Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Megvalósítottuk Petőfi álmait (0. Gy■) Százharminc évvel ezelőtt született a magyar nép halhatatlan fia, a szabadság láng­­lelkű dalnoka: Petőfi Sándor. Nincs költőnk, aki ilyen mélyen élne dolgozó népünk szívében, nincs költő, akinek ilyen ismertek lennének versei, nincs költő, aki­nek neve olyan népszerű, olyan kedves lenne, mint Petőfié. Miből fakad ez a nagy népsze­rűség, ez a nagy és meleg sze­retet, amely ma is olyan élő és eleven dolgozó népünk szívében, mint százegynéhány esztendővel ezelőtt- A válasz erre egyszerű: mert Petőfi élete összeforrott a nép életével, mert Petőfi nyelve, a nép nyelve. Verseiben maga a nép szólal meg. A kor reakciós költői üvöltve rágalmazták, ócsá­rolták. A magyar civilizáció el­lenségének bélyegezték, a költé­szet elpóriasításával vádolták. Egyik kritikus például így ír róla: „Petőfi a pórias verselés alantas régiójába kezd lesüllyed­ni, lealjasul a pórhoz. Mit­ szól­hat várjon valamelyik művelt hölgy, ha ilyen csárdások és­­er­dei kóborok szájába illő beszé­deket kénytelenek olvasni.“ Ezek az úri firkászok azonban elfelej­tették, hogy Petőfi nem „művelt hölgyeknek“, hanem a népnek írta verseit. Petőfi minden üvöl­tözésük, minden rágalmuk elle­nére szilárdan foglal állást és művészi hitvallását így fogal­mazza meg egy Arany Jánoshoz írott levelében: „Hiába, a nép­­költészet az igazi költészet. Le­gyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ila a nép uralkodni fog a költészetben közel áll ah­hoz,, hogy a politikában is ural­kodjék.” — És ez volt Petőfi leg­­igazabb vágya. Egész életét, köl­tészetét, harcait, minden törek­vését ez hatja át. Ezzel magya­rázható, hogy Petőfi neve össze­forrott a magyar nép történel­mének egyik legdicsőségesebb időszakával, az HJ 18-as szabad­ságharccal, hogy neve széttéphe­­­­tetlenül összefarrott azzal a harccal, melyet népünk az elnyo­más, a zsarnoki önkény ellen, legszentebb ügyéért, a szabadsá­gért vívott. • Petőfi nemcsak a nép nyelvén szólt, hanem a nép érzései sze­rint is. A nép legtitkosabb, leg­őszintébb vágyait fejezte ki ver­seiben­. ,Petőfi Sándorral valami új kezdődött —­ írja Révai József elvtárs „Marxizmus, népiesség, magyarság“ című kötetében meg­jelent tanulmányában. — „Az ő költészete nem a nemesi lelki­­ismeretfurdalos költészete többé, hanem az öntudatra ébredő nép­nek a hangja.“ „...Nem a nép „felemelése", nem az „érdek­­egyesítés“ itt a probléma többé, hanem a nép felszabadítása." Verseiben a nyomorgó nép leg­szentebb óhaját tolmácsolja. De Petőfi nemcsak tolmácsolta, kife­jezte a nép érzéseit, vágyait, ha­nem megmutatta azt is, hogy a vágyból és óhajból, hogyan, mi­lyen úton lesz valóság. Petőfi ta­nítója is volt nemzetének. Vég­telen hazaszeretetre, odaadásra, meg nem alkuvó forradalmiság­­ra, nemzetköziségre, más népek szeretetére nevelte népét- Lelke­sített, buzdított,­­ t­zes, lángolt­ hangú verseivel lázba hozta az országot. A „Nemzeti dal“ mil­liókat tüzelt harcra, „A nemzet­hez“ című vers hatására százá­val és ezrével ragadtak