunk­ra, hogy acélgyártásunkat minél hatalmasabb mértékben fokoz­zuk. Olvasztáraink rengeteg nyersvasat várnak, ezenfelül azonban igen nagy tömegű vas­hulladékot, ócskavasat is, hogy azt a vasérccel vegyítve, a meg­felelő minőségű tartós acéllá változtassák a kemencék hevében. A nyersvasról hős bányászaink gondoskodnak, az ócskavasat azonban mindnyájunknak, min­den dolgozónak, fiatalnak és idősebbnek, nőnek és férfinak egyaránt kell összegyűjteni és a megfelelő üzembe való elszállí­tásra átadni. Az ócskavasnak, vashulladék­nak, mint az acélgyártás nyers­anyagának népgazdasági fontos­sága késztette a Népgazdasági Tanácsot­­arra, hogy november 1-től december 20-ig az egész országban Vasgyűjtő Napok meg­tartását rendelje el- A Vasgyűjtő Napok egy-egy megyében csak 10 napig tartanak. Ennek­­az in­tézkedésnek célja az hogy e rö­vid idő alatt, a megye minden üzeme, tömegszervezeteinek ak­tívái, a tanácsok dolgozói a fal­vak és városok egész népe a hul­ladéké­as és fém, ócskavas össze­gyűjtésére egyesíthesse munká­ját és minden erőfeszítését, amelyhez Pártunk teljes támo­­ggatásá­t és segítségét bírja. IV megyénkben november 1-től november 10-ig tartják a Vasgyűjtő Napokat. Hatalmas munkát jelent ez tö­­megszervezéteink, mindenekelőtt a DISZ számára. .­ dolgozó és tanuló ifjúságnál­, az úttörő paj­tásoknak most is az­elen kell járniok mind a felvilágosító munkában, mind a gyűjtésben. A falvakban a földművesszövet­kezeteknek kell megismételniük az­t a nagy munkát, amelyet a májusi gyűjtés körül minden el­ismerésre méltóan végeztek. A városokban és azokon a helye­ken, ahol MÉH­ terepek vannak, a MÉH dolgozókra hámy az a kötelesség, hogy eddigi ered­ményeiket­ túlszárnyalják. Sokat, várunk az MNDSZ asz­­szonyoktól! Járjanak elő­ jó pél­­dáv­al. A pincékben, padlásokon, udvarokon, szérekben heverő fémhulladékok tulajdonosuk számára csak értéktelen him­lom, szemét, amely azonban szaksze­rűen osztályozva, értékes nyers,­anyag lesz a megfelelő feldol­gozó üzem számára. "­V­árjuk a megye minden dol­­­­gozójától, hazáját szerető lakosától, hogy mindannyiunk érdekében a megye érdekében tegyen meg mindent a november 1-től 10-ig tartó Vasgyűjtő Na­pok sikerére-

Next