Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

.­­ Világ proletárjai egyesüljetek ! .......y ■ " .......................... " 1 Wkffl gaTÜK a ja «1 1 Hj­ Bi PgaE iSpl SP?­! RajzaiE*. itSSl A termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele AJBH BHLgjgi Bpj a tagság politikai nevelése (4. oldal). — Hajdú-Bihar büszkeségei: HfflBHEjp­fiSpgBi ||h| JSIw pSgSSHr a nagy termés mesterei (5. oldal). — A minisztertanács határozata a 5g§ ||||| WEr helyi ipar­i kajának megjavítására (7. oldal). ■ v las W Era m l-----------­X. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM­­RA 50 FILLÉR VASARNAP, 1953 NOVEMBER­­. «^•^■■■■■■■■■■■■■■■■■HHHBHBBaHBraBBBarararaMraHHraBHraraHaBHBHraraarararamiHHraraHHmuHnrawBraraDnMranHrararaMnMraMraMraraMraraBBraHnrairararaMHmransHHraraMiMRnBra Készülnek a megye dolgozói a nemzetközi békemozgalom találkozójára A Béke-Világtanács november 23—28. között Bécsben tartja leg­közelebbi ülését. A nemzetközi bé­­kem­ozgalom nagyjelentőségű ta­nácskozására a világ minden be­csületes emberével együtt lelkesen készülődik Hajdú-Bihar dolgozó népe. Munkájával, harcos elszánt­ságával szilárdan és következete­sen támogatja a Béke-Világtanács minden elhatározását, amely a há­borús uszítók terveinek meghiúsí­tásáért, a világ összes népei béké­jének biztosításáért mozgósítja a sokszázm­illiós béketábort. Megyénk békeharcosai azzal is készülnek a Béke-Világtanács bé­csi ülésére, hogy minden járási székhelyen november 22-én össze­ülnek a legkiválóbb békeharcosok, a járási béketalálkozó küldöttei. Nagy dicsőség, nagy kitüntetés békeküldöttnek lenni" Ugyanakkor ez a tisztesség komoly felelősséget is jelent! Hajdú-Biharban most folyik a járási béketalálkozók előkészítése. A békebizottságok tagjai napjaink­ban elmondják a becsületes embe­­­rek ezreinek és tízezreinek, az édesanyáknak megmagyarázzák, gyermekeik szép jelenéért, boldog és­ biztos jövőjéért küzd és harcol a béke­mozgalom, a fiatalokat meg­győzik arról, napfényes életük meg­védéséről­ van szó, az asszonyok­kal­ és férfiakkal, az idősebb embe­rekkel megértetik, hogy a békemoz­galom támogatása a család, szeret­­teik védelmét, hazájuk védelmét jelenti. A járási béketalálkozók előké­szítése során kulturális békeesteket rendeznek. Ez ünnepélyes alkalom­kor választják meg a békeküldötte­ket a járási béketalálkozóra. Meg­vitatják a község vagy a város kö­zös üzenetét, amelyet a Béke- Világtanács bécsi ülésére visznek a magyar küldöttek. Hajdúszová­­ton már nagy siker mellett került sor a kulturális békeestre. A szo­­váti dolgozók dalszerető emberek és ha jókedvük van, sokszor elda­lolják Kodály Zoltánnak, a ma élő legnagyobb zeneszerzőnknek mun­kára, vidámságra pezsdítő műveit. A gazdag termés következtében­­jó a kedv, vidám a hangulat Hajdú­­szováton. Sokszor eléneklik így Kodály műveit. A kulturális béke­­estről pedig azt üzenték Bécsbe: Hajdúszovát népe egy a munká­ban, egy a dalban — és egy a bé­ke megvédésében. Ehhez hasonló kedves, meleg­hangú üzenetet küldenek az új­­létaiak is. A község dolgozói be­számolnak arról, hogy a járásban nem utolsók a munkában. Jól ha­­ladt az ősziek vetése, hozzájárul­tak ahhoz, hogy a megyében a nagylétai járás lett az első a szán­tásban és vetésben. Nap mint nap korán reggeltől késő estig a falu apraja-nagyja kint volt a határban, hogy jövőre még bővebben