Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ’ • .................................... | 1 gr?ig gas* ESS3 | -I mai szambat | Pjjia IjQyy 'ffigjjgr Bmxfo Gyorslista az Első Békekölcsön 5. sorsolásáról (2. oldal). — A debrefwEj ?g§f ||gg| m Mwsmík Íjra jH® ccmi Gyógyszergyár az évi terv teljesítéséért (3. oldal). — KTSZ-áru fi ffifl JKw1fjl|| y&Vfedgép ház nyilik Debrecenben (3. oldal). — Milyen feltételek mellett juthat Sajt JBE? nak házépítési kölcsönhöz a termelőszövetkezeti tagok? (3. oldal). — r | k jr fc i" J— JL ■Wniliwr JUfc iff film ««TIX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1953 DECEMBER 1. I A DISZ ALAPSZERVEZETI VEZETŐSÉGEK ÚJRAVÁLASZTÁSA A Központi Vezetőség határozatának, a kormány programmjának megvalósításában az egész néppel együtt megyénk ifjúsága is nagy lelkesedéssel kapcsolódott be. A párthatározat után a DISZ-tagok és DISZ-en kívüli fiatalok sokkal nagyobb igénnyel lépnek fel és sokkal több segítséget várnak a DISZ szervezetek vezetőségétől a termelőmunkában, a tanulásban, a pihenésben, szórakozásban, művelődésben, sportban egyaránt. Jelenleg az a tapasztalat, hogy DISZ szervezeteink vezetőségeinek nagy része magára hagyta a fiatalokat- Elhanyagolja anyagi és kulturális helyzetük szakadatlan javítását, ami abból adódik, hogy a szervezetek többségének élén nem a tagság által demokratikusan megválasztott vezetőség áll. A szervezetek vezetése tehát a kollektív vezetés elveinek megsértésével történik. Eluralkodik a parancsolgatás, egyéni vezetés, amely a szövetség és az ifjúság tömegei közötti kapcsolat lazulásához vezetett. A párt határozatának végrehajtása érdekében elsőrendű feladat, hogy a termelőszövetkezeti, gépállomási, állami gazdasági és falusi területi DISZ-szervezetek megszilárduljanak, hogy tudják segíteni a DISZ-hez méltóan, a szocializmus építésében megjelölt új szakaszt, a mezőgazdaság fejlesztésének szakaszát. Üzemi DISZ-szervezeteink megerősödve nagyobb feladatok megoldására váljanak képesekké, hogy valóban rohamcsapat módjára dolgozzanak a szocializmus építésében. Ezért a DISZ Központi Vezetősége úgy határozott, hogy az üzemi, falusi és hivatali DISZ alapszervezetek vezetőségei számoljanak be végzett munkájukról. Az alapszervezetek nyilvános taggyűlései válasszák újra az alapszervezetek vezetőségét. Ezekre a taggyűlésekre meg kell hívni a DISZ-en kívüli fiatalokat, akik mondják el a DISZ munkájáról véleményüket és tegyenek javaslatot a munka megjavítására. Segítsék a vezetőség újjáválasztását a DISZ-tagokkal együtt, bátor bírálattal és önbírálattal, hogy ezzel is közelebb kerüljenek ifjúsági szövetségünkhöz. A vezetőségválasztó taggyűléseket 1953 december 5-től 1954 január 15-ig kell megtartani. Minden alapszervezetben a vezetőség választása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történjék. A taggyűléseken két napirendi pont legyen. A vezetőség beszámolója, a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása és elfogadása. Az alapszervezet vezetőségének megválasztana. A vezetőség beszámolója foglalkozzon az alapszervezet helyzetével, munkájával a DISZ Központi Vezetőség X. teljes ülésének , határozata szellemében, amely megszabja a DISZ feladatát a párt Központi Vezetősége júniusi határozatának végrehajtásában. A beszámolót a vezetőség készítse el, vitassa"meg és készítsenek határozati javaslatot a munka megjavítására. A DISZ tagság olyan vezetőket válasszon a szervezet élére, akik ki tudják elégíteni a párt határozata után az ifjúság sokoldalú, sokirányú igényeit, akik a DISZ-szervezetek életét érdekesebbé, változatosabbá, vidámabbá formálják, akik a DISZ- szervezetet az ifjúság második otthonává teszik és mozgósítani tudják az ifjúságot a párt határozatának végrehajtására. Ezért vezetőségi tagoknak többségükben a nagyobb élettapasztalattal bíró, párthű, a termelésben élenjáró, idősebb DISZ-tagokat kell beválasztani, akikhez a fiatalok bizalommal fordulnak, akik képesek a 20 éven felüli fiatalokat szervezeteinkbe bevonni. Falusi szervezeteink vezetőségében túlnyomóan dolgozó paraszt fiataloknak kell helyet adni, területi szerveinknél nem utolsósorban középparaszt fiataloknak, mert ezek a szervezetek elsősorban a parasztifjúság nevelésére, vezetésére hivatottak. Szervezeteink vezetőségeibe sokkal nagyobb számban kell beválasztani a fiatal értelmiségieket, Üzemekben fiatal mérnököket, technikusokat, faluhelyen