Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-03 / 283. szám
Silág proletárjai egyeseiIjfeten • ^----------------------------------------- 1 .....— ■'v «m, mn A mai számból SSTM §Pk A Pártoktatás Háza propagandistáink elméleti színvonalának emeleiirel&fPlP |aSEJ@8 ||||5 jgSI sóért (2. oldal). — Félmillió üzlet (2. oldal). — A szovjet kormány «■SM ISbKhIP CmS kSbS UK jegyzéke Pakisztán kormányához (2. oldal) — Takarmányszemle a nSm 80*1®^ -§5pQ nádudvari Vörös Csillag termelőszövetkezetben (3. oldal). 1 ^ m m mm jral& m L____________________ 11. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953 DECEMBER 3. ------------ Hitek AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL Az Albán-Szovjet Baráti Társaság a dolgozók anyagi és kulturális jólétéért Az Albán-Szovjet Baráti Társaság Skodra körzettel tagozata 1952-ben elterjesztette a borget iparvállalatainál a Levcsento-Muhanov, a Zsandarova-Agafonova és a Csursínov-módszert. Ezeket a módszereket nemsokára nemcsak az ipar és a kézműves ipar területein, hanem az építkezéseknél és a szállításoknál is széles körben alkalmazták Az eredmény Skodra körzetében 1953. első felében 1,394,425 fek megtakarítás volt. Országos viszonylatban az ipar területén 17 szovjet módszert alkalmaznak. Eddig csaknem 29.000 ipari dolgozó vezette be munkahelyén a különböző szovjet módszereket. A szovjet tapasztalatok megismerése és alkalmazása igen eredményesnek bizonyult a mezőgazdaságban is. Nemcsak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek értek el ragyogó terméseredményeket a szovjet agrotechnikai módszerek bevezetésével, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Ferije Das! Fier körzettel! kiváló dolgozó paraszt például a kukorica négyzetes-fészkes vetésével 27 mázsáról 35 mázsára emelte a kukorica hektáronkénti hozamát. Ugyancsak a szovjet módszerek alkalmazása tette lehetővé, hogy a korábbi 8 mázsa helyett most már több, mint 12 mázsa dohányt szedett egy hektárról. Búzatermése 27 mázsáról 30—40 mázsára emelkedett hektáronként. Az ország termelőszövetkezeteiben nem ritka a 70 mázsás kukoricatermés, sem a 6—800 mázsás cukorrépatermés hektáronként- A mezőgazdasági munkák gépesítése Albániában évről-évre egyre nagyobb arányban gépesítik a mezőgazdasági munkákat. A gép- és traktorálllomások traktorállománya egyharmaddal növekedett az előző évihez képest Az idén traktorral művelték meg az egész szántóföldterület 22 százalékát Az ipari növények sorok közötti megmunkálását is az idén végezték először gépekkel széles méretekben A gép- és traktorálomások nagy segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztoknak. A gép- és traktorállomások által 1953 első felében teljesített munkák 20 százaléka az egyénileg gazdálkodó parasztok földjeire jutott- A kisipari szövetkezetek segítik a falut Az Albán Munkapárt Közponvetkezetek vezetőivel, hogy még ti Bizottságának a mezőgazda- pontosabban felmérhessék, hot ság fejlesztéséről szóló határa- és milyen mértékű segítséget Kala többek közt előírja: „Fel kell nyújtaniok a falvak eljárákozni kelil a falvak iparcikkusában, így jobban eleget tudtak ellátását és a kisipari szövetke tetni a falusi dolgozók kívánjág ezek részéről a falunak nyujgainak, tett segítséget, továbbá meg kell A munka minőségének megjaerősíteni a felvásárló és értéke vitása érdekében kétszeres elősítő szövetkezeteket ellenőrzést léptettek életbe, amely A kisipari termelőszövetkezet szerint a művezetők mellett a tek a termelési terveik elkészítő műhelyek kölcsönösen ellenőrsénél szem előtt tartották a dél- zsj- egymás készítményeinek mlgozó parasztság legfontosabb nőségét. A Levcsenko-Muhanov szükségleteit a különböző időmódszer széleskörű alkalmazása szakokban lehetővé tette a munka minőség A korcsai kisiparosszövetségének állandó javítását és az zetek szövetségének vezetősége önköltség jelentős csökkentését, megbeszéléseket folytatott a kör Számos iparcikk árát 15—25 százét! felvásárló és értékesítő