adjon a föld. Beszámolnak arról is, hogy Ujléta szőlőtermelő község. Már leszüretelték a gazdag szőlőter­mést, és azóta kiforrt az új bor. Ilyenkor Ujlétán az a szokás, hogy az új borból azoknak az egészsé­gére ürítik az első poharat, akiket legjobban szeretnek. Az idén — többek között — a Béke­ Világta­­nács tagjainak egészségére ürítik az első pohár bort! Csak két köz­ség példája ez, de mindenütt ha­sonló lelkesedéssel készítik elő a­­kulturális békeesteket. A községek közös üzenetének azonban csak akkor lesz igazán hatásuk, ha a békebizottságok az egész község lakosságának bevo­nását biztosítják a közös üzenet megfogalmazására és annak elfo­gadására. Berettyóújfaluban Rácz József békeharcos — a békebizott­­ság titkára — úgy tervezte, hogy Újfalu egész lakosságát meghívják a kulturális békeestre, mert ott nem tíz vagy száz ember, hanem Berettyóújfalu minden becsületes emberének ügyéről tárgyalnak, a béke fenntartásáról. Az lett a jel­szó Berettyóújfaluban: nem lesz egyetlen ember, akivel ne ismertet­nék a nemzetközi eseményeket, a béke megvédésével kapcsolatos tennivalókat. A kulturális békeestek megrende­zéséhez nagy segítséget nyújthat­nak a kultúrcsoportok. Sok helyütt már készülnek: a legszebb, a leg­nívósabb műsorukat mutatják be a város vagy a község dolgozó né­pe előtt. A kultúra munkásai így járulnak hozzá méltóan a nagy lelkesedéssel várt esték sikeréhez. Komoly feladat vár ezenfelül a me­gyei tanácsra, a járási és a köz­­t tömegszerveze­­tekre: segítséget kell nyújtaniuk, hogy a Béke­ Világtanács bécsi ülé­sének előkészítését Hajdú-Bihar megyében méltóan végezzük el.­­ A békemozgalom a földkerekség százmillióinak mérhetetlen erejét tükrözi — és mi büszkén valljuk, hogy hazánk a béke orszá­­g­a. Ezt bizonyítják népünk nagy­szerű alkotókészségének eredmé­nyei. A mi népünk szereti a békét, küzd, harcol érte. Nyugodtan el­mondhatjuk, a magyar dolgozó nép soha egyetlen kérdésben sem vett oly egységes, mint a béke meg­védéséért vívott­­kemény küzdelem­ben­. A mi kormányunk békepoliti­kát folytat. Megegyezést, kereske­delmi és kulturális együttműkö­dést kíván fenntartani minden or­szággal , de harcosan szembe­száll minden háborús mesterkedés­sel szemben. Nálunk, a mi drága szép országunkban a munka be­csületes elvégzése, a tervek, az ál­lammal szembeni kötelezettség tel­jesítése egyben a béke védelmét jelenti. A kormányprogramra a fo­kozatosan emelkedő életszínvonal,­lat, a fokozódó jóléti távlatait tárja elénk. A kormányprogramm azon­ban nem születhetett volna meg, ha a béketábor hatalmas ereje, mil­liók szívós és áldozatos harca nem őrizte volna meg a felemelkedés, az élet szilárd alapját, a békét. A nagy programm megva­lósítása tehát a béke erős fundamentumán épül. Akinek a szebb jövő drága­­ munkájával erő­sítse a béken­ozgalmat! A békemozgalom nálunk nem egy­szerűen a békét, hanem a jólétet jelentő békét, nem egyszerűen az életet, hanem a gazdagabb, boldo­gabb­­életet jelenti. Legyenek a járási béketalálko­­zók Hajdú-Bihar megye dolgozói­nak őszinte megnyilatkozásai a bá­tor és győzelmes békeharcban! Márkut Tibo­r, a Megyei Békebizottság titkára A Központi Statisztikai Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1953 ill. negyedévének teljesítéséről Ipar A megye ipara — helyi iparral és kisipari szövetkezetekkel együtt — 1953 III. negyedévi termelési