a tanítókat, agronómusokat, akik műveltségükkel, szakmai képzettségükkel nagy segítséget tudnak adni a DISZ-szervezetek vezetéseihez, munkájához és növelik a DISZ tekintélyét. A vezetőség választásánál figyelembe kell venni, hogy a szervezet élén eddig is jó munkát végzett, vezetőségi tagok újra bekerüljenek a vezetőségbe és tapasztalatukkal továbbra is növeljék, erősítsék szervezeteinket. A vezetőségválasztásnál a DISZ-tagok és DISZ-en kívüli fiatalok éberen őrködjenek, hogy az osztályidegen elemek gyerekei be ne kerüljenek a vezetőségbe, amennyiben ilyenek vannnak ifjúsági szövetségünkben, azokat éppen a vezetőségválasztó taggyűléseiken kell kizárni a DISZ-ből, mert ezzel is erősödik ifjúsági szövetségünk. Alapszervezeteink a vezetőségválasztásoknál az előkészítő munkában fokozottabban igényeljék pártszervezeteink segítségét. Minden vezetőségválasztó taggyűlésre hívják meg a pártszervezet titkárát, a tanácselnököt, az üzem, tsz, állami gazdaság, gépállomás vagy a hivatal vezetőit és néhány idősebb munkást vagy dolgozó parasztot-A vezetőségválasztás nagy felelősséget, jelent minden DISZ- tag és DISZ-en kívüli fiatal számára, mivel az új vezetőségeken múlik, hogyan fogja képviselni megyénk ifjúságának érdekeit. Most határoznak arról, hogy bizalmukból kik lesznek a fiatalok vezetői, kik lesznek azok, akik képesek az ifjúság szövetségéhez méltóan a párt által megszabott nagy feladatok végrehajtásába bekapcsolódni, vezetni a szervezet ifjúságát és a szervezeten kívüli fiatalokat a szocializmus építésében. Gurbán Györgyy RT.'i7 Mil tiszír Az alábbi cikket azzal a céllal írjuk, hogy megindítója legyen egy olyan vitának, amelynek során a járási pártbizottságok agit.prop, osztályai, községi pártbizottságok, alapszervezeti pártvezetőségek , az agitátorok megbeszélik tapasztalataikat, hogy egymástól is tanulva felkészülhessünk a dolgozó tömegek között végzendő politikai munkára a falun — elsősorban is a téli időszakban. A Központi Vezetőség 1953 június 27—28-i határozata, a kormányprogramra e határozatok folyamatos végrehajtását biztosító rendeletek megszabják a politikai tömegmunka, ezenbelüll az agitáció feladatait is. E nagyjelentőségű határozatoknak a tömegek körében való ismertetése és megvalósítása a gyakorlatban máris azt eredményezte, hogy növekedett a termelési kedv, fokozódott a dolgozók aktivitása az állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztok között. Éppen ezekre a szemmel látható eredményekre támaszkodva most arra törekszünk, hogy pártunk tömegkapcsolata még bensőségesebb, hatékonyabb legyen. Továbbra is személy szerint szól mindannyiónkhoz pártunk Központi Vezetőségének útmutatása, amelyet az elmúlt hónapokbana párt aktívái oly lelkesen hajtottak végre: „Ki a tömegek közé!” Éppen ezek az eredmények (a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a dolgozó tömegek termelési és politikai aktivitása) köteleznek bennünket arra, hogy felvessük a kérdést: Mi a magyarázata annak, hogy megyénkben a politikai tömegmunka nem kielégítő?! Most, amikor adva van újra, hosszú időre szólóan az agitáció legfontosabb részét, a tartalmát meghatározó helyes politika és megvannak azok a bevált formák, az egyéni agitáció, csoportos agitáció,, amelynek keretében a tömegek felé utat törhet pártunk irányt mutató szava — mi gátolja felvilágosító munkánk hatékonyságát? A kérdést azonban úgy is fel lehet tenni: vájjon tanulmányoztuk-e, megvitattuk-e behatóan a tömegekkel való kapcsolat eddigi módszerét? Várjon a politikai tömegmunka tartalmát meghatározó központi határozatokat minden esetben és az élet különböző területein a leghelyesebb formában juttattuk-e le? Nem akadályozta-e sokszor az agitáció mondanivalóját a magunk rossz módszere? Nevezzük-e kellően a pártszervezeteiket, a népnevelőket, a tömegekkel való kapcsolat helyi lehetőségeinek megfelelő felhasználására? Bizony ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztunk megfelelően és ugyanakkor éppen ezeknek a kérdéseknek a félredobása, tisztázatlansága, állandó szervező mimikája kötött le bennünket. Uvrin hoary a noetikai tömegmunkával kapcsolatos, főként helyi problémákra nem lehet megyei, mindenütt alkalmazható módszereket adni . Meg kell azonban, mondanunk, hogy a megyei párta,ajtónk a Néplap, a megyei népnevelő füzetünk többet foglalkozhatott volna ,,Ki a tömegek közé!” jelszó hogyan való végrehajtásának