Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ' 1 " ..—.. jjjjSpk gH f§f|||l§ llf!P|i|k iljji jfpl fllillisk ^ mat számból PBea, 9BB| sT Ul­ | Szülök és tanulók együtt ünnepeltek az Ipari Tanulónapon (2. old.) •hj’ájpsk »eg ipM|i .Sk Mai pasi Wa&LjHj | — Az MNDSz bizottságok munkája a megyében (2. old. — A be_ vmSSBm yMBPy GS mjBB­­g|| | rottyóújfalui élenjárók tanácskozása 13. old.) — Termelési bizottság SESs? [ alakult Tiszacsegén (3. old.) — Haladó hagyományaink (3 old.) Ut Ti n B ÜK Jrm. 1 __________| b ,i m: i in jwhi-ieiivi i iifTTl1WM XI ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1954' JANUAR 12. Hirek a Szardániából A Szovjetunió dolgozóinak téli üdülése Télen a Szovjetunió szanatóriu­maiban, üdülőiben és turista-köz­pontjaiban, épp úgy, mint nyáron, sokszázezer dolgozó tölti szabadsá­gát. Most az északi tájakat hó borítja, északon dühöng a jeges szél, de Szocsiban enyhe tavaszi idő van, ragyogóan süt a nap. A várost, a­ híres gyógyhelyet a dél­szaki növények buja zöldje borítja. A szovjet­ emberek ezrei, akik, ide jöttek üdülni, élvezik a kellemes­ időt és az orvosok felügyelete alatt klimatikus gyógykezelésben része­sülnek. Szűcsi szanatóriumaiban és üdülőiben decemberben több mint tízezren i­s— jóval többen, mint 1932-ben — töltik szabadságukat. Megkezdődött a téli üdülés Ukraj­na üdülőiben is. Sok üdülőt kibő­vítettek, berendezésüket kiegészí­tették. Idén először állították be őket egész évi vendéglátó forga­lomra. Most Ukrajna üdülőhelyein a mezőgazdasági év végén sok­száz paraszt pih­en. Élénk a forga­lom Észtország legkiválóbb gyógy­helyein is. Sok új szakszervezeti üdülőt építettek itt. A Közép-Ural­ban, a Csuszova-folyó partján fek­­­szik az Országos Központi Szövet­kezeti Tanács turi­sta-központja. A házakat itt a sziklákra építették, köröskörül fenyőerdők. A szovjet televízió jövője Az „Ogonyok” című folyóirat M. Szoboljevnek, a Szovjetunió vilamoserőművei és villamos­­ipari minisztériuma osztályveze­tő, főmérnökének nyilatkozatát közli. ♦ A televízió mindennapi éle­tünk szerves tartozékává válik — mondotta a főmérnök. — A szovjet televíziós adóállomások adásainak pontossága felülmúlja az amerikai adókét. Ipari vállalataink nagy érzé­kenységű csöveket gyártanak, úgyhogy jelentősen megjavult, a képek minősége. Lehetővé vált, hogy színházakból,­­sporttelepek­ről­, utcákról és terekről normális világításban is adjunk közvetíté­seket. A televíziós vevőkészülékek nagy keresletnek örvendenek. Egyre újabb típusú televíziós készülékek gyártását kezdjük meg. Már kipróbáltuk és hama­rosan sorozatban gyártjuk azo­kat a vevőkészüléktípusokat, amelyek csöveinek átmérője 300 milliméter, az eddigi 180 és 230 milliméteres átmérőjű csövekkel szemben. E készülékek 1954-ben kerül­nek forgalomba. Az új Vevőké­szüléktípusok — az „Avangard“, ,­,Szever“ és mások — számos előnnyel rendelkeznek. E típu­sokban kevesebb a lámpa, ezért olcsóbbak, kezelésük egyszerűbb. Megvannak már az olyan ve­vőkészülékek mintapéldányai is, amelyeknek csöve 400 millimé­ter átmérőjű. A jövő évben e ve­vőkészülékek első példányai szintén forgalomba kerülnek. Ki­dolgozás alatt vannak az olyan vevőkészüléktípusok, amelyek­nek képsíkja 30-szor 40 centi­méter, tehát több mint kétszer akkora, mint a jelenleg haszná­latos „TV2“ Vevőkészüléké. Minél nagyobb a kép­sík, an­nál többen láthatják egyidejűleg az adást. Képzeljünk el egy 400 főt befogadó helyiséget. A né­zők tekintete egy háromszor négy méteres vászonra irányul. A stadionban érdekfeszítv fut­balltalálkozó folyik és a­ heves küzdelmet nemcsak a moszkvai ,­Dinamó­­-pálya beton tribünjei­ről látják, hanem az Ermitazs filmszínház karosszékeiből is. Ebben a filmszínházban folynak a munkálatok az első olyan moszkvai televíziós képeik fel­szerelésére, amelynek nagysága megközelíti a filmszínházak vász­­­­nának szokásos­ méretét. A tele­víziós műsorok kollektív bemu­tatása a filmszínházban néhány hónap múlva megkezdődik. Nem kis szerepet játszanak majd a televízió , terjedésében a házi közvetítő központok. A televíziós vevőkészülékek