tervét 105,1%-ra telje­sítette. Az egyes minisztériumok me­gyénkben lévő vállalatai 1953 har­madik negyedévi termelési tervü­ket a következőképpen teljesítet­ték: A szocialista ipar 1953 harma­dik negyedében 25,1%-kal ter­melt többet, mint a múlt év azo­nos időszakában. Ezen belül az élelmiszeripar termelése 84,7%­­kal, az építőanyagipar 37.9%-kal, a ruhaipar 46.3%-kal, a bútor­ipar 6.4% -kal, a gyógyszergyár­tás több mint négyszeresére emel­kedett. A megye ipara 1953 III. negye­dében terven felül jelentős meny­­nyiséget termelt az alábbi cik­kekből: Penicillin, vasöntvény, takar­mányliszt, korpa, fogyasztási tej, liszt. Számos fontos cikkből azonban kevesebb a termelés, mint ameny­­nyi tervelőirányzat volt. Az egész megye iparában a munkások létszáma 18,5%-kal, az egy főre eső termelés 2,8%-kal emelkedett az előző év azonos idő­szakához viszonyítva, több, mint 1952 III. negyedévé­ben. A megye gépállomásai közel 20 százalékkal több munkát vé­geztek, mint a múlt év azonos negyedében. Jelentősen emelke­dett gépállomásaink gépparkja. A nyári kampánytervüket túl­teljesítették, lemaradás van azon­ban az őszi talajmunka terv tel­jesítésében. A gépek kedvezőtlen kihasználása, a kettős műszak hiánya hátráltatja az őszi mun­kák végzését. Erősödtek megyénk termelő­­szövetkezetei. Az új kormány­programra következtében a tsz-k megszilárdítása, a tagok jólétének emelése érdekében közel 37 millió forint adót, illetőleg tartozást tö­röltek el a termelőszövetkezetek­nek. Több, mint 19 millió forint hitelmeghosszabbítást kaptak a különböző tartozások törlésén kí­vül. A tsz tagoknak mintegy 17 millió forint adóhátralékot enged­tek el. Megszilárdult a munkafegye­lem, amely kedvezően érezteti ha­tását az őszi mezőgazdasági mun­kában is. Emelkedett az egy munkaegységre jutó jövedelem nagysága, háromszorosát, sőt négyszeresét teszi ki az előző évieknek. Növekedett a termelő­szövetkezetek szarvasmarhaállo­mánya 10,7 százalékkal. 1953. évi III. Minisztériumok n. évi terv. teljesítés */6-a Kohó- és Gépipari 106.0 Nehézipari 121.9 Könnyűipari 100.5 Építésügyi 105.2 Élelmiszeripari 99.9 Mezőgazdaság 1953 III. negyedévében befeje­ződtek az aratási és cséplési munkák. A kedvező időjárás, a fejlett agrotechnika mind széle­­sebb körű alkalmazása, a társas­gazdálkodás terén elért jó mun­kaszervezés következtében bősé­ges termést takarítottunk be. A tervezett termésátlagot gabona­féléknél általában elértük, sőt túlteljesítettük. Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek holdankénti termésátlaga gabonaféléknél — a zab kivételével — magasabb az egyéni gazdaságokénál. Az őszi betakarítású növények­ből is jó termést értünk el, jóval felülmúlja az előző évek termés­átlagait. A kedvező terméseredmények alakulásának eredményeként je­lentősen emelkedett a mezőgazda­ságban dolgozók átlagjövedelme. Vontatottan halad az őszi talaj­­előkészítési és vetési munka. Még mindig nem megfelelő a gé­pek kihasználása. Nagymértékben emelkedett az állami gazdaságok állatállomá­nya. Sertésből közel 30 százalék­kal van több, mint az előző év azonos időszakában. A szarvas­­marhaállomány változásában még mindig erősen érezteti hatását a múlt évi száraz időjárás. A gaz­daságok hízott sertésből több mint kétszeresét, hízőmarhából pedig közel 83 százalékkal töb­bet adtak át közfogyasztásra, mint egy évvel korábban. Az