fegyvert az ország becsületes honpolgá­rai. Kaszával, kapával vetette magát az ellenségre öreg és fia­tal „Csatadal’-ána­k­­vérpezsdítő hangja nyomán. Petőfi azonban nemcsak ver­seivel harcolt. „Petőfi Sándor nemcsak költő volt, politikus is volt — írja Révai elvtárs előbb említett tanulmányában. —■ Pe­tőfi nem egyszerű közkatonája volt az IS'/8-as forradalom, a ma­gyar szabadságharc plebejus­­jakobinus balszárnyának, és ve­zére volt, vezére és szervezője IS­IS március 15-ének ...“ Vezetője volt a politikai har­coknak, de mikor a fegyverek vették át a szót, sem húzódott háttérbe, hanem élenjárt, élen harcolt fegyverrel a kezében is a szen­t szabadság ügyéért, mely­nek " gyó­erémfelűtkálásáért" éle­tét is feláldozta. Ilyen volt Petőfi- és mert ilyen volt, valljuk büszkén Rákosi elvtárs szavaival: mi jogos örö­kösei, egyenes folytatói vagyunk Petőfi ügyének. A magyar nép azóta a Szov­jetunió segítsége nyomán, nagy pártunk vezetésével megvalósí­totta mindazt, amiről Petőfi ál­modott: új hazát, szebbet és tartósabbat teremtett a réginél- Petőfi hagyatéka még­sem klasz­­szikus örökség csupán, Petőfi öröksége ma is élő, ma is ele­ven. Versei, írásai ma megvál­tozott viszonyaink között is ta­nítanak, nevelnek bennünket. Meg nem alkuvó forradalmi len­dületre, a nép, a haza odaadó, önzetlen szeretetére tanítanak és egyben meg nem alkuvó for­radalmi lendületre, gyűlöletre népünk békés, boldog élete és hosszú harcok árán kivívott sza­badsága ellen acsarkodó külső és belső ellenséggel szemben. Vele együtt vallhatjuk ma is: „Békét, békét a világnak De ne zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság Felszentelt kezéből!“ Megvalósítottuk Petőfi álmait. Megvalósult mindaz, melyről Pe­tőfi százegynéhány évvel ezelőtt az akkori Magyarország rothadt feudális viszonyai között álmo­dott és amelynek megvalósítá­sáért életét is feláldozta. Mi azonban már többről álmodunk, mint Petőfi. Még szebbek, még ragyogóbbak lettek álmaink, olyanok, amilyenekről ő az ak­kori viszonyok között még nem is álmodhatott- Azonban ma is Petőfihez hasonló­­következetes­séggel,, meg nem alkuvó szilárd­sággal, kemény forradalmi len­dülettel harcolunk álmaink, szép jelenünknél is ragyogóbb jö­vőnk megvalósításáért. 1953-ban tovább épü­l, szépü­l Debrecen Ismét lezárult egy év- A mai nappal ötéves tervünk negyedik esztendejébe léptünk. Ha visszate­kintünk az elmúlt esztendőre s csak úgy futtában végigjárjuk városunkat, akkor mindenütt ok látjuk az ember alkotó keze nyo­­mát, amely az elmúlt évben sok változást idézett elő Debrecenben. Végig tekintve a városon, jog­Amit-5¥.--1951.