tapasztalataival. Ez a hogyan a pártmunka eredményes, mindennapi végzésében egyre inkább olyan kérdésként áll előttünk, amely a tapasztalatok kicserélését teszik szükségessé. Ebben az egyszerű szóban nem kevesebb rejlik,mint az: hogyan mozgósítsuk még jobban, még eredményesebben a dolgozó tömegeket — falun — a kitűzött feladatok sikeres végrehajtására. Megyénkben a falusi nevelőmunka megjavítása érdekében a következő főbb kérdések azok, amelyekben segítséget kérünk a vita során. Vitassuk meg a falusi agitációs munka megjavításának kérdéseit! Bensőségesebb kapcsolatokat kell teremtenünk a dolgozókkal Agitációnk sok esetben szem elől téveszti az embert, a maga szükségleteivel, problemáival, örömével, vagy bánatával. Gyakran nincs mondanivalója az egyes ember életéneknagy eseményeivel kapcsolatiban. De olyan értelemben sem foglalkoztunk megfelelően a dolgozókkal, hogy rendszeresen meghallgatnánk az ő tanácsait, javaslatait, problémáit. Megfeledkeztünk arról is, hogy ma már a falusi lakosság érdeklődése is többirányú, hogy a felszabadulás óta eltelt, 9 év politikai munkája felkeltette a tömegek figyelmét olyan kérdések iránt, amellyekkel való fogalkozáshoz a múltban nem volt lehetősége (községpolitika, mezőgazdasági szakkérdésekkel való foglalkozás, sokirányú olvasási és művelődési lehetőség, stb.). A dolgozóknak ez a sokirányú érdeklődése nem kapott az agitátorban kellő támogatót, mert az agitátor hosszú éveken keresztül megszokta, hogy csak a begyűjtés, csak a soron lévő mezőgazdasági muka és az adófizetés kérdésével foglalkozott. A hiba nem ott van, hogy megyéink agitátorai ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak, a hiba a módszerben van, a hiba abban van, hogy ez az ,,agitáció” a népnevelők beszédje volt és nem egy eleven vita, beszélgetés a dolgozóval. Ezenkívül hiba volt az arányokban is, mert amíg csak a begyűjtéssel, csak a mezőgazdasági munkával foglalkoztunk, addig az egyes dolgozók, családok életében, a községben jelentkező problémák az ellenség ezámnára szabad területet jelentették. Il a mérlegre tesszük megyei pártsajtáink, a Néplap többéves munkáját, meg kell állapítanunk, hogy nem minden esetben tölti be a kollektív szervező, a kollektív agitátor feladatát. Cikkeiben sok esetben nem meggyőző érvekkel, nem közvetlenül a dolgozó tömegekhezszólva agitál, hanem bizonyos feladatok elvégzésére noszogatja a különböző területek funkcionáriusait, biztatja cikkeiben a népnevelőket, hogy világosítsák fel a dolgozókat helyes érvekkel. Gyökeresen szakítanunk kell az ,,agitációnak" azokkal az eltorzított módszereivel, amely művelőinek sok vesződséget és ami ennél még többet jelent: a dolgozóknak sok bosszúságot okozott- Ezek között a módszerek között legkiemelkedőbbek: a falu csendjében jelszavaikat kiabáló hangos autók, hangos híradók, amelyek nem a dolgozók tájékoztatását segítik, hanem utasíthatnak, a „zacskó",agitáció az üzletekben, a gyufa-skatulya agitáció, egyes vállalatok leveleire nyomtatott ,,jelszavas bélyegzői" stb. Vájjon véletlen-e, hogy a kormányprogramm megjelenése óta az agitációnak ezek a torz formái alábbhagytak? Nem véletlen, lényegében politikai tömegmunkánk új tartalma ezt a formát elvetette, kötelességünk, hogy vizsgáljuk meg és a hibás formákat vessük el mi is. Fokozottabban tanulmányozzuk a falusi élet agitációs lehetőségeit Megyénkben az elmúlt, évek során az egyéni agitáció mellett szépen kibontakozott a csoportos agitáció. Ezt elsősorban az tette lehetővé, hogy a tömegek ilyen irányú igényeit a legfejlettebb népnevelőkön keresztül ki tudtuk elégíteni a nagyobb kampányok idején. Most a tél közeledtével fel kell vetnünk éppen az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy még több, a csoportos agitációban jártas elvtárs munkájára lesz szükség. A dolgozók — maguk szervezte — csoportos megbeszélései akkor lesznek eredményesek, ha a pártalapszervezetek vita vezetőtúrnak, biztosítani. Ezeket a formákat: a szomszédolás, a tanyázás, a közösen végzett téli munka a termelőszövetkezetekben, egyénileg dolgozóknál jelentős mértékben szélesíthetik pártunk tömegbefolyását. Éppen ezért a pártalapszervezeteknek tanulmányozniuk kell ezeket a lehetőségeket. Ezeket a népi formáikat a kommunistáknak elvetni nem szabad, hanem azt szocialista tartalommal kell megtölteni. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon és termelőszövet(Falytatás a 2.ik oldalon)