tulajdonosainak és a lakóházak kezelőségének rendszerint nem kis gondot okoz az antennák fel­állítása a sokemeletes épületek tetején. Ráadásul az egymás he­gyen-hátán lévő antennák érzé­kenysége csökken. Ezért a tele­víziós antennának együttes­­ an­tennának kell lennie, egy anten­nának egész sor vevőkészüléket kell ellátnia. Tervezőink már tettek, javaslatokat különböző antennatípusokra, köztük olya­nokra, amelyek közül némelyik 50—100—200 vevőkészüléket is ellát. Ezek az antennák már készen állnak a sorozatgyártás­ra. Az a feladatunk, hogy a tele­vízió minél több városban és kolhozfaluban elterjedtté vál­jék. 1954—55-ben a Szovjetunió egész sor városában megkezdjük a televíziós adóállomások építé­sét. Uj módon a szovjet dolgozók újabb százezrei élvezhetik majd a televíziós adásokat. Ez azon­ban csak az egyik módszer. Ar­ra is törekszünk,­ hogy például a moszkvai adásokat minél na­gyobb távolságban vehessék. Önműködő gépsor a tejkombi­nátban A szovjet gépgyárak most azon dolgoznak, hogy teljesítsék a könnyűipar különböző ágainak megrendeléseit. A könnyűipari üzemek sok új önműködő gépet rendelnek. Ezek közé tartozik az önműködő gépsor, amely papír­ból készült tejespalackokat gyárt, a palackokat megtölti és lezárja­ A gépsort a leningrádi „Krasznaja vagranka“­ gépgyár­ban készítették el. Ilyen gépso­rokkal szerelik fel a városok tej­kombinátjait. A gépsor tulajdonképpen ti­zenegy különböző gépből áll és irányítása egy központi kapcso­lótábláról történik. Az érdekes szerkezetű gépezet órájakint 2500 tejespalackot gyárt, tölt meg és zár le. Az első ilyen önműködő gépsort a leningrádi tejkombi­nátban helyezték üzembe. Örömet csatlakoznak a debreceni üzemek dolgozói a Járóműjavító versenyfelhívásához Alig egy-két nap telt még csak el azóta, hogy a Járóműjavító dolgozói felhívással fordultak a megye ipari üzemeinek és a me­zőgazdaság szocialista szektorai­nak dolgozóihoz. „Munkaver­sennyel, az első negyedévi terv teljesítésével készüljünk pár­tunk­ III. Kongresszusára!“ A felhívás széleskörű visszhangra talált. Az üzemek dolgozói öröm­mel csatlakoznak e nemes kez­deményezéshez. A költségcsökkentés terén terven felül, 30.000 forint megtakarítá­sát vállaljuk. 5. Dolgozóink egészségének» fog f­o­kozottabb védelme érdekében a negyedév folyamán 140.000 forin­tot fordítunk munkavédelmi be­rendezések létesítésére.“ A kocsiforduló meggyorsítása ér­dekében az első negyedévi ko­csijavítási tervüket 10 nappal határidő előtt befejezik. Ezenkívül a munkás- és sze­mélyszállító vonatok késésének csökkentésére, fokozott, anyagt­a­­karékosságra tettek felajánlást a fűtőházi dolgozók. A versenyvál­­lalások az első negyedévben 253 ezer forint megtakarítását teszik lehetővé. Röpgyár „A röpgy­űléseken elhatároz­tuk — írják a Ruhagyár dolgo­zói, — hogy a pártunk iránt ér­zett szeretetünk és hálánk je­léül a III. Pártkongresszus tisz­teletére 1954 első negyedévében a következő célkitűzéseket való­sítjuk meg: 1. Első negyedévi tervünket 2 százalékkal, január havi tervün­ket pedig 3 százalékkal túltelje­sítjük, így ebben a negyedévben 1700 női ruhát gyártunk terven felül. 2. A dolgozók igényeinek foko­zottabb kielégítése céljából foko­zott gondot fordítunk, a minőség javítására. Az első negyedévben a legyártott termékek 90,8 szá­zaléka, január hónapban pedig 99.7 százaléka I. osztályú áru lesz. A belső visszavetéseket a jelenlegi 11,5 százalékról 11 szá­zalékra csökkentjük. 1­3. Hogy az exportáruk gyár­tásánál minél magasabb megta­karítást érhessünk el a rendel­kezésre álló 10 százalékos, biz­tonsági tartaléknak csak 6 százalé­kát használjuk fel és így telje­sítjük exporttervünket. 