­év Debrecennek adó-. ,ÍsZ mind békére való törek­vésünk , szedés bizonyítéka. Fel­épült és megkezdte működését a modern, szép Hajdúsági Gyógy­szergyár s nagy­­jelentőséggel bír a színtén az elmúlt év gyümölcsü­kén­, felépült Tüdősebészet is. Be­fejezés: nyertek az ország egyik legkorszerűbb sűtőházának épít­kezési munkálatai, már csak a gépészeti­­ munkák hiányoznak­­de már ezek is befejezéshez köze­lednek. A Petőfi­ téren 120 család kapott kényelmes lakást­ a Bara­nyai­ úton ugyancsak az 1952-es évben frészít. ..t, és 29 szövi­­.ke­zeli családi házat és felépült a Vö­röshadsereg és a Béke útja sar­kán az ötemeletes Irodaház is-­ Már csak külső burkolati munkálatai hiányoznak. A debreceni Erőmű új hűtőtornya két új trafóállomást kapott, a Homokkertben a város új melegvizes kutat vett át, amely biztosítja a város déli, részén lakó dolgozók számára a közeli nyári és téli fürdőzést. Elkészültek az új vízmű kútjai is, ezek lehetővé teszik­ hogy az új évben a város vízellátása nagy Debrecen elindult az iparosodás útján. Az ötéves terv végén, az ország egyik legnagyobb ipari vá­rosa lesz. Ebben az évben nyer befejezést a Gördülőcsapágygyár­­s ez üzem dolgozói számára még ez év első negyedében elkészítenek ,á, mondhatjuk, hogy ötéves ter­vünk harmadik­ döntő évében, az ország többi városai községei és falvai mellett Debrecen is sokat fejlődött. Tervünk s a békét aka­ró emberiség győzedelmeskedett, s az embereknek, a dolgozó nép­nek ez a nagyszerű, világot átfo­gó békeakarata sokszorozza meg erőnket az új év küszöbén is, mértékben megjavuljon, örömmel láthatjuk, hogy a Szabadság­ úton, a Dimitrov utcán, a Fűvészkert ut­cán, Hajó utcán is eltűntek a há­ború ütötte sebek, amelyek ro­mos lakások képében csúfították ez utcákat. A 120 ezer voltos távhálózat el­készülése lehetővé tette­ hogy vá­rosunk bekapcsolódjék az orszá­gos távhálózatba- amely villamosí­tás szempontjából igen előnyös körülmény. Városrendezési vona­lon elkészült a város általános rendezési terve, amely szerint az új évben Városunk képe ismét elő­nyösen megváltozik. Az elmúlt évben rendezték a Magyar-Szovjet Barátság útját-­­valamint a Pesti­­utca és a Böszörményi­ út mentén a villamos­vágány­okát, amelyek nemcsak városképi, hanem az elő­nyösebb közlekedés szempontjá­ból is fontosak. A dolgozók ké­nyelmét szolgálja, hogy a Szabó Kálmán­ utcát a Monostorpályi út­tal összekötő Vécsey utcát kiépí­tették, hiszen ez lehetővé teszi, hogy a Homokkert és Wolaffka­­telep felé autóbuszjárat közleked­jék. 100 lakást- Ezenkívül még ebben az évben mintegy 900 egy-két szo­bás összkomfortos lakást adnak át rendeltetésének. A Kossuth Lajos Tudományegye­tem egyetemi várossá épül ki. Az egyes karok új épületekben nyer­nek elhelyezést- a­­z épületek ter­vei már készülnek. Az Andrássy­­út és a Somogyi-Bacsó-út közötti részt, az 1953-as évben lakóházak­kal építik ki s meghosszabbítják Somogyi-Bacsó-útnak a Libakerten keresztül vezető szakaszát. A színház átjárónál 24 lakásos bér­ház készül s a régi Omnia-mozi helyén korszerű tanítóképzőt épí­tenek, amelyre mintegy 8­ millió forintot fordítanak. A Horthy-rendszerben 15 esz­tendő alatt neki­ kapott Debrecen annyi beruházást, mint most öt­éves tervünk negyedik évében-Városunk területén kinövő új üzemek egyidejűleg — mint fen­tebb említettük — sok lakás építé­sét vonják maguk után. lakás­­építkezéseket elsősorban a Petőfi­­téren- a Szabadság­ útján, a Somo­gyi-Bacsó után, a Libakertben- a ■Csapó utca. Hatvan utca elején, a Vöröshadsereg útja ..foghijjas telkein kezdik meg-"Az emeletes lakóházak földszinti részén üzlete­ket helyeznek e­­l e­ lakások köze­lében szociális- egészségügyi és kulturális intézmények építése is megindul . (Például óvodák, isko­lák- bölcsődék.