szezaslélkika! csökkentették. Gondoskodás a dolgozó parasztokról Az albán lapok nemrégen közölték az Albán Népköztársaság miniszteri, aanácsa és az Albán Munkapárt Központi Bizottsága politikai bizottságának határozatát az egyénileg dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok megsegítésére irányuló intézkedésekről. A határozat a többi között előírja a beadási hátralékok eltörlését, mind az egyénileg dolgozó parasztoknál, mind a termelőszövetkezeti tagoknál, a gabona, rizs és takarmánynövény, hús, gyapjú, tojás, stb. beszolgáltatásának csökkentését. A minisztertanács rendeletet hozott a parasztságnak nyújtandó adóskedvezményekről, valamint a helyi ipar gyártotta mezőgazdasági eszközök eladási árának csökkentéséről. A NÉPLAP POSTÁJÁBÓL 194 vagon kender a komádi Kendergyárnak Begördült Sárrétudvariból a 194-dik vagon kender a komádi Kendergyárba s még 10 vagon vár berakásra a községben. Jó volt az idei kendertermés s az a 410 dolgozó paraszt, aki kender-termelési szerződést kötött, nem vallotta kárát A holdankénti átlagtermés elérte a 35— 40 mázsát, ami mázsánként 52 forintot jelentett a termelőknek. Ha jobb magot kaptak volna, még nagyobb termést takaríthattak volna be s nagyobb jövedelmet szereztek volna, amellett, hogy a több termés a dolgozóknak is több vásznat, ruhát jelent. Jó munkát végeztek a kendertermelés érdekében Kiss József és Molnár László, a komádi Kendergyár dolgozói, akik esőtől-sártólsem riadva visszalátogatták a dolgozókat és szorgalmazták a vetést. Munkájuk eredménye az elszállított 194 vagon kender és mindaz, amit még ezután beszállítanak a termelők. Rácz Béni Sárrétudvari tetőtől-talpig új ruhába öltöztünk. Van szórakozási lehetőségünk is. A szobánkban rádió szól, újságot olvasunk- Most disznótorra készülünk- Olyanok vagyunk itt együtt, mint egy nagy család. Semmire nincs gondunk, mindent megkapunk, amire szükségünk van, így gondoskodik rólunk, öregekről a mi államunk. Id. Szolnoki Imre Hajdúnánás, szoc, otthon. Jól jövedelmezett a rizstermesztés Amikor termelőszövetkezetünkben hozzákezdtünk a rizstelep építéséhez, nagyon sok osztag — a kívülállók se — kételkedtek, nem hittek a rizstelep jövedelmezőségében. Egyre csak azt mondogatták: nem lesz abból semmi. Azóta megváltozott a véleménye a kételkedőknek. A rizs jól jövedelmezett. Ebben a gazdasági évben 8 tagunk vett családi házat, 6 tag kerékpárt, többen pedig rádióval, villanybevezetéssel gazdagították, tették otthonosabbá lakásukat. A jövő évben újabb 30 holddal bővítjük a rizstelepet, hogy a tsz tagjai még nagyobb jövedelemhez jussanak. A tagság bátran hozzákezd egy 18 holdas halastó építéséhez is-Bodor Mihály Hajdúnánás, Táncsics tsz. Gondtalan életem van a szociális otthonban Hatodik éve élek a hajdúnánásii szociális otthonban. Mint világtalan ember kerültem ide s mint most láthatják, levelet íróik a saját kezemmel, mert visszaadták látásomat- Megoperálták a szemem s ma jól látok inni-olvasni. Az otthonban nemcsak én, hanem valamenynyien nyugodtan élünk. Én, mint az otthon legidősebb gondozottja 72 éves vagyok, de öreg korom ellenére is érzem, hogy szeretettel, jószívvel gondoskodnak rólunk.’ Tiszta, fűtött szobában lakunk. Az ízletes, bőséges ételt elébünk is teszik. Ha valaki megbetegszik, orvosok gyógyítják s a legdrágább gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Most tarth ★ Először üdültem életemben Mindig becsülettel dolgoztam, de soha nem tapasztaltam azt a megbecsülést a parasztember iránt, mint most. A mattban is voltak üdülők, de ott csak az urak pihenhették ki „fáradalmaikat”. Én nem írtam soha újságcikket, de most nem tudtam megállni, hogy meg ne irjam, mit éreztem, amikor megkaptam a beutalót a budapesti Széchenyi-hegyi SZOT üdülőbe. 