4. Az első negyedévben az ön­ Már A Fűtőház dolgozói is nagy lelkesedéssel fogadták a ver­senyfelhívást. Egyöntetűen je­lentették be csatlakozásukat és egyben versenyre hívták a nyír­egyházi fűtőház vontatási dol­gozóit. A dolgozók vállalták, hogy az első negyedévben a gépek foko­zott karbantartásával, valamint az egy lapátos tüzelési­­ módszer széleskörű alkalmazásával 0,2 százalékkal­ több szenet takarí­tanak meg, mint az elmúlt ne­gyedévben. Az 500 kilométeres mozgalom sikere érdekében, a­­mozgalomban résztvevő mozdo­nyok napi teljesítményét 133 kilométerről 188 kilométerre emelik. A Gazda-mozgalom to­vábbi kiszélesítésével az egyne­gyedévi fajlagos 100 elegytonna­­kilométer költségeket 1 százalék­kal csökkentik. Patkovszky Imre, a Hajdúsági B­vószvszergyár igazgatója: 1953. évi munkánk mérlege és az új feladatok Az elmúlt év küzdelmekben és győzelmekben gazdag esztendő volt üzemünk történetében. 1953 első két hónapjában­ nem­ tudtuk tervünket teljesíteni. Ugyanis sok gátló körülmény jelentkezett a gőz- és villanyel­látás terén. A legnagyobb nehéz­séget az jelentette, hogy nem volt még megfelelő műszaki gárdánk és kellő számú szakmunkásunk. A termelés növekedésével egy­szerre kellett elsajátítanunk és elsajátíttatnunk a penicillingyár­­tás tudományát. Az első negyedév végére sikerült a gátló körülmények legtöbbjét kiküszöbölnünk.­­Mű­szaki gárdánkat megerősítettük és egyre több szakmunkásunk lett. Ennek eredményeként már­ciustól kezdve üzemünk állan­dóan teljesítette, sőt túlteljesí­tette tervét. Így azután a máso­dik negyedév kiváló eredményei alapján elnyertük a büszke ,,B1- üzem“ címet. A kezdeti sikerek nem tettek elbizakodottá ben­nünket , tovább fokoztuk a munka lendületét, még több gondot fordítottunk a munka he­lyes megszervezésére. Az ered­mény a harmadik negyedévben sem maradt­­el: megtartottuk az „Élüzem“ címet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munkaversenyben üzemünk dol­gozói vállalták, hogy az éves ter­vet december 1-re befejezik. Ezt a vállalást jóval túlteljesítették, mert évi kötelezettségüknek no­vember 14-re, negyedik negyed­évi kötelezettségüknek pedig no­vember 24-re eleget tettek. E harc közben egy pillanatra sem felejtkeztünk meg az önköltség állandó csökkentéséről. Hónap­­ról-hónapra csökkentettük az ön­költséget és így több millió fo­rint értékű penicillint tudtunk adni terven felül,­­ jelentősen megjavítva ezzel a lakosság gyógyszerellátását. A kormai­virottraumi cél­kitűzéseinek megfelelően, foko­zott gondot fordítottunk üze­münk dolgozóinak egészségvé­delmére. Üzemi orvost állítot­tunk be, a munkahelyeket mind több munkavédelmi berendezés­sel láttuk el. Az elmúlt évben nem is volt­ üzemünkben ipari megbetegedés, üzemünk dolgozói áttanulmá­nyozták a párt- és kormányha­tározatokat, amelyek fokozott követelményeket állítanak elénk a lakosság gyógyszerellátása te­rén , és megfogadták. 1954. évi tervünket már az első naptól kezdve folyamatosan teljesítik és ez évben nem fordul elő, hogy január és februári tervünk tel­jesítésével adósak maradjunk. Sőt fogadalmat tettek arra, hogy az első­­negyedévi tervet 10 száza­lékkal­­ túlteljesítik, jelentős mennyiségű penicillint biztosítva így terven felül a lakosság szá­mára. Ebben az évben még foko­zottabb mértékben termelünk ál­­lattápszeradalékot is. Ugyanis az üzemkarbantartó lakatosok és a műszaki vezetők ki­kísérletez­ték e gyártási­­folyamathoz szük­séges műszaki eljárást és még ebben a negyedévben befejezik az állattápszeradalékot előállító üzemrészünk felszerelését. Ez az üzemrész a második negyedév­ben kezdi meg működését és nagymennyiségű állattápszerada­­lékot készít, ami jelentősen se­gíti a sertéshizlalást. A kitűzött célokat valóra vált­juk. Erre biztosíték az üzem dolgozóinak, a műszaki gárda m­all az elmúlt­­évben végzett­­ munkája. MÁV állomási A debreceni MÁV állomás dol­gozói az alábbi levelet juttatták el szerkesztőségünkbe: * „Mi is örömmel olvastuk a Járómű javító versenyfelhívását. A kezdeményezést röpgyűléseken beszéltük meg és elhatároztuk, hogy a téli forgalom sikeres le­bonyolításával és első negyedévi tervünk túlteljesítésével vála­szolunk rá. Célkitűzéseink valóra váltása érdekében a III. Pártkongresszus tiszteletére vállaljuk, hogy vo­natforgalmi tervünket 105, va­r­­­­ás­i tervünket 102, kocsikihasz­nálási tervünket 103, az átlagos rakodási­ idő tervünket 126, áru­­mozdítási tervünket 102 száza­lékra teljesítjük. A vonatokat minden esetben menetrendsze­rűen indítjuk.“

Next