ál­lami gazdaságok tejtermelése csaknem 10 százalékkal volt Áruforgalom 1953 harmadik negyedében erő­sen emelkedett az áruforgalom. A forgalom emelkedését az árle­szállítás jelentősen befolyásolta. Az árleszállítás következtében megyénk lakossága eddig 6 millió 375.000 forintot takarított meg. A forgalomból az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek áru­csoportja emelkedett legjobban, a múlt év harmadik negyedéhez viszonyítva 28,5 százalékkal. Az 1952 harmadik negyedévhez képest a fontosabb élelmiszercik­kek forgalma az alábbiak szerint emelkedett megyénkben: A ruházati cikkekből 15,7 szá­zalékkal többet adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. En­nek ellenére még mindig több olyan cikk van, amelyet kereske­delmünk nem tudott biztosítati: kenyér 76.3%-kal, cukor 29.3%-kal, tőkehús 40.1 %-kal, zsír, zsírszalonna 38.9%-kal, tej 6.0%-kal. Építés és beruházás Hajdú-Bihar megye építőipara­t 99,7 százalékra teljesítette. Ezen Ht. negyedévi termelési tervét­­ belül: Építésügyi Minisztérium alá tartozó vállalatok 95.5% Közlekedés- és Postaü­gyi Minisztérium alá tartozó vállalatok 104.6% Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó vállalatok 63.5% Helyi építőipar: Építésügyi Minisztérium alá tartozó vállalatok 105.3% Közlekedésügyi Minisztérium alá tartozó vállalatok 103.8% Könnyűipari Minisztérium alá tartozó vállalatok 104.9%­ A beruházásokra folyósított összeg az előző negyedévhez vi­szonyítva is emelkedett 12 száza­lékkal. A negyedév folyamán elkészült a II. számú sebészeti klinika át­alakítása és toldaléképülete. Át­adták rendeltetésének a Gördülő­­csapágygyár XIV. sz. épületét. Elkészült továbbá a 24 lakásos ÉM. bérház. Ütemesen és folya­matosan haladt a Keleti főcsator­na építése. Kéttantermes iskolákat adtak át a negyedév folyamán Ebesen, Tetétlenen, Nagyrábén. 2—2 új nevelői lakás készült Ebesen, Pró­­don, Viden, üzembehelyezték a püspökladányi és hajdúböszörmé­nyi 50—50 férőhelyes óvodát. A lakásépítkezés üteme gyor­sult a múlt negyedévhez viszo­nyítva, de még mindig nem ki­elégítő. A vállalatok a lakások átadására vonatkozó tervüket több esetben nem teljesítették. Debrecenben a Böszörményi­­úton 15, Baranyi-úton 14, Had­­házi-úton 10, Simonffy-utcán 12 lakás épül. Augusztusban meg­kezdték a Szabadság­ úton 48 la­kás építését. A kormányprogrammnak meg­felelően megkezdték az építőipari vállalatok a negyedév folyamán a 100 millió forintos tatarozási programm ránk eső részének megvalósítását. A munkavédelmi beruházások­nak terve a múlt negyedévhez vi­szonyítva több, mint kétszeresére emelkedett. Tervteljesítés 58,2 százalékkal magasabb az előző negyedévnél, de még mindig nem éri el az előirányzatot. Szociális és kulturális Az elmúlt év azonos időszaka­­i­hoz viszonyítva a kórházi ágyak­­ száma 110-zel emelkedett. A szakorvosi munkaórák száma 43 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma pedig kétsze­resével haladta túl az elmúlt év azonos időszakát. A­ területi bölcsődei férőhelyek száma 28 százalékkal emelke­dett, az idénybölcsődei férőhelyek száma pedig kétszeresére az elő­ző évinek. A középiskolába beiratkozot­tak száma 8 százalékkal emelke­dett. A gázfogyasztók száma az év folyamán 18,2 százalékkal emel­kedett. Ugyancsak a villamoson szállított utasok száma 11,7 szá­zalékkal több, mint 1952 HI. ne­gyedévében.

Next