65 éves ember vagyok, erőmhöz mérten ma is sokat dolgozom s kérem dolgozótársaimat, igyekezzenek ők is kiérdemelni ezt a kitüntetést, hogy olyan élményben legyen részük, mint most nekem volt. Az üdülőben jó ellátásban, szórakozásban és pihenésben volt részem, nekem, aki a múltban embernek sem számítottam- Ma azt tapasztalom, hogy mi öregek is megbecsült tagjai vagyunk a társadalomnak. Sáfrány Balázs Mezősas, Alkotmány tszcs. A debreceni állami gazdaság 700.000 forinttal túlteljesítette ez évi tervét nagy feladat hárul az ál lami gazdaságokra a szocializmus építésében. Példát kell mutatniuk a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogyan lehet nagyobb terméseredményeket elérni, jövedelmezőbben gazdálkodni, hogy kell alkalmazni a Szovjetunióban jól bevált termelési módszereket. A debreceni állami gazdaság városellátó gazdaság, célja: zöldség és gyümölcstermelés. — Első gondunk a talaj jó ápolása — trágyázás, talajművelés, növényápolás — ez az egyik legfontosabb feladat ahhoz, hogy nagy terméseket érjünk el — mondja Szabó Sándor, a gazdaság igazgtója. A mélyszántást, előhántós ekével végezzük, jó mélyen. A gyümölcsösben a Szovjetunióban bevált módszerek alapján csak a fák tövét trágyázzuk jó érett istállótrágyával. Ez hasznos is és olcsóbb is számunkra, mert gazdaságunknak az istállótrágya nagy részét vásárolnia kell. Jó termést értünk el a gazdaság fő üzemágában, a zöldség- és gyümölcstermelésben. Hétszázezer forint értékkel termeltünk többet a tervben előirányzottnál. Ezért a MEZŐKER vállalattól 137 ezer forint minőségi és mennyiségi többtermelési prémiumot kapott ez összegnek 50 százaléka a dolgozók között kerül kiosztásra. F./.t a terméscred'iki'vt-erv ■■■ jelentségek kaasználásával érte el a debreceni állami gazdaság. Vaszilkó Ferenc, a gazdaság főkertésze elmondotta: — Ha jól akarunk termelni, ismerni kell a föld tápanyag készletét és a növények tápanyag igényét. Mi már ősszel kijelöltük a kertészetben, melyik földbe mit vetünk tavasszal. Megvizsgáltuk a talaj nitrogén, kálium és foszfor tartalmát, kiszámoltuk, hogy az egyes növényekből egy-egy mázsa mennyi nitrogént káliumot és foszfort igényel. Megvizsgáltuk, mennyi a talaj készlete ezekből a tápanyagokból és a növény szükségletének megfelelően pótoljuk a tápanyaghiányt istállótrágyával és műtrágyával. így kapta meg a növény azt a tápanyagmennyiséget, amire szüksége van. Műtrágyát a növények fejlődési szakaszonként is kaptak. Kézikapa helyett, ahol csak lehetett, lekapáztunk, ez gyorsította a munkánkat és nem késtünk a kapálással. így értük el, hogy a zöldségtermelési tervünket 176,5 százalékra, a gyümölcstermelési tervet 360 százalékra teljesítettük. MCSI IS tanult a gazdaság a hazánkban járt szovjet parasztdelegációtól. Megtudtuk a szovjet elvtársaktól, hogy a Szovjetunióban a gyümölcsösben egy személynek 1,8 holdnál nagyobb terület nem igen jut megművelésre. A debreceni állami gazdaságban 2.5—3 hold is jutott egy-egy dolgozónak. Megfogadtunk, hogy ebben is követüük a szovjet példát, mondja Szabó Sándor, a gazdaság igazgatója. Jövőre egy-egy dolgozónak 1,8 holdnál nagyobb területet nem mérünk a gyümölcsösből. Ha kisebb lesz a terület, jobban meg tudja művelni a dolgozó, nagyobb lesz a termés. Az eredmények elérésében nagy része van a gazdaság dolgozóinak. A legtöbben közülök Incsülettel helytálltak a munkába Bertók István a gyümölcsösbedolgozott, öt termőfa egységet metszett meg egy nap alatt. A átlag teljesítményű dolgozók 2—3 termőfaegységet metszettek meg. Bertók Istvánhoz hasonló jó munkát végeztek Kállai Károly és Ladányi István, akik normájukat átlag 125 százalékra teljesítették, de rajtuk kívül még több ilyen jó dolgozója van a gazdaságnak. új termelési módszereket igyekszik a debreceni állami gazdaság vezetősége a dolgozókkal is megismertetni. A téli hónapokra megszervezték a szakmai oktatást. A szőlő és gyümölcstermelési mesterképző tanfolyamnak 15, a 3 szőlő és gyümölcstermelési szakkörnek 45 hallgatója van. Tudják a gazdaság dolgozói, ha minél többen ismerik közülük a termelés új módszereit, annál könnyebb lesz nagy terméseket elérni, s akkor még jobban be tudja tölteni a debreceni állami gazdaság a szocializmus építésében rája h.-’ri'Vi feladatát. Cs-mn./- '.fv • ••