­ Még 1953 év ele­jén a Petőfi-téren hozzákezdenek egy munkásszálló építéséhez. Ötéves tervünk negyedik eszten­deje hatalmas távlatokat nyit egész országunk- városunk dolgo­zói előtt. Azok a létesítmények, amelyekkel 1952-ben erősödtünk és 1953-ban erősödünk, mind a béke létesítményei, amelyeket nemcsak felépített, felépít, hanem meg is véd a béke népe, eredményei Az iparosodás felé ... • • Ötéves tervünk negyedik esztendejében tovább folyik a Keleti­ Főcsatorna építése Ebben az évben nagy lépést te­szünk előre az öntözéses gazdál­­l­o­ dás megvalósításának útján. Az­ egész ország népe figyelemmel kíséri a­­ tiszalöki erőmű és a ti­­szántúli , kezen­ hajózható és ön­töző főcsatorna építőinek munká­ját. Az erőmű többmilió kilowatt árammal lát­ja el gyárainkat, fal­­vaiinkat s a hozzátartozó csatorna se­gítségével mintegy kétszázezer holdnyi földterület válik öntözhetővé 1953-ban hatalmas lépésekkel halad előre mind az erőmű, mind a csatorna építése. Gyáraink dolgozói új gépekkel segítik, az erőmű és a csatorna k­­­rendezéseinek gyors elkészítésé­vel, biztosítják, hogy Tiszalök mi­előbb elektromos energiát term­el­hessen s a csatornán meginduljon a víz a szomjas földek felé. Államunk 1953-ban mintegy 70 millió forintot fordít az erőmű építésének meggyorsítására. En­nek során másfélmillió köbméter földet emelnek ki a Tisza új med­réből. A MÁVAG dolgozói az év fo­lyamán szerelik fel a duzzasz­­tómű 37 méter széles és 7 mé­ter magas zárótábláit, ame­lyekkel a visszatartott víz­­mennyiséget szabályozzák. A MÁVAG dolgozói hozzálátnak a hajózsilip támkapuinak szerelé­séhez is, a Canz-gyáriak pedig megkezdik az első turbina és ge­­nerátor beszerelését. A darugyári munkások a vízmű kezeléséhez szükséges darukat s az erőmű zsi­lipjeit készítik el. Az év végére készen áll a központi kapcsoló­ház és megkezdődik a szabadtéri transzformátor állomás építése. Nem kisebb jelentőségű munka kezdődik jövőre a főcsatornán.­­ Egy év alatt több milió köbméter földet termelnek ki a csatorna medréből­ A víz 1954-ben indul meg a csatornában ite már 1953-ban építenek a két part között. Egyetlen ilyen állandó híd 3 mi­­lió forintba kerül. A 100 méteres nyílású hidakat előregyártott vas­beton elemekből készítik- készen szállítják a helyszínre és daruval emelik be végleges helyükre. Nagy munka ez, hisz egy vasbeton alkat­­rész súlya eléri az ötven tonnát , ilyen hidak lesznek m­ajd Hajdú­nánás, Hajdúböszörmény, Balmaz­újváros és Hajdúszoboszló hatá­rában. A csatorna 1954 re éri el H­dúszoboszlót. Dúsan­ terno­válnak a nánás, beszórni balmazújvárosi, kábái ás udvari földek. "V­gy Nem fenyegeti aszály -U­gyénk ez oly sokszo­­rg látta részeit. Addig csatorna idáig ér — ,• ,J'64 gitségével már 1957 mint ötezer k­ó­d f­ác.,vss­hetővé a m­ egyéb'' P­,/ 4- lesz. ez az 1953- °*4 Lói

Next